Aranyosi Ervin: Mérgesen, mérgelődve…

Aranyosi Ervin: Mérgesen, mérgelődve…

Repülőgéppel húzott felhő?
Kondenzcsík, ami szétterül?
Mérget szór szét a lenge szellő,
a földjeinkre az kerül?
Egy szó sincs róla médiában,
lehet, tán észre sem veszed,
Chemtrail csíkokkal élsz a mában,
kék eged attól szennyezett.

Szeded a gyógyszert allergiára,
időnként nem kapsz levegőt?
A modern kornak ez az ára,
s te megtűröd a szennyezőt.
Persze, akad jó magyarázat:
Globális felmelegedés!
Ezzel védik az „üvegházat”,
és bizony, még ez is kevés!

A FÖLD, a fák szenvednek tőle,
az emberek pedig vakok!
Atyáinktól kaptuk örökbe…
De lesz mit tovább adhatok?
Mit mondok majd az unokámnak?
Láttam, s nem tudtam mit tegyek!
Az emberek egymásra várnak,
vagy tagadják: – Az nem lehet!

Hisz annak is lehet családja,
ki fentről mérget szór ma ránk!
A dolognak nincs logikája,
mert megbolondult a világ!
A sok pénzért bármire képes,
s ha ő nem, majd más megteszi!
A gondolkodó pont ezért mérges,
s a mérgét így ereszti ki.

Politikus, agrárszakember,
orvos, mérnök csendben marad!
A jövőt megvédenünk nem kell?
Mondd, erre miért nincs szavad?
Könnyebb látót bolondnak nézni,
mint kinyitni saját szemed?
A gondjaidat nem tetézi,
hogy beteg lesz a gyermeked?

Az sem gond, hogy az ételedbe
millió E-betüs kerül?
Ha gyógyszert is szedsz, életedben
lehetsz még újra remekül?
Sport és diéta, ami megvéd?
S vitamint is szedsz, jó sokat!
Nyugodtan nézheted a Chemtrailt,
ami nem bánt tudósokat!

Aranyosi Ervin © 2019-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva