Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A szeretetről írom versem

Aranyosi Ervin: A szeretetről írom versem

A szeretetről írom versem,
szívedhez, szívből küldöm én.
Szeretném, hogyha megváltozna
minden rossz itt, e földtekén.

Úgy szeretném, ha hinnél benne,
kitárnád te is szívedet,
szeretném azt, hogy te is érezd
mit is jelent a szeretet.

Mosolyból mindig bőven mérnénk,
felvidítva a lelkeket.
Nem várnánk semmit viszonzásul,
– ez, mit az ember megtehet.

Éltünk végéig fényben élnénk,
Napunk varázsa hullna ránk.
Szeretetünk jelképe lenne,
fejünk felett a glóriánk.

Lehajolnánk a rászorulóhoz,
nyújtanánk kezet, kenyeret.
Gyógyítanánk magányos lelket,
gyógyír lenne a képzelet.

Szerető szívek állnak mellénk,
energiánk az égig ér,
harag és bánat menekülne,
látva a szeretet mennyit ér.

Nem is kell más, csak hinned benne:
amit te adsz, azt is kapod.
Engedd be most a nagyvilágot,
– tárd ki az összes ablakot.

Felejtsd el azt, ha bárki bántott,
bocsáss meg, nem baj, hogyha fájt.
Amíg szeretet hajtja lelked,
legyőzhetsz minden akadályt.

Kezemet nyújtom, fogd meg kérlek,
alkossunk kört a Föld körül!
Szeretet lánca kössön össze,
s a teremtőnk velünk örül.

Annyian élünk itt, a Földön,
– senkit ne bánts, ez itt a cél!
Legyen barátod minden ember,
aki a planétánkon él.

Ne vezessen anyagi érdek,
a szép pénzben nem mérhető.
Jövőt építs az utókornak,
olyat, amelyik élhető.

Milliárd szív, ha együtt dobban,
a földi élet szebb lehet.
Ezért hiszek e verssorokban,
amit átsző a szeretet.

Aranyosi Ervin © 2011-08-11.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A legszebb szív

Aranyosi Ervin: A legszebb szív

Egyszer, nagyon régen, egy város főterén,
megjelent egy ifjú, nyalka, deli legény.
Arról áradozott, büszkén mondogatta,
milyen szép a szíve: ép minden darabja.
A népek csodálták szíve simaságát,
tökéletességét, s nem találták mását.
Nem volt karcolása, nem volt repedése,
seb sem csúfította, szép volt a verése.

Nem hiába büszke ifjú viselője,
a szíve tökélyét nem vitatják tőle…
Ám most egy morajlás. Megnyílik a tömeg.
Közeledni látszik egy halk szavú öreg.
Mintha csak magának beszélne a bátya,
– görbe hátat takar, elnyűtt vén kabátja.
Csendesen megszólal, igen bölcsen érvel:
Az ifjú szép szíve, övével nem ér fel.

A tömeg figyelme, immár rá irányul,
de jő’ már az ifjú, Ő sem marad hátul.
Harag támad benne, – Hogy ez mit merészel!
Hogy szállhat versenybe az Ő szép szívével?
– Hasonlítsuk össze, vedd le a kabátod!
S ím a vén embernél erős szívet látott.
Hangos dobbanása messzire hallatszott,
ám külső szépsége többeket aggasztott.

Tele volt sebekkel, több darabból vérzett,
mi is tartja össze, egybe az egészet?
Hiányzó részeit, máshonnan pótolták,
nem is válogatva, csak úgy, összehordták.
Pár lyuk is tátongott, ütött kopott darab,
csodálja az ember, hogy még egyben marad.
Ám az öreg mondá: Fogjátok fel ésszel,
el nem cserélném én az ifjú szívével.

Megismerek rajta minden egyes sebet,
minden sérülése egy-egy embert jelent,
kiknek ajándékul szeretetem adtam,
szívemből kitépett egy-egy kis darabban.
Pár darabkát én is kaptam viszonzásként,
s nem bántam a cserét, ma sem tennék másként.
Mert akik szeretnek, szívből kapnak, s adnak,
szerető szívedet ne tartsd meg magadnak.

A kis szív darabkák gyönyörű emlékek,
azok, kiktől kaptam, mind szívemben élnek.
Megosztott szeretet fűzi össze lelkünk,
mindig emlékeztet, mily jó volt szeretnünk.
Néha olyan is volt, amikor csak adtam,
szívemért cserébe viszonzást nem kaptam.
A szeretet jelent egy kis kockázatot,
– de hidd el, megéri, ezért kockáztatok.

Néhány sebből vérzik, lyuk is van már rajta,
szerettem olyat is, aki nem akarta.
Egyszer tán megérti, s visszatér majd hozzám,
befoltozva szívem, szeretetet hoz rám.
Látod, kedves fiam, ezért szép a szívem,
mert használni mertem, istenemhez híven.
S lám az ifjú ember szeme megtelt könnyel,
nem tudott elmenni, hencegő közönnyel.

Inkább az öreghez még közelebb lépett
és a szép szívéből egy darabot tépett.
Reszkető kezével az öregnek nyújtja,
szeretet példáját tőle megtanulja.
Az öreg is adott megtépett szívéből,
s az ifjú szív dobog a szeretetétől.
Nem oly tökéletes, mint annak előtte,
ám szebb, a szeretet fonala beszőtte.

Arcukat a mosoly szép keretbe fonta,
szemük tiszta fényét be is aranyozta.
Elbúcsúztak szépen, aztán útra keltek,
szerető szívükben megnyugvásra leltek.
Milyen szomorú is ha utad úgy járod,
tökéletes szíved, önmagadba zárod.
Hiányzik belőle az öröm, a szépség.
Engedd, hogy nevüket mások belevéssék!

Aranyosi Ervin © 2011-08-19.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Földmeditáció

 Aranyosi Ervin: Meg kéne tanulnunk őszintén szeretni!

Aranyosi Ervin: Földmeditáció

Rád köszönt az este, elmúlt kilenc óra.
Szeretettel várunk meditációra.
Csendesítsd le elméd, ülj csak le egy székre,
fordítsd figyelmedet, a földkerekségre.
Támaszd meg a hátad, lazítsd el a tested,
érezd a nyugalmat, – ma pont ezt kerested.
Lélegezz mélyeket, szíved nyugodtan ver,
ugyanezt teszi most néhány ezer ember
szerte a világon, – fény templomot épít
Szeretet lángja kél a földtől az égig.
Föld körüli háló, szeretettől izzik,
ezért fohászkodik, aki bennünk bízik.
Apró fények gyúlnak, cseppnyi, pici lángok,
szeretettel veszik körbe a világot.
Több ezer apró láng, fénysugárrá nőve,
fényoszloppá válik, a földön körbe-körbe.

Látod a Földbolygót, – oly messziről nézed,
szemed befogadja szinte az egészet.
Csodás kékes-zöldben, s barna színben látod,
apró fények veszik körül a világot.
Fehér, tiszta lángjuk szikrázón világít,
amitől a bolygónk fényesebbé válik.
S egyre fényesebb lesz ahogy meditálunk,
s látjuk auráját, s részeivé válunk.
Nő az energiánk, összeforrunk eggyé,
szeretet kovácsol kritikus tömeggé!
Végig fut a hálón, fellángol az égre,
Új ember tudatot, békét hozva létre.
Így rezeg a háló, a Földet körül véve,
megújult világot, szebbet hoz helyébe.

Eljött hát az idő, mentsük meg világunk!
Kell, hogy a teremtés részeivé váljunk!
Te rád is szükség van, – vagy, a világ része!
Csak veled lesz teljes, holnapunk egésze.
Mert benned is lobog a szeretet lángja,
s aki velünk tart most, tudja, meg nem bánja.
Érezd, hogy fontos vagy, rád is nagy szükség lesz,
szeretet lángunkkal csodát viszünk véghez.
Küldd el hát szívednek minden szeretetét,
gyógyítsa a Földet, áradjon szerteszét.
Érezd a válaszát, mely szívedben lüktet,
s boldoggá varázsol majd mindegyikünket.

Lásd most magad előtt szeretett Földünket.
Neki köszönhetjük csodás életünket.
Lásd a szárazföldet, az óceánt körötte,
tengert és folyókat, mely keresztül szőtte.
Ahogy mindezt látod érezz tiszteletet,
Nyisd meg a világnak szerető szívedet.
Tisztelet érzését küldd növénynek, fának,
földtakaró fűnek, illatos virágnak.
Szeretet érzését küldd minden állatnak,
akik vadon élnek, s akik veled laknak.
Lásd a mozgásukat, lásd bennük a szépet,
vetíts magad elé róluk kedves képet.

Képzeleted fényét az emberre irányítsd,
szeretet sugárral, most rájuk világíts!
Közvetítsd feléjük szíved szeretetét,
érezzék a család szeretet-melegét!
Küldd el nevetésed, fakadjanak dalra,
kezdjenek víg táncba, kart öltsenek karba.
Küldd el ölelésed, simogasd meg Őket,
segítsd fel a földről a most még csüggedőket.
Járja át lelküket harmónia béke!
Öröm üzenetek szálljanak az égre.
Gyújts szeretetgyertyát, teremts boldogságot,
szeretettel öleld az egész világot.

Aranyosi Ervin © 2011-07-31.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A boldogság fénye

Aranyosi Ervin: A boldogság fénye

Boldogság magját, ültesd el szívedbe!
Hagyd kivirágozni majd egy szép napon.
Gondold csak el, ha engednéd, mi lenne?
Tükörbe néznél, s látnád magadon.

Gyökere érként nőne a szívedből,
véred táplálná, öntözné, hogyha kell.
Erőt merítve a szív-szeretetből,
szirma arcodnak pírját gyújtja fel.

És aki látja, a boldogság hogy árad,
– csillogó szemed csillagként ragyog.
– a szeretetért könyörögne nálad,
s tudná, van bőven és örömmel adod.

Ahol a fény valamit megvilágít,
ott a sötétség nyomban menekül.
A szeretettől a boldogság virágzik,
a fagy felolvad a szívekben legbelül.

Engedd hát csillogni szemed ragyogását,
a szeretet fénye kísérjen utadon!
Terjeszd az élet tündöklő varázsát!
Érezd a napnak fényét magadon…

Aranyosi Ervin © 2011-07-10.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremts szebb világot!

Aranyosi Ervin: Teremts szebb világot!

Ha szeretsz, – tudd, – másképp látod a világot!
Kevesebb ki bosszant, s több a jó barátod.
Másik szemmel nézel a változó világra.
Megbocsátóbb leszel. Viszonzást sem várva.
Jószívűbbé válhatsz. Boldogan tudsz adni.
S ha más kezét nyújtja, el tudod fogadni.
Másban, mint tükörben, önmagadat látod.
Ami rossz volt vedd le, mint egy rossz kabátot.
Lelked kifordítva, tisztán mutasd másnak.
Ne adj helyt szívedben, a szomorúságnak.
Ha ekképpen teszel, egy nap úgy találod,
Szeretettel telik csodaszép világod.
Ez csak rajtad múlik, hogyan is megy végbe.
Teremts szebb világot, a megunt helyébe!

Aranyosi Ervin © 2011-07-02.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jóra tanítók

Aranyosi Ervin: Jóra tanítók

Fogyatékkal élnek. Ne hidd azt hogy mások!
Önzetlen szeretnek, mint az óvódások.
Próbálj te is nekik szeretetet adni,
ha tiszta a lelked, könnyebb elfogadni.
Ne az észre hallgass, inkább a szívedre!
Nem élhetnek Ők sem, köztünk, számkivetve.
Fogadjuk el Őket, vegyük emberszámba,
mert közénk születtek, ebbe a világba.
Isten gyermekei, s cipelik a terhet,
amit magunkfajta tán nem is cipelhet.
Nehéz feladatot rótt rájuk az élet,
mégsem várnak többet: erőt, emberséget.

Aranyosi Ervin © 2013-10-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Imám

Aranyosi Ervin: Imám

Drága jó Istenem,
hozzád imádkozom.
Érző, tiszta lelkem
színed elé hozom.

Töltsd meg szeretettel,
– tiszteljem az embert!
Emeljem a porból,
kit a sorsa megvert.

Aki tévúton jár
vezessem a jóra.
Tisztán álljon eléd,
ha eljön az óra.

Elbűvölve nézzem
ezt a szép világot.
Engedd, hogy csodáljak
füvet, fát, virágot.

Amint ott a mennyben,
akképp itt a földön.
Szívünkben szeretet,
béke érlelődjön.

Álmunk a valóság,
s az élet csak álom,
Amire csak vágyom,
tudom, megtalálom.

Drága jó Istenem,
imádkozom hozzád.
Szeretettel szívem,
ha bearanyoznád…

Ne lássam a rosszat,
mindig csak a szépet,
s erre taníthassam
az emberiséget!

Aranyosi Ervin © 2011-05-28.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretet hírvivője

Aranyosi Ervin: Szeretet hírvivője

Tudod a vers, mit írok,
nem csak tőlem ered.
Távoli hangok súgják,
s én elküldöm neked!

Lehet, hogy te is súgtad,
– álmodból szállt felém!
Így lett a leírt versem
közös: tied, s enyém!

A vers a lélek nyelve,
s csak az tud írni jól,
akit szeretet ihlet,
kiből a szíve szól.

Ha egy szív adni képes,
lesz egy, mely elfogad.
éppúgy sajátnak érzi,
mert lelkéből fakad.

Szavaink összekötnek,
a dal körülölel.
Körtáncba hív az élet,
s egy szebb jövő jön el.

Szeretet ritmusára,
egyre több szív dobog,
s akik itt összegyűlnek,
így lesznek boldogok.

Tudod a vers, mit írok,
egy apró láng csupán,
s remélem futótűz lesz,
egy szép nap hajnalán.

Szeretet hírvivője,
szívekben lángra kél,
s remélem velem tart majd,
mindaz ki él, s remél.

Aranyosi Ervin © 2011-05-17.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gondolatok

Aranyosi Ervin festménye

Aranyosi Ervin: Gondolatok

Sok az ember – egy az Isten!
Egyetértés, persze, nincsen!
Egy a világ, sok a vallás,
sok a nyelv, s a félrehallás!
Közben persze megtanultam,
természettől elvadultan,
nem élhetünk boldogságban!
Gyógyír csak a fűben, fában
és a tiszta szeretetben,
– ami nélkül szépen élni,
egyszerűen lehetetlen!
Amikor majd ezt megérted,
tartalmasabb lesz a léted.

Aranyosi Ervin © 2011-05-16.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mai ima

Aranyosi Ervin: Mai ima

Drága jó Istenem,
segítsd tiszta lelkem.
Kérlek, hogy fohászom
meghallgatást nyerjen.

Engedd, hogy a hitünk,
mint a mag kikeljen,
engedd, hogy a lelkünk
szeretettel teljen.

Engedd színes álmunk
valósággá válni.
A béke madarát
a vállunkra szállni.

Az emberek lelke
tisztuljon meg szépen,
ragyogjon a jóság
az ébredők szívében.

Szeretetet szórjunk
az éhező világra!
Szívünk hangolódjon,
köszönő imára!

Add uram, hogy kapjak
hitet, bátorságot!
Szeretettel teremts
egy boldogabb világot!

Aranyosi Ervin © 2011-05-13.
A vers és a kép megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva