Aranyosi Ervin: Szomorú búcsú (Sztankay István emlékére)

Aranyosi Ervin: Szomorú búcsú
(Sztankay István emlékére)

Hány filmen és hány szerepben alkottál új alakot?
Hány életet éltél meg, mely annyi sikert aratott?
Kölcsönadtad hangodat, hogy érthessük a filmeket,
annyi kedves, vidám estét köszönhettünk mind neked.
Lesz-e olyan, aki pótol, kiben ennyi láng lobog,
Vagy a színház, s film vonatja, üres fülkékkel robog.
Lesz-e ilyen egyéniség, ki ekkorát alakít,
képes lesz nyomodba lépni? Megbíztál-e valakit?

Ki pótolja humorodat, hangodat,orgánumod?
Tudom, túl sok itt a kérdés, azt mondhatnád már unod.
Biztos, most egy felhő szélén ülve nézel le reánk,
de az angyal alakítás, nem hiányzott! – mondanánk.
Most te figyelsz kíváncsian, hogy mit érzünk, mit teszünk?
Milyen szomorú a szívünk, mikor rád emlékezünk?
Szomorú a búcsú tőled, szegényebb lett a világ!
Sokkal jobb volt a színpadon, a filmvásznon nézni rád!

Aranyosi Ervin © 2014-09-13.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva