Aranyosi Ervin: Szeress, teremts!
Aranyosi Ervin: Szeress, teremts!
Az Úrtól kéred, milyenné tegyen.
Pedig csak tenned kéne azt, hogy úgy legyen.
Hisz képes vagy rá, képessé tett reá!
– Csak engedd meg, hogy legyen! – mondaná.
De te tőle várod és követeled,
nem gondolkodsz, nincs saját ötleted,
és tenni érte végképp nem akarsz.
Csak siránkozol és sebet vakarsz.
Minden vágyad, hogy szeressenek,
hogy földi kincseid lehessenek.
Ám imát mormolsz rendületlenül,
s látod, az élet messze elkerül.
Pedig az ember régen teremtésre kész,
ügyes a kéz, és oly okos az ész,
a tett, a szó varázsa isteni,
s az teremt is, aki felismeri.
Ne várj reá, segíts önmagadon!
Ha várok, csak, az Istent tagadom.
A gondolat, a szó, ami teremt,
ez tesz emberré, mindenek felett!
Fogadd el azt, hogy Urad benned él,
teremtsd világod, teremtő legyél!
Kövesd a példát, mit Jézus mutatott,
mellyel hitet és új reményt adott!
Vállald fel ezt, a méltó szerepet,
utad kísérje hit és szeretet,
s mindaz mit adsz, visszafog hatni rád:
– Szeress, örülj, és szebb lesz a világ!
Aranyosi Ervin © 2016-07-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Legutóbbi hozzászólások