Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A világ nagy dolgai

Aranyosi Ervin: A világ nagy dolgai

Pici bagoly ül a fán.
– Min elmélkedsz kiskomám?
– A világ nagy dolgain!
Mért nincsenek fogaim?

Éjjel mért nem süt a Nap,
aki mérges mért harap?
Az irigység mire jó?
Mitől folyik a folyó?

Hogy a Hold, az mért kerek?
Mitől vannak kráterek?
Kicsodák a csillagok,
és én mért bagoly vagyok?

Ücsörgök itt fenn a fán.
Mosolygok sok ostobán,
kik nem értik a lényeget,
és nem látják az életet!

Aranyosi Ervin © 2012-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kismajom az óvodában


Aranyosi Ervin: Kismajom az óvodában

Állat-óvodába hoztak,
mert dolgozik a mamám.
Cirkuszolni még nem szoktam!
Csak este visz haza ám.

Kutyakölykök a barátok,
hancúrozunk egész nap.
Futkosnak, én fára mászok,
nem csoda, hogy fáradtak.

Ebéd után összebújva,
majd leragad a szemünk.
Alvás után kezdjük újra,
mert játszani szeretünk…

Aranyosi Ervin © 2012-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosdatás

Aranyosi Ervin: Mosdatás

A tisztaság fontos dolog,
– addig nem kap csemegét, –
anyukája megmosdatja
az oroszlán csemetét.
– Anyu nyelve olyan érdes,
reszelősen simogat.
Szerencse, hogy kaja előtt
nem kell mosni így fogat…

Aranyosi Ervin © 2012-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Mosás


Aranyosi Ervin: Mosás

Mosás után foltos maradt,
hogy szedem ki belőle.
Rossz mosóport sóztak rá
a félig naiv vevőre.
A két kezem vízköves lett,
ám a foltom megmaradt.
Mosómedvét bepalizták,
mint egy palimadarat…

Aranyosi Ervin © 2012-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

 

 

 

 

 

By

Aranyosi Ervin: Cica iskola


Aranyosi Ervin: Cica iskola

Cica iskolába járunk,
és láthatod figyelünk.
Tanár macska megmutatja,
hogy fogjuk meg egerünk.
Tegnap spájzban volt az óra,
tejről-vajról tanultunk.
Mikor benyitott a Gazdi,
mindannyian lapultunk…

Aranyosi Ervin © 2012-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Cicafészek


Aranyosi Ervin: Cicafészek

Cicafészek fenn a fán.
– Eltévedtünk kiskomám!
Nem tojásból keltünk ki,
nem is tudunk repülni.
Lehet, hogy csak álmodunk,
s a mamánkra frászt hozunk.
Csípj meg minket, ébressz fel,
ne álmodjunk fészekkel!

Aranyosi Ervin © 2012-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kutyabéka

Aranyosi Ervin: Kutyabéka

Szerinted ez kutyabéka?
Vagy két kutya ivadéka?
Szórakozott volt a gazdi,
a két sapka csak vigaszdíj!
Ám, mi azért büszkén hordjuk,
nem muszáj, hogy morgolódjunk,
hiszen tudjuk, szeret minket,
s így védi a füleinket!

Aranyosi Ervin © 2012-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kutyusnak lenni jó!


Aranyosi Ervin: Kutyusnak lenni jó!

Nap borzolja bajuszodat,
– Kutyus ébredj, várunk rád!
Ma is játszhatunk majd sokat,
vár a réten két barát.

Virágszirmok közt lebegve
pillangó incselkedik.
– repüljön el az a lepke,
mozgassa meg szárnyait!

Zsákba bújunk, majd kimászunk,
fogunk tépi, elszakad…
Egész nap bohócként játszunk,
s dalolnak a madarak.

Látod fogam nem vicsorog,
csak mosolyra áll a szám,
annyi itt a vidám dolog,
– Szép az élet, kiskomám!

Aranyosi Ervin © 2012-08-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosoly-Manó verse

Aranyosi Ervin: Mosoly-Manó verse

Mosoly-manó már reggel rám kacsint,
derűt sugároz arca szüntelen.
Fürdőszobám tükréből visszaint,
s tudom, egész nap itt lesz majd velem.

Hiába jönne milliónyi gond,
Mosoly-manóm mindegyiken nevet.
Legyintek én is, „hálójával befont”,
az ember így szomorkás nem lehet.

Itt bujkál bennem, – vidáman kacag!
mosolya itt ül szájam szegletén,
s bár dolgozom, jó kedve rám ragad.
– mosolyt varázsló, kedves kis legény…

Mosoly-manó nem csak bennem lakik.
a lelkek mélyén ott él szüntelen.
Ha engeded, nevetni megtanít,
hogy neked is vidám napod legyen!

Aranyosi Ervin © 2012-07-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Amikor gyermek – amikor öreg

Aranyosi Ervin: Amikor gyermek – amikor öreg

Amikor kicsi voltál, még tanítgattak téged,
hogy felkészülten érjen a nagy próba, az élet!
Megmutatták, hogyan kell evőeszközzel enni,
bekötni cipőfűzőt, hogy könnyebb legyen menni.
Begombolni ruhádat, s hogyan használd a WC-t.
Hogyan kell átugorni az akadályok lécét.
Mit tegyél önmagaddal, hogy másoknak is tetsszen,
hogyan mosakodj, öltözz – hogy átmenj majd a „teszten”.
Tanítva tettél szert az erkölcsre, tudásra:
– hogyan nézz önmagadra, miképpen gondolj másra!
Legyen egy csepp esélyed a boldogságra lelni,
az „elváró” nagy világnak könnyen megfelelni.

Apró, piciny gyermekből, komoly felnőtté váltál,
s ha jól alakult sorsod, már saját lábra álltál.
Ám akik tanítottak az életre, a jóra,
azok felett is elszállt jó néhány nap, és óra.
Az idő szállt felettük, és idősebbé lettek,
és olyanokká válnak, mint mikor megszülettek.
Lám most meg kell tanulnod megértőbb lénynek lenni,
mert ügyetlenül fognak remegő kézzel enni.
Bekötni cipőfűzőt, vagy felöltözni szépen.
Makacsok már a tárgyak az ősz ember kezében.
Lelassul minden lépés, az egyensúllyal baj van,
segítsd hát két karoddal, légy támaszuk a bajban.

Emlékszel, mikor téged megtanítottak járni,
a lassú tipegésed volt türelmük kivárni.
Te is lassan fejlődtél, ők lassan öregednek,
lelked táplálja lángját a vénülő szíveknek!
Legyél nyitott, kitartó, szereteted segítsen,
engedd – odaadásod – vén szívet melegítsen.
Látod, a kedvességért, a hála ég szemükben.
Te voltál álmuk, céljuk az egész életükben.
Te érted küzdöttek, mindig érted álmodoztak,
ha a szükség hozta nehéz áldozatot hoztak.
Ám már megfáradtak, nem működik úgy a testük,
amíg teheted önként maradj mindig mellettük.

Aranyosi Ervin © 2012-07-11.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva