Aranyosi Ervin: Költészetnapi borongás

Aranyosi Ervin: Költészetnapi borongás

Költő vagyok.Nyugdíjba mentem.
Kit érdekel költészetem?
Igaz, csak a közösbe tettem,
és Isten adta a tudást nekem.
Tán másképp látom a világom,
s a versem ingyen is adom,
és dolgozom még itt a mában,
ezért nincs is szabadnapom.

Költészet napján ünnepelnék,
de nem hívott meg senki sem,
ha hívnának csak ingyen tennék,
pénzért nem számolnak velem.
Nem baj, mert másnap választhatnak,
olyat ki szebbet, jobbat ír,
kinek szavai jobban hatnak!
…és nem pirul el a papír!

Nem kell az igazság a népnek,
csak megvezetés, s kényelem,
úgy jó, ha parancsszóra lépnek,
mert a lelkük igénytelen…
Dobd csak szemétre azt, ki érted
tette a dolgát szüntelen,
az is igaz, hogy te nem kérted:
maradjon igaz, s bűntelen!

Nem akarnám letenni lantom,
de én is láncom csörgetem,
s nem jut már el hozzád a hangom,
bezárt kapudat döngetem!
Hát írass új verset magadnak,
van már rá program. Jól teszed!
Helyezd sírba, immár nyugodtan,
az érted szóló költészetet!

Aranyosi Ervin © 2026-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva