Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Rétisas monológ


Aranyosi Ervin: Rétisas monológ

Ellenőrzöm a terepet,
rendnek kell itt lennie!
Na meg, az én családomnak
mindennap kell ennie!
A pockok már kifigyelték,
fentről csap le a veszély,
földi megfigyelést tartok,
hát ha nagyobb az esély.
Amelyik az eget nézi,
azt majd itt lent elkapom,
földközelben csapok le rá,
amint lesz rá alkalom.
Napról napra vezetek be
új manővert, taktikát,
használom az eszem, karmom
s néhány vadász praktikát.

Aranyosi Ervin © 2020-12-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A fácán szabadsága


Aranyosi Ervin: A fácán szabadsága

Futott át a mezőn,
hitte, szabad végre!
De jött a sas, leszállt,
s megette ebédre!
Legközelebb, talán
körül kéne nézni…
Mostani hibáját
nem fogja tetézni!
Nem lesz legközelebb,
ki lett a pont téve.
Nem ez volt a Fácán
legboldogabb éve!

Aranyosi Ervin © 2020-12-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Luca óriás lesz


Aranyosi Ervin: Luca óriás lesz
(Szabó Lőrinc verse nyomán)

Veszekedtem a kiscicámmal,
mint picurral egy óriás.
Luca, ne kaparászd a bútort,
függönyre, jaj, te fel ne mássz!
Jössz le rögtön az asztalunkról,
neked ott lenni nem szabad!
Kérlek, ne nézd már eledelnek
az etetőben a madarat!

Ám  hiába beszéltem hozzá,
csak nézett rám nagy lelkesen,
s indult egy újabb, nagy kalandra…
Gondoltam, én most meglesem!
A virág bimbait lerágta,
s a táljából szórt szét kaját.
– Nem vagyok átlátszó, ahogy te!
S a laptopom elé beállt!

Nem bírtam nézni turpisságát,
de azért tetszett ő nekem.
Lelkére nem tudtam hatni,
csak azt éreztem, szeretem!
Néha eltűnt és nem találtam,
kerestem, ő meg csak derült.
Ágytakaró alá bemászva,
nyugodt álomra szenderült.

Volt, hogy a lakást felkutattam,
de jól elbújt a kis ravasz,
s hittem, hogy néha láthatatlan.
Macska varázslat volna az?
Lekuporodtam, s a gazdijából
negyedórára macska lett.
Próbáltam lazábban mozogni,
hogy hozzá hasonló legyek.

És ahogy én lekuporodtam,
macskám rögtön fölébem állt,
s mint fensőbbséges uralkodó,
a szobán körbe kandikált.
Mit is lehetne még elérni,
leverni apróbb dolgokat,
a polc széléig tologatni,
használva macska mancsokat.

Macskám alatt nem moccanhattam,
s ő élvezte a helyzetet!
Jó lenne újra talpra állni,
hogy ismét emberré legyek!
Jó lenne őt is felemelni,
hadd legyen végre óriás:
– Látod, nem kell magasra mászni,
hogy nagy legyél, s mindent beláss!

Értettem már, hisz tükröt tartott,
és élte cicás életét,
bár néhány tette felbosszantott,
de alapjában szívvel élt!
S gyakran, amikor nem találtam,
tudtam, disznóságot csinált,
s ha éppen közben észrevettem,
macska nyelven felkornyikált.

Akkor mérgemben nyakon csíptem,
s dorombolni kezdett nekem.
Nem tudtam tovább haragudni,
simogatni kezdte kezem.
És élvezte a kedvességem,
mérgem is gyorsan tovaszállt,
kényeztettem imádott lényét,
s a világbéke helyreállt!

Aranyosi Ervin © 2018-12-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Őszapócska merengése


Aranyosi Ervin: Őszapócska merengése

Őszapócska ül az ágon,
magányában elmerül,
bölcsen átlát a világon,
nem megy szembe emberül.

Hagyja hogy az idő sodra,
hadd vigye a perceket,
tudja, hiába kapkodna,
lassítani nem lehet.

Nézi hát a sietséget,
hogy az ember hogy rohan.
Amit egy madár nem érthet:
– Mért nem élünk boldogan?

Hisz, mindenünk meglehetne,
mert értünk van a világ!
Ha szívünk a jóval telne,
s nem lenne gond, ami rág.

Őszapócska ül az ágon,
figyel minket, s elmereng:
– Legbutábbak a világon,
a rohanó emberek!

Aranyosi Ervin © 2020-10-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mezei verebek


Aranyosi Ervin: Mezei verebek

Összegyűlik a rokonság,
együtt mindig vidámabb.
Amikor így együtt vagyunk,
minket kerül a bánat.
Nem vagyunk mi gazdag fajta,
inkább olyan mezei,
formáskának teremtettek
meg az Isten kezei.
Közös ebéd, társaságban,
s visszük a sok csemetét,
összébb bújva melegebb van,
az élet így meseszép!

Aranyosi Ervin © 2020-10-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ültess fát, olvass alatta könyvet!


Aranyosi Ervin: Ültess fát, olvass alatta könyvet!

Ültess fát, olvass alatta könyvet!
Ha megpihensz, az élet újra könnyebb!
Tedd le a terhed, hagyd elméd kalandozni,
egy jó kis könyv tud téged lázba hozni.
Az olvasásra van még komoly ok:
Mikor olvasol, egy fa mosolyog,
mert látja, hogy van a halál után élet,
a fából készült papír újraéled!
Hát ültess fát, s pihenj meg árnyékában,
és tudd meg azt, mennyi jó van egy fában.
mert tisztítja megfáradt levegődet,
és oxigénnel tölti fel tüdődet.
Nélkülük, tudod, kihalna az élet,
ültess hát fát, hadd védje egészséged!
Ha teheted, öleld is meg a fákat,
köszönd meg azt, hogy érted annyit fárad,
hogy gazdagabb tőlük csodás világunk,
hogy madarak fészkét is rejti águk.
Ha öleled, jó energiát is adhat,
mely dobbanó mesés szívedre hathat.
Öleld a fát, hunyd be a szemedet,
érezd hogy árad reád a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2020-10-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Haldoklik világunk

Fotó: Pap Zsuzsanna

Aranyosi Ervin: Haldoklik világunk

Ember, látod, hogy fuldoklik
szemetedtől a világ?
Csodálkozol, hogy keservét
szegény Földünk önti rád!

Természeti katasztrófák,
kihaló állatfajok,
ezek mind a te nyomaid,
nyitott szemmel láthatod!

Fentről mocskot szórsz az égből,
szétdobálod szemeted,
de a világod beszűkül,
soká már nem teheted!

Jó lenne már felébredned,
bolygód lassacskán kihal,
s magával ránt a pokolba,
egek villámaival!

Ember, látod, hogy haldoklik
körülötted a világ?
Ne légy hát élősködője,
amely gyilkol, ami rág!

Legyél végre emberséges,
mentsd, ami még menthető!
Ha kipusztul a természet,
rád is vár a temető!

Aranyosi Ervin © 2020-08-24
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Széki gólya/Gólyatöcs család

Fotó: Balog Lajos

Aranyosi Ervin: Széki gólya/Gólyatöcs család

A tó tükrén lépegetünk,
s nézegetjük önmagunk.
Azt hiszed, hogy találgatjuk
milyen madarak vagyunk?
Széki gólyák, de tudósan
Gólyatöcsnek neveznek.
A szárnyaink fenn az égen,
repüléskor eveznek.
Itt lenn csak a gázlót járjuk,
mint gázoló madarak,
csipegetünk, vacsorázunk.
Ki lakik jól hamarabb?
Ha ránk nézel, kitalálod,
melyik lehet a mamánk?
Hárman az idén születtünk,
és nincs velünk a papánk.
Bár bulizni sosem szoktunk,
parti madarak vagyunk,
vacsorára a csőrünkkel
vízi rovart harapunk.
Gerinctelen vízi állat,
az nekünk mind eledel,
amerre e kis csapat jár,
minden rovart lelegel…

Aranyosi Ervin © 2020-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretet-percek


Aranyosi Ervin: Szeretet-percek

Mire vágysz kiscicám,
kedves érintésre,
hogy a sóvárgásod
gazdid vegye észre?

A bundádba túrjak,
kényeztessem arcod,
és a másikat is
rögtön odatartod?

Dörgölődsz, kedveskedsz,
dorombolsz szívemnek,
amíg válaszommal
kedvesen megleplek.

Szeretetet adunk,
s kapunk érintéssel,
élményeket, miket
a szívembe vésel.

S hiszem a szívedben
nekem is van helyem.
Sok szeretet percünk
én nagyon kedvelem!

Aranyosi Ervin © 2020-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csodálatos madárvilágunk

Aranyosi Ervin: Csodálatos madárvilágunk

Ha erdőben sétálsz, s behunyod a szemed,
madárdal vidít fel, hallgatni élvezet!
Mikor észreveszed, hogy ki is a dalnok,
követed szemeddel, ahogy repked, hajlong,
élelmet keresve ugrál ágról ágra,
s vidáman fütyül az egész nagyvilágra.

Otthon, a kertedben, néha megjelennek,
repkedő tanúi a zajló jelennek,
Milyen hasznosak is, rovart, férget esznek,
s egyéb kártevőktől jóllakottá lesznek.
Folyó, vagy tó partján is láthatsz néhányat,
legszebb álmaidnak ők adhatnak szárnyat.

Csodás, madárdalra ébredhetsz fel reggel,
s vannak, akik jönnek, egy kisebb sereggel.
Vigyáznunk kell rájuk, életüket óvni,
télen etetőkbe friss magokat szórni.
Vannak persze köztük, akik elköltöznek,
és mi hazavárjuk tavasszal, ha jönnek.

Vigyázzunk, óvjuk meg az erdőt, a mezőt!
Élő világ várja a hazaérkezőt!
Tartsuk vizeinket ihatóan, tisztán!
Madár ne lehessen a kihalólistán!
Ahol kell költéshez odút helyezzünk ki,
megbecsülésünket így is fejezzük ki!

A könyv megrendelhető a webáruházban:
http://shop.aranyosiervin.com

Aranyosi Ervin © 2020-06-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva