Aranyosi Ervin: Dolgozni kell, mert kell a pénz!

Aranyosi Ervin: Dolgozni kell, mert kell a pénz!

Dolgozni kell, mert kell a pénz!
Fáradtan este hazaérsz,
s onnantól nem vagy önmagad,
nem lát szíved, nem fog agyad…
Családod van, kiket szeretsz,
s jó is mikor velük lehetsz,
de nem egy fáradt nap után!
Hát ülsz és bámulsz csak bután…

Nincs türelmed, már elveszett,
leragad fáradt, bús szemed,
s ha gyermeked szól, csak morogsz,
berozsdásodtál, nem forogsz.
Te mindent megadsz – azt hiszed –
s hiába kell a hű szíved,
inkább veszel majd valamit,
mivel a gyermek jól lakik,
vagy jól elfoglalja magát…
– Csak hagyja békén az Apát!

Hétvége jön, s te most pihensz,
családtól nyugtot érdemelsz,
mert ez a két nap jár neked.
Hát hagyjon békén gyereked!
Barátok várnak lelkesen,
– van kinek nincs gyereke sem –
de jó velük, s szórakozol,
és sör folyik, ha pénzt hozol…

Lassan tovaszáll tíz-húsz év,
megadtál mindent, tán elég?
Nem tisztel mégsem gyereked,
„rááldoztad” az életed,
mert dolgoztál, kellett a pénz,
és elfogyott, hát sokra mész.
Se életed, se gyereked,
üres a szív, a szeretet,
a közös élet elmaradt,
s üresnek érzed önmagad.

Dolgoztál fáradhatatlanul,
s hiszed, a példádból tanul,
mert szorgalomra neveled.
Jó mintát lát a gyereked.
Az élet ennyi volna csak?
A léted csupa munkanap?
Dolgozz tehát, mert kell a pénz,
s az megmutatja mennyit érsz!

Aranyosi Ervin © 2016-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva