Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Amíg te nem változol (akinek nem inge…)


Aranyosi Ervin: Amíg te nem változol
(akinek nem inge…)

Mit számít a véleményem,
mész mások feje után.
Hagyod magad megvezetni,
önsajnálón és bután.
Hagyod, hogy a reklámokkal
a lelkedre hassanak,
s ha besétálsz csapdájukba
rajtad jót mulassanak.

Mondjam azt, hogy én megmondtam,
láttam mindent, ami vár?
Elhiszed-e, hogy én tudtam,
csak csepp lelked a sivár?
Mindig csak a jóra vágyik,
s kell a sok elismerés!
A hazugság leple mögött,
ott vár a felismerés!

Én megsúgom titkaimat,
megírom a versemet,
de változni teneked kell,
nélküled azt nem lehet!
Nagy benned az ellenállás,
kétségekkel vagy teli,
médiából jön tudásod,
elméd azt ismételi.

Néha fényt gyújtok fejedben,
s kapsz egy pár felismerést,
de sokszor a szakadék nagy,
nehéz betömni a rést.
Elvakultan nem látsz semmit,
hited sem elég erős,
s problémáid szembejönnek,
s lám csak már mind ismerős.

Nem változik meg a világ,
amíg te nem változol.
Hazugokról papolsz egyre,
s igazról ábrándozol.
Politika, vagy épp vallás,
elferdített tudomány,
ezek okozzák vakságod,
s fel sem ébredsz, tudom ám!

Ezt tanultad, ebben hiszel,
s ez amibe belehalsz.
Úgy tálalják szemed elé,
hogy hidd, ez amit akarsz.
Ha próbálom nyitogatni
elvakított szemedet,
úgy kezeled mondandómat,
mint valami szemetet.

Keresnéd a lét értelmét?
Én hiába mutatom!
Nem hiszed el, ha a lélek,
átdereng a tudaton.
Így hát, amíg nem változol,
ilyen marad a világ.
Én meg írom csak a versem,
megpróbálva hatni rád!

Aranyosi Ervin © 2019-05-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Épp most 60.


Aranyosi Ervin: Épp most 60.

Hatvan éves lett a költő,
lám az idő hogy szaladt…
Örömködni támad kedvem,
hisz tudom, még sok maradt.
Sok mindennel gazdagodtam,
körül vesz a szeretet,
vígan élem a világom,
nem játszok rossz szerepet.

Mennyi mindent felhalmoztam,
sok tudás, felismerés,
s áradt felém visszajelzés,
dicséret, elismerés.
Hatvan éves lett a testem,
kezem, lábam jól mozog,
őrzöm lelkem szabadságát,
világomba jót hozok.

Mindazt, amit megtanultam
két kezemmel szórom szét.
Hátha segít szebbé tenni
olvasóim életét.
Édesanyanyelvet kaptam,
számomra ez nagy csoda,
mindazt, amit rám testáltak,
magyarul adom oda.

Hatvan évet már megéltem,
s hiszem, sok vár még reám,
még sokáig folytatnom kell
ezt a földi iskolám.
Tanulok és tovább adom,
a világom szebb lehet.
Változom, de nem változik
szívemben a szeretet.

Újabb mérföldkőhöz értem,
s megyek utamon tovább,
hiszem, várnak még kalandok,
várnak még rám nagy csodák.
Gyertyáimat most elfújom,
később újat gyújtok én,
járom utam emberséggel,
itt a drága földtekén.

Aranyosi Ervin © 2018-10-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: József Attila születésnapja – a költészet napja


Aranyosi Ervin:

József Attila születésnapja – a költészet napja

Itt van a tavasz. Röppen a trilla:
– József Attila, József Attila.
Száztizenkét éve megszületett,
s a vers bíz, azóta sem tart szünetet.

Éhező, koplaló, tétova lélek,
lázadó, nyugtalan elvekben élhet,
szebb létre éhezve etet a szóval,
dobbanó szív ütemére megszólal.

Kortalan értelem, jövőbe látás,
szaggató küzdelem és megbocsájtás.
Plátói szerelmek, fájdalmas elme,
léthez az embernek elfogy türelme.

Elismerésekben alig volt része,
s vajon az életmű valóban kész-e?
Megbecsülését csak későn kapja:
Születésnapja, a költészet napja!

Aranyosi Ervin © 2017-04-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva