Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Béke és a szeretet


Aranyosi Ervin: Béke és a szeretet

A béke és a szeretet
felemel az égig.
Ha teheted, az életed,
ily módon járd végig!
Meglásd, a szépség, s örömök
folyton majd rád találnak!
Álmaid lent, a földön is,
valóságossá válnak.

A béke és a szeretet
az egyetlen megoldás,
ne játssz idegen szerepet,
a céljaidat jól lásd!
A gonosz vív csak háborút,
s ha oldalára állunk,
szakadékba vezet az út,
s ott lelhetjük halálunk!

A béke és a szeretet,
valódi, tiszta érték,
hadd nyissam fel a szemedet,
bárcsak szívedhez érnék!
Isten sosem vívott csatát,
s gyermekét mind szerette,
békélj meg végre, s óvj hazát,
állj ki bátran mellette!

A béke és a szeretet,
az életünk alapja,
s nem óv önző érdekeket,
mely létünk veszni hagyja.
Fel kéne ébrednünk talán,
meglátni, mi az érték,
hogy még az élet hajnalán,
a jót nem pénzben mérték!

A béke és a szeretet,
legyen egy közös vágyunk,
ne gyártsunk bóvlit, szemetet,
mely pusztítja világunk!
Óvjuk meg a természetet,
onnan merítsünk példát,
nyisd hát kíváncsi szemedet,
s a valóságban éld át!

Aranyosi Ervin © 2022-05-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak ülök és…


Aranyosi Ervin: Csak ülök és…

Csak ülök és elmélkedem,
merengek az emlékeken,
mitől volt a világ másabb?
Mért tisztelted embertársad?
Mért figyeltél jobban, mint ma?
Hová lett az élő minta?
Fontosabbak tán a tárgyak?
Az emberek mért nem látnak?

Maguk köré mért nem néznek?
Mért van hatalma a pénznek?
Mért hisznek el hazugságot,
s fogadják el a világot
úgy, ahogy van, szeretetlen,
ahogy élni lehetetlen?
Mért nem néznek önmagukba,
mért nem látnak holnapjukba?

Amit látnak, mért tagadják?
Amijük van, mért nem adják?
Mért nem szórják szerteszéjjel?
Mért álmodnak csupán éjjel?
Mért nem gondolnak merészet,
s mért nem minta a természet?
Mért pusztítják el az élőt,
s mímelik az istenfélőt…

Csak ülök itt, és nem értem,
hogy szeretni, mért nem érdem?
Óvni, véd’ni a világot,
fát, madarat, kis virágot,
folyót, tengert, s persze egymást?
Néha szeretném, hogy meglásd:
– Te a szolgádat szolgálod,
s pénzbe fojtod a világod!

Aranyosi Ervin © 2019-03-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A medve imája


Aranyosi Ervin: A medve imája

Imádkozom jó Istenem,
hogy az erdőt hagyd meg nekem!
Ha a tél végére érünk,
maradjon még menedékünk!
Maradjon még helyünk élni
és ne kelljen attól félni,
hogy kivágják mind a fákat!
Hová költözzön az állat,
ha eltűnik élőhelye?
Legalább te törődj vele!

Hadd ne legyek hajléktalan,
ott élünk, hol elég fa van.
Csak az ember telhetetlen,
jóllakatni lehetetlen.
Itt mi – látod? – mind megférünk,
törvényeid szerint élünk,
Ok nélkül senkit sem bántunk,
természetnek sosem ártunk.
Csak az ember pusztít mindent,
jó Istenem, ments meg minket!

Ide hordja a szemetet,
lövöldözni, azt is szeret.
Minket üldöz a golyója,
mert nincsen sütni valója!
Vagyis élelme az akad,
mégis gyilkolja a vadat!
Nem éhségből, kedvtelésből,
kiverhetnéd a fejéből.
Hagyja már az erdőt élni,
ne kelljen itt többé félni!

Aranyosi Ervin © 2019-01-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva