Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Még egy lépés

még egy lépés
Aranyosi Ervin: Még egy lépés

Mindig csak egy lépést kellene még tenned,
mert a csoda ott van, gondolatként benned!
Amikor feladod, csak ennyi hiányzik,
azután irigykedhetsz: – Elérte egy másik!
S elhiszed: – Küzdeni, s harcolni kell érte!
Nem gondolsz álmokra késztető miértre,
csak úrrá lesz rajtad a bősz harci szellem,
és küzdesz keményen a társaid ellen.

Milyen hajtóerők szítják tüzed, lelked?
Irigység, düh, harag lobban lángra benned?
Minden vetélytársad leakarod győzni,
s nem tudsz itt a létben békésen időzni!
Csupán még egy lépés, – s képes vagy megtenni!
Boldogulni kéne, nem győztesnek lenni!
Hiszen, ahol győznek, mások veszítenek,
célszalagot eléd ezért feszítenek.

Hidd el, könnyebb lenne minden, összefogva,
egymást támogatva, összemosolyogva,
szeretet melegét éreztetve mással,
együtt emelkedve sok segítő társsal!
Tudd, ez igaz lehet egy egész nemzetre,
s várom, vajon mikor jössz rá végre erre,
hogy nem harcolni kell, hadakozni, nyerni,
hanem összefogva, népet felemelni!

Aranyosi Ervin © 2016-11-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosollyal üzenek

Mosollyal üzenek
Aranyosi Ervin: Mosollyal üzenek

Én még képes vagyok csodát észrevenni!
Én még képes vagyok őszintén szeretni!
Annyi szép dologra vagyok én még képes,
könnyedén eljutok mások szép szívéhez!

Minden pillanatban még a csodát látom,
ezért van énnekem annyi, sok barátom.
Sosem ítélkezem, még hiszek a jóban,
a tiszta lélekben, igazságos szóban.

Kicsi világomnak úgy tudok örülni,
játékban, avarban mélyen elmerülni.
Arcomon a mosoly szívemből virágzik,
s tudom, ha mosolygok, más szíve sem fázik.

Bárcsak a felnőttek, tanulnának tőlem,
ha a szeretet úgy áradna belőlem,
hogy belőle mások örömre lelnének,
s szeretetről szólna mától minden ének.

Próbálj hát szeretni, legyen ez a dolgod,
s aki téged meglát, legyen tőle boldog,
a mosolyod legyen csodás gazdagságod,
tegyük élhetőbbé együtt a világot!

Aranyosi Ervin © 2016-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A kutyában nem csalódhatsz

KUTYABARI_MATRICA_70X146
Aranyosi Ervin: A kutyában nem csalódhatsz

A kutyában nem csalódhatsz,
nem ígér, nem hiteget!
Nem hazudik, s nem akar mást,
csak együtt lenni veled.

Ennyi csak az elvárása,
s odaadja mindenét.
Azt akarja, légy gazdája,
s őrizd a tekintetét.

Elfogad az istenének,
rád bízva az életét,
s mindazt, amit birtokolhat,
előbb leteszi eléd.

Kiteszi a szívét, lelkét,
csak te vagy a mindene,
az élete azon múlik,
Te mivel teszed tele?

A szeretet jó példája,
a hűség, az ő maga.
Amíg élhet, te rád ragyog,
szemfényének csillaga.

Nem csalódhatsz a kutyában,
megbízható jó barát,
s megmutatja az emberi
lélek jobbik oldalát!

Aranyosi Ervin © 2016-11-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ünnep minden napra (dalszöveg)

ünnep minden napra
Aranyosi Ervin: Ünnep minden napra
(dalszöveg)

Hogyan adhatnék neked
minden napra ünnepet?
Hogyan adhatnék neked csodát?
Ahol minden szív dobog,
az emberek boldogok,
mosolyokból épül a világ!

Ref:
Nap ragyog, szél szalad,
simítja arcodat,
s mint folyó árad a lét.
Leld meg hát szép helyed,
élvezd az életed,
szeretet ömlik feléd.
Álmokból érkező,
lelkeket fényező,
dallamok emeljenek!
Nem gátol sziklapart,
nincs, ami visszatart,
két kezem nyújtom neked.

Tegyük szebbé életünk,
gazdagabban élhetünk,
végre el kell hinnünk a csodát!
Nincs pokol, nincs nyomor,
nincs, ami elromol,
álmokra épül a világ.

Ref:
Nap ragyog, szél szalad,
simítja arcodat,
s mint folyó árad a lét.
Leld meg hát szép helyed,
élvezd az életed,
szeretet ömlik feléd.
Álmokból érkező,
lelkeket fényező,
dallamok emeljenek!
Nem gátol sziklapart,
nincs, ami visszatart,
két kezem nyújtom neked.

Szeretettől szebb a dal,
nem lesz köztünk sziklafal,
Nem választhat semmi sem el.
Éljük az életünk,
gazdagabb a lét velünk,
csak egymást szeretni kell!

Ref:
Nap ragyog, szél szalad,
simítja arcodat,
s mint folyó árad a lét.
Leld meg hát szép helyed,
élvezd az életed,
szeretet ömlik feléd.
Álmokból érkező,
lelkeket fényező,
dallamok emeljenek!
Nem gátol sziklapart,
nincs, ami visszatart,
két kezem nyújtom neked.

Nyújtsd ki a két kezed,
élvezd az életed,
így teremts te is csodát.
Itt van az én kezem,
érzem, hogy létezem,
jöjj, gyere, adjuk tovább!

Aranyosi Ervin © 2016-11-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az első találkozás

Az első találkozás
Aranyosi Ervin: Az első találkozás

Találkoztunk, s rabul ejtett! Szívem már érte dobog.
Két tanítvány, két tanító – higgyétek el – nagy dolog!
Megszületett és általa megszületett a szülő!
Mától útját egyengetem, hisz embernek készül Ő!
Figyelem a rezdülését, vajon Ő majd mit tanít?
lesz-e, ami nehezíti kettőnk boldog napjait?
Mint egy színész, új szerepben, amit még tanulni kell,
felelősség egy életért, amíg saját útra lel.
Nem tanít meg senki arra, mikor, mit, hogyan tegyek,
s napról napra növekednek előttem a gondhegyek.

Kétségek: – Hogy jól csinálom? Jó lesz vajon? Jól tudom?
Hányszor vallok majd kudarcot, hogyan járjak jó úton?
Jó szándékkal állok hozzá, s mi lesz, hogyha tévedek?
Nekem nem szabad hibáznom, rám bíztak egy életet!
Csak a szeretet segíthet, szív szavára hallgatok,
ám kétségem kérdésére, vajon, jó választ adok?
Szeretnék jó szülő lenni, adni mindent, mit lehet,
szeretettel megtölteni arany, pici szívedet.
Figyelem a rezdülését, de oly csepp még, s nem beszél.
Óvom naptól, a világtól, meg ne bántsa lenge szél.

– Köszönöm, hogy hozzám jöttél, rám bízva a sorsodat,
kezdő vagyok, taníts engem, hibázom majd jó sokat.
Ám megteszek mindent érted, mindig jó szándék vezet,
tiszta szívvel terelgetlek, s mindig jó szülőd leszek.
Átadom, mit megtanultam, amin tudok, javítok!
Amit szüleimtől kaptam, mindazt, ami nem titok.
Továbbadom, miben hiszek, s mindazt, ami jól bevált,
s azt is, miről én sem tudtam, csak úgy, a lelkemre szállt.
Figyelek a jelzésekre, más már nem is érdekel,
remélem, a jó szándékom, nagyon ritkán téved el.

Örülök, hogy megszülettél, örülök, hogy vagy nekem,
életeddel, száz csodáddal, szebbíted az életem.
Szeretnélek támogatni, vezetgetni utadon,
érdekessé tenni léted, ne várjon rád unalom!
Szeretném, ha boldog lennél, s megélnéd az álmaid,
kitárnám a képzeleted, messze szálló szárnyait.
Amit tudok elmesélek, építs te rá holnapot,
s akármikor szükség van rám, tudd, hogy mindig ott vagyok.
Örülök, hogy találkoztunk, légy nálam is boldogabb!
én kísérlek, szívvel óvlak, te csak tedd a dolgodat!

Aranyosi Ervin © 2016-11-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiszek Istenemben

Hiszek Istenemben

Aranyosi Ervin: Hiszek Istenemben

Hiszek az Istenben, úgy, ahogy a Napban,
még ha nem is látom minden pillanatban,
még ha nem is érzem meleg, tiszta fényét,
akkor is birtoklom éltető reményét!

Hiszek Istenemben, mint éltető esőben,
mert áldását szórja, s nem vár semmit tőlem.
Nincs is egyéb dolgom, mint szívemből adni,
szeretetét szórva, a világra hatni.

Hiszek az Istenben, mint tiszta levegőben,
lélegzetvételben, melyből kijut bőven,
s amely életben tart, s a tüdőmbe árad,
amit a jó Isten adni el nem fárad.

Hiszek a szavakban, lelkem erejében,
amit Isten adott, hogy világát éljem.
Enyém a teremtés, gondolat hatalma,
és enyém a tudás, s jelképe, az alma.

Hiszek Istenemben, enyém gazdagsága,
az élet fájának gyümölcstermő ága.
Csak az nem az enyém, miben hitem gátol,
mert azt megtagadja lelkem önmagától.

Mert Istenem megad mindent, amit kérek,
mit el merek hinni, vagy amit remélek,
s amit én úgy hiszek: – Jár, mert megérdemlem,
aminek a magja kicsírázik bennem.

Elérhetek bármit, miben hinni merek,
mire képes vagyok, úgy mint „Isten-gyerek”,
akit teremtője ezzel felruházott,
kit képességekkel gazdagon megáldott.

Hiszek az Istenben, magáért teremtett,
hogy a világában én teremtsek rendet,
s adott nekem hozzá végtelen sok társat,
hogy egy színes álmot majd valóra váltsak!

Hiszek Istenemben, a szeretet szavában,
szeretetet szórni, a dolgom a mában!
Hitet, reményt adni fénnyel a sötétben,
tenni, amit tudok, csendben, észrevétlen…

Aranyosi Ervin © 2016-10-29.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nehéz megérteni, elfogadni…

nehéz megérteni, elfogadni
Aranyosi Ervin: Nehéz megérteni, elfogadni…

Ha elment szeretted és a szíved gyászol,
lelked betegíted meg, ha nem vigyázol.
Ha el tudnád hinni: – Nem létezik halál!
A lélek a végén megnyugvásra talál.

Mint egyes népeknek, ünnepelned kéne,
mert létsíkot váltott, s belépett a fénybe.
Persze, megértelek, hogy nagyon hiányzik,
ürességet érzel, arcod könnyben ázik.

Mintha végtagodat vágták volna tőbe,
s tették volna földbe, néma temetőbe.
Ám a temetőben nincsenek jó lelkek,
mert a fénybe lépve szebb világra lelnek.

Testüket vetik le, s földnek visszaadják,
földi jelmezüket maguk mögött hagyják.
Fent már várják őket, igaz szeretettel,
s később újabb létre születik az ember.

Az élet tanulás, jobbá kéne válnunk,
haragunk, bánatunk, dühünk nyomja vállunk.
Megoldást minderre a szeretet jelent,
amely világunkból mennyországot teremt.

Amíg nem békélünk végleg meg a rosszal,
addig hadakozunk a sötét gonosszal.
Bár a jó Istenünk vár minket a fényben,
rettegjük halálunk, nehogy utolérjen.

Aranyosi Ervin © 2016-10-28.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mindent tudó cica

mindent tudó cica
Aranyosi Ervin: Mindent tudó cica

Mindent tudok a macskákról,
amit tudni érdemes.
Kiolvastam könyveimből,
mindazt, ami lényeges.
Aztán elnyomott az álom,
elfáradt a cicaagy.
Álmomban a Cica Isten,
azt mondta: – Jó cica vagy!
Szereted az embereket,
és jó kedvre deríted.
Doromboló szereteted
a lelkükre teríted.
Ettől mindjárt jobb a kedvük,
s elviselnek másokat,
és a lelkük szépen gyógyul,
ha egymástól fáj sokat.
Okos, tudós macska vagy,
hát így gyógyítasz lelkeket,
Te már tudod, mire való,
szívedben a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2016-10-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Baráti csendben

baráti csendben
Aranyosi Ervin: Baráti csendben

Tudod, egy baráttal le tudsz csendben ülni,
képes vagy lelkében mélyen elmerülni.
Nincs szükség szavakra, nem muszáj beszélni,
lehet szeretettel szavak nélkül élni.
Mert nem minden barát képes a beszédre,
mégis hangolódhat szeretet zenédre.
Ha a szívetek is egy ritmusra dobban,
hidd, el a sok érzés nem marad titokban.
Mikor a másikban lelki társad látod,
boldog lesz a szíved, mert van egy barátod,
s öröm lesz számodra szép szemébe nézni,
közös emlékeket újra felidézni.

Aranyosi Ervin © 2016-10-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyűjtsd össze!

gyüjtsd össze
Aranyosi Ervin: Gyűjtsd össze!

Gyűjtsd az élményeket, ez legyen a dolgod!
Életutad során legyél mindig boldog!
Nézz úgy a világra, mint megértő ember,
s ahol szükséget látsz, jobbíts szeretettel!
Jó lenne, mielőtt másokat szeretnél,
elégedett előbb önmagaddal lennél!
Amikor már tudod, mire lehetsz képes,
könnyebben eljutsz az emberek szívéhez.

Gyűjtsd az emlékeket, legyen szép a múltad,
add tovább a tudást, ha már megtanultad!
Ami fájdalmas volt, engedd el, bocsásd meg,
ne a félelmeid csúf csapdáját ásd meg!
A szép emlékeket dédelgesd magadban,
emelje fel lelked minden pillanatban!
Arcodon a derű, a mosoly ragyogjon,
elméd ötletekből soha ki ne fogyjon!

Gyűjtsd az álmaidat szépen egy csokorba,
céljaidat érd el, ahogy jönnek, sorban!
Gondolatod teremt, tervezz hát előre,
s figyeld valóságod, hogy épül belőle!
A jövődnek útját hited egyengesse,
az élet lényegét lelked így keresse!
Mikor végére érsz, több dolgod már nincsen,
kitárt karral vár majd jó Atyád, az Isten!

Aranyosi Ervin © 2016-10-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva