Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Csomagod jött!


Aranyosi Ervin: Csomagod jött!

Csomagod jött! Nézd mit kaptál,
mit hozott a posta!
Mázlim van, hogy a csomagot,
senki sem taposta!
Jól elbújtam, hogy majd örülj,
mikor belenézel!
Meglátsz engem, s a szívedben
szeretetet érzel!

Aranyosi Ervin © 2022-06-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy szeretném


Aranyosi Ervin: Úgy szeretném

Szeretném az életedet beragyogni én,
szeretném, hogy süssön rád a fény!
Szeretnélek ébreszteni egy új nap reggelén,
én lennék az éltető remény!

Szeretnék az öröm lenni szíved rejtekén,
szeretnélek felemelni én!
Szeretném, ha boldogulnál az élet tengerén,
szeretném, ha indulnál felém!

Refrén:
Úgy szeretném csillogtatni
fénylőn két szemed,
úgy szeretnék álmot adni
mindennap neked!
Úgy szeretném álmod adni,
álmaidban ott ragadni,
veled járni a világot,
mindig csak veled!

Szeretném az életedet jobbá tenni már,
lehetnék a fényszóró, az éltető sugár!
Szeretnélek elkísérni a napjaidon át,
veled együtt dúdolni a szerelem dalát!

Szeretnék az öröm lenni szíved rejtekén,
szeretnék a tükröd lenni én!
Megmutatni mi van benned, lelked tiszta fény,
szeretném, ha jönnél már felém!

Refrén:
Úgy szeretném csillogtatni
fénylőn két szemed,
úgy szeretnék álmot adni
mindennap neked!
Úgy szeretném álmod adni,
álmaidban ott ragadni,
veled járni a világot,
mindig csak veled!

Aranyosi Ervin © 2022-06-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Pihe-puha paplan


Aranyosi Ervin: Pihe-puha paplan

Pihe, puha, meleg paplan,
mindkettőnket betakar.
Álmaiban, aki cica,
pontosan ilyet akar.
Finom álmok vannak benne,
mikor alszunk, s álmodunk.
S ha lépkedünk a tetején,
meglátszik a lábnyomunk…

Aranyosi Ervin © 2022-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Harcias egér


Aranyosi Ervin: Harcias egér

Csúnya egér, megijesztett,
ezért másztam fel ide.
Reám támadt, s nem tudhatom,
hogy mit vett a fejibe.
Vigyázz egér, nem sokára
én is nagy macska leszek,
s nem kergetnek fel a fára,
holmi harcos egerek!

Aranyosi Ervin © 2022-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Követendő példa


Aranyosi Ervin: Követendő példa

Nézem hogy csinálja,
gyönyörűen táncol.
Így nem függ másoktól,
nem függ a világtól.
Lábujjhegyen forog,
köröket varázsol,
álmot vált valóra
és kilép a mából…

Egyszer talán én is
a helyébe lépek!
Mindent eltanulva,
célomhoz elérek.
Az lesz az életem,
mit szeretek csinálni,
segíts nekem, kérlek,
jó táncossá válni!

Ám, nem a sikerért
követem a példát,
nem az lesz a fontos,
amit majd a nép lát!
Hanem a megélés,
a mozdulat varázsa,
tánc gyönyörűsége,
a ritmus másolása.

A belső csodádat
kívánom megélni,
mert mikor a tánc visz,
elfelejtek félni!
Magával ragad
a zene lüktetése,
dallama, ritmusa,
a szabadság érzése.

Hiszen, ha táncolok,
felszabadul lelkem,
a világom tánccal
kell megünnepelnem!
Így az életemet
keresztül táncolom,
s lángol tiszta lelkem,
szinte ezer fokon.

Nézem hogy csinálja,
a nyomába lépek,
példáját követem,
s nem vezérel érdek!
Lábujjhegyen forgok,
köröket leírva,
mintha verssorokat
vetnék a papírra!

Aranyosi Ervin © 2022-06-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legalább a reményt…


Aranyosi Ervin: Legalább a reményt…

Legalább a reményt,
azt, meg kéne hagyni!
Nélküle az élet,
nem is tud haladni.
Fényszóró a ködben,
mikor utad járod.
Nélküle bezárul
csodaszép világod…

Szükség van reményre,
örök biztatásra,
az elárvult lelket,
nem hagyni magára!
Az élethez cél kell,
a holnaphoz álom,
s hit, hogy az utamat
biztos megtalálom!

A reményét vesztett,
már nem életképes,
annak a jövője,
igencsak kétséges.
Hisz a lába alól
a talajt kihúzták,
összes édes álmát,
darabokra zúzták.

Legalább a reményt,
vissza kéne adni!
Legyen út előtte,
hogy tudjon haladni!
Az élet kapuját
megnyitni, kitárni,
hogy egy szebb jövőre
képes legyen várni!

Aranyosi Ervin © 2022-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ikrek vagyunk!


Aranyosi Ervin: Ikrek vagyunk!

Ikrek vagyunk, mi egy percben születtünk,
csak pár nap múlva nyílt ki a szemünk.
De azóta már tisztánlátók lettünk,
s a világunkra odafigyelünk.

Ikrek vagyunk, egymásnak tükörképe,
de lelkünkben külön egyéniség,
és szabadok, miként a macskák népe,
s kényeztetésből soha nem elég!

Ikrek vagyunk, hát közös utat járunk,
hol egyikünk, hol másikunk vezet,
együtt fedezzük fel mesés világunk.
A lét csodás, s úgy jó, ha élvezed!

Aranyosi Ervin © 2022-06-13..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csodálkozz rá!


Aranyosi Ervin: Csodálkozz rá!

Csodálkozz rá a nagyvilágra,
az élet kedves, csodaszép!
És többet látsz, szívet kitárva,
mint aki nem néz soha szét.
Engedd, szíved örömre leljen!
Engedd a szépet hatni rád!
Kérdésedre visszhang feleljen,
mert gyönyörű ez a világ!

Aranyosi Ervin © 2022-06-12..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kétarcúság


Aranyosi Ervin: Kétarcúság

Kihűlt a lelkem, nem vagyok,
a szellemem már nem ragyog,
nincs fényem, csak fehér botom,
a fájdalmaim rád dobom!
Már rég nem keresem helyem,
nem érdekel, mi van velem,
talán már rég nem is vagyok,
csak monotonon agyalok.

Gondolkodom, hát létezem,
de nem értem, hogy mért teszem,
hisz nem érzem jobban magam,
oktalanságon jár agyam.
Gondolkodom, hát lehetek,
magamon gúnnyal nevetek!
Miről is szól az életem?
Van-e olyanom énnekem?

Agyon nyom néhány gondolat,
a terheim, csak kőfalak.
Nem tudom van-e még világ,
vagy csak a kín az, ami rág?
Úgy teszek, mintha lennék még,
csak üres perc száll, s nem elég…
Agonizálok, s jó nekem,
kiürül kongón a fejem.

Ha hozzám szólsz visszhang felel,
örül, hogy utánzóra lel.
Visszaadom a hangokat,
hidd, belőlem jött gondolat,
de jaj, nem az, nem is lehet,
szívem kihűlt, nem is szeret,
magányosan, árván dobog,
az évek benne, csak romok.

Jöttem, születtem, de minek,
lelkem senki sem érti meg,
ezért hát lassanként kihűlt,
ez az élet nem sikerült!
Írhatnék ilyen verseket,
sírhatnék együtt veletek,
de ez nem én lennék tudom,
csak eltévednék az úton.

Hisz nekem sírnom nem szabad,
nem hangolhatom le agyad,
nekem a jót mutatni kell,
érzéssel szívhez jutni el!
Dolgom, hogy felébresszelek,
verseim csak fényes szelek,
melyek szívedig szállnak el,
mitől az megnyugvásra lel.

Légy boldog! Én ezt akarom,
átlépek fájó szavakon,
kiteszem szívemet eléd,
a reményt ültetem beléd!
Egy szebb jövőben, jobb hitet,
lelkem, a lelked menti meg,
s boldog vagyok, ha sikerül,
ha minden helyére kerül!

Aranyosi Ervin © 2022-06-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Meglepett az álom


Aranyosi Ervin: Meglepett az álom

Bennünket meglepett az álom.
Friss szellő hátán érkezett.
Felkapott, s elrepített minket,
miközben fogtam két kezed.
Álmunkban együtt játszadoztunk,
nagy, virágos rét vett körül,
s éreztük szívünk dobbanásán,
ahogy a szív, szeret, s örül.
Bennünket meglepett az álom.
szerető szívünk összeért,
eggyé vált álom és valóság,
hálásak vagyunk mindezért!

Aranyosi Ervin © 2022-06-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva