Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A szeretet árnyéka


Aranyosi Ervin: A szeretet árnyéka

Tudod, a félelem, a szeretet árnyéka,
mikor a lelkedben kialszik a fény.
A hitetlenségnek csúf bizonyítéka:
– Kiürül a szíved, elfogy a remény.

Fény, s szeretet nélkül fázik csak a lélek.
elhalnak az álmok, kihűl a világ.
Félelem, irigység, düh, harag – mind méreg,
s mint egy sötét átok, úgy tud hatni rád!

Keresd hát meg a jót, keresd csak a szépet,
árnyékban, lelkedben ragyogjon a fény!
Ezer tiszta módot kínál rá az élet,
legyél újra gyermek, mint az elején.

Ragyogtasd mosolyod szerte e világra,
légy a környezeted fénylő napsugára!

Aranyosi Ervin © 2018-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Virágok közt eltévedni


Aranyosi Ervin: Virágok közt eltévedni

Virágok közt eltévedni,
velük együtt szebbé lenni,
általuk is jobbá válni,
a jó utat megtalálni,
talán ez a dolgom!

Látod, én is virág lettem,
hiszem, nem csak eltévedtem,
köztük helyem megtaláltam,
én magam is azzá váltam,
szépségüket hordom.

Mosolyuk az arcom dísze,
mikor meglátsz, vajon hívsz-e,
szórjam rád is jó kedvemet,
én már tudom, mi kell neked,
jó kedved megtoldom.

Virágokra a Nap ragyog,
éjszaka meg a csillagok,
szórják szét a mosolyukat,
ezért látsz fent annyi lyukat,
kacagnak a Holdon!

Hisz a Holdnak nincsen fénye,
ő csak a Nap tükörképe,
ő csak annak fényét szórja,
csillagokat mind leszólja,
s irigyeli folyton.

Döntsd el tehát, mivé válnál,
szomorkodni sorba állnál,
Mások fényét irigyelnéd?
Hadd bomoljon irigy elméd,
hadd fájjon a sorsod?

Vagy meglátnád: – Szép az élet,
csillogtatnád saját fényed,
mások hitét visszaadva,
visszaragyognál a Napra?
Hiszen ez a dolgod!

Legyél te is nyíló virág!
Legyen jó érzés nézni rád,
Mosolyod szórd szerte széjjel,
csillag legyél minden éjjel,
s legyél ettől boldog!

Aranyosi Ervin © 2018-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Te, te bizony!


Aranyosi Ervin: Te, te bizony!

Te, te bizony! – Neked szólok,
titkot súgok teneked!
– Tudod azt, hogy mindent gyógyít,
a mosoly, a szeretet?
Ne dugd hát el mosolyodat,
add csak, mikor adhatod!
Mosolyodban szereteted
ölthet vidám alakot!

Aranyosi Ervin © 2018-07-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Depresszió


Aranyosi Ervin: Depresszió

Depresszió. Lélekbe zártan,
csak önmagadba fordulsz.
Rossz kedvet ontva, nem túl bátran,
szeretetet koldulsz.
Le kéne dobnod vállaidról,
akár egy rossz kabátot.
Felnyitni lelki szemedet,
mely szebb napokat látott.

Hiába villantok mosolyt,
azt hiszed kigúnyollak!
Életkedved a múltba folyt,
s nem izgat már a holnap.
Felrázni hát hogyan lehet,
kedved mi adja vissza?
Őrület méregpoharát
a lelked meddig issza?

Miért vonz mélység, szakadék,
miért hullasz le a mélybe.
rossz álmod súlyos adalék,
de tán reggelre vége!
Hiszen reggel már kel a Nap,
fénye lelkedet éri.
S a depresszió elköszön,
s ma nem fog visszatérni!

Ha orkán zúg kívül-belül,
lelked kínozza bánat,
a múltba réved szép szemed,
s az újra, s újra támad.
Fogódzkodsz mégis őbelé,
pokolra ránt le téged,
szemed a fényt nem is lelé,
ördögöd játszik véled…

Kihozni onnan hogy lehet?
Hisz magad tetted rabbá!
Mérgezi fájón életed,
zsibbasztja kődarabbá!
Napod egedről eltűnik,
homály takarja fényét,
s itt ülsz az élet közepén,
s várod a világvégét.

Aranyosi Ervin © 2018-07-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: A szeretet megőrzése


Aranyosi Ervin: A szeretet megőrzése

Őrizzétek meg a lángot, ne hagyjátok kihűlni,
arcotokra a megszokást, ne hagyjátok kiülni.
Kérdezd gyakran kedvesedtől, mitől lenne boldogabb,
add meg neki, mit szeretne, úgy végezd a dolgodat!
Figyelmesség, kis ajándék, vele eltöltött idő,
a szép érzés ki nem alszik, melegsége egyre nő.
Néhány jó szó, bátorítás, ölelés, sokat tehet,
közös álmok, közös célok őrzik a szeretetet!

Közös élmények gyűjtése, mi a szívben megmarad,
beszélgetés, ami lebont csendből épülő falat.
Együtt töltött vidám percek, és gondolatolvasás,
kitalálni, mit szeretne, kedve mitől volna más.
Figyeld arcát, mikor alszik! Nevess vele, ha lehet!
Mikor éppen el kell menned, írj szerelmes levelet.
Ha bárhova elmennétek, fogd mindig az ő kezét,
hadd láthassa minden ember, az életed tőle szép!

Hadd láthassa minden ember, hogy lelketek egybeér,
s fejezd ki a háládat is, mondd, hogy neked mennyit ér!
Ne felejtsd el kimondani, ami nyomja lelkedet,
tudjon róla, ne cipeljed, úgy mint mázsás terheket.
Oszd meg vele álmaidat, s álmodjatok közöset,
végig járva utatokat, így jelenthet örömet!
Sokat segít, ha támogat, ha részese mindennek,
s persze te is állj ki érte, s nevezd néha Kincsemnek!

Sose őrizz sérelmeket, azt beszéld ki magadból,
fejezd ki az érzéseid, s szebbül a lét csak attól.
Veszekedés! Ne félj tőle, ereszd ki a gőzt ha kell,
de tudjátok, nem háború, ahol mindig győzni kell.
Ha rájössz, hogy te hibáztál ne érd be csak ennyivel,
vállald fel, hogy esendő vagy, javulásért tenni kell!
Ne felejtsd a megbocsájtást, párod is csak emberi,
úgy könnyebb a jóban élni, ha lelked elengedi.

Őrizzétek hát a lángot, őrizzétek a csodát.
Ne felejts el mosolyogni, sose keresd az okát.
Ragyogtasd a párod szemét, hiszen benne láthatod,
ha minden nap teszel érte ez nem múló állapot.
A szerető hétköznapot, mézzel csepegtesd tele,
s boldoggá lesz a te lelked, ha boldog a jobb fele.
Könnyű szeretetet adni, ha vissza is azt kapod,
legyen teljesebb az élet, s szeretett minden napod!

Aranyosi Ervin © 2018-07-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Süssön fel a Napod


Aranyosi Ervin: Süssön fel a Napod

Nyisd már ki a szemed, láss végre világot!
Körülötted annyi szépséges terem.
Megszépül az élet, ha nyílt szívvel látod,
hisz a boldogság is lehet végtelen!
Próbálj meg gyerekként nézni minden élőt,
láss csak bennük szépet, isteni csodát!
Mikor már nem játszol mélyen élítélőt,
megleled a létben Isten mosolyát!

Saját mosolyod is visszatükröződik.
Engedd el a rosszat, élvezd csak a jót!
Minden pillanatban csoda készülődik,
amely kiszínezi az egyszerű valót!
Lazulj el és figyelj! Halld a belső hangot,
hiszen saját lelked mindig így vezet!
Éld meg életedet, mint egy nagy kalandot,
attól leszel boldog, hogyha élvezed!

Ne készülj eleve egy másik világba,
nap, mint nap a létbe, ne halj hát bele!
Hiszen az életed úgy borul virágba,
ha szép élményekkel pakolod tele!
Ha csak szenvedésed lassú végét várod,
sohasem fogsz élni vígan, igazán,
Messze elkerülöd saját boldogságod.
Tedd le terheidet könnyedén, lazán!

Ne magyarázd nekem, miért nem teszed le,
az mellébeszélés, önigazolás.
Tedd csak le a múltad, ne élj tovább benne,
innen a terheket hadd cipelje más!
Szívd be a természet tiszta levegőjét,
hagyd, hogy elárasszon az energia!
Vedd le régi éned elnyűtt, rossz cipőjét,
tegyen csak boldoggá szép harmónia.

Csupán élni kéne végre megtanulni,
nem nyögni a napok terhei alatt.
Ne hagyd álmaidat darabokra hullni!
Hadd legyen a lelked végtelen szabad!
Ha egy életed van, ki kéne használni,
de ha több van, mért vagy ebben szomorú!
Jogod van a létben boldogabbá válni!
Süssön hát fel Napod, s tűnjön a ború!

 Aranyosi Ervin © 2018-07-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Égi lovas

Festmény: Szitár Éva – Fergeteg

Aranyosi Ervin: Égi lovas

Mint szél a pusztán, vágtat át,
elhagyja minden bánatát.
Lelkében csak a Nap ragyog,
s hiszi: – Mindennel egy vagyok!

Vele dalol a nyurga szél,
dobban a Föld, s hozzá beszél.
Porfelhő kél lova mögött,
de belé béke költözött.

Elhagyta fájó bánatát,
segíti őt egy jó barát,
aki tán le sem győzhető,
lüktet benne az őserő!

Mint szélvihar a csend nyomán,
vágtat az élet bús porán,
fennen szárnyalva nézi már,
a lét csak odalent sivár.

Itt fent a Napot éri el,
arcán ragyog az égi jel.
Boldog mosoly arcára ül,
s a félelemtől mentesül.

Nincs gond, amely a mélybe ránt,
nincs olyan érzés, ami bánt,
hiszen felülemelkedett,
megérintve a kék eget!

Saját lelkéhez eljutott,
félelmein már túlfutott,
s érti már léte lényegét,
– meglelte végre Istenét!

Aranyosi Ervin © 2018-07-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosolytól boruljon minden arc virágba!


Aranyosi Ervin: Mosolytól boruljon minden arc virágba!

Amikor lelkedben a Nap fénye ragyog,
amikor mosolyod arcodra kirakod,
megszépül világod, tükrözi a kedved,
sokkal jobb érzések kelnek szárnyra benned.

Mikor világodnak mosolyodat adod,
belsőd előkészít egy szép varázslatot.
hiszen a mosolyod másokra átragad,
így érzed örökké tiszta fényben magad.

Ne spórolj sohasem hát a mosolyoddal,
add. ha kell ok nélkül, vagy, ha van rá, okkal!
Sohase mérlegeld: – Kell-e, vagy megéri?
Sohase azért add, mert valaki kéri!

Add saját magadért, legyen jó a kedved!
Engedd, hogy a jóság ott bujkáljon benned,
szépítse arcodat, vidítsa fel napod,
ha folyton mosolyogsz, gyakran visszakapod!

Mosolyogj naponta, okkal, vagy ok nélkül,
ha arcodra kiül, lelked is megszépül.
Ne hurcold arcodon a világ fájdalmát,
engedd gyógyítani a mosoly hatalmát.

Engedd a Nap fényét lelkedbe áradni,
mosollyal képes vagy reményt, hitet adni!
Szereteted ráfér a borús világra,
mosolytól boruljon minden arc virágba!

Aranyosi Ervin © 2018-06-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hogyan tudnál vidám lenni?


Aranyosi Ervin: Hogyan tudnál vidám lenni?

Borús az ég, rossz a kedvünk,
felhő takar el eget.
Nem jutott ránk elég napfény,
nem ragyogtunk eleget.

Hogyan tudnál vidám lenni?
Utánozd le a Napot!
Még ha felhő is takarja,
a háttérben ott ragyog.

Így hát, mikor rossz a kedved,
erőltesd a mosolyod,
hiszen kaptál egy új napot,
s ez mosolyra komoly ok!

Nézz bele egy nagy tükörbe,
vidítsd fel, ki visszanéz!
Éld is át a mosolygásod
úgy, ahogy egy nagy színész!

Legyél hálás, mert a hála
máris jókedvre derít,
mosolyra hajlítja szájad,
ragyogtatja szemeid.

Felejtsd el a gondjaidat,
lelked töltse meg a fény!
Minden napod kezdd vidáman,
minden új nap, új remény!

Nem sokára látni fogod,
a világod változik.
Ha mosolyogsz, a lelkedből
minden bús eltávozik.

A helyére a jókedv lép,
bú helyére szeretet,
s meg látod, az egész világ
fordul egy kört teveled!

Nézz kedvesen mindenkire,
szórd mosolyod szerteszét!
Használd szíved szeretetét,
hisz az másnak eleség.

Meglátod, hogy a borús ég,
hamar jó kedvre derül,
előbújik a Napocska
s minden jó előkerül…

Aranyosi Ervin © 2018-04-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Péntek és tizenhárom


Aranyosi Ervin: Péntek és tizenhárom

Péntek van és tizenhárom,
ezt a napot mivel zárom?
Vajon megtréfál-e sorsom,
lesz-e vicchez savam-borsom?
Lesz-e elég huncutságom,
úrrá legyek a világon?
Más arcára mosolyt csaljak,
vagy károgjak, mint a varjak?
Kerüljön a balszerencse,
nem kell ma ebédre lencse?
Legyen vidám ez a péntek,
s éljem túl, amik történtek!
legyen ma is jó a kedvem,
mindig legyen min nevetnem!

Aranyosi Ervin © 2018-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva