Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kávé


Aranyosi Ervin: Kávé

Jó reggelt! Töltöm már a kávét!
Illata – érzed? – itt lebeg!
Kis zuhatag a poharadba,
egy élénkítő élvezet!
Keserédes, akár az élet,
zamata, mint egy lágy zene…
Élvezd ki hát a perc varázsát!
Lassan indulni kellene!

Aranyosi Ervin © 2013-01-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Kolibri


Aranyosi Ervin: Kolibri

Millió apró szárnycsapással,
lebegve száll a föld felett,
virágok nektárjára szállva,
színpompás táncot lejt neked.
Apró, kis szíve gyorsan dobban,
e kis madár túl gyorsan él.
Csoda a múló pillanatban,
mit ad, egy cseppnyi életért.

Aranyosi Ervin © 2013-01-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Amikor megöregednek…

aranyosi-ervin-nezz-onmagadbaAranyosi Ervin: Amikor megöregednek…

Amikor még kicsi voltál,
Ők voltak már a nagyok.
Tanítgattak, így teltek el
egymás után hónapok.

Megmutatták, – mit, hogyan kell,
– felöltözni, rendesen.
Cipőt fűzni, begombolni,
nevelgettek kedvesen.

Megmosdattak, rendbe tettek,
mutatták, hogyan csináld.
Jó példából megláthattad,
hogy működik egy család.

Foglalkoztak lelkeddel is,
irányítva hitedet,
minden jóra tanítottak,
amire csak lehetett.

Erkölcsre és etikettre,
emberségre, ahogy kell,
hogy a zajos nagy  világban,
egyedül se tévedj el.

Lassan te is nagyra nőttél,
világképed összeállt,
saját lábra tudtál állni,
ma már tudod, hogy csináld!

Mára Ők megöregedtek,
s felejtenek dolgokat.
Emlékezz majd: foglalkoztak,
egykor veled oly sokat.

Nem mozog már úgy a testük,
fájhat minden mozdulat.
Elromlik a memória,
ami mindent megmutat:

El-eltűnik egy-egy zokni,
cipőt kötni is nehéz,
begombolni a gombokat,
reszketve nem bír a kéz.

Rakoncátlan minden eszköz,
fésű, kanál, mind remeg.
Szerencsés, ha cipők, zoknik
párban összeillenek.

Az étel a kanalukról,
lecsöppenve menekül.
Zsémbesek, és morgolódnak,
nincsenek már remekül.

Most már rád vár a feladat,
nyisd hát meg a szívedet!
Jusson nekik gondoskodás,
melegítő szeretet.

Ne azért, mert elvárható,
ne azért tedd Ővelük.
Csak emlékezz, te rólad szólt
sokáig az életük.

Légy mellettük, ha teheted,
– kis világuk oly rideg.
Öleld Őket szeretettel,
melegítsen a szíved…

Aranyosi Ervin © 2013-01-16.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Zsiráf és az űrhajós


Aranyosi Ervin: Zsiráf és az űrhajós

Kinyújtottam a nyakamat,
gondoltam, megnézlek!
Mit keresel fenn az égen,
hol a sasok élnek?
Nem találod a helyedet?
Unod a világod?
Vagy a környezetszennyezést
innen jobban látod?

Aranyosi Ervin © 2013-01-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: A mosoly kopogás


Aranyosi Ervin: A mosoly kopogás

A mosoly kopogás,
az ember szívéhez.
– Ellágyul a lelke,
vidám kedvet érez.
A világ megszépül
egy kedves mosolytól.
Olyan belépő ez,
amit más nem pótol…

Aranyosi Ervin © 2013-01-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Mosolyogj és légy vidám!

Aranyosi Ervin: Mosolyogj és légy vidám!

Mosolyogj és légy vidám!
Az élet oly csodás dolog.
Hát nem könnyebb így nézni rám,
a szíved nem szebben dobog?
Vedd észre azt, mi boldogít!
Legyél újra szabad gyerek!
Élvezd az élet dolgait,
s a világ feltárul neked!

Aranyosi Ervin © 2013-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Óvd a Földet


Aranyosi Ervin: Óvd a Földet

A Föld sorsát vegyük kezünkbe,
vigyázzunk rá, hisz értünk él!
Örök társunk, s az élet tükre,
méltó hát rá, hogy jót tegyél!
Ne zúdíts rá ezernyi mérget,
ápold vizét, virágait!
Hisz tőle függ, milyen az élet.
Boldog legyen, ki itt lakik!

Aranyosi Ervin © 2013-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Éhes vendég


Aranyosi Ervin: Éhes vendég

Szia, jöttem, éhes vagyok!
Tudnál adni pár szem magot?
Megeszem, s már itt sem vagyok,
jó szívedben nyomot hagyok!

Ha megetetsz, meghálálom,
rovart eszem egész nyáron,
fizetségem nem is várom,
csak élhessek mindenáron!

Ám ilyenkor nincs mit ennem,
lásd meg a jót, kérlek, bennem,
ne kelljen éhesnek lennem,
nincsen pénzem ételt vennem.

Nyisd meg hát a jó szívedet,
nem soká jön a kikelet!
Ha majd a tavasz ránk nevet,
lesz minden, mit enni lehet!

Majd, tavasszal meghálálom,
ott ülök majd fent az ágon,
fütyülök, hogy dalom szálljon
keresztül a nagyvilágon!

Ám a telet túl kell éljem,
hogy napom jobbra cseréljem,
hadd legyen mag az ebéden,
etetőmbe szórd csak szépen!

Aranyosi Ervin © 2013-01-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ingyen hó


Aranyosi Ervin: Ingyen hó

Hirdetgetem. Hirdethetem?
– A hó nem kell senkinek!
Ráöntötték a világra,
s hozzá jött a nagy hideg.
Amit látsz, mind ingyen adom,
vigye, kinek kell nagyon.
Ennél olcsóbb biztos nem lesz,
rendkívüli alkalom!

Aranyosi Ervin © 2013-01-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Keresés a hóban


Aranyosi Ervin: Keresés a hóban

Eldobták a kedvenc botom tegnap,
és ma keresem.
Közben esett pár centi hó
– nem tréfa a fele sem!
Remélem, hogy megtalálom,
a játékhoz kell nagyon!
Feltúrom az összes havat,
de elveszni nem hagyom!

Aranyosi Ervin © 2013-01-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva