Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: KI-CSODA-vagy-OK (elgondolkodtató vers)

Aranyosi Ervin: KI-CSODA-vagy-OK
(elgondolkodtató vers)

Azt, hogy KI vagyOK én, azt még keresnem kell!
Bár a „KI” magában, azt jelenti: ember!
Azt hogy „CSODA vagyOK”, nem mindenki tudja,
csak akit dicsérnek és így megtanulja.
Vagy-OK, aKI vagyOK, vagyis hát vala-KI,
aKI testet öltött, mesterré vált szaKi.
A „vagy-OK” jelenti létezésem OK-át,
OK-osan teremtek, vagy tudást ad-OK át!
Ok-ot szolgáltatok, céllal, OK-kal élek,
saját világomtól OK-talanul félek!
Nem vagy-OK a nevem, mert azt csak viselem,
s bár OK-oz csalódást néha a jellemem,
de az sem én vagy-OK, csak hát meghatároz,
ahogy viszonyulok más-OK világához.
A hitem sem vagy-OK, azt is csak tanultam,
s nem vagyok a jövőm, s nem vagyok a múltam.
Csak egy lélek vagyOK, az EGÉSZ-nek része,
egy kis apró porszem. IS-TE-n az EGÉSZe!

Aranyosi Ervin © 2015-10-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Őszinte tükrök

őszinte tükrök
Aranyosi Ervin: Őszinte tükrök

A gyermek öröme az arcára van írva.
Nem játszik el mosolyt, lelke mélyén sírva.
Őszinte tükrei ők a nagy világnak,
s azt tükrözik vissza, mit éreznek, s látnak!
Hazugság és ármány nem fér a lelkükhöz,
két ragyogó szemük valóságot tükröz.
Hagyd hát, hogy arcukra vidám mosoly nőjön,
kedvüktől a világ fényben tündököljön!

Aranyosi Ervin © 2015-10-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az én játékmackóm

Az én játékmackóm
Aranyosi Ervin: Az én játékmackóm

Ez a játék mackó, bizony nagyon élő!
Az én világomban, s álmaimban él Ő.
Pont annyira élő, ahogy én akarom,
mert ha kedvem támad, mozgatja a karom.
Máskor pedig inkább képzeletem játszik,
és a macim bizony, lábra áll és mászik.
S nem csak mászik, játszik, igen gyakran beszél,
mikor ketten vagyunk, álom szépen mesél.
Azt szeretem benne, hogy még meg is hallgat,
ha akarom dicsér, erőt ad, s bizalmat!
Ahogy reá nézek, mosolyog a szája,
ha tanácsot kérek, könnyen kitalálja.
Így hát könnyen döntök, együtt mindig könnyebb!
S ha jól végzem dolgom, dicséretek jönnek.
Mikor panaszkodom, megértőn bólogat,
ezért nem pityergek, sosem sírok sokat.
Velem mindig kedves, ha kell, megvigasztal,
brummogva felcsendül rögtön egy vigasz dal.
Mikor jön az este, mély álomba ringat,
s ott folytatjuk tovább szép játékainkat.
Az én játékmacim gyakran meg is ölel,
mancsai közt lelkem újult erőre lel.
Megvéd minden bajtól, nem is bánthat senki,
ezért is olyan jó barátjának lenni.
Mert a karjai közt, megnyugvásra lelek,
ezért is olyan jó, ha macit ölelek!

Aranyosi Ervin © 2015-10-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: EGY az EMBER – EGY az ISTEN!

Egy az Ember- egy az Isteny
Aranyosi Ervin: EGY az EMBER – EGY az ISTEN!

Táncold át az életedet!
Legyél boldog, s elégedett!
Mikor szeretet vezérel,
Isten ölel két kezével!

Ha szívedben ott a hála,
az a kapzsiság „halála”.
Mert fájdalmat hiány okoz,
amit kétség, s harag fokoz.

Csak a félelem betegít,
rajta a szeretet segít,
általa válsz teljesebbé,
világoddal újra eggyé.

Benne fény van, s nincs sötétség,
teljessé válsz, semmi KÉT-ség.
Harmónia száll lelkedre,
és mosolyogsz, örülsz egyre.

Hidd el, mind-mind jó az ember,
– csak jó úton járni nem mer,
mert vagyonát, létét félti,
az életet félreérti.

De te tudd, és tedd is jobbá,
mindre egyként, mosolyogj rá,
melegítsd fel fáradt lelkét,
mert a mosoly öröm-jelkép.

Csalódás ért? Az csak próba!
Ez az út visz a pokolba,
mert, ha végképp reményt vesztesz,
nem jutsz vissza szép lelkedhez.

Hát bocsáss meg, s nyerj új hitet,
ki nem bízik, az ráfizet,
lelki nyugtát nem találja,
szívében nincs ott a hála.

Szeretetre bízd a lelked!
Önmagad is kell szeretned!
Lelkeddel vagy összezárva,
ezért sosem lehetsz árva.

EGY az EMBER – EGY az ISTEN,
így fonódik EGY-be minden,
s ami benned ott van régen,
megjelenik Földön-égen.

Aranyosi Ervin © 2015-10-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Soha nincs késő!

Mikhail Schrilev festénye

Mikhail Schrilev festénye

Aranyosi Ervin: Soha nincs késő!

El ne hidd, hogy most már késő,
el ne hidd, hogy nincs remény!
Ha kihullt a kalapács, s véső
a kezedből, s már húz a mély.

Mikor a múltad mázsás súlya,
válladat húzza egyre le.
Ne légy a múlt fáradt tanúja,
új útra hívlak. Hát gyere!

Találd meg napi boldogságod,
tegyél örömmel valamit!
Váltsd meg újra a nagyvilágot!
A vágy a lelkedben lakik.

Ne törődj fájó nappalokkal,
elmúlik majd, ha nem figyelsz!
Ha nem vársz ölbe tett karokkal,
meglásd, kihívó célra lelsz!

Adj újabb esélyt még a mának,
hidd el, szép lelked nem beteg!
Az eddig bezárt ajtók várnak,
s van hozzá kulcsod, rengeteg!

Felhalmoztad a bölcsességed,
fel nem használni balgaság!
Utad mindaddig nem ér véget,
míg mindezt nem adtad tovább.

Már többet tudhatsz bárki másnál,
ne hagyd hogy eltiporjanak!
Alkoss, sem mint, ha egy sírt ásnál,
s temetnéd végleg önmagad.

Próbáld ki azt, mit sosem tettél,
tegyél már végre valamit!
Nem küszködni, s meghalni lettél,
ki csak szerepet alakít!

Váltsd most valóra régi álmod,
amire rég, nem volt időd!
Találd meg belső boldogságod,
keress célt fénylőt, szédítőt.

Aranyosi Ervin © 2015-10-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva