Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Barátodtól


Aranyosi Ervin: Barátodtól
(Szonett)

Midőn e sorokat újra, s újra látod,
jusson majd eszedbe kedves, jó barátod!
Közös emlékek törjenek elő,
s lelkedbe újra költözzön erő!

Segítsen téged új utakra lépni,
nyári mezőn, színes virágot tépni,
s elérni minden dédelgetett álmot,
mert ezt kívánja kedves, jó barátod!

Szívünk ma már annyi emléket ápol,
mely felcsillan a megtett út porából,
s mint talált gyémánt, úgy ragyog felénk,
új álmok fényét vetítve elénk.

Az utunk újra, s újra összeér,
s közös szívet táplál a tiszta vér!

Aranyosi Ervin © 2018-01-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Boldog karácsonyt kívánok!


Aranyosi Ervin: Boldog karácsonyt kívánok!

Mit kívánhatnék tenéked?
Szép szívednek menedéket!
Szeretetet, boldogságot,
szívvel kibélelt világot!

Mindehhez jó egészséget,
az asztalra elég étket!
Szép karácsonyt, békességet,
milliónyi szép emléket!

Álmot, valósággá válót,
lélekkincseidből állót,
élhető, csodás világot,
boldog karácsonyt kívánok…

Aranyosi Ervin © 2019-12-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy vártunk karácsony


Aranyosi Ervin: Úgy vártunk karácsony

Úgy vártunk karácsony,
csodás ünnepünk,
dísz van a fánkon,
és csillog a szemünk.

Most hiszünk a jóban,
a lélek szabad!
Szán száll a hóban,
s a fénybe szalad!

Gyógyul a lélek,
begyógyul a szív,
ha hittel élek,
az szeretni hív.

Ha eljön karácsony,
felcsendül a dal,
a szív mindenáron
szeretni akar!

Refrén:
Angyal jött el fénylő szárnyon,
újból éled a karácsony!
Gyermek lelkünk új dalt játszik,
a világunk is szebbnek látszik!

De mondd mért kell várni,
hogy ünnep legyen?
A szívet kitárni,
hogy jobbá tegyen?

Mért nem tudsz hinni,
egy hétköznapon?
Miért kell hozzá
egy új alkalom?

Hisz egész évben,
szerethetnénk,
mást jobbá téve,
angyalok lennénk!

Nem kell hát várnunk,
hogy ünnep legyen!
Csak szívet kitárnunk,
hogy jobbá tegyen!

Refrén:
Angyal jött el fénylő szárnyon,
újból ébred a karácsony!
Gyermek lelkünk új dalt játszik,
az ember végre jobbá válik!

Az ember talán jobbá válik!

Aranyosi Ervin © 2019-12-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Ezt kívánom karácsonyra


Aranyosi Ervin: Ezt kívánom karácsonyra

Minden kedves olvasómnak kívánok szép ünnepet!
Járja át a szép lelküket örömteli szeretet!
Élvezzék a világukat, lássák, hogy az élet szép,
öleléssel és mosollyal töltsék fel egymás szívét!
Kívánom, hogy hitet adjon, mulasszon el bánatot,
hozzon békét, melegséget, hibákra bocsánatot!
Feszültségtől teli lelken nyisson ki egy szelepet,
betegséget gyógyíthasson, és hasson a szeretet!

Nyugalom és fény áradjon, legyen boldog a világ,
hadd ragyogjon minden szempár, s legyen csoda, amit lát!
Énekeljünk tiszta szívvel karácsonyi éneket,
s érezzük, a szép szívünkben, a jóság megszületett!
Táruljon ki ölelésre, minden Isten adta kar,
éreztessük a szándékot, hogy a szívünk jót akar!
Rólunk szóljon, emberekről, a karácsony ünnepe,
s figyeljük, hogy sérelmeink messzi ködbe tűnnek-e?

Hadd szülessen meg szívünkben a megváltónk, Istenünk,
s tegye szebbé világunkat, teremtsen együtt velünk!
Úgy hiszem, ha szeretettel szebb jövőre gondolunk,
esélyt adunk önmagunknak, hogy szebb legyen a holnapunk!
Hadd jöjjön mennyből az angyal, hadd gyúljon szívünkbe fény!
Ünnepeljünk szeretettel, hisz van jövő, hit, s remény!
Minden egyes földlakónak kívánjunk szebb életet,
boldogító varázslatot, szívgyógyító fényeket.

Megszületett a szívünkben a jóság, a szeretetet!
Hadd kívánjak a versemmel örömteli ünnepet!

Aranyosi Ervin © 2019-12-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vallomás virággal


Aranyosi Ervin: Vallomás virággal

Apró, kis ajándék,
igazából jelkép!
A szívemet adnám,
ha tiédre lelnék,
ha a te szép szíved
be tudná fogadni,
ha érzéseimre
választ tudna adni.

Nem is várok érte
semmi mást cserébe,
költöztesd a szíved
ide az enyémbe!
Hidd el jó helyen lesz,
szeretettel őrzöm,
legboldogabb leszek
majd ezen a földön.

Aztán átölellek,
amikor csak lehet,
a szívemhez húzom
gyönyörű szívedet,
szádra csókot adok,
szerelem pecsétet,
amely boldoggá tesz,
érzésekkel éltet.

Fogadd szeretettel
ezt a kis virágot.
Nem adhatok többet,
csak egy szebb világot,
ahol csak mi vagyunk,
összeér a kezünk,
a közös csodába
belemerítkezünk.

Apró, kis ajándék,
fogadd el, hát tőlem!
Hozd ki a legjobbat
mindig énbelőlem!
Hadd lehessek azzá,
akivé szeretnék,
tudom, hogy nélküled
biztosan elvesznék.

Légy hát az angyalom,
szívet őrző társam,
tedd, hogy világomat
mindig szebbnek lássam!
Ígérem, hogy én is
szebbítem világod,
fogadd szeretettel
ezt a kis virágot!

Aranyosi Ervin © 2019-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kimondani a szót: – Szeretlek!

Fotó: Irina Nedyalkova

Aranyosi Ervin: Kimondani a szót: – Szeretlek!

Kimondani a szót: – Szeretlek! –
az önmagában nem elég!
Tudatni is kell, éreztetni,
amíg a szívbe beleég!

Kimondani a szót: – Szeretlek!
naponta többször kéne még,
szemébe nézve, átölelve,
amíg a szívbe beleég!

Kimondani a szót: – Szeretlek! –
jövőre néző biztatás,
varázslás az, csodateremtés,
és biztonságba ringatás.

Kimondani a szót: – Szeretlek! –
tán egyszerű, talán kevés,
de szárnyal tőle minden lélek,
ha jár hozzá egy ölelés!

Kimondani a szót: – Szeretlek! –
csak szívből, s őszintén szabad!
De mondd ki bátran, amit érzel,
tegyen boldoggá szép szavad!

Kimondani a szót: – Szeretlek! –
nyugtatás, s megerősítés,
a legszebb szó, amit csak adhatsz,
amit a szív, a szívbe vés.

Kimondani a szót: – Szeretlek! –
nem játék az, nagyon komoly,
hát akkor mond, ha így is érzel,
s kísérje azt egy szép mosoly!

Kimondani a szót: – Szeretlek! –
örömöt ünneplő csoda,
szoros szövetség szép szíveknek,
naponta többször add oda!

Kimondani a szót: – Szeretlek! –
kimondani csak, nem elég!
mutatni is kell és megélni,
hiszen az élet vele szép.

Kimondani a szót: – Szeretlek! –
akkor szabad, ha elhiszed,
amikor élőn lángol benned,
amikor adni tud szíved!

Kimondani a szót: – Szeretlek! –
csak akkor nyújt közös vigaszt,
ha nem csak adsz, képessé váltál
szíveddel elfogadni azt!

Aranyosi Ervin © 2019-12-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Anyu akkor is szeret!


Aranyosi Ervin: Anyu akkor is szeret!

Lehetsz akármilyen rosszcsont,
Anyu akkor is szeret,
és akkor is megpuszilgat,
amikor nem bír veled!

Mert hatalmas az ő szíve,
csibészként is beleférsz,
miközben az arca mérges,
mosolyog a fele rész!

Lelke büszke gyerekére,
csak ezt más ne lássa meg!
Tudja, megállsz a lábadon,
nem leszel már elveszett.

Ám, morogja, hogy: – csitulj le! –
s szigorún tud nézni rád.
De a szíve közben boldog,
hisz imádja a fiát!

Aranyosi Ervin © 2019-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Mi a dolga az embernek?


Aranyosi Ervin: Mi a dolga az embernek?

Kis falumban, Budapesten,
egy szép nap a Földre estem,
lepottyantam magas égből,
ám nem tudtam még, mi végből.

Mi a dolga az embernek?
Vannak, akik célra lelnek?
Van, hogy utat keresgélnek?
Van, hogy keseregve élnek?

Amíg utad nem találod,
addig várod a halálod,
addig csak a túlélés hajt,
hogy elkerülj minél több bajt!

Ez lenne az élet célja?
Hogy az ember végig sírja?
Ezért nem kell leszületni,
csak, ha szeretsz feszült lenni.

Én a célom megtaláltam,
sok ember él a hazámban,
szemeiket nyitogatom,
nézzenek ki az ablakon!

Hallgassanak szép szívükre,
legyen vágyuk lelkük tükre,
akarjanak merni, élni!
A haláltól nem kell félni!

Egy iskola az életünk
és amikor ráébredünk,
hogy csupán tanulni jöttünk,
eloszlik a köd fölöttünk.

El kezdünk majd tisztán látni,
egymással is jobban bánni!
Vágyainkat végigvinni,
az életvízéből inni.

Szeretni kell megtanulnunk,
s nem akadály ebben múltunk,
a jövőtől sem kell félni,
mindig csak a mában élni.

Mindőnknek van küldetése,
nincs a sorsunk kőbe vésve.
Gondolattal alakítjuk,
ahogy magunkat tanítjuk.

Ha meglelem küldetésem,
rögtön saját sorsom élem,
onnantól csak rajtam múlik,
létem mily hosszúra nyúlik.

Mert míg engem cél vezérel,
Isten támogat kezével,
megad mindent, mire vágyom,
s én teremtem a világom!

Aranyosi Ervin © 2019-11-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szerelemben, szépben


Aranyosi Ervin: Szerelemben, szépben

Szerelemben, nyárban,
szemed sugarában,
szíved pitvarában,
magam megtaláltam.

Szerelemben, őszben,
hosszasan időztem,
szemedben, tükörben,
fénylőn tündököltem.

Szerelemben, télben,
szíved közepében,
megtaláltam fészkem,
a szív melegében.

Szerelem tavaszban,
hitem visszakaptam,
minden pillanatban
kaphattam és adtam.

Szerelemben, szépben,
körbejártam, éltem,
szép szívedhez értem,
hónapokban, évben.

Aranyosi Ervin © 2019-11-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Teréz Anyuhoz szeretettel

Aranyosi Ervin: Teréz Anyuhoz szeretettel
Steve Simon festménye

Aranyosi Ervin: Teréz Anyuhoz szeretettel

Annyit szeress, amennyit elbírsz,
ne feszítsd lelkedet tovább!
Magad teremthetsz csak csodát!
Ha fáj a szíved, néha felsírsz?

De mindig, s folyton másokért?
Miközben nyugtod sem marad?
Ketrecbe zárod önmagad,
s nyögöd, hogy mennyi átok ért?

Magadban csended nem leled?
Döngve szakad rád a világ,
s kihasznál mindaz aki lát,
tudva, hogy gazdagabb veled!

Mindig csak adsz, mert szép a lelked,
s hiszel másokban szüntelen,
hogy minden ember bűntelen,
s magadra veszel szörnyű terhet!

Hited erős – gerinced roppan –
azért naponta talpra állsz,
s hiszed, hogy gyógyírt is találsz,
az elfolyó hétköznapokban.

Ne szeress többet, mint mit elbírsz!
Pihenned kéne néha nap,
hisz világodban még akad
olyan, mi boldog létbe elvisz.

Állj meg, és leld meg csendedet,
találd meg végre önmagad,
legyél vidámabb, boldogabb,
s tedd le néha a terhedet!

Aranyosi Ervin © 2019-09-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével a vers előtt, és a versszakok megtartásával együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva