Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Újjászületés

Aranyosi Ervin: Újjászületés

Kívülről üzentek, hogy maradjak itthon,
kint a nagyvilágban túl sok a veszély!
Örömmel fogadtam e tanácsot titkon,
s befelé fordultam. – Kell, hogy szebben élj!

Szeretettel nézem a zajló világot,
úgy döntöttem mától megértőbb leszek!
Nem tépek le többé élő kis virágot,
megölt állatokból többé nem eszek!

Tisztelem a világ többi élőlényét,
nem taposok széjjel hangyát, bogarat!
Lelkembe fogadom a Nap tiszta fényét,
s minél többet adok, annál több marad!

Megbecsülöm mától szép szülőhazámat,
az Alföld mezőit és a hegyeket.
Már csak dicsérő szó hagyja el a számat,
s elnézően nézem az embereket.

Egy anyagból gyúrtak, azonosból minket,
s mindőnk szíve mélyén ott él a csoda,
értelmeznünk kéne az emlékeinket,
minden történésnek megvolt az oka.

Mit látok a lelkem legmélyében járva,
mit takar előlem el a külvilág?
Az anyagban élek, arra koncentrálva,
és anyagnak gondol mindaz, aki lát.

Születésem után vakságra ítéltek,
hiedelem rácsok vesznek még körül,
azok tanítottak, kik maguk is féltek,
és a sötétoldal ma ennek örül.

Ha magamba lépek, kiérek a fényre,
hiszen szívem mélyén ott a szeretet.
S megértően nézek minden élő lényre,
és így Istenemmel eggyé lehetek.

Mikor eggyé válunk, nincsen mitől félnem,
a szemem kitisztul, s végre látok én!
A belső utamon csak párat kell lépnem,
s belső valóságom elindul felém.

Fordulj hát magadba, találkozhass vélem,
szeretet fakasszon mosoly-patakot!
Minél többen leszünk – hiszem és remélem –
Istenünk bennünk ölt élő alakot.

Együtt, eggyé válva, egy hangon rezegve,
földi mennyországunk magába fogad,
hisz ezért születtünk, világot teremtve,
véghez tudjunk vinni nemes dolgokat.

Aranyosi Ervin © 2020-03-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megtisztulás…

Aranyosi Ervin: Megtisztulás…

Hogyan lehet egy nemzetben tartani a lelket?
– Ha dalnokai szebb jövőről, szívből énekelnek!
Ha dalukkal felemelnek, hogy a gondot lépd át,
amikor a szeretetről mutatnak be példát!

Szavainkból lelkesítő, s nyugtató szó szóljon,
hogy a lélek megtisztuljon, s hittel válaszoljon!
A félelem elillanjon, és értelmét vessze,
s ne maradjon bennünk kétség, hogy holnapunk lesz-e?

Tisztuljon meg hát a világ, szálljon reánk béke,
szeretetlen korszakának legyen végre vége!
Az emberség, gondoskodás, együttérzés éljen,
hogy az ember ráébredjen, nincsen mitől féljen!

Nyugodjunk meg, hiszen tudjuk, minden rossz elmúlik!
Ahol a fény nem fentről jön, az árnyék megnyúlik.
Ám, ha lelkünk emelkedik, fénybe borul minden,
szebbé válik ez a világ égi, s földi szinten.

Segítsünk hát Teremtőnknek, s a teremtett világnak,
adjunk esélyt a lelkünkből ébredő csodáknak!
Félelmünket engedjük el, hitünk erőt adjon,
hogy a lelkünk feléledjen, fény felé haladjon!

Emelkedjen rezgésszintünk, szeretettel éljünk,
adjunk esélyt a világnak, őszintén reméljünk!
Hagyjuk lelkünk lenyugodni, s fényben megfürödni,
akarjunk egy fénylő korra szívvel készülődni!

Emelkedj fel hát nemzetem, fogadd be a békét,
s várd a zúgó viharban, a megtisztulás végét!
Az igazság, hit, szeretet gyújtson bennünk lángot,
tiszta szívvel emeljük fel az egész világot!

Aranyosi Ervin © 2020-03-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tegnap este


Aranyosi Ervin: Tegnap este

A tegnap este, jaj de szép volt,
csupa csillag volt az égbolt.
s pont úgy, ahogy egyszer régen,
a Hold fenn úszott az égen.
Fenn az égen fénylőn Hold szállt,
éppen csak úgy, erre kószált.
Én pedig a Földön álltam,
s az égboltot megcsodáltam.

Régi este, milyen rég volt,
pont ilyen volt fenn az égbolt,
ám én akkor veled voltam,
s gyönyörködtünk mi a Holdban.
Fenn az égen fénylőn Hold szállt,
éppen csak úgy, arra kószált.
Én pedig a Földön álltam,
s az égboltot megcsodáltam.

Tegnap este újra szép volt,
bennünk a régi zenénk szólt,
s ahogy álltunk, ahogy néztünk,
egy szép emléket idéztünk.
Fenn az égen fénylőn Hold szállt,
éppen csak úgy, erre kószált.
Szívünk megtelt szeretettel,
ahogy régen, ahogy egyszer…

Aranyosi Ervin © 2020-03-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Köszönet anyámnak


Aranyosi Ervin: Köszönet anyámnak

Mikor leszülettem erre a bolygóra,
édesanyám álmát váltottam valóra,
elhoztam a csodát, élővé lett álmot
és kaptam cserébe egy egész világot.
Akkor még nem tudtam, hogy mi végből lettem,
egy igazi angyal őrködött felettem.
Táplált, szeretgetett, tanítgatott élni,
hogyan kell egy szívhez szeretettel érni.

Őriztem mosolyát, vissza is tükröztem,
erős kötelék lett ő közte és köztem.
Amikor én sírtam, ő hajolt fölébem,
s megnyugvásra leltem drága, jó ölében.
A mindene voltam, a legdrágább kincse,
s célja, hogy a kincsét mosolyra derítse.
Hát én mosolyogtam, beragyogtam napját,
vágytam ölelését, angyali alakját.

Ő tudta magától mire van szükségem,
s igyekezett adni mindent, bármit kértem.
Hálám, mosolyom volt, kedves gügyögésem,
ahogyan szívébe szeretetem véstem.
Kaptam másik csodát, amit kaphat gyermek,
megtanítva nekem ezt a csodás nyelvet,
amitől igazán gazdagabbá váltam,
benne érzésekre, tudásra találtam.

Ahogy lassan nőttem, megnőtt a világom,
mocorogni vágytam folyton, minden áron,
egyre erősebbé, s ügyesebbé váltam,
aztán, egy szép napon lábaimra áltam.
Anyám óvott, védett, s megtanított járni,
nem akarta lelkem szűk helyre bezárni,
kitárta a világ összes nagy kapuját,
ahol majd a lelkem már könnyebben jut át.

Biztatott hát mindig, s tudom, hitt is bennem,
menjek vágyam útján, boldoggá kell lennem!
Amit csak ő tudott, mindent megmutatott,
hosszú, szép utamhoz erőt, reményt adott.
Hiszem, gyermekében örömét meglelte,
annyi szeretettel volt tele a lelke!
Hálás az én szívem, minden egyes percért,
szerető szívemben a jósága elfért.

Amit tőle kaptam, azt kell tovább adnom,
róla véve példát, jónak kell maradnom,
szeretetét szórnom az egész világra,
mindig emlékezve drága, jó anyámra.
A szívemben itt él, amit kaptam tőle,
hitét, szeretetét itt őrzöm örökre.
Őrzöm a szívemben, mindazt, amit adott,
a lelkemben kikelt sok szeretet-magot!

Aranyosi Ervin © 2020-02-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Különleges szemüveg

Aranyosi Ervin: Különleges szemüveg

Jártamban-keltemben
egy szemüvegre leltem.
Megváltozott a világom,
ha belenéztem, menten.
Nem nagyított, kicsinyített,
mégis minden más volt.
Valahogy rajta keresztül,
minden másnak látszott.

Szavak mögött, tettek mögött,
a szándékot láttam.
Szívek mélyén irigységet,
titkokat találtam.
Olyan fájó érzést,
ami kínozza a lelket,
amitől a szív haldoklik,
mitől nem szerethet.

Őrizgetett sérelmeket,
bosszúságot láttam,
félreértést, nagy csalódást,
s kínokat találtam.
Kimondatlan szavakat,
sok mélyen titkolt érzést,
értéktelen vágyakozást,
ördögi kísértést.

Ragaszkodást fájdalmakhoz,
kín dédelgetését,
önbecsapást, a világnak
legsötétebb részét.
Láttam szeretetlenséget,
önbecsülés nélkül,
árulást és hazugságot,
ami meg nem térül.

Azt is láttam, hogyan vágynak
a szívek a jóra,
másoktól a jó szándékra,
tiszta igaz szóra.
Kiszáradt szíveket láttam,
forrásuktól fosztva,
s furcsa hitet, hogy a világ
átfordult a rosszba.

Gondolkodtam, szemüvegem,
hogy tudnám használni?
Hisz nem elég tiszta szívvel
a rosszat meglátni!
Mit is kéne tenni,
hogy a világ megváltozzon,
hogy a szív fényben fürödjön,
érzésben napozzon?

Hogyan kéne tanítani,
hogy az ember értse,
hogy úgy álljon társaihoz,
hogy szívüket ne sértse.
Azt tudtam, hogy a gonosszal
nem kell harcba szállni,
elegendő jobbá lenni,
s őszintévé válni.

Kimondani minden érzést,
mi szívünket nyomja,
megkönnyebbülhet az a szív,
amelyik kimondja.
Őszinteség, elfogadás
és megértés kéne,
hiszem, hogy e felismerés
a szívre ráférne.

Szeretettől, kedvességtől
szívünk melegedne,
a jó érzés szép forrása
rögtön eleredne.
Ha a lélek tisztán látna,
felragyogna minden,
a szeretet megtalálná
helyét minden szívben.

Ha ez segít, hát od’adom,
azt, amit találtam,
szemüvegem tisztán láttat,
használd te is bátran!
Rakj rendet saját szívedben,
lomtalaníts végre,
hogy ne legyen többé okod
a szeretetlenségre.

Bocsáss meg a megbántónak,
engedd el a múltat,
ha kiürülsz a méregből,
lelked jót tanulhat.
Engedd el a sérelmeid,
hisz csak téged bánthat,
hagyj helyet a szeretetnek,
az javadra válhat.

Bizalom kell, derűlátás,
hinni csak a jóban,
meglátni a jó szándékot
a jót akaróban,
kimondani, amit érzünk,
ha kell magyarázni,
az érzelmi terheinket
le kellene rázni.

Más szíveket gyógyítgatni
a szív erejével,
megmutatni, mire képes
a szeretetével.
Intrikának, hazugságnak,
jó szó vethet véget.
Egyenes beszéddel lehet
elűzni kétséget.

Felemelni, megbecsülni,
méltón naggyá tenni,
a háborgó nagyvilágnak
tettekkel üzenni.
Hiszem, ha a lélek szabad,
másra hatni képes,
szeretet az egyetlen út
a mások szívéhez.

Eldobom a szemüvegem,
én már tisztán látok.
Azt remélem, követnek majd
szívvel a barátok!
Ha az ember jó útra tér,
változik világa!
Szerethető, élő világ,
ez a szívem vágya!

Aranyosi Ervin © 2020-02-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vihar

Aranyosi Ervin: Vihar

Viharos szél tépkedi a fákat.
Ők meghajolnak. Van bennük alázat.
De meddig állják, mindezt meddig tűrik?
Valami már régen készülődik!

Hej, te szél, te gyengülsz, egyre gyengülsz,
bár erősködsz, s támadásba lendülsz,
de ha a fák egyszer visszacsapnak,
kioltanak. Köszönd hát magadnak!

Ha akarnák földhöz láncolnának,
azok kiket te hiszel szolgának,
azok, kiket most szolgálnod kéne,
de bolond vagy, gonosz tüneménye.

Talán majd egy kis dobozba zárnak,
talán már egy szebb jövőre várnak,
miközben a parancsaid súgod,
másokba az utolsókat rúgod.

Meghajolnak, aztán majd felállnak,
rút helyeden szolgálókká válnak,
szolgálnak majd egymással vállvetve,
tiszta szívvel, holnapot teremtve!

Aranyosi Ervin © 2020-02-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Boldog karácsonyt kívánok!


Aranyosi Ervin: Boldog karácsonyt kívánok!

Mit kívánhatnék tenéked?
Szép szívednek menedéket!
Szeretetet, boldogságot,
szívvel kibélelt világot!

Mindehhez jó egészséget,
az asztalra elég étket!
Szép karácsonyt, békességet,
milliónyi szép emléket!

Álmot, valósággá válót,
lélekkincseidből állót,
élhető, csodás világot,
boldog karácsonyt kívánok…

Aranyosi Ervin © 2019-12-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy vártunk karácsony


Aranyosi Ervin: Úgy vártunk karácsony

Úgy vártunk karácsony,
csodás ünnepünk,
dísz van a fánkon,
és csillog a szemünk.

Most hiszünk a jóban,
a lélek szabad!
Szán száll a hóban,
s a fénybe szalad!

Gyógyul a lélek,
begyógyul a szív,
ha hittel élek,
az szeretni hív.

Ha eljön karácsony,
felcsendül a dal,
a szív mindenáron
szeretni akar!

Refrén:
Angyal jött el fénylő szárnyon,
újból éled a karácsony!
Gyermek lelkünk új dalt játszik,
a világunk is szebbnek látszik!

De mondd mért kell várni,
hogy ünnep legyen?
A szívet kitárni,
hogy jobbá tegyen?

Mért nem tudsz hinni,
egy hétköznapon?
Miért kell hozzá
egy új alkalom?

Hisz egész évben,
szerethetnénk,
mást jobbá téve,
angyalok lennénk!

Nem kell hát várnunk,
hogy ünnep legyen!
Csak szívet kitárnunk,
hogy jobbá tegyen!

Refrén:
Angyal jött el fénylő szárnyon,
újból ébred a karácsony!
Gyermek lelkünk új dalt játszik,
az ember végre jobbá válik!

Az ember talán jobbá válik!

Aranyosi Ervin © 2019-12-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Ezt kívánom karácsonyra


Aranyosi Ervin: Ezt kívánom karácsonyra

Minden kedves olvasómnak kívánok szép ünnepet!
Járja át a szép lelküket örömteli szeretet!
Élvezzék a világukat, lássák, hogy az élet szép,
öleléssel és mosollyal töltsék fel egymás szívét!
Kívánom, hogy hitet adjon, mulasszon el bánatot,
hozzon békét, melegséget, hibákra bocsánatot!
Feszültségtől teli lelken nyisson ki egy szelepet,
betegséget gyógyíthasson, és hasson a szeretet!

Nyugalom és fény áradjon, legyen boldog a világ,
hadd ragyogjon minden szempár, s legyen csoda, amit lát!
Énekeljünk tiszta szívvel karácsonyi éneket,
s érezzük, a szép szívünkben, a jóság megszületett!
Táruljon ki ölelésre, minden Isten adta kar,
éreztessük a szándékot, hogy a szívünk jót akar!
Rólunk szóljon, emberekről, a karácsony ünnepe,
s figyeljük, hogy sérelmeink messzi ködbe tűnnek-e?

Hadd szülessen meg szívünkben a megváltónk, Istenünk,
s tegye szebbé világunkat, teremtsen együtt velünk!
Úgy hiszem, ha szeretettel szebb jövőre gondolunk,
esélyt adunk önmagunknak, hogy szebb legyen a holnapunk!
Hadd jöjjön mennyből az angyal, hadd gyúljon szívünkbe fény!
Ünnepeljünk szeretettel, hisz van jövő, hit, s remény!
Minden egyes földlakónak kívánjunk szebb életet,
boldogító varázslatot, szívgyógyító fényeket.

Megszületett a szívünkben a jóság, a szeretetet!
Hadd kívánjak a versemmel örömteli ünnepet!

Aranyosi Ervin © 2019-12-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vallomás virággal


Aranyosi Ervin: Vallomás virággal

Apró, kis ajándék,
igazából jelkép!
A szívemet adnám,
ha tiédre lelnék,
ha a te szép szíved
be tudná fogadni,
ha érzéseimre
választ tudna adni.

Nem is várok érte
semmi mást cserébe,
költöztesd a szíved
ide az enyémbe!
Hidd el jó helyen lesz,
szeretettel őrzöm,
legboldogabb leszek
majd ezen a földön.

Aztán átölellek,
amikor csak lehet,
a szívemhez húzom
gyönyörű szívedet,
szádra csókot adok,
szerelem pecsétet,
amely boldoggá tesz,
érzésekkel éltet.

Fogadd szeretettel
ezt a kis virágot.
Nem adhatok többet,
csak egy szebb világot,
ahol csak mi vagyunk,
összeér a kezünk,
a közös csodába
belemerítkezünk.

Apró, kis ajándék,
fogadd el, hát tőlem!
Hozd ki a legjobbat
mindig énbelőlem!
Hadd lehessek azzá,
akivé szeretnék,
tudom, hogy nélküled
biztosan elvesznék.

Légy hát az angyalom,
szívet őrző társam,
tedd, hogy világomat
mindig szebbnek lássam!
Ígérem, hogy én is
szebbítem világod,
fogadd szeretettel
ezt a kis virágot!

Aranyosi Ervin © 2019-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva