Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A segítő munkaerő


Aranyosi Ervin: A segítő munkaerő

Jobban megy a munka velem,
– a dolgozót átölelem.
Szívét töltöm szeretettel,
s ettől energiát vett fel.
Nézd, dolgozik, mint a hangya,
nem hibázik, ki nem hagyna
egyetlen egy jó fogást,
nem is keres kifogást!
Dolgozik csak boldogan,
mellettem jó dolga van!
Én vagyok a segítsége,
nem várja, mikor lesz vége,
amit teszek, jól esik,
dolgos szíve megtelik,
telis-tele szeretettel,
mit szívemből könnyen vett el.
Könnyen, mert én szívből adtam,
dörgölőztem, simogattam,
serkentettem jó munkára,
ami elég is lesz mára!

Aranyosi Ervin © 2017-11-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élvezd a világod!


Aranyosi Ervin: Élvezd a világod!

Nem igazán szerencsés cél
túlélésre hajtani.
Jobb lenne a jót megélni,
s jó irányba tartani!
Keresni a boldogsághoz
elvezető szép utat,
amit majd a szív érzése
szeretettel megmutat.

Jó lenne csak vidámsággal
fűszerezni a napot!
Arcon szép mosolyt viselni,
s ha másoknak ezt adod,
visszatér és jó érzéssel
tölti meg a lelkedet,
nincs boldogabb lélek annál,
mint akit egy szív szeret!

Aki napról napra él csak,
célok nélkül lődörög,
az nem tudja mi az élet,
s megszállták az ördögök.
Magányos csak akkor lehetsz,
ha bezárod szívedet,
mikor végleg elfelejted,
milyen, ha a szív szeret.

Engedd csak szíved szeretni,
s szeresd előbb önmagad,
ki kevésre tartja magát,
az mind egyedül marad.
Hogyan tudna más szeretni,
ha te magad sem tudod?
Elhiteted önmagaddal:
– Neked ez a sors jutott!

Vedd hát végre a kezedbe,
az életed fonalát,
ne vágyakozz túlvilágra,
hátha jobb lesz odaát!
Itt, e drága földi létben,
élvezd ki a napjaid,
hisz a holnap termő magja
szép szívedben ott lakik!

Teremts végre szebb világot,
vágyakozót, éltetőt,
sose állj meg utad során,
ne állj le a cél előtt!
Mindig kell egy újabb lépés,
legjobb hát, ha tervezed,
minden álmod teljesülhet,
mely felé a vágy vezet!

A túlélés csak zsákutca,
fordíts hát a sorsodon!
A teremtés képességét
én magamban hordozom.
Ha majd rájössz, ezt akarta
megmutatni Istened,
megtalálod a megoldást,
s jobbá válik életed!

Nyisd meg szíved mások előtt,
hadd láthassák, hogy ki vagy!
Akkor más sem fog bántani,
szeretni fog, s élni hagy.
Tegyél másért, könnyebb az út,
amikor a szív szeret,
csodásabb lesz ez a világ,
amikor már élvezed!

Aranyosi Ervin © 2017-11-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Régi jó barát


Aranyosi Ervin: Régi jóbarát

Egy régi jóbarát veled együtt érez,
szíved dobbanása elér a szívéhez,
és szíved érzését, szívből visszaadja,
mert az ő szíve a tiédnek visszhangja.

Előtte csinálhatsz bolondot magadból,
sosem fog nagy ügyet, gúnyt faragni abból,
sőt veszi a tréfát, veled bolondozva,
még bűneid alól is tán feloldozna.

Egy régi jóbarát valójában áldás,
a régi dolgokat nem is érti már más.
Nektek elég csupán egymásra nevetni,
bizony jó egy régi barátot szeretni.

Egymáshoz fűznek a közös, szép emlékek,
életetek súlyát együtt cipeltétek.
Nem kell tetteidet jól elmagyarázni,
a jó barát előtt már szabad hibázni.

A sok mondandódat rég nem érti félre,
nem gázol át rajtad, sosem lökne félre,
inkább együtt, veled egy cipőben járva,
járjátok az utat, szívetek kitárva.

Csak egy dolog miatt aggódik a lélek:
– Mi lesz, ha ő elmegy és én tovább élek?
Hogy cipelem tovább kettőnk közös terhét?
Hogy bírom nélküle, ha elvesztem figyelmét?

Egy régi barátot megbecsül az ember,
s nélküle a létbe belenézni sem mer.
Örülsz minden napnak, amikor csak látod,
s büszke vagy, hogy van egy régi jóbarátod!

Aranyosi Ervin © 2017-11-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A harmadik vérkör


Aranyosi Ervin: A harmadik vérkör

Van egy folyó a testünkben, mely szívünkből árad,
benne a vért keringetni szívünk el nem fárad.
Szívünk beszív, aztán pumpál, úgy is mondjuk dobban,
a munkája, ha figyeled, nem marad titokban.

Van egy vérkör, a tüdőtől, mely oxigént szállít,
elhasználva a sejtekben másik gázzá válik,
és a vérünk gondoskodik az elszállításról,
széndioxidról beszélek, nem pediglen másról.

Belélegzünk, kilélegzünk, levegőt cserélünk,
s a vér ellát oxigénnel, ameddig csak élünk.
Minden egyéb tápanyagot is a vérünk szállít,
eljuttatja sejtjeinkhez, s a részünkké válik.

A képződött salakanyag ugyanígy tér vissza,
azokat is egytől-egyig a vérünk szállítja.
Mirigyeink váladékát is viszi magával,
serkent, avagy éppen gátol, hormon anyagával.

Immunrendszer? Védekezés? Vérünk részt vesz benne,
vérünk nélkül egész testünk oly védtelen lenne.
Mindent ellát tápanyaggal, éltet és vezérel,
ezért menthetsz életeket a szép, tiszta vérrel.

S van egy harmadik vérkörünk, ami láthatatlan.
A szeretetet azon árad lelki, szép alakban.
A szívünkből kiáramlik szerte a világba,
és amikor viszonozzák, megérint a hála.

A szeretet láthatatlan? Ha akarod látod!
Vele tudod szebbé tenni, akár a világot.
Ha a szereteted árad, gyógyít, megvigasztal,
a csodáktól roskadozó terülj-terülj asztal.

Fájó szíveket is táplál, felemel, jobbá tesz,
láthatatlan vérkörön át jutsz el más szívéhez.
Szereteted nem fogy, olyan akár a Nap fénye,
gazdagodik általa a világ összes lénye.

Más lelkében hálává lesz, s onnan visszaárad,
ha a szeretet vezérel, nincs gazdagabb nálad.
A szeretet szép folyóját engedd eláradni!
A Föld körül futótűzként körbe fog szaladni.

Érintsen meg minden embert, melegítsen lelket,
emeld fel a csüggedőket, benne reményt lelnek.
Fürössze meg a lelkeket fénylő áramában,
a harmadik vérkör legyen kötelék a mában!

Kötelék, mely egymáshoz fűz és megtanít élni,
ha mibennünk jóság bujkál, nincsen mitől félni!
Adjunk hitet szeretettel, s örüljünk, hogy élünk,
a szeretet szép vérkörén áradjon a fényünk!

Aranyosi Ervin © 2017-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Még pislákol a fény…


Aranyosi Ervin: Még pislákol a fény…

Az embereknek nagyobbik része kába,
s belemerül a napi politikába,
az orránál, bizony nem lát tovább.
Megélni létet, talán ostobák?
Sok meg hiszi, hogy apró gép tanít,
bámulva járja hétköznapjait,
kezében fénylő, apró készülék,
amit nem láttak még a vén szülék.

Hej, te jámbor, szemed, s kezed vezet,
kábítószer ez,  s nyújt élvezetet.
Agyadat kimossa, lelked kiürül,
szakadék tátong magadban, legbelül.
Nincs gondolatod, önálló szavad,
és nem leled lelkedben önmagad.
Kísértet vagy, egy jól megvezetett,
kiből hiányzik a fény, a szeretet!

Barátom, mondd, mi lesz majd így velünk?
Csillogó fényre, de halva születünk?
Rabszolgaként játsszuk el a vakot?
Nincs közöttünk, ki tudja: – Több vagyok!
Vagy az a pár, ki ma még élni mer,
s a homlokán fénylő jelet visel,
kit fény vezet, s nem önző hatalom,
azt is felőrli a magtörő malom?

Vajon világunk valóban létezik?
Egy kincsben dúskál, a többi éhezik?
A hazugságnak bús ingoványa ez,
mely mélybe húzva örömet szerez?
De ez az érzés valódi öröm,
ha nem léphetsz át körülvevő körön?
Bezárnak mind, a börtönrácsaid,
nem kell más hozzá, csak pokol, meg a hit.

Keresed Istent, de sehol nem leled,
mert nem hiszed: – Itt él mindig, veled!
Te nem teremtesz, csupán csodára vársz,
dolgozol, álmodsz, s a széllel szembeszállsz.
Az álmaid ők vetítik eléd,
s mint sajátot, úgy táplálják beléd.
Te bámulsz csak és nem látod mi van,
ez jár neked, ezt hiszed, naivan!

Azért lennék, hogy én ébresszelek?
Vagy fújhatnának itt tán szebb szelek?
Ha érdekelne emberi titok…
De szembetámadsz: – inkább lapítok!
Hiába nyitom a szemed nagyra fel,
ha szívedet, s lelked nem érem el,
üresen kong, s belőle ki veszett,
a szeretet, mely innen kivezet.

Kísértet vagy, ki még halálra vár?
Ki csendben ül, s így útra sem talál?
Csak elfecsérli élte napjait,
ki virtuális pokolban lakik?
Az életünk csak halódás csupán,
húzzuk igánk és tengődünk bután?
Úgy felnyitnám a csukott szemeket,
s megmutatnám: – Még él a szeretet!

Még pislákol, van szív amelyben él,
de óvni kell, ha egyszer elvetél,
a hiányában mind elsorvadunk,
szeretnünk kell, míg emberek vagyunk!
Mi célból kaptad földi szereped,
ha kihűl szíved, s nincs már szeretet!
Talán nincs késő, talán még van remény,
még pislákol néhány szívben a fény!

Aranyosi Ervin © 2017-09-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az elefánt…


Aranyosi Ervin: Az elefánt…

Az elefánt vastagbőrű, igen nemes állat,
erejét ne vedd félvállról, mert erősebb nálad!
Ő a legnagyobb a Földön, nem verseng hát vízben,
ott a bálna már túlnőtte méretét több ízben.
Az elefánt állandóan lógatja az orrát,
ha a harag elvakítja, nem biztos, hogy jól lát.
Ne bosszantsd hát, sokkal inkább legyél vele jóban!
Ha trombitál ormányával, üzeni, hogy jól van!
Hosszúra nyúlt orra nem a rosszkedvét mutatja,
csak több vizet tud felszívni, amikor akarja.
Ha látod, hogy oldalra lép, jobbra-balra táncol,
próbáld követni a ritmust, legjobb ha szambázol.
Nagy fülekkel van megáldva, legyezők is egyben,
vagyis legyet hessegetnek el a nagy melegben!
Agyarait használhatja fadöntögetésre,
jobb mintha a szép szívedbe emlékeket vésne!
Négy toronyláb emeli fel földről a magasba,
nem csúszik úgy mint a kígyó, vágva magát hasra!
Ha elindul döng a föld is, nem járkál titokban,
az elefánt dübörgéstől a Föld szíve dobban.

Aranyosi Ervin © 2017-09-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem tudom megmagyarázni… (állatbarát dal)


Aranyosi Ervin: Nem tudom megmagyarázni…
(állatbarát dal)

Nem tudom megmagyarázni, miért szeretem,
hogy hűsége és bizalma mit jelent nekem.
Csak azt tudom, hogy közelében jobb ember vagyok!
Én úgy hiszem, a kedvenceink földi angyalok!

Nem tudom elmagyarázni, ezt érezni kell:
A máshol ébredt rossz érzésem, jóra váltja fel.
Visszahozza lelkembe az eltakart Napot!
Én úgy hiszem, a kedvenceink földi angyalok!

Nem tudom megmagyarázni, hogy mit érzek én,
ha megfáradtan hazatérek, s rohan már elém.
Feltöltődöm szeretettel, újra jól vagyok!
Én úgy hiszem, a kedvenceink földi angyalok!

Nem tudom megmagyarázni, hogy miért jó nekem,
de úgy érzem, megváltoztatta az egész életem.
A szemében csak azt látom: – csodás lény vagyok!
Én úgy hiszem, a kedvenceink földi angyalok!

Nem tudom megmagyarázni, hogy változtam én,
de szerető szív dobog most a régi kő helyén.
A monoton kis életem új értelmet kapott!
Én úgy hiszem, a kedvenceink földi angyalok!

Nem tudom megmagyarázni, léte mit jelent,
hogy szebbé teszi napjaim, az unalmas jelent.
Újra remény él szívemben, s várok holnapot,
Én úgy hiszem, a kedvenceink földi angyalok!

Nem tudom megmagyarázni, de nem is akarom,
miért öröm minden perc és minden alkalom?
Lényeg az, hogy bántani őt sohasem hagyom,
része lett az  életemnek, s szeretem nagyon,
része az én életemnek, s szeretem nagyon!

Aranyosi Ervin © 2017-09-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ragyogj ki!


Aranyosi Ervin: Ragyogj ki!

Ragyogj ki a világodból!
Mosolyogni tessék!
Engedd, hogy derűd fényei
más szívét etessék!
Engedd, hogy a szeretettől,
sok szív gyúljon lángra!
Mosolyodat sokszorozd meg,
s öntsd rá a világra!

Aranyosi Ervin © 2017-09-14
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: MAG-ok vagyunk!


Aranyosi Ervin: MAG-ok vagyunk!

MAGyar vagyok,
MAGból lettem!
Csodát tenni
megszülettem.

Mivel bízok
önMAGamban,
jövő vagyok
élő MAGban.

Ref.:
A világban szerte szórtak,
bizony, van sok szerteszórt MAG,
csak a hit fénye hiányzik,
a tudás sötétben ázik,
de ha ázik,
– előbb utóbb kicsírázik!

Hej, ti MAGok
ébredjetek,
gazdagabb
a lét veletek!

Engedjük a
fényt MAGunkba,
Táplálja a
fényt a munka!

Ref.:
A világban szerte élünk,
gazdagabb a lét mi vélünk,
csak a hit fénye hiányzik,
a tudás sötétben ázik,
de ha ázik,
– előbb utóbb kicsírázik!

Legyél büszke,
MAGból lettél!
Fénylő céllal
megszülettél!

Engedd hogy a
szív vezessen,
hogy a világ
szebb lehessen!

Ref.:
A világban szerte élünk,
gazdagabb a lét mi vélünk,
csak a hit fénye hiányzik,
a tudás sötétben ázik,
de ha ázik,
– előbb utóbb kicsírázik!

Aranyosi Ervin © 2017-09-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mondá az Úr…


Aranyosi Ervin: Mondá az Úr…

Ott vagyok én fűben, fában,
mindenütt a nagy világban!
Ha egy követ felemelsz,
akkor is Atyádra lelsz!
A mindenség én vagyok,
hát ne építs templomot!
Önmagadban keress engem,
benned élek, te meg bennem!
Mindig hallom hangodat!
Sőt, mikor csak gondolat,
azt is tudom, érzem én.
Vágyad mind az én zeném!

Teremtő a gondolat,
ne teremts hát gondokat!
Inkább álmodj szépeket,
jövőd máris szép lehet.
Képzeld el, s én megadom,
csak változtass magadon,
hittel éld az életed,
s nem leszel sosem beteg!
Alkoss, álmodj szebb jövőt,
hisz a világ nagyra nőtt.

Nem várom, hogy térdepelj,
inkább tiszta fényre lelj!
Az már szívedben lakik,
s nem használod, csak alig!
Az a fény a szeretet,
én adtam azt teneked!
Szórd és vissza hull reád,
tőle gyógyul a világ!
Ha adod, vissza kapod,
jóságban ölt alakot.

Ne kulcsold a két kezed,
mint, ki mindig vétkezett!
Nem vagy bűnös! – én tudom –
csak nem jársz a jó úton.
Nem cél a mennybe jutás,
kezedben van a tudás.
Mennyből jöttél, mennyben élsz,
vissza majd a mennybe térsz,
hogy majd újra leszüless,
s ennek vége sose lesz!

Mindig más a feladat,
tedd boldoggá magadat!
Tégy boldoggá másokat,
ezzel sose várj sokat!
Az élet játék csupán,
játszhatsz szépen, vagy bután.
A legjobban azt teszed,
ha léted kézbe veszed,
és ha majd a szív vezet,
azt szolgálja bölcs eszed!

Másokban is ott lakom.
Hogy bántsd őket nem hagyom!
Hisz ők is egyek veled,
ezt kéne megértened!
Mert amit adsz, azt kapod,
gondolat ölt alakot.
Amit küldesz, visszatér,
felelős vagy mindazért!
Ha hálás vagy, még adok,
a “jó tündér” is én vagyok!

Tárd ki szíved, s karjaid,
szabadságod ott lakik,
ne kulcsold a két kezed,
az csak rabsághoz vezet.
A szabadság benned él,
figyeld lelked, mert beszél,
s a te lelked egy velem,
s minden lélek gyermekem.
Mindőtökkel egy vagyok,
s ettől vagytok mind nagyok.

Szeresd társad, mint magad,
ennyi csak a feladat!
Szív vezessen, ne az ész,
szeretettel többre mész.
Szeretetből adj sokat,
tégy boldoggá másokat!
Meglátod, ez boldogít,
s mást is majd jóra tanít.
Ha szívedben fény ragyog,
érzed majd, hogy ott vagyok!

Aranyosi Ervin © 2017-09-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva