Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nem fáj a szeretet

Aranyosi Ervin: Nem fáj a szeretet

Nem fáj a szeretet, csupán a hiánya.
Az az emberiség félve őrzött vágya:
Szeretetet adni, szeretetet kapni,
mindig fényben élve, szeretve maradni!

Nem kéne mást tennünk, végre felébredni,
egymásra gondolni, tiszta fényben lenni.
Karácsony szellemét elhozni a Földre,
élni, feltámadni, szeretni örökre!

Egymásra figyelve őrizni a lángot,
szívvel díszíteni a ma még bús világot!
Mosolyt varázsolni arcokra fényével,
jót tenni naponta minden élő lénnyel.

Álmodni egymásért alkotó világot,
milyet Teremtőnk álmaiban látott.
Hiszen azért lettünk érzővé teremtve,
éljünk világunkat őszintén szeretve.

Jó lenne, ha hinnéd, szebb lehet az élet,
rossznak és közönynek szeretet vet véget!
Hisz ahol fényt gyújtunk eltűnik a sötét,
tegyünk szeretettel élhetőbb jövőnkért.

Fel kell támasztanunk kihalt szeretetünk,
s boldog lesz a szívünk, ha mind-mind szeretünk!
Tudom, tanulnunk kell őszintén szeretni,
jó szándék kell hozzá, jobb emberré lenni!

Ezért ébresztgetem naponta szíved,
mert míg van körötted bús, könnyes tekintet,
addig sok dolgunk van, az élet se fájjon,
szeretetlen szív is a fénybe találjon!

Nem fáj a szeretet, hisz jó adni, kapni,
mások szép szívében mély nyomokat hagyni!
Közel a karácsony, szeretetről szóljon,
egymásnak a sok szív szépet válaszoljon!

Aranyosi Ervin © 2018-12-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Mi is a szeretet?

Sandro Botticelli: Vénusz születése (Wikipedia)

Aranyosi Ervin: Mi is a szeretet?
(Capriccio)

A szeretet egy érzés?
Nem, hisz több az annál!
Több egy hűvös szónál,
vágyott gondolatnál!

Nehéz körül írni,
annyira összetett.
Hogyan fejezi ki
a szív, hogyha szeret?

Oly sokan hiszik,
hogy egy a szerelemmel,
mikor a vágy mellett,
szeret is az ember.

Bizony, ha az is van,
a szerelem gazdag,
szeretettől látszik
e kapocs igaznak.

Megannyi formája
van a szeretetnek,
s annyi az éhes szív,
melyet nem etetnek.

Mi is a Szeretet?
Nem értékes holmi,
szeretettel nem tudsz
semmit birtokolni!

Hiszen, a tulajdon,
a gazdája rabja,
míg a szeretet
a szabadságot adja!

Érzelmi kötődés
a jóhoz, a széphez,
mágneses vonzódás
egy másik szívéhez.

A jóra törekvés,
pozitív állapot,
hisz szívből szerethetsz
akár egy állatot.

Ám szerethetsz tárgyat,
vagy szerethetsz enni!
Akarhatsz másokat
boldogabbá tenni.

Gondoskodhatsz másról,
akár egy barátról,
lehet kapcsolatod,
mit a szíved ápol.

Szeretheted azt is,
mit naponta végzel,
locsolhatsz virágot
szeretet vizével!

Ha meg szerelmes vagy
a szíved szerethet,
két szerető szív így
képez gyakran egyet!

Szerethetsz barátként,
megértéssel, hűen,
és együttérzően,
egész egyszerűen.

Szeretet, ha megóvsz,
megvédsz mást a bajban,
szerethetsz olyat is
kinek fején vaj van…

Törődhetsz másikkal,
aggódhatsz is érte,
szeretheted úgy is,
hogy ő nem is kérte.

Szerethetsz valakit,
csak könyörületből,
hátha megváltozik
a szívszeretettől.

Szeretni kényszerből,
ez az, ami nem megy,
de szerethetsz azért,
mert úgy tartja kedved.

Néha önmagadat is
nehéz szeretni,
akkor mással nehéz
jó embernek lenni.

Lehet a szeretet
rokoni, testvéri,
s van ki vonzódásod
könnyen félreérti!

Szerelmes szeretet
romantikus fajta,
s plátói, ha párod
épp ezt nem akarta.

Van ki csak a szexet
hívja szeretetnek,
önmegtartóztatás is
bűnbe vezethet.

Önzetlen szeretet
is létezik persze,
mi nem vár viszonzást,
s tiéd minden perce.

Van látszat szeretet,
amit annak érzel,
aztán meg megsebez,
s ezer sebből vérzel.

Van földi szeretet,
s persze van az égi,
a különbség köztük,
bizony, minőségi.

Lehet hát szeretni,
s lehet nem szeretni.
Szeretetről e vers
maradjon csak ennyi!

Aranyosi Ervin © 2018-12-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyújts tüzet lelkekben


Aranyosi Ervin: Gyújts tüzet lelkekben

Erőtlenül süt a téli Nap sugára
hidegtől búsuló, bánatos világra.
De vajon a szívek, azok is befagynak,
átadják magukat a bénító fagynak?

Kéményekből lassú füst száll fel az égre,
válaszul a hideg téli ridegségre.
Kályhánknak melegét átveszi-e szívünk,
van-e reménységünk, mert jó lenne hinnünk!

Hinnünk a csodában, ami biztos eljő’!
Amit nem takarhat el néhány hófelhő,
ami másokra is szeretetet áraszt,
hogy érzéseinkre kapunk-e majd választ?

Közeleg az ünnep, a napok gyorsan telnek.
Gondolsz-e azokra, kik utcán telelnek.
Kiknek mások szíve nem nyújt menedéket,
mondd csak az ő létük, megérint-e téged?

Áruházak, bankok, most mind gazdagodnak,
az ünnepi fények szépen felragyognak,
s nem látod azokat, kik árnyékban élnek,
hiszen elvakítanak téged is a fények!

Álszent a csillogás, hisz fáznak a lelkek,
akik melegséget, megnyugvást nem lelnek,
akik magányosak, s nem értik a létet,
kiket nem kényeztet örömmel az élet.

Hol van a szeretet e kihűlt világban?
A gyertya fényében, a fenyőfaágban?
Drágán vett holmikban, ami nem is kell tán,
vagy villódzó fényű, feldíszített fejfán?

Hiába a külső, díszes megjelenés,
ha kihűlt szívekben a jóérzés kevés.
Hogy kovácsolsz össze szétesett családot,
ha csak a pihenést, a nyugalmat várod.

Kihűlt a szeretet, nincs ki melegítsen,
elárvult lelkeket jó kedvre derítsen?
Evésről, ivásról szól csak a karácsony,
s a magány sok rabja nem lát túl a rácson?

Van-e tűz szívedben, ami melegítsen,
magányos szíveken, éhezőn segítsen?
Szeretet tüzével olvaszd fel világod,
segíts most a Napnak, gyújts szeretet-lángot.

Szórd szerte mosolyod, jó szavad emeljen,
hogy az árva lélek is életre keljen!
Hogy remény szülessen Jézusunk nyomában,
szeretet ébredjen tüzedtől a mában!

Gyújts tüzet lelkedben és őrizd a lángot,
hadd tegye fénylővé, széppé a karácsonyt.
Okozzon örömöt a fény születése,
s engedd, hogy mosolyát a szívekbe vésse!

Aranyosi Ervin © 2018-12-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Leánykérés


Aranyosi Ervin: Leánykérés

Te vagy az én nagy szerelmem,
rólad álmodtam sokat,
ezért aztán úgy döntöttem,
megkérem a mancsodat!
Azt szeretném, légy a párom,
osszuk meg a csontokat,
aztán együtt nevelgessünk
apró, kis porontyokat.
Hozzám jössz-e? Ez a kérdés,
úgy várom a válaszod!
Hidd el, szívedért cserébe,
az enyémet megkapod…

Aranyosi Ervin © 2018-11-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lala, a mosolyvarázsló

Fotó: Boncsér Orsolya

Aranyosi Ervin: Lala, a mosolyvarázsló
(a bohócdoktornak tisztelettel)

Lala mindig mosolyt varázsol,
felvidít fáradt arcokat.
Hitet meríthetsz mosolyából,
s könnyebben vívod harcodat.

Gyógyszer helyett a szívét adja,
ha kell mesél, vagy énekel,
tiéd lesz szíve kis darabja,
s világod újra érdekel.

Hitet ad, hogy nem adhatod fel,
hogy visszavár a szép világ.
Nem fáj úgy, bár nem altatott el,
de mindjárt jobb így nézni rád!

Mert nem félsz úgy a holnapodtól,
bearanyozza a jelent,
bizony sok medicinát pótol,
hisz a remény mindent jelent!

Élhető létet, boldogságot,
egy hívó szót: – Vár a világ!
Ha elhiszed, magad is látod,
hogy mosolyt tudott rakni rád!

Aranyosi Ervin © 2018-11-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Éhező szívek farkasai


Aranyosi Ervin: Éhező szívek farkasai

Eljön a tél, s a világra
az a sok hó rászakad.
Az emberek feldíszítik
kívülről a házakat.

Égők gyúlnak utak mentén,
csillogón és fényesen,
csillagokkal telik a Föld
s fontos is, hogy szép legyen!

Kirakat lesz a világunk,
a gazdagság látható,
fényfüzérek pislogása,
fényjátéka várható.

És az emberek szívében?
Ott is kigyullad a fény?
Nem láthatják, hogy ott bujkál,
s néha éhezik egy lény.

Ő a szeretet farkasa,
és a jóra éhezik,
az emberek nem is tudják,
azt, hogy ott bent létezik.

Persze, néha-néha érzik,
amikor fáj a szívük,
mikor elvész a reményük,
s köddé válik a hitük.

Ezt a farkast szeretettel,
megetetni kellene,
ne a gyomra korgásától
kapjon szárnyra a zene.

Szeretetet kéne adni,
a világba szórni szét!
Megetetni szép szívünket,
ápolni a másikét!

Könnyű lenne jóllakatni
szívünk éhes farkasát.
Szeretetet kéne adni,
nem csak fénylő maskarát.

Sokkal szebb, ha a szem csillog,
és a szívünk felragyog,
ha az emberek szívében
jól laknak a farkasok!

Aranyosi Ervin © 2018-10-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: GYÁSZ


Aranyosi Ervin: GYÁSZ

Meghaltál, s én veled haltam.
Elmentél, s én itt maradtam.
Fáj ez, minden pillanatban.

Elvesztettem minden kincsem,
nélküled már semmim sincsen,
veled elhagyott az Isten!

Elvitted az összes álmom,
itt a Földön nem találom,
halálod volt a halálom.

Én még őrizlek szívemben,
álmomban és képzeletben,
velem játszó emlékekben.

Néha vágyom, néha érzem,
itt jársz velem kéz a kézben,
esőben és napsütésben.

Néha hallom kedves hangod,
néha látom vidám arcod,
csak érzékem vall kudarcot.

Véget ért a földi pálya,
lelkem célját nem találja,
elsodor az élet árja.

Veled éltem, veled haltam,
bár tudnám, miért maradtam?
Hiszen lelkem hozzád varrtam!

Te ott élsz és én itt élek,
mért kínlódik így a lélek,
ez lenne a végítélet?

Életemben rabbá váltam?
Veled én az égen szálltam!
Most a pokol nyúl utánam.

Belül a hiányod éget,
a fájdalom nem ér véget,
csak amikor látlak téged…

Csak ha visszahoz az álom,
csak, ha lelked megtalálom,
s ezt akarom, mindenáron!

Nem enyhül a kín se bennem,
só az átok friss sebemben!
Higgyek-e még Istenemben?

Éltem, és utánad haltam,
te voltál a társ a bajban,
mért nem súgsz most nekem halkan?

Adj erőt, hogy újra éljek,
adj hitet, hogy még reméljek,
az életbe visszatérjek!

Hogy ne keresselek másban,
ne higgyek az elmúlásban,
csak az élni akarásban!

Kérlek, biztass odaátról,
álmokon át szavad átszól,
bírjam ki, míg lelkem gyászol!

Gyógyítsd szépen fájó sebem,
ameddig fáj, maradj velem,
töltsd ki halódó életem!

Lassan engedd el a kezem!
Rád örökké emlékezem!
Aztán én is bevégezem…

Veled éltem, veled haltam,
ürességet nem akartam!
Élessz újra, segíts rajtam!

Nyugtasd meg megfáradt lelkem,
s ha már megnyugvásra leltem,
talán végre lesznek napok,
amikor majd feltámadok…

Aranyosi Ervin © 2018-10-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szúrós süni balladája


Aranyosi Ervin: Szúrós süni balladája

Volt egyszer egy sündisznó.
Tüskés volt a háta.
Szúrós szemmel nézett ő
az egész világra!

Mindenkire mérges volt,
ki útjába került.
Megbékélni a világgal
sehogy sem sikerült.

Hej, pedig a lelke mélyén
csakis arra vágyott,
hogy szeressék,
s szerethesse ő is a világot.

“De jó lenne, de jó lenne
őszintén szeretni,
másokat megsimogatni
és szeretve lenni!”

Vágyakozott, jaj, nagyon,
hogy végre szeressék,
az utat a szívéhez
mások megkeressék.

Ám, megbántott mindenkit,
ki útjába tévedt,
tüskéivel összeszúrt,
és nem tett kivételt.

Elkerülte mindenki,
magányos volt, s árva,
talán, mert a szíve még
sosem volt kitárva.

“De jó lenne, de jó lenne
őszintén szeretni,
másokat megsimogatni
és szeretve lenni!”

Aztán történt egy napon,
az eső esni kezdett,
őszi felhő az égen,
csúf levet eresztett!

A sündisznó menekült,
ahogy győzte lába.
Bevackolta önmagát,
egy fa odújába.

Az odúban sötét volt,
és semmit sem látott,
dúdolgatta kis dalát,
s jó kedvűbbé vált ott.

“De jó lenne, de jó lenne
őszintén szeretni,
másokat megsimogatni
és szeretve lenni!”

Ami közben dúdolta,
szívhez szóló dalát,
sok kis tüske szurkálta,
folyton az oldalát.

Ej, mi lehet – gondolta –
megfordult a tüském?
Nem jó érzés, hogyha szúr
– megértette tüstént!

Aztán rájött, hogy mi van,
oldalát mi szúrja,
szíve dobbant, s dalt dúdolt
máris lelke húrja!

“De jó lenne, de jó lenne
őszintén szeretni,
másokat megsimogatni
és szeretve lenni!”

Hiszen, ami szúrta őt,
egy sün tüskés háta,
rájött, hogy a szerelmet
épp most megtalálta.

Rájött, ő is biztos szúr,
úgy kell, hogy forduljon,
tüske mentes oldala,
simítson, s ne szúrjon.

Most már ketten éneklik
a megszokott dalt már,
így arat a szeretet
boldog diadalt már!

“De jó nekünk, de jó nekünk
őszintén szeretni,
másikat megsimogatni
és szeretve lenni!”

Aranyosi Ervin © 2018-10-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Költő-olvasó találkozó


Aranyosi Ervin: Költő-olvasó találkozó

De jó találkozni a kedves olvasóval,
lelkéhez beszélni, szívét tartva szóval.
Személyesen látni versem eredményét,
visszaadva hitét, elvesztett reményét.

Vidám kedvet, mosolyt csalni az arcára,
szívébe markolni végre, valahára,
hadd csorduljon könnye, és azt ne szégyellje,
a találkozásban az örömét lelje.

Hadd mehessen vissza a gyerekkorába,
mikor még oly fürgén mozgott keze-lába,
mikor a lelkére nem raktak bilincset,
s képes volt lenyomni ajtókon kilincset.

Mikor képzelete még szabadon szállott,
képes volt bejárni az álomvilágot,
volt hite egy csodás új holnapra várni,
élő, szép világát imádva csodálni.

Én most visszaadnám, amit elfelejtett,
amit egykor, régen a lelkébe rejtett,
amit, ha ma élne, boldoggá tehetné,
s önmagát, s világát újra felfedezné.

Nem lenne előle sut mélyére dugva,
nap, mint nap megélne, tiszta szívből tudna,
mellyel új napjait szívből teremthetné,
szeretettei sorsát szebbé, jobbá tenné.

Talán pár olvasóm elhiszi a szépet,
talán a reménye lelkében feléled,
Gyermeki lelkével újra mer álmodni,
a reményt, a hitet a mába áthozni.

Mikor találkozunk, összeér a lelkünk,
rájövünk, hogy végre jó társakra leltünk.
Lesznek közös célok, álmok, amik várnak,
angyalok, kik értünk folyton közben járnak.

Én csak locsolgatlak verseim vízével,
ismerkedj a szóval, szeretet ízével,
s ha látom arcodon, a mosolyt, vagy könnyet,
érzem tovább menned az utadon könnyebb.

De jó találkozni, a vers szárnyán szállni,
boldogabb emberré, barátokká válni,
a hétköznapokból kiragyogni végre,
a szeretet szavát felírni az égre!

Aranyosi Ervin © 2018-10-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álom, csodaország


Aranyosi Ervin: Álom, csodaország

Álom, álom, csodaország,
ahol minden szív szeret.
Ahol arcod magán hordja
legfényesebb díszedet.
Hol a mosoly szívből árad,
s mindenkire átragad,
ahol minden pillanatban
embernek érzed magad.
Ahol könnyű elfogadni,
s másnak adni sem nehéz.
Ahol a szív uralkodik,
nem pedig a “józan” ész.
Hol az érzés meghatároz,
hol minden szív jó barát.
Hol a csendben mindig hallod,
a szeretet dallamát.

Aranyosi Ervin © 2018-09-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva