augusztus | 2018 | Aranyosi Ervin versei

aug
25

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Miben hiszek?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, Isten, jóság, képes, Miben hiszek?, önmagam, szabadság, szívem, vers, világ 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Miben hiszek?

Hiszek önmagamban, egy teremtő lényben,
aki képes élni, s alkotni a fényben.
Hiszek a világban, napfény aranyában,
hiszek a sok újat létrehozó vágyban.

Hiszek a lélekben, a dolgos tenyérben,
búzalisztből sütött omlós, lágy kenyérben.
Hiszek fűben, fában, s mindenben mely élő,
s hiszem, hogy teremthet a szépet mesélő!

Hiszek álmaimban, hisz lelkemből jönnek,
a malomkövekben, ha búzát őrölnek.
Hiszek én a jóban, s nem hiszek a rosszban,
hisz csak meg nem értés akad a gonoszokban.

Hiszek a tudásban, ami embert szolgál,
s hiszem, mindenkinek több jár a nyomornál!
Hiszek önmagamban és mindenki másban!
Nem hiszek azonban néma elmúlásban.

Hiszek Istenemben, teremtett világban.
Hiszek a teremtő lelki szabadságban.
Hiszek az állatban, hiszek a növényben,
hiszek a gyermekek tiszta örömében.

Hiszek őseimtől örökölt hazában,
hiszek az emberi lélek igazában.
Hiszek a holnapban – a mában teremtem –
hiszek a lelkemben, mely itt munkál bennem!

Hiszek én a versben, a benne írt szóban,
igaz tanításban, hiszen abban jó van!
Hiszek a világban, megújulni képes,
hiszem jóvá válni mindig lehetséges!

Hiszek szebb jövőben, remény él szívemben,
hiszek Istenemben, ki itt lakik bennem.
Hiszek a békében, a lélek szavában,
hiszek szeretetben, fénylő napsugárban!

Aranyosi Ervin © 2018-08-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
24

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Kik is vagyunk?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, Húsbilincs, Istenek, Kik is vagyunk?, Lélek, Őjjászületés, sorsunk, valóság, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Kik is vagyunk?

Húsbilincsbe zárt Istenek vagyunk,
fénylő lelkek a test börtönében.
Egymás tört lelkében nyomokat hagyunk,
s keressük az utat folyton a sötétben.

Nem érdekel minket az, hogy honnan jöttünk,
s úgy hisszük az utunk halálba vezet!
Embertelen élet nyoma van mögöttünk,
melyet meg-megszakít némi élvezet.

Bukásra ítélve, ez lenne a sorsunk?
Isten országából bús száműzetés?
Örökös körforgás? Ránk rótt terhet hordunk,
és az igazságról tudásunk kevés?

Hisz haza mehetnénk, ha épp arra vágynánk,
de mi inkább járjuk a végtelen utat.
Kihúzták könyvünkből, az őrzők, a gyávák,
ami valóságot, igazat mutat.

Hol lesz a Szamszára, újjászületésünk,
hisz ki vezethetne, elment, itt hagyott,
feltámadni tényleg folyton el kell késnünk,
mert mi nem találjuk a kitépett lapot?

Itt vagyunk a létben, s börtön lett a testünk,
s minden életünkkel több a feladat.
önző lénnyé válva száz hibába estünk,
s bűnökből építünk bábeli falat.

Nemhogy lebontanánk a falunk tégláit
min nem jut keresztül az isteni fény.
Soha nem azt tesszük, amit lelkünk áhít,
elhitették velünk, hogy nincsen remény.

Elveszünk a létnek zord útvesztőjében,
s bár az álmainkban látunk kiutat.
Elnyomjuk az érzést, szívünk belsejében,
fölénk kerekedik a kollektív tudat.

Aranyosi Ervin © 2018-08-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
23

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Ó, bár tudnánk

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, élet, gondolat, jöttünk, Ó bár tudnánk, öntudat, remélek, rohanó világ, tetteink, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Ó, bár tudnánk

Ó, bár tudnánk hogy mi végből jöttünk,
mért zártunk időbe múló perceket?
Öntudat vezérel, s döntenek fölöttünk,
de megáll az idő, ha szép szívünk szeret…

Bárcsak értenénk a rohanó világot,
és a gondolattól ellopott teret.
Ha mind megismernénk ezt a valóságot,
s mindig szólna hozzánk a lelkiismeret.

Tetteink súlyától nehezül az élet.
Minden gondolatunk végül célba ér.
Vagy pont azt kapom majd meg, amit remélek,
vagy azt, amitől a lelkem újra fél.

Komplikált az élet, senki sem tanítja,
ésszel azt felfogni, lám, nem is lehet.
Érzéseink rejtik, bennük van a nyitja,
s közelebb kerülhetsz, hogyha figyeled.

Aranyosi Ervin © 2018-08-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
23

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Gólyabúcsú

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, búcsúzkodunk, fészek, Gólyabúcsú, hosszú út, Összegyűltünk, szülőföld, vers, vidék 10 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Gólyabúcsú

Összegyűltünk, búcsúzkodunk
indulásra készen.
Szemünk végigjáratjuk még
ezen a vidéken.

Hosszú útra indulunk és
lassan nekivágunk.
Ez a sorsunk – költözni kell –
ilyen a világunk.

Ám ez itt a szülőföldünk,
nem hagyjuk el végleg.
A tél után, meglátod,
a gólyák visszatérnek!

Visszahúzza a szívünket
e gyönyörű ország,
csak a tél nem nekünk való,
a fagyos valóság.

Ám, ha beköszönt a tavasz,
újra visszatérünk,
visszavár a szeretett táj,
hazánk és a fészkünk!

Aranyosi Ervin © 2018-08-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
22

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Majom-panda

Category: 1 kép 1 vers, FurcsÁllatok Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, furcsállatok, kozmetikus, maci, Majom-panda, randa, vers, zavar Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Majom-panda

Én vagyok a majom-panda,
azt mondják a képem randa,
de a testem, mint egy maci,
értem rajong Kati, Laci!
Úgy döntöttem, hogy szebb leszek,
felturbóznak ügyes kezek.
Kozmetikust ide hamar,
tüntesse el, ami zavar!

Aranyosi Ervin © 2018-08-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
22

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Élet, könyv, álom…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: alakít, álom, Aranyosi Ervin, élet, elvatázsol, emlék, Könyv, meseszép, sors, színész, valaki, vers 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Élet, könyv, álom…

Könyvbe lábad a szemem,
hisz olvasok!
Kikapcsolom életemet.
– Hol vagyok?
Itt hagytam a tegnapom,
a holnapom…
Másik élet csalogat
az oldalon.

Elvarázsló, meseszép
az üzenet,
lángra gyújtja, felizzítja
tüzemet.
Más lehetek, más bőrébe
bújhatok.
Vidám vagyok, vagy épp
könnyet hullatok.

Színész vagyok, aki most
mást alakít.
Más testében
eljátszhatok valakit.
Átélhetem a lelkemmel
amit ő,
ez magasztos, csodálatos,
rémítő!

Könyvbe merül képzeletem,
ott vagyok!
Más sorsában talán szép
nyomot hagyok.
Közben mások sorsát is
átélhetem,
mégis visszakaphatom
az életem.

A jó könyv is örök
szép emlék marad!
Kísérhettem fennen
szálló madarat.
Átélhettem milyen az
a repülés.
vagy lélekként más
bőrébe kerülés.

A könyvet, ha úgy érzem,
hát leteszem,
mint ahogyan félretettem
életem.
Ha elalszom, valamit
majd álmodok.
Ezt a három utat járva
változok.

El ne hidd, hogy könyv,
vagy álom elvakít,
állandóan alakítok
valakit,
aki itt, a lelkem mélyén
én vagyok,
három síkon oly sok nyomot
széthagyok.

Van e köztük igazi?
– Nem kérdezem!
Bármit teszek, mindenképpen
létezem.
Könyv és álom? A valóság?
Mi lehet?
Mind jó, mikor megérinti
szívemet.

Aranyosi Ervin © 2018-08-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
21

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Kutya-fóka

Category: 1 kép 1 vers, FurcsÁllatok Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, furcsállatok, keverék, Kutya-fóka, móka, pufóka, sarki róka, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Kutya-fóka

Bájos vagyok, bár pufóka,
én lettem a kutyafóka.
A keverés furcsa móka,
irigyel a sarki róka.
Hisz őt sarokkal keverék,
s abból nincs is benne elég.
Bennem viszont sok a fóka,
s körülöttem jég-nyalóka.
Így lihegnem sohasem kell,
megbirkózom a hideggel.

Aranyosi Ervin © 2018-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
21

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Változz te magad!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, élvezd, irigyel, lelked, szabad, szíved, szóbeszéd, Változz te magad!, vers, világ 1 Comment

Aranyosi Ervin: Változz te magad!

Ne akarj mást változtatni,
változz inkább te magad!
Ehhez kell a nagyobb szándék,
ehhez kell több akarat.

Ha változol, a példádból,
talán másik is tanul,
s nem marad a világod így
állva, változatlanul.

Változz inkább előnyödre,
hadd kövessen a világ,
és ne hagyd, hogy uniformist
akarjanak adni rád!

Változz úgy, hogy az lehessél
valójában, aki vagy!
Keltsd életre alvó lelked,
valósítsd meg önmagad!

Ne törődj a szóbeszéddel,
teremtsenek vágyaid!
Ne engedd, hogy megnyirbálják
égbevivő szárnyaid!

Ne zavarjon, hogy más mit szól,
csak a szívedre figyelj,
elérheted, amire vágysz,
s nem lesz akit irigyelj.

Mert, ha teljesül az álmod,
nem lesz, ami visszahúz!
Ám, ha néha megbotolnál,
hidd el, abból is tanulsz.

Ha a lelked szabaddá lesz,
felszabadul a világ,
s nem fognak a lét terhei
oly erősen hatni rád!

Csak élvezd a változásod,
s hidd, holnapod szebb lehet!
Egyengesse lépteidet
élő hit és szeretet!

Aranyosi Ervin © 2018-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
20

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Kígyó-zsiráf

Category: 1 kép 1 vers, FurcsÁllatok Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, Kígyó-zsiráf, kígyóbőrcipő, lábatlankodom, óriáskígyó, rokonom, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Kígyó-zsiráf

Hosszú volt a nyakam, de már kígyó-gyultam,
ma már így nézek ki, más szerint, gyógyultan.
Óriáskígyót láttam, majd fel is próbáltam,
ménkű nagy gyomrában elveszett a lábam!
Hát, tudod, azóta, csak lábatlankodom,
s mivel ez a kígyó sosem volt rokonom,
sem a házastársam, elválok hát tőle!
Négy kígyóbőrcipőt csinálok belőle!

Aranyosi Ervin © 2018-08-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
20

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Randevú a homokozóban

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: Aranyosi Ervin, férfiszív, királylány, konyhatündér, mosoly, Randevú a homokozóban, sárkány, vár, vers 1 Comment

Aranyosi Ervin: Randevú a homokozóban

Ó, te drága konyhatündér,
homokból szép tortát sütöttél,
mely csinos volt, s kívánatos,
mely férfiszívet lázba hoz.
Kedves voltál és megkínáltál,
tudom, hogy dicséretet vártál,
hát én úgy tettem mintha ennék,
s te felragyogtál…Ez kedves emlék!

Hát megdicsértem, hogy finom,
s homokszem volt a nózimon.
Kínáltál kávéval, teával,
a homok csésze tartalmával,
s én ittam azt, s a mosolyod…
Azóta jobb kedvű vagyok!
A mosolyod arcomra adtad,
és mosolygok, de csak miattad!

Én közben építettem váram,
gondolkodtam, ki lenne társam,
kivel laknék szívesen itt,
aki vidám, kedves, szelíd?
Kiből lehetne szép királylány,
kit menthetnék, ha jön a sárkány?
Kinek lovagja én lehetnék,
s addig ha süt, hát jókat ennék.

Én rád gondolok már azóta,
s kereslek a homokozóban!
Ha ott lellek, szép a napom,
mert kedvességed megkapom.
Milyen csodás játék az élet,
elképzellek, mint feleséget,
talán egyszer, ha nagy leszek,
neked majd szép gyűrűt veszek…
Addig tán látlak hébe-hóba,
mikor lejössz a homokozóba!

Aranyosi Ervin © 2018-08-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva