Aranyosi Ervin | Aranyosi Ervin versei

okt
28

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Teknős-zsiráf

Category: 1 kép 1 vers, FurcsÁllatok Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, humor, levél, megküzd, páncél, Teknős-zsiráf, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Teknős-zsiráf

Bajban vagyok, mert zsiráfként
hogy húzzam be nyakamat.
Teknős páncélba születve,
kevés lesz az akarat.
Ilyen lábbal nehéz futni,
minden állat utolér,
születéskor dolgoztam meg,
a jó kedvű humorért!
Hogy fért egymáshoz két szülőm,
elképzelni sem lehet,
ha még nem vagy teknős-zsiráf,
nem történhet meg veled.
Nem érek el felsőbb ágat,
lent kevés a jó levél,
nehéz bizony ilyenformán
megküzdeni mindenért!

Aranyosi Ervin © 2018-10-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
28

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Holdfényes romantika

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: Aranyosi Ervin, csillagok, fény, festőművész, föld, hold, Holdfényes romantika, nap, szerelem, varázsol, vers Leave a Comment

Aranyló est – Nógrádi Katalin festménye

Aranyosi Ervin: Holdfényes romantika

A Hold csillogó aranyát csorgatja a Földre,
Naptól lopott kincseit szórja tündökölve.
Festőművész lenne tán? Kontúroz, árnyékol,
színnel telít feketét, s előcsal árnyékból?

Éji lámpást tart talán? Láss az éjszakában?
Ne feküdj le aludni, maradj még a mában!
Élvezd még ki a csodát, mit a fény varázsol,
hadd gyulladjon meg szíved, fénye parazsától.

És ha nem vagy egyedül, gyújtson szép szerelmet,
érezzétek, angyalok lágyan felemelnek.
Tánc kezdődik, csodaszép, s benne holdfény árad,
átkarolja szívetek, megnyitva a zárat.

Ott árad a szerelem, kettőtökkel táncol,
égben száll a lelketek, s egy szonáta átszól.
Dallamában lüktetés, a Hold ragyogása,
a pislogó csillagok fényjáték varázsa.

Ez az élmény megmarad, szétterül palástja,
a Hold lépked csak tovább, s boldog, aki látja!
Bokrok őrzik és a fák a holdfényes estet,
így öltött a szerelem kettőtök közt testet…

Aranyosi Ervin © 2018-10-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
27

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Kis tigris

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, barátod, dorombolok, érző, hízelgek, Kis tigris, szeress, szívből, tigris, tiszta, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Kis tigris

Tigris vagyok! Ugye látod?
Lehetnék a jó barátod?
Nem foglalok túl sok helyet,
ezért ne is fájjon fejed!
Tiszta szívből dorombolok,
s neked csak ha gyomrom korog,
akkor muszáj megetetni!
Nagyon tudok ám szeretni!
Hízelgek, hogy szeress engem,
érző szívet találsz bennem!

Aranyosi Ervin © 2018-10-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
27

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Csupán egy lépés

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: álom, Aranyosi Ervin, cél, Csupán egy lépés, hit, kitartás, lépés, milliónyi, remény, vágy, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Csupán egy lépés

Csupán egy lépést
kellene megtenned,
ahhoz, hogy elérd
mi életre kelt benned.
De te csak állsz
és másoktól várod,
mit életre keltett
benned büszke álmod.

Csupán egy lépést
még a hosszú úton,
hogy a lelked végre
vágyott célba jusson,
személyesen átéld,
mit álmod teremtett,
aminek szikrája
csiholódott benned!

Milliónyi lépést
megtettél korábban,
hittél, reménykedtél
a múltban, a mában,
ha hited megőrzöd
elérheted célod,
ha visszafordulnál
sohasem lennél ott!

Csupán egy lépést
kellene megtenned,
erőt merítened,
lélegzetet venned,
s eltépni a célod
szép jelző szalagját,
megélni a vágyad
reád mért darabját.

Egy lépésre vagy,
hát kell a kitartásod,
legyen lelkierőd,
ne is legyen másod,
lásd a teremtésed,
létező valóság,
hiszen megfordulni
hiábavalóság.

Aranyosi Ervin © 2018-10-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
26

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Őszi élmény

Category: Állatok, természet Tags: Aranyosi Ervin, csónakok, elmúlás, élvezem, festő, idő, levelek, liget, Őszi élmény, teremtő, ünnepel, vers 8 hozzászólás

Sárga levelek – Nagy Márta festménye

Aranyosi Ervin: Őszi élmény

Csend van, csak a szél súg valamit a fülbe,
bámulom a tájat mélán, elmerülve.
Levelek reszketnek félve elmúlástól,
fatörzs áll konokul, s rettegést palástól.

Felhők rohangálnak az ezüstszín égen,
köztük kis lyuk tátong, hol kékség volt régen.
Néha a Nap fénye behunyorog köztük,
nyáron a melegét mind-mind lefölöztük.

Vé-alakban vadlúd csapat száll keresztül…
A templom tetején magányos kereszt ül.
Múlton elmélkedik – széttárva a karja –
az idő múlását lefogni akarja.

A fákról a tóba bús levelek esnek,
– apró kis csónakok – kikötőt keresnek.
Körülöttük a víz karikákat rajzol,
az emlékeimben őszt sirató dal szól.

De miért búsulok, élvezem a szépet,
belülről melegít ez a szép igézet.
Ezt mind visszaadni csak egy festő képes,
a jelent megfogni mégis lehetséges.

Ám az idő múlik, s vásznat kell cserélni,
természet csodáit lassan utolérni,
festékbe önteni a látványt, az érzést,
zajló szép világba való visszatérést.

Csend van, és a világ a Teremtőt áldja,
ünnepel a liget színes kavalkádja.
Hisz az elmúlástól nincsen okunk félni,
minden egyes korban élőn fontos élni!

Talán kicsit csendes, gyönyörű és békés,
benne elfogadás, és bölcs megbékélés.
Tudva, jön még tavasz és újjászületés,
boldoggá tesz minket ez a felismerés…

Aranyosi Ervin © 2018-10-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
26

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Teve-csiga

Category: 1 kép 1 vers, FurcsÁllatok Tags: 1 kép 1 vers, Aliga, Aranyosi Ervin, Budapest, csigaház, furcsállatok, M7-es, tévé, Teve-csiga, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Teve-csiga

Púpomat házra cseréltem,
így lettem teve-csiga.
Budapestről elindultam,
s messze van még Aliga!
Lakókocsim nyálon csúszik
végig az em-hetesen.
Csigaházat úgy sem cipelt
eddig még egy teve sem!

Aranyosi Ervin © 2018-10-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
25

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Utad a jövődbe

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, barátság, csend, hajó, holnap, jövőkép, teremts, Utad a jövődbe, vers, világ Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Utad a jövődbe

Amikor lemaradsz, s nem jutsz el a mába,
amikor elgáncsol a múlt üszkös lába,
sérelmeket ápolsz és nem barátságot,
ellenségnek érzed az egész világot.

Mikor félelemeid úrrá lesznek rajtad,
más életet kaptál, és nem ezt akartad!
Mikor a rossz útról nem mersz letévedni,
mert nem tudsz szeretni és szeretve lenni,
akkor eltévedtél, múltadba ragadtál,
csak előzményt mutat számodra a naptár,
s benne összetörve ott maradt az álmod.
Kiutad a múltból sehogy sem találod!

Mész csak monotonon, mint egy alagútban,
nincsen jövőképed, újra megélt múlt van!
Akkor, talán végre meg kellene állni,
és a lét értelmét végre megtalálni.

Magadba merülve meglelni a csendet,
benne megvan írva Isten mért teremtett?
Miért járod utad folyton körbe-körbe,
öregedő embert látva a tükörbe’,
aki nem keresi célba vett vágyait,
kinek a lelkében a megszokás lakik,
ki élete célját sehol nem találja,
s mindig csak ugyanazt a rossz utat járja.

Állj meg hát a mában, s teremts gondolattal,
vágyott, szép célokkal teljen meg az asztal!
Legyen a lelkednek jólét lakomája,
lebbenjen szemedről múltad csúf homálya!

Engedd el a múltad, eleget teremtett,
tegyél itt a mában, életedben rendet!
Szabadítsd fel lelked, éld a mai napod,
s érezd, gondolatod már sikert aratott,
hisz magadban látod, vágyaidnak tárgyát,
veteményes kertjét, napos melegágyát,
mindazt, ami eltölt téged boldogsággal,
hogy egy szinten rezegj az egész világgal!

Koncentrálj a jóra, nyisd szemed a szépre,
csupán, ami épít, mindig azt vedd észre!
Szelektáld figyelmed, erősítsd csak a jót!
Kormányozd jövődbe célba szálló hajód!

Aranyosi Ervin © 2018-10-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
23

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Nélküled

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: álmok, Aranyosi Ervin, élettelen, holnapok, kihalt, kósza szél, lelkem, nélküled, nincsenek, súlytalan, vers, világom 5 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Nélküled

Nélküled én már nem vagyok,
nincsenek álmok, holnapok.
Lelkem kihalt, élettelen,
hát kérlek maradj itt velem.

Lézengek árván nélküled,
megfagyott szívem jéghideg,
s nem álmodom új holnapot,
hisz nélküled halott vagyok.

Hát kell, hogy hozzám visszatérj,
lelkeddel szép szívemhez érj,
felébreszd bennem a Napot,
érezhessem: – Élő vagyok!

Lehelj hát életet belém,
csókoddal érzőn, könnyedén,
melegítsd át a szívemet,
hadd súgjam lelkesen neved!

Nélküled én már nem leszek,
csupán emlékként létezek,
halott virág, száraz levél…
A lét nélküled mit sem ér!

Bolyongok árván, céltalan,
nem hallják többé szép szavam,
nem látják többé alakom,
csak hamu marad, egy halom…

Hiszen te érted égtem el,
s e szív tán többet érdemel,
de porrá válik nélküled,
mit szerte szór a rémület.

Többé egész már nem vagyok,
szívemben félelem ragyog,
nem leszek teljes már soha!
Mennék hozzád, de nincs hova!

Felkap a kósza őszi szél,
könnyen megteszi ő, hisz él!
Csupán a létem súlytalan,
porhüvelyem csak útban van.

Mit ér a létem nélküled,
az óra jár, sok perc üget,
s a világom földhöz ragad,
mert elloptad abból magad.

Nélküled én már nem vagyok,
nincsenek álmok, holnapok,
lelkem kihalt, élettelen,
hát kérlek maradj még velem…

Aranyosi Ervin © 2018-10-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
22

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Lopott szabadság

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: Aranyosi Ervin, csónak, ellopom, érzéseim, gondolat, Lopott szabadság, napfény, szabad, tenger, vers Leave a Comment

Hőség – Técsi Ágnes festménye

Aranyosi Ervin: Lopott szabadság

Kedvem lenne egy órácskára elkötni ezt a csónakot,
evezni messze-messze innen, mint ahol éppen most vagyok!
Hullámok hátán ringatóznék, beszívva tenger illatát,
evezőm lassú ütemére dúdolnám az idők dalát.

Csobbanva, aztán hosszan húzva – s repülne büszkén csónakom –
s érezném létem, szabadságom, s kiélvezném nagyon-nagyon…
A napfény bőröm simogatná, cirógatna a lenge szél,
s érzéseimre hagyatkoznék, hiszen a tenger bennem él.

Egy órácskára kiszabadulnék, de érezném, hogy ez kevés,
kell nekem ez a bűvös álom, kell ez a szabad késztetés!
Csak elmélázom, s itt hagyom mind, magam mögött a gondokat,
csak csónak kell, elképzelt tenger, s repít máris a gondolat…

De most, csak itt, egy órácskára… Csónakodat most ellopom!
Ne üljön itt a tétlenségben, rabláncra verve, homokon!
Hát elviszem, s életre keltem, hiszen a képzelet szabad,
ha unod már a rab világot, szabadítsd fel te is magad!

Aranyosi Ervin © 2018-10-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
21

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Keresem a gyerekem

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, elbújva, helyeken, Keresem a gyerekem, tréfa, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Keresem a gyerekem

Keresem a gyerekem,
különböző helyeken.
Itt is, ott is keresem,
nem tréfa a fele sem!
Hiába súgsz te nekem:
– Nézzem meg a fenekem!
Mit keresne e helyen
elbújva a gyerekem?

Aranyosi Ervin © 2018-10-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva