Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

okt
12

By

Aranyosi Ervin: Szülői büszkeség

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Szülői büszkeség

Na, ezt szépen összehoztuk,
csodaszép lett a gyerek!
Más nem is tud ily csodásat!
A szomszédok irigyek!
Látod, mit tesz a szerelem?
Attól lett ily csodaszép!
Szüleitől örökölte
külsejét és az eszét!
Na jó, kicsit még butácska,
– ennyit tesz a szerelem!
Majd, ha manökenné válik,
ne téveszd össze velem.

Aranyosi Ervin © 2018-10-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
12

By

Aranyosi Ervin: Szúrós süni balladája

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Szúrós süni balladája

Volt egyszer egy sündisznó.
Tüskés volt a háta.
Szúrós szemmel nézett ő
az egész világra!

Mindenkire mérges volt,
ki útjába került.
Megbékélni a világgal
sehogy sem sikerült.

Hej, pedig a lelke mélyén
csakis arra vágyott,
hogy szeressék,
s szerethesse ő is a világot.

„De jó lenne, de jó lenne
őszintén szeretni,
másokat megsimogatni
és szeretve lenni!”

Vágyakozott, jaj, nagyon,
hogy végre szeressék,
az utat a szívéhez
mások megkeressék.

Ám, megbántott mindenkit,
ki útjába tévedt,
tüskéivel összeszúrt,
és nem tett kivételt.

Elkerülte mindenki,
magányos volt, s árva,
talán, mert a szíve még
sosem volt kitárva.

„De jó lenne, de jó lenne
őszintén szeretni,
másokat megsimogatni
és szeretve lenni!”

Aztán történt egy napon,
az eső esni kezdett,
őszi felhő az égen,
csúf levet eresztett!

A sündisznó menekült,
ahogy győzte lába.
Bevackolta önmagát,
egy fa odújába.

Az odúban sötét volt,
és semmit sem látott,
dúdolgatta kis dalát,
s jó kedvűbbé vált ott.

„De jó lenne, de jó lenne
őszintén szeretni,
másokat megsimogatni
és szeretve lenni!”

Ami közben dúdolta,
szívhez szóló dalát,
sok kis tüske szurkálta,
folyton az oldalát.

Ej, mi lehet – gondolta –
megfordult a tüském?
Nem jó érzés, hogyha szúr
– megértette tüstént!

Aztán rájött, hogy mi van,
oldalát mi szúrja,
szíve dobbant, s dalt dúdolt
máris lelke húrja!

„De jó lenne, de jó lenne
őszintén szeretni,
másokat megsimogatni
és szeretve lenni!”

Hiszen, ami szúrta őt,
egy sün tüskés háta,
rájött, hogy a szerelmet
épp most megtalálta.

Rájött, ő is biztos szúr,
úgy kell, hogy forduljon,
tüske mentes oldala,
simítson, s ne szúrjon.

Most már ketten éneklik
a megszokott dalt már,
így arat a szeretet
boldog diadalt már!

„De jó nekünk, de jó nekünk
őszintén szeretni,
másikat megsimogatni
és szeretve lenni!”

Aranyosi Ervin © 2018-10-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
11

By

Aranyosi Ervin: Szélmalomharc

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Szélmalomharc

Ma is lehetsz te Don Quijote,
van számtalan sok szélmalom!
Ádáz küzdelmet vívhatsz másért,
akad rá annyi alkalom.
Hiába, mások érdekében,
ha nem készült még lelkük fel,
s hiába tudod, hogy a lélek
az bizony többet érdemel!

Ha önmagadat felruháztad,
tudással, hittel gazdagon,
okoskodók elédbe állnak,
s a csizma ott az asztalon.
Téged tartanak dilettánsnak,
sok lúd győz a disznó felett,
tudás mélyére sose ásnak,
csupán kikezdik lelkedet.

Hát hagyni kell a butát veszni,
haldokoljon, ha nem tanul
és ne tanítsuk, ki tanulna,
haljon ő is, ártatlanul?
Ne törődj mással, ennyi lenne
a dolgunk itt a földtekén?
Csak osztozkodni kétes kincsem:
– Ez a tiéd, az az enyém!

Az ártatlant is halni hagyni,
pénz mocsarába süllyedve el,
vagy a szavunkat felemelni:
ÉLNI, s nem túlélni kell!
Lehet minden csak szélmalomharc,
s lehet, hogy rég felesleges,
nem számolhatsz az értelemmel,
ha az csak kibúvót keres…

Aranyosi Ervin © 2018-10-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
10

By

Aranyosi Ervin: Borongva a világ baján

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Borongva a világ baján

Írtam már verset, több ezret, sok százat,
amelyben lelkem a világ ellen lázadt.
Annyi a kérdés és nincs rá magyarázat,
hogy hová tűnt az emberi alázat.

Egymásért kéne csak jót cselekedni,
a másik lelkét magasra felemelni,
és fentről nézni együtt a nagy világra,
egy szebb jövőre, egy jobb holnapra vágyva.

DE együtt kéne, egymással összefogva,
közösen lelkesedve, nem sírva, nyafogva,
hiszen a lélek, ha hagyod, jót teremt,
s elhozza végül a vágyott végtelent.

A Földünk annyi kinccsel van megáldva,
s boldoggá válnánk egymást megkínálva,
juthatna a jóból mindig, mindenkinek,
vajon a világ ezt, miért nem érti meg?

Mért harácsol megannyi gazdag ember?
S mért nem telik el sosem a sikerrel,
mért vágyik többre, mint amit megkapott,
miért takarja el más elöl a Napot?

Miért nem áll le, ki kincseiben dúskál,
ha vizet inna, mit merített a kútnál,
tovább mért iszik, ha már nem szomjazik?
Önző szomjúsága miből táplálkozik?

Nem esne jól, ha mást is megitatna?
A kút vizéből egy másiknak is adna?
Nem esne jól? Nem örülne a lelke,
ha végre ebben jó érzésre lelne?

Tolvajok, rablók uralják a világot,
s teremtenek éhséget, szolgaságot.
Mitől lett vajon a világ birtokuk?
Mitől lett nékik minden felett joguk?

Az Univerzum napról-napra tágul,
s a gazdagsága mind miénk igazából,
s mindnek az élőt kellene szolgálni,
a Földnek édenkertté kéne válni!

Az ember mögött pusztulás virágzik,
s ki együtt érez, a szeme könnyben ázik,
hisz nem kellene nagy erőlködés,
csak a jóhoz, a jószándék kevés!

A kapzsiság csúf ördögöt teremtett,
s az nem hagyott helyet a szeretetnek,
s ma már minden a démonit szolgálja,
s a kiutat az ember nem találja.

Szolgavilág, hát elfogadtad sorsod?
Uraidat a tenyereden hordod?
A rabszolgáit újra termeled?
Hisz szolgának szülted a gyermeked!

Tudom, tudom, nem borongani kéne,
belőlünk nőhet a szeretet fénye,
amely elűzi a szolgai sötétet,
s az elnyomásnak együtt vetünk véget.

Bizony, kell hát, hogy gyertyát gyújtogassunk,
hogy másokra a tiszta fénnyel hassunk,
hogy szeretetnek rájuk essen fénye,
hogy maradjon az embernek reménye!

Aranyosi Ervin © 2018-10-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
9

By

Aranyosi Ervin: Kosarasok, kosarasok

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Kosarasok, kosarasok

Kosarasok, kosarasok,
ügyesek, szépek, magasok!
Ha néha, néha összetörnek,
összeforrnak, rendbe jönnek.
Várja őket a labdajáték,
ahol a küzdelem ajándék,
ahol a lelkek összeérnek,
gyűlnek a pontok és az érmek!
Kosarasok, kosarasok,
legjobb, kinek kosara sok!

Aranyosi Ervin © 2018-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
9

By

Aranyosi Ervin: Becsüld elődöd és utódod!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Becsüld elődöd és utódod!

Lehajolni, közel kerülni,
egy szinten lenni szép lehet.
Közelről nézve megbecsülni,
elismerni az életet!
Észrevenni a feltörekvőt,
meglátni benne a csodát,
hadd lássa benned léte múltját,
ha stafétádat adod át!

Légy büszke rá, akitől kaptad,
örökké érted alkotott,
tette a dolgát lankadatlan,
s a mádba szép jövőt hozott.
A múlt terheit mind lerázta,
legyőzött érted száz veszélyt,
nyomot hagyott, hogy útját folytasd,
életre adott szép esélyt.

Becsüld meg hát, hisz ez a dolgod,
múlt és jövő ma összeér.
Becsüld elődöd és utódod,
s legyél csak hálás mindenért.
Fogd hát kezét és ne ereszd el,
érezze, tőle több a lét,
segítsd, hogy méltón megélhesse,
a reá testált életét!

Aranyosi Ervin © 2018-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
8

By

Aranyosi Ervin: Költő-olvasó találkozó

Category: A nap gondolata Tags: , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Költő-olvasó találkozó

De jó találkozni a kedves olvasóval,
lelkéhez beszélni, szívét tartva szóval.
Személyesen látni versem eredményét,
visszaadva hitét, elvesztett reményét.

Vidám kedvet, mosolyt csalni az arcára,
szívébe markolni végre, valahára,
hadd csorduljon könnye, és azt ne szégyellje,
a találkozásban az örömét lelje.

Hadd mehessen vissza a gyerekkorába,
mikor még oly fürgén mozgott keze-lába,
mikor a lelkére nem raktak bilincset,
s képes volt lenyomni ajtókon kilincset.

Mikor képzelete még szabadon szállott,
képes volt bejárni az álomvilágot,
volt hite egy csodás új holnapra várni,
élő, szép világát imádva csodálni.

Én most visszaadnám, amit elfelejtett,
amit egykor, régen a lelkébe rejtett,
amit, ha ma élne, boldoggá tehetné,
s önmagát, s világát újra felfedezné.

Nem lenne előle sut mélyére dugva,
nap, mint nap megélne, tiszta szívből tudna,
mellyel új napjait szívből teremthetné,
szeretettei sorsát szebbé, jobbá tenné.

Talán pár olvasóm elhiszi a szépet,
talán a reménye lelkében feléled,
Gyermeki lelkével újra mer álmodni,
a reményt, a hitet a mába áthozni.

Mikor találkozunk, összeér a lelkünk,
rájövünk, hogy végre jó társakra leltünk.
Lesznek közös célok, álmok, amik várnak,
angyalok, kik értünk folyton közben járnak.

Én csak locsolgatlak verseim vízével,
ismerkedj a szóval, szeretet ízével,
s ha látom arcodon, a mosolyt, vagy könnyet,
érzem tovább menned az utadon könnyebb.

De jó találkozni, a vers szárnyán szállni,
boldogabb emberré, barátokká válni,
a hétköznapokból kiragyogni végre,
a szeretet szavát felírni az égre!

Aranyosi Ervin © 2018-10-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
7

By

Aranyosi Ervin: Szeretetdal

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Szeretetdal

Írtam egy dalt neked,
és ha elhiszed,
a szívedbe zárod és elviszed.
Egy furcsa dal,
ami rád nevet,
ami mosolyt fakaszt, mit a szív szeret.

Amikor szól neked,
csak a szív vezet,
élvezni kezded az életet.
Amikor elhiszed,
amikor élteted,
barátok dalolnak még veled!

Refrén: Legyen ez a dal a himnuszunk,
benne van a szó, amit tudunk,
mindenkinek szól, nekem, s neked
ha megszólal a békét élteted.
Legyen ez a dal egy szép levél,
vigye el a szív, dúdolja szél,
Lélekben legyen mindig veled,
boldog az a szív, amely szeret,
amely szeret, amely szeret.
boldog az a szív, amely szeret!

Hoztam egy dalt neked,
és ha dúdolod,
ez átírhatja a holnapod.
Egy furcsa dal,
talán élvezed,
ami szívből szól, s táncra kél veled.

Refrén: Legyen ez a dal a himnuszunk,
benne van a szó, amit tudunk,
mindenkinek szól, nekem, s neked
ha megszólal a békét élteted.
Legyen ez a dal egy szép levél,
vigye el a szív, dúdolja szél,
Lélekben legyen mindig veled,
boldog az a szív, amely szeret,
amely szeret, amely szeret.
boldog az a szív, amely szeret!

Írtam egy dalt neked,
és ha elhiszed,
a szívedbe zárod és elviszed.
Egy furcsa dal,
ami rád nevet,
ami mosolyt fakaszt, mit a szív szeret.

Amikor szól neked,
csak a szív vezet,
élvezni kezded az életet.
Amikor elhiszed,
amikor élteted,
barátok dalolnak még veled!

Aranyosi Ervin © 2016-10-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
5

By

Aranyosi Ervin: Milyen az oroszlán?

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Milyen az oroszlán?

Még hogy az oroszlán vérengző vadállat!
– Na jó, ha éhezik biztos azzá válhat!
De mikor jóllakott, éhsége kialszik,
és a belsejéből dorombolás hall”szik.
Mert az oroszlán is csak egy cica nagyban,
nem szokott vadászni minden pillanatban.
Amikor még kicsi, társaival játszik,
csupán egy játékos kiscicának látszik!

Aranyosi Ervin © 2018-10-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
5

By

Aranyosi Ervin: Teremts meg magadnak minden jót!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Teremts meg magadnak minden jót!

Kialudtad a tegnapot.
Felébredsz, aztán ott hagyod.
Reggel megnyitsz egy új lapot,
s magadban elhatározod,
hogy mától kezdve szép lesz a világ!

Nem felejted az álmokat,
A szíved többé nem fáj sokat,
boldoggá teszel másokat.
A lelked új utat ásogat,
ma minden ember mosolyogni lát!

Refrén: Teremts meg magadnak mindent ami jó,
vágyakból kimondva teremthessen a szó!
Lelkedből kinőve, mint egy szép virág,
élvezd a földi léted, s engedd hatni rád!
Teremts hát gondolattal boldog életet,
engedd, hogy lelked végre fenn szálljon veled!
Virágot hozzon benned minden pillanat,
élvezd a földi léted és érezd jól magad.

A ma úgyis már véget ért,
indulj útnak a holnapért!
Úgy sem tehetsz a holtakért,
kövesd álmod mely jót ígért,
és mától kezdve szép lesz a világ.

Magad tedd jobbá életed,
szebb a perc, mikor élvezed,
sokan lennének még veled,
új nap jön el, ha engeded!
a tükröd képes mosolyogni rád!

Szöveg: Teremts meg magadnak mindent ami jó,
hadd bontson vitorlákat az élet hajó!
Figyeld mi változik, ha megfordul a szél,
ha hiszel minden álmod végül célba ér!

Refrén: Teremts meg magadnak mindent ami jó,
vágyakból kimondva teremthessen a szó!
Lelkedből kinőve, mint egy szép virág,
élvezd a földi léted, s engedd hatni rád!
Teremts hát gondolattal boldog életet,
engedd, hogy lelked végre fenn szálljon veled!
Virágot hozzon benned minden pillanat,
élvezd a földi léted és érezd jól magad.

Aranyosi Ervin © 2018-10-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »