Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ünnep minden napra (dalszöveg)

ünnep minden napra
Aranyosi Ervin: Ünnep minden napra
(dalszöveg)

Hogyan adhatnék neked
minden napra ünnepet?
Hogyan adhatnék neked csodát?
Ahol minden szív dobog,
az emberek boldogok,
mosolyokból épül a világ!

Ref:
Nap ragyog, szél szalad,
simítja arcodat,
s mint folyó árad a lét.
Leld meg hát szép helyed,
élvezd az életed,
szeretet ömlik feléd.
Álmokból érkező,
lelkeket fényező,
dallamok emeljenek!
Nem gátol sziklapart,
nincs, ami visszatart,
két kezem nyújtom neked.

Tegyük szebbé életünk,
gazdagabban élhetünk,
végre el kell hinnünk a csodát!
Nincs pokol, nincs nyomor,
nincs, ami elromol,
álmokra épül a világ.

Ref:
Nap ragyog, szél szalad,
simítja arcodat,
s mint folyó árad a lét.
Leld meg hát szép helyed,
élvezd az életed,
szeretet ömlik feléd.
Álmokból érkező,
lelkeket fényező,
dallamok emeljenek!
Nem gátol sziklapart,
nincs, ami visszatart,
két kezem nyújtom neked.

Szeretettől szebb a dal,
nem lesz köztünk sziklafal,
Nem választhat semmi sem el.
Éljük az életünk,
gazdagabb a lét velünk,
csak egymást szeretni kell!

Ref:
Nap ragyog, szél szalad,
simítja arcodat,
s mint folyó árad a lét.
Leld meg hát szép helyed,
élvezd az életed,
szeretet ömlik feléd.
Álmokból érkező,
lelkeket fényező,
dallamok emeljenek!
Nem gátol sziklapart,
nincs, ami visszatart,
két kezem nyújtom neked.

Nyújtsd ki a két kezed,
élvezd az életed,
így teremts te is csodát.
Itt van az én kezem,
érzem, hogy létezem,
jöjj, gyere, adjuk tovább!

Aranyosi Ervin © 2016-11-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiszek Istenemben

Hiszek Istenemben

Aranyosi Ervin: Hiszek Istenemben

Hiszek az Istenben, úgy, ahogy a Napban,
még ha nem is látom minden pillanatban,
még ha nem is érzem meleg, tiszta fényét,
akkor is birtoklom éltető reményét!

Hiszek Istenemben, mint éltető esőben,
mert áldását szórja, s nem vár semmit tőlem.
Nincs is egyéb dolgom, mint szívemből adni,
szeretetét szórva, a világra hatni.

Hiszek az Istenben, mint tiszta levegőben,
lélegzetvételben, melyből kijut bőven,
s amely életben tart, s a tüdőmbe árad,
amit a jó Isten adni el nem fárad.

Hiszek a szavakban, lelkem erejében,
amit Isten adott, hogy világát éljem.
Enyém a teremtés, gondolat hatalma,
és enyém a tudás, s jelképe, az alma.

Hiszek Istenemben, enyém gazdagsága,
az élet fájának gyümölcstermő ága.
Csak az nem az enyém, miben hitem gátol,
mert azt megtagadja lelkem önmagától.

Mert Istenem megad mindent, amit kérek,
mit el merek hinni, vagy amit remélek,
s amit én úgy hiszek: – Jár, mert megérdemlem,
aminek a magja kicsírázik bennem.

Elérhetek bármit, miben hinni merek,
mire képes vagyok, úgy mint „Isten-gyerek”,
akit teremtője ezzel felruházott,
kit képességekkel gazdagon megáldott.

Hiszek az Istenben, magáért teremtett,
hogy a világában én teremtsek rendet,
s adott nekem hozzá végtelen sok társat,
hogy egy színes álmot majd valóra váltsak!

Hiszek Istenemben, a szeretet szavában,
szeretetet szórni, a dolgom a mában!
Hitet, reményt adni fénnyel a sötétben,
tenni, amit tudok, csendben, észrevétlen…

Aranyosi Ervin © 2016-10-29.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Alkonyi hangulat

alkonyi hangulat
Aranyosi Ervin: Alkonyi hangulat

Utolsó pillantás még a tó tükrébe,
majd a Nap elmerül az ég tengerébe.
Átadja a helyét Holdnak, csillagoknak,
akik ébredeznek, sorban felragyognak.

Ők őrzik az álmát a fáradt világnak,
összecsukják szirmát a nyíló virágnak,
csak az illatából szórnak kicsit széjjel,
legyen illatfelhős, fűszeres az éjjel!

Ha már lement a nap, tedd le mai gondod,
ami még hátra van, majd holnap megoldod.
Az álom hintaján gurulj szépen messze,
ne aggódj ma azért, hogy holnapod lesz-e!

Ürítsd ki a szíved, lelked hagyd nyugodni,
engedd el, mi bántott, hagyjon elaludni!
Holnap reggel újra találkozz a Nappal,
és az új napodat kezdjed tiszta lappal!

Aranyosi Ervin © 2016-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A béka álma

FOTÓ: MÁJINKA ANDRÁS

FOTÓ: MÁJINKA ANDRÁS

Aranyosi Ervin: A béka álma

Várom a királylányt,
s varázscsókra vágyom,
amit pici számra
ajkaival rányom.

Hiszek a mesében,
olvasom naponta.
Ha herceggé csókol,
nem leszek majd ronda!

Unom a legyeket,
jobb étel kell mára,
királylányhoz mennék
este, vacsorára.

Csak nehogy a csókja
meglepetést hozzon,
s a királykisasszony
békává változzon!

Aranyosi Ervin © 2016-07-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Őzgida – Te félj!

Őzgida - te félj
Aranyosi Ervin: Őzgida – Te félj!

Őzgida könnyedén szökken a réten,
virágok illata ámítja el.
Később, ha elpihen anyja ölében,
a virág illata életre kel.
Álmában szökkenve ugrik a Naphoz,
labdának képzeli a tűzgolyót.
Vissza és visszatér a pillanathoz,
amikor látta a széles folyót.
Élete félelem, álma szabadság,
életét félteni, menteni kell!
Megélni álmait, kell csak a vadság,
rettegve Napjához nem jutna el.
Őzgida könnyedén szökken a réten,
fű közé bújik, ha jön a veszély.
Álmában nem töri fejét a léten,
ébren a szíve azt súgja: – Te félj!

Aranyosi Ervin © 2016-06-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet magja

A szeretet magja

Fotó: Szabó Éva

Aranyosi Ervin: A szeretet magja

Tudod, a virágok csak egy helyben ülnek.
Napnak és esőnek egyformán örülnek.
Elkezdenek nőni, s álomra találnak,
bimbót nyitogató álmodóvá válnak.
Aztán az álmaik szél szárnyára ülnek,
felszállnak az égbe, messzire repülnek.
Magvas gondolatuk másik földre száll át,
ott kelti életre gondolat virágát.

A virág, s az álom, így terjed a Földön.
Látod? Álmaimat szép szavakba öntöm,
s jön a szél, felkapja, s elviszi majd hozzád,
s talán egy új álmot, gondolatot hoz rád.
Mert, akár a virág, mely szétszórja magvát,
az én gondolatom messze száll, és hat rád.
Légy tovább adója a szép gondolatnak,
ne tartsd meg magadnak, mert a szavak hatnak!

Álom és gondolat egyaránt teremthet,
ezt kell érteniük a jó embereknek.
A szeretet magját kell csak elültetnünk,
ez segít a mában szebb világra lelnünk.
A gaz is így terem, és csak rajtunk múlik,
hogy a termő földre majd milyen mag hullik.
Éltesd hát a szépet, a szeretet virágát,
szíved szép vízével gondozd nyíló ágát!

Tápláld a szép álmot hited erejével,
s figyeld a teremtést, hogy csodákat ér el.
S lám, minden csodának benned nő a magva,
hagyd hát elrepülni, szél szárnyán suhanva,
s mikor földre talál, jó talajra hulljon,
kikelve örüljön, szépen boldoguljon!
A szeretet magját így szórd szét a szélbe,
jusson el sok ember vágyódó szívébe!

Aranyosi Ervin © 2016-05-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Varázslat

varázslat
Aranyosi Ervin: Varázslat

Anyu jött, hogy elaltasson,
láthatod, nem sikerült!
Addig-addig dudorászott,
míg mély álomba merült.

Persze, én egy angyal vagyok,
őrzöm hát az álmait.
Anyu pedig, ha keresnéd,
ma éjszaka itt lakik.

Ha megunom, hogy nincs helyem,
hamarosan költözöm.
Átmászok az Ő helyére
és Anyunak öltözöm.

Apu, hogy meg fog lepődni,
ha meglátja a ruhám.
Azt hiszi majd, hogy éjszaka
összement az anyukám.

Aranyosi Ervin © 2016-05-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Cicás hajnal

Cicás hajnal
Aranyosi Ervin: Cicás hajnal

Álom, álom, édes álom…
Ül egy cica fent, az ágyon!
Dorombol mint csendes vekker.
– Miért kelnék fel? Nincs még reggel!
Paplanomat kezdi gyúrni:
– Ejnye cicám, hagyj aludni!
Ám ő konok, önző, beste!
Hízelegni kezd a teste.

Odabújik, törleszkedik,
s ezt csinálná tán reggelig,
ha a gazdájának lenne,
hosszan tartó, hű türelme.
De elfogyott, készen vagyok.
Így kezdődnek a hajnalok.
Napközben majd meghálálja,
hát nem is haragszom rája…

Elindulunk a konyhába,
elől szalad négy kis lába,
én vigyázok, rá ne lépjek,
de azért nyomába érjek.
Lábaimhoz dörgölődik,
kéregetése kezdődik,
kifejezi az óhaját,
így kunyerál egy kis kaját.

Ahogy eszik, meg kell néznem!
Állva alszom már egészen.
Nem tudok rá haragudni,
visszamegyek hát aludni,
mert az alvást még kívánom.
S lám ő már ott van az ágyon!
Elfoglalja a fél ágyat…
– Engedd ide a gazdádat!

Nagy kegyesen odaenged,
ám gazdija nem örvendhet,
mert mosdatni kezdi magát,
lendületbe is jön az ágy.
Ringat, ringat alszom újra,
átlendít az álmon túlra,
szendergésem megtalálom,
álom, álom, édes álom…

Aranyosi Ervin © 2016-03-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Angyali terv

angyali terv
Aranyosi Ervin: Angyali terv

Van egy csodás tervem, dédelgetett álmom:
Legyen minden ember boldog a világon!
Szeretném szívüket jobbá varázsolni,
képes legyen máshoz szeretettel szólni!
Legyen minden ember örömmel megáldva.
Szeretetet küldök szerte a világba!
Mert a boldogsághoz semmi egyéb nem kell,
csak fordulj másokhoz tisztán, szeretettel!
Emberek, emberek, csodát küldök rátok!
Múljon el rólatok az irigység-átok!
Mindazt, amit adtok, soha ne bánjátok,
azzal teremtetek, mert visszaszáll rátok!

Aranyosi Ervin © 2016-02-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyermeki fohász

Gyermeki fohászAranyosi Ervin: Gyermeki fohász

Drága jó Istenkém, hozzád szól fohászom:
Én még pici vagyok, nap közben csak játszom.
Próbálom követni szüleim példáját,
de gyakran úgy érzem, hogy nem jól csinálják.
Nem okoz örömet nekik a munkájuk,
csupa fáradtságos pillanat vár rájuk.
A kedvük is elmegy mire hazaérnek,
gyakran mondogatják, hogy már alig élnek.
Annyi sok a dolguk, s kevés idő jut rám,
pedig de jó lenne, értékelni tudnám,
ha velem lennének, s vidámak volnának,
s nem hinnék magukat keserves szolgának.

Drága jó Istenkém, velem mi a terved?
Nem véletlen adtál jó szívet, értelmet.
Ugye, nekem nem kell rabszolgává válnom,
elég, ha megélem dédelgetett álmom.
Letépem az élet boldogság-virágát,
szebbé téve magam és mások világát.
Nem koldusként élek, nem kuncsorgok máshoz,
mert tudom, holnapom jobbat, szebbet, mást hoz!
Annyi öröm ér majd, hogy adhatok másnak,
s ezt gondolom én az igaz gazdagságnak.
Mert, ki szívből szeret, szívből is tud adni,
annak könnyű lehet, embernek maradni!

Drága jó Istenkém, engedd, hogy szeressek,
s szeretetem által jó ember lehessek!
Szüleim válláról levegyem a terhet,
Drága jó Istenkém, támogasd e tervet!
Nem félni, szenvedni és meghalni jöttünk,
kell, hogy értelmes cél lebegjen előttünk!
Nem a túlvilágon van a te országod,
az ember gyermeked, s nem csak a jószágod.
Mutasd hát az utat, tanítsd meg szeretni,
ne akarja magát élve eltemetni,
találja meg mind, mind az ő boldogságát,
s tegye boldogabbá megfáradt világát.

Aranyosi Ervin © 2015-11-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva