Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Higgy Önmagadban…

Aranyosi Ervin: Higgy Önmagadban…

Bárhova is mennél széles e világon,
mi a te emléked, az tiéd marad.
Lelkedben él, mint egy élő mozivásznon,
míg az élet filmje ketté nem szakad.

Ám tudod, a múltad nem csak széptől ékes,
történtek már dolgok, búsak is veled.
Cipeled  a terhét,  s  újra fájni képes,
végleg elengedni, letenni nem mered.

Gondold át! A múltad  jövődnek alapja,
s nem mindegy, hogy mire épül fel egy „vár”.
Szikla orom lesz a stabil alapzatja,
vagy mély, ingoványos talaj várja már.

Emlékezz hát arra, mi szép volt életedben!
A jövődet jobb, ha erre építed.
A siker emléke, legyen a kezedben,
ez mozgassa elméd, s legyen szép hited.

Ami pedig rossz volt múltadban, temesd e!,
takarja el azt, jótékony szemfedél!
Mert hidd el a jóra született az ember,
s akármit elérhet, ha hajtja szenvedély!

Higgy hát önmagadban, mint „Isten gyermekében”!
Atyád megad mindent, akármire vágysz.
Ha akarod, úgy lesz, amint a mesében,
saját kincseidre ily módon találsz.

Aranyosi Ervin © 2011-11-15.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dobog a dob

Aranyosi Ervin: Dobog a dob

Dobog a dob,
tűz lángja repked.
Dobog a dob,
feléled a lelked.
Dobog a dob,
a szellemed szárnyal.
Dobog a szíved,
s te úszol az árral.

Dobog a dob,
csillagos éjjel.
Dobog a dob,
és repülsz a széllel.
Dobog a dob,
felemel az égbe,
dobog a szíved
földanya testében.

Szeleknek szárnyán repülök véled,
szeleknek szárnyán repít az élet.
Szeleknek szárnya – gondolat árja –
múltamból merít, a jövőm formálja.

Dobog a dob,
lüktet a szívem.
Dobog a dob,
átölel minden.
Dobog a dob,
a szeretet árad.
Dobog a szíved,
és bele nem fárad.

Szeleknek szárnyán repülök véled,
szeleknek szárnyán repít az élet.
Szeleknek szárnya – gondolat árja –
múltamból merít, a jövőm formálja.
Aranyosi Ervin © 2011-11-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha jót akarsz…

Aranyosi Ervin: Ha jót akarsz…

Ha jót akarsz, – hajót akarsz,
vitorlád bontsd ki bátran!
Szél szárnyán száll a képzelet,
repülj a nagy világban!
Amerre jársz, amerre élsz,
álmok válnak valóra.
Alkot, teremt a hűvös ész.
s addig megáll az óra.
Az idő áll, ha elmerengsz,
súlya nem nyomja vállad.
Nincs kényszer – önmagad lehetsz,
nem görnyeszt zord alázat.
A múltad olykor visszahúz,
jelened egyre múlik!
Jövőd tisztán nem látható,
nem látsz faladon túlig.
Amit látsz, az álomvilág,
s valóság lesz belőle!
Sorsod csillagokban áll,
ne menekülj el előle.
Nézz szembe, legyél önmagad,
kit szeret sok barátod!
Ki mint vet, egykor úgy arat,
– egyszer, tudom, belátod.

Aranyosi Ervin © 2011-04-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fogadd el!


Aranyosi Ervin: Fogadd el!

Fogadd el azt, ami Te vagy!
Szeresd magad mindig ilyennek!
Mert kell, hogy önmagad maradj,
s mások is majd, ezért szeretnek.
Békülj meg végre önmagaddal,
éld boldogan az életet!
Az élet – mint a torta habbal –
csak akkor szép, ha élvezed.

Refrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Ne ússz mindig szembe az árral!
Ne hidd: – Folyton harcolni kell!
Ne kerülj szembe a világgal,
a holnap magától jöjjön el.
Koncentrálj mindig a jelenre!
A múlt elszállt, nem létezik.
S hiába vársz folyton egy jelre.
A jövő e percben érkezik.

Refrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Figyelj, a lelkedben mit érzel,
a szeretetre bízd magad!
Az álmaiddal többet érsz el,
ha jó célok hajtanak.
Nem másnak kell megfelelj,
hogy boldogabban, szebben élj,
csak az utat kell megtalálnod,
csak higgyél benne és remélj!

Refrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Teremts magadnak új világot,
keress hozzá jó társakat,
ha létrehoztad, tisztán látod,
hogy a lelked rég szabad.
Sosem másról szól az élet,
a főszereplő te leszel,
s Teremtőd kedvel téged,
és tőled semmit nem vesz el.

2xRefrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Aranyosi Ervin © 2010-01-15.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva