Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Piros pipacs

Aranyosi Ervin: Piros pipacs

Piros pipacs, a zöld mezőkön,
lágy, lenge szellő simogat.
Piros szirmai integetnek,
– Gyere közénk! – így hívogat.
– Gyere közénk és heveredj le,
élvezd a Nap, hogyan ragyog!
A lelkem száll a fellegekkel,
s a nagyvilággal egy vagyok…

Aranyosi Ervin © 2013-02-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karámba zárva…


Aranyosi Ervin: Karámba zárva…

Nézd csak ezt a gyermeket,
be van zárva, s nem mekeg!
Én meg persze mekegek,
voltam már itt eleget!
Rácsos ágyban, rács mögött,
nem mekegek,- nyökögök!
Vár a rét, a mező rám,
de nem enged a karám!
Szabadságra vágyom én,
mint sokan e földtekén!
Tüntesd el a rácsokat,
hadd legyek végre szabad!

Aranyosi Ervin © 2012-10-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Táltos ének

Aranyosi Ervin: Táltos ének

A tűz ős fénye,
a víz örvénye,
az út ösvénye
vezet, vezet.

Az ősök lába,
kísér a mába,
lépj nyomdokába,
s add a kezed!

Erdő, mező, napsütötte rét,
Teremtőnk odaadja
nekünk mindenét.
Kérlek Földanya vezess az életbe!
Hálánkkal érjed be,
és legyen szebb a lét!

A nappal fénye,
az éj sötétje,
ősök erénye
vezet, vezet.

Álmokat látó,
meg-megbocsájtó,
Földedet áldó
szíved lehet.

Erdő, mező, napsütötte rét,
Teremtőnk odaadja
nekünk mindenét.
Kérlek Földanya vezess az életbe!
Hálánkkal érjed be,
és legyen szebb a lét!

Aranyosi Ervin © 2011-11-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Délibáb

Aranyosi Ervin: Délibáb

Smaragdzöld mezőn szétterül
aranyszíne a napnak,
pipacsok vörös bársonya
áldoz a pillanatnak.
Szél lebben, fennen gólya száll
tenger hullámú égen.
Nyárfák sudárja út tövén
táncol a kósza szélben.
Lebeg a lég, remegve lép,
hullámát szerte szórja.
Tükrén mereng a nagy világ,
– valóság másolója.
A róna mása visszanéz,
tótágast áll a réten:
Az van itt lent, ami pihent
imént még fent az égen.

Aranyosi Ervin © 2010-06-04.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva