remény | Aranyosi Ervin versei

szept
22

Aranyosi Ervin: Tanuljunk meg dorombolni!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: Aranyosi Ervin, cicanyelv, dorombolás, ember, érzés, hála, hit, öröm, remény, szeretet, Tanuljunk meg dorombolni!, vers, világ 1 Comment

Aranyosi Ervin: Tanuljunk meg dorombolni!

A dorombolás cicanyelven kifejezett hála.
Azt jelenti öröm-érzést váltottál ki nála.
Szeretettel, kedvességgel örömöt szereztél,
simogattad és ezáltal bizalmasa lettél.

Úgy gondolom, nem ártana példát venni róla,
mind-mind vágyunk kedvességre, biztatgató szóra.
Ritkán tudod kifejezni szóval, öleléssel,
nincsen benned hála, amit a szívedbe vésel.

Pedig, hiszem, ha szeretnél, s kifejeznéd hálád,
emelkedne rezgésszinted, mert jobban csinálnád.
Felemelnél elesettet, kiben nincs már hála,
így a remény a jövőben, tiszta céllá válna.

Tanuljunk meg „dorombolni”, egymás szintjén szólni,
csak így tudunk az örömhöz közel araszolni!
Ez a világ megváltható hittel, szeretettel,
ahová a hála útján juthat el az ember!

Aranyosi Ervin © 2015-09-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
9

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Mosolyod legyen az ékszered!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: ékszer, hit, mosoly, öröm, remény, szeretet, szív, világ 3 hozzászólás

Fotó: www.pinterest.com

Aranyosi Ervin: Mosolyod legyen az ékszered!

Ha mosolyod csillog, szebbé teszi arcod,
feledtet bánatot, szenvedést, kudarcot.
Megtisztítja szíved, hitet, reményt adva,
másokra is átszáll, könnyedén haladva.
Felemeli lelked, kerekíti szájad,
segít, hogy örömöd könnyen megtaláljad.

Ha mindennap hordod, szép ékszered lehet,
így sokan akarnak találkozni veled.
Ez a te mosolyod és mégis add másnak!
Nem fogy, nem kopik el, újra ragyog másnap.
Ha ügyesen szórod szerte a világba,
vissza is tér hozzád, gyakran rád találva.

Mert, ha minden napod mosollyal díszíted,
könnyen megjavíthatsz pár összetört szívet.
Majd a te szíved is tele lesz örömmel,
nem kell megküzdened foggal és körömmel,
mert a mosoly ékszer, Isten által áldott,
derítsd hát mosolyra az egész világot!

Aranyosi Ervin © 2015-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
3

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Kilátástalanság?

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: cél, érted, érzés, hit, kilátástalanság, remény, szeretet, világ 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Kilátástalanság?

Amikor már ott állsz a szakadék szélén,
s lábad egyensúlyoz vékony szikla élén,
rémült tekinteted a mélységbe réved,
s keresel valakit, aki arra téved.
Akkor pont ezt érzed?

Amikor szívednek sehol sincsen párja.
Szomorú arcodat mossa könnyek árja.
Rútnak és gonosznak látod a világot,
s benne méltó helyed sehol nem találod.
Akkor is ezt érzed?

Mikor nincsen pénzed betevő falatra,
s nincsen ki csepp hited újra visszaadja!
Az utolsó percet, az út végét várod,
s azt hiszed megváltás lesz majd rút halálod!
Akkor épp ezt érzed?

De vajon nincs kiút, nincsen merre menni?
És ha nincs értelme, minek megszületni?
Ha az egész élet csak út a halálba,
akkor miért viszi az embert a lába?
Szóval, ezt nem érted?

Miért fáj a szíved, ha nem tudsz szeretni?
Miért is akarnál szebbé, jobbá lenni?
Ha senki nem figyel elhaló szavadra,
ha a lámpád nem vált tilosról, szabadra!
Akkor minek? – kérded!

Ha bukásra ítél nagyra törő álmod,
sikerhez az utat sehogy sem találod,
csak az akadályok nőnek meg előtted,
s ha már minden poént lelőttek előled,
vajon mi hajt téged?

Ha feladtál mindent, ha már nincs menekvés,
ha fájdalmat okoz lépés, és cselekvés,
semminek a földön értelmét nem leled,
már végképp nem érted, mit akarnak veled?
Mit ad még az élet?

Ám, ha minden így van, gondolj egy merészet,
hagyd itt az eddigit, rúgd fel az egészet,
próbáld egyszerűbben, ahogy nem próbáltad,
ahogy lehetetlen, s teljesítsd be vágyad!
Kezdődjön az élet!

Akarj segíteni és akarj szeretni,
merd magad egészen, szívvel odatenni!
Mutasd meg arcodat, vállald fel a lelked,
eljött a Te időd! Magad ünnepeljed!
Légy már boldog lélek!

Tisztítsd meg szemedet, hulljon le a hályog,
épüljön a jövőd, gyorsan, mint a vályog!
Engedd, hogy a szíved, érzésed vezessen,
minden egyes kétség, egy mély kútba essen,
s érezd, szíved ébred!

Szedd össze erődet, sose lehet késő,
vezessen a vágy, mint mennybe vivő lépcső!
Sohase nézz vissza, felejtsd el a múltat!
Hidd el, a lényeget máris megtanultad!
És talán már érted.
A VILÁG VAN ÉRTED!

Aranyosi Ervin © 2015-07-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
15

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Kezek

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: álom, Aranyosi Ervin, csupasz, fény, jelen, kezek, lépés, mozdulat, remény, simulva, szív, vers 1 Comment

Aranyosi Ervin: Kezek

Tudod mit ér, ha két kéz, simulva összeér?
S lágyan öleli egymást, a két csupasz tenyér?
Ha ujjak játszadoznak, simítva szüntelen,
ha lángra gyújtja szíved, az álomnak tűnt jelen.
Incselkedő kis lépés, tétova mozdulat,
csiklandozó mosolygás, – a szív ekként mulat.
A bőr, a kézen érzi, vibrál a tiszta fény,
s az összeolvadásból feléled a remény…

Aranyosi Ervin © 2012-12-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
23

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Mi lenne?

Category: A nap gondolata Tags: élet, mi lenne, remény, születtél, vágyad 1 Comment

Aranyosi Ervin: Mi lenne?

Mi lenne, ha élnél, mielőtt meghalnál?
Ha nem csak úgy félnél, s élőn haldokolnál?
Ha nem csak kényszerből hagynád el az ágyad,
hanem tudatosan hajtana a vágyad!

Mi lenne, ha célt is magad elé tűznél?
Ha átmelegednél, s nem fáznál a tűznél?
Ha mások lelkébe reményt gyújtogatnál,
jó példát mutatva álmot, hitet adnál.

Mi lenne, ha látnád, miről szól az élet,
hogy nem azért jöttél, mert elbántak véled!
Hanem azért lettél, s születtél e Földre,
örülj és tapasztalj földi testet öltve.

Mi lenne, ha vágyad, szárnyad is lehetne?
Minden gondolatod boldoggá tehetne!
Szíved tágra nyitva néznéd a világot,
s mindannak örülnél, amit szemed látott.

Aranyosi Ervin © 2015-02-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
11

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Melegíts lelkeket!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: éhezők, gazdagabb, halála, jó érzés, lelkek, melegíts, remény, sorsod, szeretet Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Melegíts lelkeket!

Ha hideg a világ, töltsd meg szeretettel,
légy magad a kályha, gyógyító meleggel!
Köréd gyűlnek majd a fázós, fagyos lelkek,
benned megértésre, jó szándékra lelnek.
Gazdagabbá leszel ettől, majd meglátod!
Befogadsz éhezőt, megszorult barátot.
Szíved melegíti lelkükből a hála,
s nem terheli sorsod éhezők halála.
A szeretet éltet, jó érzéssel tölt meg,
ha mások szeméből a könnyet kitörölted.
Fess mosolyt arcokra, légy remény a mában,
légy jótékony herceg, ki itt jár álruhában.

Aranyosi Ervin © 2015-01-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
20

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Adventi negyedik gyertya

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: advent, Aranyosi Ervin, béke, hit, negyedik, remény, szeretet, vers 6 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Adventi negyedik gyertya

Negyedik is lángra lobban,
kiviláglik tiszta fénye.
Ott ragyog a csillagokban,
s éled az ember REMÉNYe.

A szívünkben BÉKE lángja,
HITünk ajtót nyit a jóra.
Aki ránk néz, máris látja:
– Elérkezett hát az óra.

S bizony, hol a SZERETET él,
ott gonosznak helye nincsen.
Hol a jóság jövőt remél,
ott megjelenik az Isten.

Eljön a mennynek országa,
tudom, itt lesz, lent a Földön.
Nyíljon ki szívünk virága,
aki remél, készülődjön!

Aranyosi Ervin © 2014-12-10.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
27

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Bizalom

Category: A nap gondolata Tags: Aranyosi Ervin, bizalom, hit, remény, szeretet, vers 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Bizalom

Tudod, ha bizalmad másokban elveszted,
a békéd galambját végleg elereszted.
Hit, remény, szeretet nála marad végül,
és te földhöz ragadsz, boldog álmok nélkül!
Ha nem hagyod vágyad szél szárnyán repülni,
a lét mocsarában fogsz majd elmerülni,
mert bizalom nélkül, az ember tehetetlen,
mindent elveszítve, marad szeretetlen.
Csukott szemmel nem látsz, nyisd hát ki szívedet!
Az út a sötétből a fény útján vezet.
A szeretet a fény, gyertya a bizalom,
soha nem veszthetem, tiszta szívvel adom!

Aranyosi Ervin © 2014-08-27.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
8

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Egy rab kutya dala

Category: Állatok, természet Tags: Aranyosi Ervin, barátom, börtön, Egy rab kutya dala, élet, ember, Istenem, kutya, rab, remény, vers 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Egy rab kutya dala

Nem loptam semmit életemben,
nem öltem senkit meg soha.
Származásomról nem tehettem,
csakis a sorsom mostoha.
Megszülettem a vágy hevében,
s nem várt gyerekként jöttem én,
s ülök az EMBER börtönében,
halálom várom, s nincs remény!
Nem kértem én, hogy itt lehessek,
nem kértem könnyű életet!
De ha már vagyok, hadd szeressek,
segíts, hogy élhessek veled!
Legyél a gazdám, jó barátom,
legyél megmentőm, Istenem!
Engedd a létet jobbnak látnom,
tegyél csodát – kérlek – velem!

Aranyosi Ervin © 2014-06-08.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
24

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A szeretetre szükség van!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: emberekben, hit, jóság, lelki béke, öreg, remény, szeretet, szív, szükség 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Tanuljunk meg dorombolni!

A dorombolás cicanyelven kifejezett hála. Azt jelenti öröm-érzést váltottál ki nála. Szeretettel, kedvességgel örömöt szereztél, simogattad és ezáltal bizalmasa lettél.

Úgy gondolom, nem ártana példát venni róla, mind-mind vágyunk kedvességre, biztatgató szóra. Ritkán tudod kifejezni szóval, öleléssel, nincsen benned hála, amit a szívedbe vésel.

Pedig, hiszem, ha szeretnél, s kifejeznéd hálád, emelkedne rezgésszinted, mert jobban csinálnád. Felemelnél elesettet, kiben nincs már hála, így a remény a jövőben, tiszta céllá válna.

Tanuljunk meg „dorombolni”, egymás szintjén szólni, csak így tudunk az örömhöz közel araszolni! Ez a világ megváltható hittel, szeretettel, ahová a hála útján juthat el az ember!

Aranyosi Ervin © 2015-09-22. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Mosolyod legyen az ékszered!

Ha mosolyod csillog, szebbé teszi arcod, feledtet bánatot, szenvedést, kudarcot. Megtisztítja szíved, hitet, reményt adva, másokra is átszáll, könnyedén haladva. Felemeli lelked, kerekíti szájad, segít, hogy örömöd könnyen megtaláljad.

Ha mindennap hordod, szép ékszered lehet, így sokan akarnak találkozni veled. Ez a te mosolyod és mégis add másnak! Nem fogy, nem kopik el, újra ragyog másnap. Ha ügyesen szórod szerte a világba, vissza is tér hozzád, gyakran rád találva.

Mert, ha minden napod mosollyal díszíted, könnyen megjavíthatsz pár összetört szívet. Majd a te szíved is tele lesz örömmel, nem kell megküzdened foggal és körömmel, mert a mosoly ékszer, Isten által áldott, derítsd hát mosolyra az egész világot!

Aranyosi Ervin © 2015-08-09. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Kilátástalanság?

Amikor már ott állsz a szakadék szélén, s lábad egyensúlyoz vékony szikla élén, rémült tekinteted a mélységbe réved, s keresel valakit, aki arra téved. Akkor pont ezt érzed?

Amikor szívednek sehol sincsen párja. Szomorú arcodat mossa könnyek árja. Rútnak és gonosznak látod a világot, s benne méltó helyed sehol nem találod. Akkor is ezt érzed?

Mikor nincsen pénzed betevő falatra, s nincsen ki csepp hited újra visszaadja! Az utolsó percet, az út végét várod, s azt hiszed megváltás lesz majd rút halálod! Akkor épp ezt érzed?

De vajon nincs kiút, nincsen merre menni? És ha nincs értelme, minek megszületni? Ha az egész élet csak út a halálba, akkor miért viszi az embert a lába? Szóval, ezt nem érted?

Miért fáj a szíved, ha nem tudsz szeretni? Miért is akarnál szebbé, jobbá lenni? Ha senki nem figyel elhaló szavadra, ha a lámpád nem vált tilosról, szabadra! Akkor minek? – kérded!

Ha bukásra ítél nagyra törő álmod, sikerhez az utat sehogy sem találod, csak az akadályok nőnek meg előtted, s ha már minden poént lelőttek előled, vajon mi hajt téged?

Ha feladtál mindent, ha már nincs menekvés, ha fájdalmat okoz lépés, és cselekvés, semminek a földön értelmét nem leled, már végképp nem érted, mit akarnak veled? Mit ad még az élet?

Ám, ha minden így van, gondolj egy merészet, hagyd itt az eddigit, rúgd fel az egészet, próbáld egyszerűbben, ahogy nem próbáltad, ahogy lehetetlen, s teljesítsd be vágyad! Kezdődjön az élet!

Akarj segíteni és akarj szeretni, merd magad egészen, szívvel odatenni! Mutasd meg arcodat, vállald fel a lelked, eljött a Te időd! Magad ünnepeljed! Légy már boldog lélek!

Tisztítsd meg szemedet, hulljon le a hályog, épüljön a jövőd, gyorsan, mint a vályog! Engedd, hogy a szíved, érzésed vezessen, minden egyes kétség, egy mély kútba essen, s érezd, szíved ébred!

Szedd össze erődet, sose lehet késő, vezessen a vágy, mint mennybe vivő lépcső! Sohase nézz vissza, felejtsd el a múltat! Hidd el, a lényeget máris megtanultad! És talán már érted. A VILÁG VAN ÉRTED!

Aranyosi Ervin © 2015-07-03. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Kezek

Aranyosi Ervin: Mi lenne?

Mi lenne, ha élnél, mielőtt meghalnál? Ha nem csak úgy félnél, s élőn haldokolnál? Ha nem csak kényszerből hagynád el az ágyad, hanem tudatosan hajtana a vágyad!

Mi lenne, ha célt is magad elé tűznél? Ha átmelegednél, s nem fáznál a tűznél? Ha mások lelkébe reményt gyújtogatnál, jó példát mutatva álmot, hitet adnál.

Mi lenne, ha látnád, miről szól az élet, hogy nem azért jöttél, mert elbántak véled! Hanem azért lettél, s születtél e Földre, örülj és tapasztalj földi testet öltve.

Mi lenne, ha vágyad, szárnyad is lehetne? Minden gondolatod boldoggá tehetne! Szíved tágra nyitva néznéd a világot, s mindannak örülnél, amit szemed látott.

Aranyosi Ervin: Melegíts lelkeket!

Aranyosi Ervin: Adventi negyedik gyertya

Negyedik is lángra lobban, kiviláglik tiszta fénye. Ott ragyog a csillagokban, s éled az ember REMÉNYe.

A szívünkben BÉKE lángja, HITünk ajtót nyit a jóra. Aki ránk néz, máris látja: – Elérkezett hát az óra.

S bizony, hol a SZERETET él, ott gonosznak helye nincsen. Hol a jóság jövőt remél, ott megjelenik az Isten.

Eljön a mennynek országa, tudom, itt lesz, lent a Földön. Nyíljon ki szívünk virága, aki remél, készülődjön!

Aranyosi Ervin: Bizalom

Aranyosi Ervin: Egy rab kutya dala

Aranyosi Ervin: A szeretetre szükség van!

Szeretetre nagy szükség van. Nélküle élni, nem lehet! Az öreg szív is szebben dobban, ha célba ér a szeretet.

Ki csalódott az emberekben, az érző szívre hol talál? Egy kedves állat őrzi mélyen, ki ezt a szívet hordja már!

A hit, remény is visszatérhet, adni, s kapni már jó megint. Csak élni kell a szeretettel, a jóság törvénye szerint.

Eljön ismét a lelki béke, jó érzés fűti át szívét. Ki képes őszintén szeretni, az érzi is a melegét!

Aranyosi Ervin © 2013-11-24. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Vers rendelés

Megtalálsz Facebook-on is!

Kategóriák

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Archívum

Megosztás

Linkek

Címkék

A dorombolás cicanyelven kifejezett hála.
Azt jelenti öröm-érzést váltottál ki nála.
Szeretettel, kedvességgel örömöt szereztél,
simogattad és ezáltal bizalmasa lettél.

Úgy gondolom, nem ártana példát venni róla,
mind-mind vágyunk kedvességre, biztatgató szóra.
Ritkán tudod kifejezni szóval, öleléssel,
nincsen benned hála, amit a szívedbe vésel.

Pedig, hiszem, ha szeretnél, s kifejeznéd hálád,
emelkedne rezgésszinted, mert jobban csinálnád.
Felemelnél elesettet, kiben nincs már hála,
így a remény a jövőben, tiszta céllá válna.

Tanuljunk meg „dorombolni”, egymás szintjén szólni,
csak így tudunk az örömhöz közel araszolni!
Ez a világ megváltható hittel, szeretettel,
ahová a hála útján juthat el az ember!

Aranyosi Ervin © 2015-09-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Ha mosolyod csillog, szebbé teszi arcod,
feledtet bánatot, szenvedést, kudarcot.
Megtisztítja szíved, hitet, reményt adva,
másokra is átszáll, könnyedén haladva.
Felemeli lelked, kerekíti szájad,
segít, hogy örömöd könnyen megtaláljad.

Ha mindennap hordod, szép ékszered lehet,
így sokan akarnak találkozni veled.
Ez a te mosolyod és mégis add másnak!
Nem fogy, nem kopik el, újra ragyog másnap.
Ha ügyesen szórod szerte a világba,
vissza is tér hozzád, gyakran rád találva.

Mert, ha minden napod mosollyal díszíted,
könnyen megjavíthatsz pár összetört szívet.
Majd a te szíved is tele lesz örömmel,
nem kell megküzdened foggal és körömmel,
mert a mosoly ékszer, Isten által áldott,
derítsd hát mosolyra az egész világot!

Aranyosi Ervin © 2015-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Amikor már ott állsz a szakadék szélén,
s lábad egyensúlyoz vékony szikla élén,
rémült tekinteted a mélységbe réved,
s keresel valakit, aki arra téved.
Akkor pont ezt érzed?

Amikor szívednek sehol sincsen párja.
Szomorú arcodat mossa könnyek árja.
Rútnak és gonosznak látod a világot,
s benne méltó helyed sehol nem találod.
Akkor is ezt érzed?

Mikor nincsen pénzed betevő falatra,
s nincsen ki csepp hited újra visszaadja!
Az utolsó percet, az út végét várod,
s azt hiszed megváltás lesz majd rút halálod!
Akkor épp ezt érzed?

De vajon nincs kiút, nincsen merre menni?
És ha nincs értelme, minek megszületni?
Ha az egész élet csak út a halálba,
akkor miért viszi az embert a lába?
Szóval, ezt nem érted?

Miért fáj a szíved, ha nem tudsz szeretni?
Miért is akarnál szebbé, jobbá lenni?
Ha senki nem figyel elhaló szavadra,
ha a lámpád nem vált tilosról, szabadra!
Akkor minek? – kérded!

Ha bukásra ítél nagyra törő álmod,
sikerhez az utat sehogy sem találod,
csak az akadályok nőnek meg előtted,
s ha már minden poént lelőttek előled,
vajon mi hajt téged?

Ha feladtál mindent, ha már nincs menekvés,
ha fájdalmat okoz lépés, és cselekvés,
semminek a földön értelmét nem leled,
már végképp nem érted, mit akarnak veled?
Mit ad még az élet?

Ám, ha minden így van, gondolj egy merészet,
hagyd itt az eddigit, rúgd fel az egészet,
próbáld egyszerűbben, ahogy nem próbáltad,
ahogy lehetetlen, s teljesítsd be vágyad!
Kezdődjön az élet!

Akarj segíteni és akarj szeretni,
merd magad egészen, szívvel odatenni!
Mutasd meg arcodat, vállald fel a lelked,
eljött a Te időd! Magad ünnepeljed!
Légy már boldog lélek!

Tisztítsd meg szemedet, hulljon le a hályog,
épüljön a jövőd, gyorsan, mint a vályog!
Engedd, hogy a szíved, érzésed vezessen,
minden egyes kétség, egy mély kútba essen,
s érezd, szíved ébred!

Szedd össze erődet, sose lehet késő,
vezessen a vágy, mint mennybe vivő lépcső!
Sohase nézz vissza, felejtsd el a múltat!
Hidd el, a lényeget máris megtanultad!
És talán már érted.
A VILÁG VAN ÉRTED!

Aranyosi Ervin © 2015-07-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Mi lenne, ha élnél, mielőtt meghalnál?
Ha nem csak úgy félnél, s élőn haldokolnál?
Ha nem csak kényszerből hagynád el az ágyad,
hanem tudatosan hajtana a vágyad!

Mi lenne, ha célt is magad elé tűznél?
Ha átmelegednél, s nem fáznál a tűznél?
Ha mások lelkébe reményt gyújtogatnál,
jó példát mutatva álmot, hitet adnál.

Mi lenne, ha látnád, miről szól az élet,
hogy nem azért jöttél, mert elbántak véled!
Hanem azért lettél, s születtél e Földre,
örülj és tapasztalj földi testet öltve.

Mi lenne, ha vágyad, szárnyad is lehetne?
Minden gondolatod boldoggá tehetne!
Szíved tágra nyitva néznéd a világot,
s mindannak örülnél, amit szemed látott.

Negyedik is lángra lobban,
kiviláglik tiszta fénye.
Ott ragyog a csillagokban,
s éled az ember REMÉNYe.

A szívünkben BÉKE lángja,
HITünk ajtót nyit a jóra.
Aki ránk néz, máris látja:
– Elérkezett hát az óra.

S bizony, hol a SZERETET él,
ott gonosznak helye nincsen.
Hol a jóság jövőt remél,
ott megjelenik az Isten.

Eljön a mennynek országa,
tudom, itt lesz, lent a Földön.
Nyíljon ki szívünk virága,
aki remél, készülődjön!

Szeretetre nagy szükség van.
Nélküle élni, nem lehet!
Az öreg szív is szebben dobban,
ha célba ér a szeretet.

Ki csalódott az emberekben,
az érző szívre hol talál?
Egy kedves állat őrzi mélyen,
ki ezt a szívet hordja már!

A hit, remény is visszatérhet,
adni, s kapni már jó megint.
Csak élni kell a szeretettel,
a jóság törvénye szerint.

Eljön ismét a lelki béke,
jó érzés fűti át szívét.
Ki képes őszintén szeretni,
az érzi is a melegét!

Aranyosi Ervin © 2013-11-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva