remény | Aranyosi Ervin versei

jún
28

Aranyosi Ervin: Öleld magadhoz…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, föld, gyógyít, hazánk, hit, magyarság, nép, Öleld magadhoz..., remény, szabad, vers, világ, virág 1 Comment

Aranyosi Ervin: Öleld magadhoz…

Öleld magadhoz a Földet, a világot!
Készíts szívedbe fészket, szép helyet!
Öleld a néped, a teljes magyarságot,
– kovácsold eggyé édes nemzeted!

Gyújts meg egy gyertyát, nézd az apró lángot,
lásd hogy a szívekbe szép fény költözik.
Lelkekbe ültess víg, remény-virágot,
mely mától megnő, mert hittel öntözik.

Szeretetből kenyeret adj a népnek,
mosolyod legyen sója, fűszere,
ígérd, hogy eztán jobban, szebben élnek,
jövőjét valós kincsekkel rakd tele!

Gyógyítsd a beteg, néma csüggedőket,
vigaszt nyújts nékik, bajaikra írt!
Simítsd el szépen a fájó gond-redőket,
álomjövőről írj tele papírt!

Adj új hitet, hogy érdemes még élni,
mert jőni fog egy szebb kor végre ránk.
Szabadítsd meg, ne kelljen többé félni!
Legyen szabaddá áldott, szent hazánk!

Aranyosi Ervin © 2013-06-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
25

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Hit – remény

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, boldog, föld, hit, Lélek, remény, Teremtőm, világ Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Hit – remény

Körülöttem, lám, zajlik az élet,
a Föld forog, és nő a sok virág.
Általuk válik gazdaggá a lélek,
s szerethetővé az egész világ.
Miért is jöttem? Ki küldött a Földre?
– Nem ez a fontos, egész más a cél!
A Teremtőm kérte, tanuljak meg élni,.
mert csak az lesz boldog, aki hisz, s remél…

Aranyosi Ervin © 2013-06-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
23

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Bódi László – Cipő emlékére

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, Bódi László - Cipő emlékére, csend, elköltözött, énekel, kismadár, megnyugvás, menny, nyugodj, remény, végleg, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Bódi László – Cipő emlékére

Elszállt a kismadár,
a dalnak vége már,
a remény is végleg elköltözött…
Mi vártunk vissza még,
hogy segít majd az ég,
s lebegtél „Ég és föld között”.
Nyugodj hát szépen, csendben,
álmunkban újra énekelj!
Kívánom, fenn a mennyben,
valódi megnyugvásra lelj!

Aranyosi Ervin © 2013-03-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
28

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Előbb-utóbb

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, alszol, Aranyosi Ervin, dolgod, éhes, Előbb-utóbb, felkeltél, reggeli, remény, szeretünk, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Előbb-utóbb

Készül-e már a reggelink,
most ezt lessük éhesen!
– Vagy felkeltél, de még alszol,
csukott szemmel, édesen.
Holdkórosan teszed dolgod,
– de mi azért szeretünk.
Sosem adjuk fel a reményt:
előbb-utóbb ehetünk.

Aranyosi Ervin © 2013-01-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

dec
10

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Süteményárus nénike

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, élni tanul, félelem, jobb, Nagyi, remény, Süteményárus nénike, szeretni, tenni, vers, világ Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Süteményárus nénike

Tudod, Nagyi a süteményed,
másokba új reményt lehel,
hogy szebb legyen komor világunk,
szeretni kell és tenni kell!
Átlépni könnyen minden rosszon,
ami csak sért, s a mélybe húz.
Jobb, ha félelmed félredobva,
szeretve élni megtanulsz!

Aranyosi Ervin © 2012-12-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

aug
1

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Szebbüljön tőlünk a világ!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: add tovább, ember, jövő, remény, szeretet, világ 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Szebbüljön tőlünk a világ!

Vajon milyen a mi világunk,
ha szebb jövőt, reményt kívánunk?
Ha hisszük, észre tér az ember,
s nem száll szembe az értelemmel.
Nem teszi tönkre ezt a földet,
ahol még annyi éltet tölthet,
– hol minden érte, s csak miatta, –
ahogy teremtő Atyja adta.
Imádkozom, hogy így legyen,
az ember végre jót tegyen!,
Viruljon, éljen a világ,
hogy csodát lásson, aki lát!
Hogy másnak lásd világodat,
– a nyomorult az áldozat,
nem kívül van, – lelkünkben él!
Tennünk is kéne hát ezért.
Egy gyógyír van a szeretet,
– hagy adjam tovább teneked, –
s téged is kérlek: Add tovább!
Szebbüljön tőlünk a világ!

Aranyosi Ervin © 2012-08-01.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
5

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Ha véget ér egy kapcsolat

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: birtokod, kapcsolat, kedvesed, kincs, könny, megélni, működik, okod, remény, szabad, szerelem, varázsa 5 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Ha véget ér egy kapcsolat

Ha véget ért egy kapcsolat,
nincs vissza út belőle.
Ne láncold le a másikat,
hanem tanuld meg tőle,
hogy kedvesed nem birtokod,
ha elszeretne menni,
magadhoz kötni nincs okod,
ne tartsa vissza semmi.

Mikor érzed, – nem működik,
elmúlt a „szép” varázsa
bár szíved ezen ügyködik,
– ne légy felette strázsa.
Ebből már jó úgysem lehet,
csak szenvedés az ára.
Tüskék szúrják a lelkedet,
s patakzik könnyed árja.

Megélni, tudjuk, oly nehéz,
ám mégis lépj túl rajta,
nem létezőt „markol a kéz”,
ha Ő már nem akarja.
Csalóka már minden remény,
önmagad áltatása.
Az elválás ugyan kemény,
ám másnak birtoklása,

csak szemfényvesztés, délibáb
mit szem lát, – szív nem érez,
de lelked rabként éli át,
és hidd el, mit sem ér ez.
Úgy tartsd markodban kincsedet,
mintha csak vízből volna.
Ha összeszorítod kezed,
eltűnne, szerte folyna…

Ha birtoklod – tönkre teszed,
többé már nem virágzik.
Ám ha szabadon engeded,
örökké visszavágyik.
Ha menni akar engedd el,
mert szabad minden lélek,
kit börtön rácsa nem fed el,
szabad világban élhet…

Aranyosi Ervin © 2012-06-05.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
25

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A ló elismerése

Category: Állatok, természet Tags: állat, életem, lelkem, Ló, remény, szabadság, szeretet, szívem Leave a Comment

Aranyosi Ervin: A ló elismerése

Ó drága Ló! Te csodás, nemes állat,
akit az Isten örömmel teremtett.
Szívembe égett az elbűvölt csodálat,
ahogy tanítod, példáddal az embert.

Lelkem megtöltöd méltó szeretettel,
megbántást tőled sose kaptam én.
Ha bánat ér, más vigasztalás nem kell,
– elhiteted, – hogy mindig van remény.

Testedből égi, szilaj erő sugárzik,
szemedből lágyság, szelíd, tiszta fény.
Szívedben tűz ég, kit szeretsz sose fázik,
– honnan meríted? – bárcsak érteném.

Megérzed azt, ha bánat nyomja szívem,
s ha boldogságtól lelkem égbe száll.
Együtt örülsz, vagy együtt búsulsz vélem,
s lelkem szabad lesz, mint szárnyaló madár.

Gyengédséget, és alázatot tanultam,
tisztességet, – hogy éljem életem.
Történelmet, a véled közös múltam,
mi meghatároz, utat mutat nekem.

Nem is kell szó, mi egymást jól megértjük,
közös sóhajunk, mint köldökzsinór.
Egymásba olvad lelkünk, hogy megéljük,
a szeretet a szívünkig hatol.

Ó drága Ló! Te csodás, nemes lélek,
lélek-testvérem, önzetlen barát.
Eggyé válunk, s már semmitől se félek,
már nem harcolok, nem vívok több csatát.

Aranyosi Ervin © 2012-05-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
16

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Három dolog

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: cél, hit, Lélek, remény, szeretet, szív, világ 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Három dolog

Zúgó napoknak, dúló viharában
talpon maradni túlon-túl nehéz.
A lélek szorong a csüggesztő magányban,
– hit, remény, cél – mind, a sűrű ködbe vész.
Ám, hogyha érzed, van igazi célod,
váltani szépre, minden rossz napot,
hatalmad is lesz, s pengő, szép acélod,
megnyerhetsz bármit, ahogy akarod!
Három szép dolgot szeretnék most adni:
szívszeretet, reményt és hitet.
Szeretetet, mert nélküle meglenni,
boldogan élni már nem is lehet.
Reményt azért, hogy éljél itt a mában,
s kitárt szívvel várj minden új napot.
Mert tudnod kell azt, bármit megkívánhatsz,
ha vágyad erős – azt meg is kaphatod!
Adnék hitet, hogy higgyél önmagadban,
mert lelkedben ott él az egész világ.
Ami értékes, sokszor láthatatlan,
kutatnod kell, és meg kell, hogy találd!

Aranyosi Ervin © 2011-03-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
23

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Építő gondolatok

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: álom, élet, gondolatok, hit, remény, vágy 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Öleld magadhoz…

Öleld magadhoz a Földet, a világot! Készíts szívedbe fészket, szép helyet! Öleld a néped, a teljes magyarságot, – kovácsold eggyé édes nemzeted!

Gyújts meg egy gyertyát, nézd az apró lángot, lásd hogy a szívekbe szép fény költözik. Lelkekbe ültess víg, remény-virágot, mely mától megnő, mert hittel öntözik.

Szeretetből kenyeret adj a népnek, mosolyod legyen sója, fűszere, ígérd, hogy eztán jobban, szebben élnek, jövőjét valós kincsekkel rakd tele!

Gyógyítsd a beteg, néma csüggedőket, vigaszt nyújts nékik, bajaikra írt! Simítsd el szépen a fájó gond-redőket, álomjövőről írj tele papírt!

Adj új hitet, hogy érdemes még élni, mert jőni fog egy szebb kor végre ránk. Szabadítsd meg, ne kelljen többé félni! Legyen szabaddá áldott, szent hazánk!

Aranyosi Ervin © 2013-06-28. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Hit – remény

Aranyosi Ervin © 2013-06-25. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Bódi László – Cipő emlékére

Elszállt a kismadár, a dalnak vége már, a remény is végleg elköltözött… Mi vártunk vissza még, hogy segít majd az ég, s lebegtél „Ég és föld között”. Nyugodj hát szépen, csendben, álmunkban újra énekelj! Kívánom, fenn a mennyben, valódi megnyugvásra lelj!

Aranyosi Ervin © 2013-03-23. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Előbb-utóbb

Készül-e már a reggelink, most ezt lessük éhesen! – Vagy felkeltél, de még alszol, csukott szemmel, édesen. Holdkórosan teszed dolgod, – de mi azért szeretünk. Sosem adjuk fel a reményt: előbb-utóbb ehetünk.

Aranyosi Ervin: Süteményárus nénike

Tudod, Nagyi a süteményed, másokba új reményt lehel, hogy szebb legyen komor világunk, szeretni kell és tenni kell! Átlépni könnyen minden rosszon, ami csak sért, s a mélybe húz. Jobb, ha félelmed félredobva, szeretve élni megtanulsz!

Aranyosi Ervin: Szebbüljön tőlünk a világ!

Aranyosi Ervin: Ha véget ér egy kapcsolat

Ha véget ért egy kapcsolat, nincs vissza út belőle. Ne láncold le a másikat, hanem tanuld meg tőle, hogy kedvesed nem birtokod, ha elszeretne menni, magadhoz kötni nincs okod, ne tartsa vissza semmi.

Mikor érzed, – nem működik, elmúlt a „szép” varázsa bár szíved ezen ügyködik, – ne légy felette strázsa. Ebből már jó úgysem lehet, csak szenvedés az ára. Tüskék szúrják a lelkedet, s patakzik könnyed árja.

Megélni, tudjuk, oly nehéz, ám mégis lépj túl rajta, nem létezőt „markol a kéz”, ha Ő már nem akarja. Csalóka már minden remény, önmagad áltatása. Az elválás ugyan kemény, ám másnak birtoklása,

csak szemfényvesztés, délibáb mit szem lát, – szív nem érez, de lelked rabként éli át, és hidd el, mit sem ér ez. Úgy tartsd markodban kincsedet, mintha csak vízből volna. Ha összeszorítod kezed, eltűnne, szerte folyna…

Ha birtoklod – tönkre teszed, többé már nem virágzik. Ám ha szabadon engeded, örökké visszavágyik. Ha menni akar engedd el, mert szabad minden lélek, kit börtön rácsa nem fed el, szabad világban élhet…

Aranyosi Ervin © 2012-06-05. A vers és a festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: A ló elismerése

Ó drága Ló! Te csodás, nemes állat, akit az Isten örömmel teremtett. Szívembe égett az elbűvölt csodálat, ahogy tanítod, példáddal az embert.

Lelkem megtöltöd méltó szeretettel, megbántást tőled sose kaptam én. Ha bánat ér, más vigasztalás nem kell, – elhiteted, – hogy mindig van remény.

Testedből égi, szilaj erő sugárzik, szemedből lágyság, szelíd, tiszta fény. Szívedben tűz ég, kit szeretsz sose fázik, – honnan meríted? – bárcsak érteném.

Megérzed azt, ha bánat nyomja szívem, s ha boldogságtól lelkem égbe száll. Együtt örülsz, vagy együtt búsulsz vélem, s lelkem szabad lesz, mint szárnyaló madár.

Gyengédséget, és alázatot tanultam, tisztességet, – hogy éljem életem. Történelmet, a véled közös múltam, mi meghatároz, utat mutat nekem.

Nem is kell szó, mi egymást jól megértjük, közös sóhajunk, mint köldökzsinór. Egymásba olvad lelkünk, hogy megéljük, a szeretet a szívünkig hatol.

Ó drága Ló! Te csodás, nemes lélek, lélek-testvérem, önzetlen barát. Eggyé válunk, s már semmitől se félek, már nem harcolok, nem vívok több csatát.

Aranyosi Ervin: Három dolog

Aranyosi Ervin © 2011-03-16. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Építő gondolatok

Van, aki szebb, új jövőt épít, van, aki szolgál másokat. Van, aki önként végzi dolgát, s van, aki szenved, áldozat.

Gondolkozz rajta, hogyan éled, megszámlált napod, életed! Valóra váltod minden álmod, a dédelgetett terveket?

Figyeld agyad! Mi jár fejedben? Szabadon alkotsz! Elhiszed? Vagy gátat épít huncut elméd, s tudod, hogy többre nem viszed.

Gondolatot váltasz valóra, ha mindig szépre, s jóra vágysz. És megkapod, – legyen az bármi – ha hited fűtött, mint a láz.

Ám gondolat vezeti lépted, mikor magadban sem hiszel. Bebizonyítod Önmagadnak, téged az „Ördögöd” visz el.

De van remény, csak rajtad múlik, hogyan tovább, mily’ vágy vezet. Gondolkozz el! Ha irányt váltasz, szebbé teheted életed.

Aranyosi Ervin © 2010-11-23. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Vers rendelés

Megtalálsz Facebook-on is!

Kategóriák

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Archívum

Megosztás

Linkek

Címkék

Öleld magadhoz a Földet, a világot!
Készíts szívedbe fészket, szép helyet!
Öleld a néped, a teljes magyarságot,
– kovácsold eggyé édes nemzeted!

Gyújts meg egy gyertyát, nézd az apró lángot,
lásd hogy a szívekbe szép fény költözik.
Lelkekbe ültess víg, remény-virágot,
mely mától megnő, mert hittel öntözik.

Szeretetből kenyeret adj a népnek,
mosolyod legyen sója, fűszere,
ígérd, hogy eztán jobban, szebben élnek,
jövőjét valós kincsekkel rakd tele!

Gyógyítsd a beteg, néma csüggedőket,
vigaszt nyújts nékik, bajaikra írt!
Simítsd el szépen a fájó gond-redőket,
álomjövőről írj tele papírt!

Adj új hitet, hogy érdemes még élni,
mert jőni fog egy szebb kor végre ránk.
Szabadítsd meg, ne kelljen többé félni!
Legyen szabaddá áldott, szent hazánk!

Aranyosi Ervin © 2013-06-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin © 2013-06-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Elszállt a kismadár,
a dalnak vége már,
a remény is végleg elköltözött…
Mi vártunk vissza még,
hogy segít majd az ég,
s lebegtél „Ég és föld között”.
Nyugodj hát szépen, csendben,
álmunkban újra énekelj!
Kívánom, fenn a mennyben,
valódi megnyugvásra lelj!

Aranyosi Ervin © 2013-03-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Készül-e már a reggelink,
most ezt lessük éhesen!
– Vagy felkeltél, de még alszol,
csukott szemmel, édesen.
Holdkórosan teszed dolgod,
– de mi azért szeretünk.
Sosem adjuk fel a reményt:
előbb-utóbb ehetünk.

Tudod, Nagyi a süteményed,
másokba új reményt lehel,
hogy szebb legyen komor világunk,
szeretni kell és tenni kell!
Átlépni könnyen minden rosszon,
ami csak sért, s a mélybe húz.
Jobb, ha félelmed félredobva,
szeretve élni megtanulsz!

Ha véget ért egy kapcsolat,
nincs vissza út belőle.
Ne láncold le a másikat,
hanem tanuld meg tőle,
hogy kedvesed nem birtokod,
ha elszeretne menni,
magadhoz kötni nincs okod,
ne tartsa vissza semmi.

Mikor érzed, – nem működik,
elmúlt a „szép” varázsa
bár szíved ezen ügyködik,
– ne légy felette strázsa.
Ebből már jó úgysem lehet,
csak szenvedés az ára.
Tüskék szúrják a lelkedet,
s patakzik könnyed árja.

Megélni, tudjuk, oly nehéz,
ám mégis lépj túl rajta,
nem létezőt „markol a kéz”,
ha Ő már nem akarja.
Csalóka már minden remény,
önmagad áltatása.
Az elválás ugyan kemény,
ám másnak birtoklása,

csak szemfényvesztés, délibáb
mit szem lát, – szív nem érez,
de lelked rabként éli át,
és hidd el, mit sem ér ez.
Úgy tartsd markodban kincsedet,
mintha csak vízből volna.
Ha összeszorítod kezed,
eltűnne, szerte folyna…

Ha birtoklod – tönkre teszed,
többé már nem virágzik.
Ám ha szabadon engeded,
örökké visszavágyik.
Ha menni akar engedd el,
mert szabad minden lélek,
kit börtön rácsa nem fed el,
szabad világban élhet…

Aranyosi Ervin © 2012-06-05.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Ó drága Ló! Te csodás, nemes állat,
akit az Isten örömmel teremtett.
Szívembe égett az elbűvölt csodálat,
ahogy tanítod, példáddal az embert.

Lelkem megtöltöd méltó szeretettel,
megbántást tőled sose kaptam én.
Ha bánat ér, más vigasztalás nem kell,
– elhiteted, – hogy mindig van remény.

Testedből égi, szilaj erő sugárzik,
szemedből lágyság, szelíd, tiszta fény.
Szívedben tűz ég, kit szeretsz sose fázik,
– honnan meríted? – bárcsak érteném.

Megérzed azt, ha bánat nyomja szívem,
s ha boldogságtól lelkem égbe száll.
Együtt örülsz, vagy együtt búsulsz vélem,
s lelkem szabad lesz, mint szárnyaló madár.

Gyengédséget, és alázatot tanultam,
tisztességet, – hogy éljem életem.
Történelmet, a véled közös múltam,
mi meghatároz, utat mutat nekem.

Nem is kell szó, mi egymást jól megértjük,
közös sóhajunk, mint köldökzsinór.
Egymásba olvad lelkünk, hogy megéljük,
a szeretet a szívünkig hatol.

Ó drága Ló! Te csodás, nemes lélek,
lélek-testvérem, önzetlen barát.
Eggyé válunk, s már semmitől se félek,
már nem harcolok, nem vívok több csatát.

Aranyosi Ervin © 2011-03-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Van, aki szebb, új jövőt épít,
van, aki szolgál másokat.
Van, aki önként végzi dolgát,
s van, aki szenved, áldozat.

Gondolkozz rajta, hogyan éled,
megszámlált napod, életed!
Valóra váltod minden álmod,
a dédelgetett terveket?

Figyeld agyad! Mi jár fejedben?
Szabadon alkotsz! Elhiszed?
Vagy gátat épít huncut elméd,
s tudod, hogy többre nem viszed.

Gondolatot váltasz valóra,
ha mindig szépre, s jóra vágysz.
És megkapod, – legyen az bármi
– ha hited fűtött, mint a láz.

Ám gondolat vezeti lépted,
mikor magadban sem hiszel.
Bebizonyítod Önmagadnak,
téged az „Ördögöd” visz el.

De van remény, csak rajtad múlik,
hogyan tovább, mily’ vágy vezet.
Gondolkozz el! Ha irányt váltasz,
szebbé teheted életed.

Aranyosi Ervin © 2010-11-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva