Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Köszönet anyámnak


Aranyosi Ervin: Köszönet anyámnak

Mikor leszülettem erre a bolygóra,
édesanyám álmát váltottam valóra,
elhoztam a csodát, élővé lett álmot
és kaptam cserébe egy egész világot.
Akkor még nem tudtam, hogy mi végből lettem,
egy igazi angyal őrködött felettem.
Táplált, szeretgetett, tanítgatott élni,
hogyan kell egy szívhez szeretettel érni.

Őriztem mosolyát, vissza is tükröztem,
erős kötelék lett ő közte és köztem.
Amikor én sírtam, ő hajolt fölébem,
s megnyugvásra leltem drága, jó ölében.
A mindene voltam, a legdrágább kincse,
s célja, hogy a kincsét mosolyra derítse.
Hát én mosolyogtam, beragyogtam napját,
vágytam ölelését, angyali alakját.

Ő tudta magától mire van szükségem,
s igyekezett adni mindent, bármit kértem.
Hálám, mosolyom volt, kedves gügyögésem,
ahogyan szívébe szeretetem véstem.
Kaptam másik csodát, amit kaphat gyermek,
megtanítva nekem ezt a csodás nyelvet,
amitől igazán gazdagabbá váltam,
benne érzésekre, tudásra találtam.

Ahogy lassan nőttem, megnőtt a világom,
mocorogni vágytam folyton, minden áron,
egyre erősebbé, s ügyesebbé váltam,
aztán, egy szép napon lábaimra áltam.
Anyám óvott, védett, s megtanított járni,
nem akarta lelkem szűk helyre bezárni,
kitárta a világ összes nagy kapuját,
ahol majd a lelkem már könnyebben jut át.

Biztatott hát mindig, s tudom, hitt is bennem,
menjek vágyam útján, boldoggá kell lennem!
Amit csak ő tudott, mindent megmutatott,
hosszú, szép utamhoz erőt, reményt adott.
Hiszem, gyermekében örömét meglelte,
annyi szeretettel volt tele a lelke!
Hálás az én szívem, minden egyes percért,
szerető szívemben a jósága elfért.

Amit tőle kaptam, azt kell tovább adnom,
róla véve példát, jónak kell maradnom,
szeretetét szórnom az egész világra,
mindig emlékezve drága, jó anyámra.
A szívemben itt él, amit kaptam tőle,
hitét, szeretetét itt őrzöm örökre.
Őrzöm a szívemben, mindazt, amit adott,
a lelkemben kikelt sok szeretet-magot!

Aranyosi Ervin © 2020-02-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Különleges szemüveg

Aranyosi Ervin: Különleges szemüveg

Jártamban-keltemben
egy szemüvegre leltem.
Megváltozott a világom,
ha belenéztem, menten.
Nem nagyított, kicsinyített,
mégis minden más volt.
Valahogy rajta keresztül,
minden másnak látszott.

Szavak mögött, tettek mögött,
a szándékot láttam.
Szívek mélyén irigységet,
titkokat találtam.
Olyan fájó érzést,
ami kínozza a lelket,
amitől a szív haldoklik,
mitől nem szerethet.

Őrizgetett sérelmeket,
bosszúságot láttam,
félreértést, nagy csalódást,
s kínokat találtam.
Kimondatlan szavakat,
sok mélyen titkolt érzést,
értéktelen vágyakozást,
ördögi kísértést.

Ragaszkodást fájdalmakhoz,
kín dédelgetését,
önbecsapást, a világnak
legsötétebb részét.
Láttam szeretetlenséget,
önbecsülés nélkül,
árulást és hazugságot,
ami meg nem térül.

Azt is láttam, hogyan vágynak
a szívek a jóra,
másoktól a jó szándékra,
tiszta igaz szóra.
Kiszáradt szíveket láttam,
forrásuktól fosztva,
s furcsa hitet, hogy a világ
átfordult a rosszba.

Gondolkodtam, szemüvegem,
hogy tudnám használni?
Hisz nem elég tiszta szívvel
a rosszat meglátni!
Mit is kéne tenni,
hogy a világ megváltozzon,
hogy a szív fényben fürödjön,
érzésben napozzon?

Hogyan kéne tanítani,
hogy az ember értse,
hogy úgy álljon társaihoz,
hogy szívüket ne sértse.
Azt tudtam, hogy a gonosszal
nem kell harcba szállni,
elegendő jobbá lenni,
s őszintévé válni.

Kimondani minden érzést,
mi szívünket nyomja,
megkönnyebbülhet az a szív,
amelyik kimondja.
Őszinteség, elfogadás
és megértés kéne,
hiszem, hogy e felismerés
a szívre ráférne.

Szeretettől, kedvességtől
szívünk melegedne,
a jó érzés szép forrása
rögtön eleredne.
Ha a lélek tisztán látna,
felragyogna minden,
a szeretet megtalálná
helyét minden szívben.

Ha ez segít, hát od’adom,
azt, amit találtam,
szemüvegem tisztán láttat,
használd te is bátran!
Rakj rendet saját szívedben,
lomtalaníts végre,
hogy ne legyen többé okod
a szeretetlenségre.

Bocsáss meg a megbántónak,
engedd el a múltat,
ha kiürülsz a méregből,
lelked jót tanulhat.
Engedd el a sérelmeid,
hisz csak téged bánthat,
hagyj helyet a szeretetnek,
az javadra válhat.

Bizalom kell, derűlátás,
hinni csak a jóban,
meglátni a jó szándékot
a jót akaróban,
kimondani, amit érzünk,
ha kell magyarázni,
az érzelmi terheinket
le kellene rázni.

Más szíveket gyógyítgatni
a szív erejével,
megmutatni, mire képes
a szeretetével.
Intrikának, hazugságnak,
jó szó vethet véget.
Egyenes beszéddel lehet
elűzni kétséget.

Felemelni, megbecsülni,
méltón naggyá tenni,
a háborgó nagyvilágnak
tettekkel üzenni.
Hiszem, ha a lélek szabad,
másra hatni képes,
szeretet az egyetlen út
a mások szívéhez.

Eldobom a szemüvegem,
én már tisztán látok.
Azt remélem, követnek majd
szívvel a barátok!
Ha az ember jó útra tér,
változik világa!
Szerethető, élő világ,
ez a szívem vágya!

Aranyosi Ervin © 2020-02-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Merre lehet a boldogság?

Aranyosi Ervin: Merre lehet a boldogság?

Merre lehet a boldogság?
Hová menjek, ahol osztják?
Merre menjek, hol találom,
hol keressem a világon.

Előbb szeretned kell magad!
Szeretetből mindig marad!
Sosem fogy el, szórd hát széjjel,
tiszta szívvel, teli kézzel.

Mert, ha szeretsz, megtalálod,
ez okoz csak boldogságot,
és ha mindig bőven méred,
a melegét te is érzed.

Ott bújik a kedves szóban,
simogató, lágy mosolyban,
érintésben, ölelésben,
elfér bármily keskeny résben.

Merre lehet a boldogság?
Hol találok hozzá morzsát,
utat, ami hozzá vezet,
hívó szívet, amely szeret?

Nem oly nehéz azt meglelni,
csak a szépet kell figyelni,
másokban is észrevenni,
s a fényénél melegedni.

Aranyosi Ervin © 2020-02-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az anyai szív

Aranyosi Ervin: Az anyai szív

Egy anya szívének sehol nincsen párja,
hisz benne a gyermek, a csodát találja.
Olyat, melyet bátran másokra is szórhat,
s minden élőlényre ugyanolyan jól hat.
Sosem szabad hagyni azt, hogy kiürüljön,
s gyermeke, karjából messzire kerüljön!
Ilyen szeretetet nem kaphat meg mástól,
boldogsága függhet ettől a varázstól!
Az anyai szívet meg kell hát becsülni,
melengetni kell és nem hagyni kihűlni!
Hiszen azt a szívet úgy alkotta Isten,
hogy egy életen át bentről melegítsen!

Aranyosi Ervin © 2020-02-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Füledbe súgok valamit


Aranyosi Ervin: Füledbe súgok valamit

Figyelj Anyu! Kérlek figyelj rám!
Füledbe súgok valamit!
Szavakkal szólva megmutatnám,
apró szívemben mi lakik.
Láthatnád benne azt a hálát,
amit irántad érzek én.
Tudom, ott benne megtalálnád,
a te dalod, az én zeném!

Hiszen a létet tőled kaptam,
minden csodát, amit lehet,
annyi mindent tettél miattam,
mert vezetett a szeretet.
Úgy szeretném most kifejezni,
hogy mit is jelentesz nekem,
mért tudom lelked úgy szeretni,
hogy könnyes lesz a két szemem.

Tudod, Anyu, én nem is kértem,
de csodát tettél énvelem,
világra hoztál – ez is érdem –
tőled kaptam az életem.
Azóta is tanítgatsz engem,
hogyan kell élni a csodát,
apró szikrát gyújtottal bennem,
s mutatod mi a boldogság!

Hálás vagyok, köszönöm néked,
s amit kaptam, visszaadom,
reád adom a büszkeséget,
s ragyoghatsz rám, mint a Napom.
Meghálálom, mindazt, mit adtál,
s hozzád mindig csak jó leszek,
hiszen a létbe utat mutattál,
s ott többé már el nem veszek!

Megtanítottál jól szeretni,
hálásnak lenni mindenért,
csak veled jó felcseperedni,
s érezni, mindez mennyit ér!
Figyelj Anyu! Füledbe súgom.
– Te vagy a legnagyobb csoda!
Segítettél jól megtanulnom:
– A szeretet, a lét oka!

Aranyosi Ervin © 2020-01-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Népemhez szólva

Aranyosi Ervin: Népemhez szólva

Emeld fel fejed büszke népem,
megalázkodnod nem szabad,
érezd te is a büszkeségem,
s amikor kell, hallasd szavad!

Tiéd e föld, mit őseidtől
megörököltél egykoron,
ne lépj ki régi szerepedből,
hiszen ki magyar, mind rokon!

Ne hagyd, hogy népek tégelyében,
belőlünk ólmot öntsenek,
ne hagyd, hogy népünk életében,
idegen népek döntsenek.

Ne hagyd fiaid széjjel szórni,
– habár tiéd a nagyvilág –
de úgy nehezebb eggyé forrni,
ha más fog mundért adni rád.

Emeld fel fejed büszke népem,
megalázkodnod nem szabad,
érezd te is a büszkeségem,
s amikor kell, hallasd szavad!

Az élősködőt rázd le végre,
ne szívja édes véredet,
esküdj inkább hazád nevére,
és segítsd sok testvéredet.

Ám erőszak az nem segíthet,
csak halált szül a gyilkolás.
A szellem tehet naggyá minket,
a szeretet, hit, a tudás!

Kard által vész, ki karddal élne,
nyisd inkább fel a szemeket,
ha szíved szebb jövőt remélne,
egy út marad: – A szeretet!

Emelkedj fel hát büszke népem,
szeresd jobbá világodat,
szíved használd a teremtésben,
s hiszem, az Isten támogat.

Szeretettel kell eggyé válnunk,
feléleszteni nemzetet,
jobb utat ennél nem találunk,
szív nélkül élnünk nem lehet.

Emeld hát fel a csüggedőket,
mutass jó példát, célt nekik!
Tedd élhetőbbé a jövődet,
s talán majd lépted követik!

Emeld fel azt, ki lenn a porban,
nem meri élni életét,
ne hagyd a szegényt a nyomorban,
hiszen a lét, megélve szép!

Adj nekik végre valós álmot,
amiért élni érdemes!
Adj vissza jogot, igazságot,
legyen a lét tisztán nemes!

Járja a létnek békés útját,
egymásban lássa a csodát,
az életvízért ássa kútját,
s villantsa bátran mosolyát!

Adjon annak, kinek még nincsen,
és ettől legyen gazdagabb,
a lélekre új reményt hintsen,
mert aki szeret, az szabad!

Emelkedj fel hát büszke népem,
szeresd jobbá világodat,
szíved használd a teremtésben,
s hiszem, az Isten támogat.

Hiszem, a szeretet majd gyógyít,
kevesebb lesz az áldozat,
csak minden szív találjon gyógyírt,
szeretve nem vár kárhozat!

Vessünk véget panaszkodásnak,
s ne vakíthasson holmi kincs!
Mutassunk példát a világnak,
hulljon le rólunk a bilincs!

Emeld fel fejed büszke népem,
legyen boldog a holnapod,
hogy szíved mától jót reméljen,
hidd el, hogy meg is kaphatod!

Csak higgy magadban, szeretetben,
s meglátod, lelked felemel!
A hit lángja égjen szemedben,
poklodból végre gyere fel!

Lásd meg fénylőn a napvilágot,
mit az árnyék eddig takart,
amit a lelked sose látott,
s ölelésre lendítsd a kart!

Saját néped öleld magadhoz,
legyél általuk gazdagabb!
Lépj magasra, közel a Naphoz,
és büszkén hangoztasd szavad!

Legyél magyar, felemelt fejjel,
emeld fel végre nemzeted!
S bármi legyen, sose feledd el,
a te erőd a SZERETET!

Aranyosi Ervin © 2020-01-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ima a Magyar Teremtőhöz!

Aranyosi Ervin: Ima a Magyar Teremtőhöz!

Hiszem, hogy a világ szebb hely is lehetne,
hisz minden, ami jó, élőn meg van benne,
csak a szemünket kell nyitnunk a csodára,
s rá lelünk a létben az igaz boldogságra.
Hagyom, hogy a hála átjárja a lelkem,
gondolataimmal holnapom teremtem.
Ám, ha teremtésben magányos maradok,
elvész a világban – kevés – hogy én adok!

Teremtő társakra várok én, s az Isten,
hiszen a Teremtő kész rá, hogy segítsen!
Csak a gondolkodást kéne változtatni,
vágyott céljainknak reményt, hitet adni!
Ám, amíg gondokon jár folyton az eszünk,
addig saját magunk ellenében teszünk,
energiát adunk rossznak és gonosznak,
s nem javul a világ, s látjuk, egyre rosszabb.

Megint megváltóra, vezetőre várunk,
ki majd utat mutat, s mi nyomában járunk.
De őt nekünk kéne életünkbe hívni,
képzelet tollával jelenünkbe írni!
Magyarok Istene, fogd össze a néped,
küldj rá olyan álmot, amitől felébred!
Hazája szép földjét új életre kelti,
segíts most a lelkét, hozzád felemelni!

Nem kell hozzád vágynunk, hisz itt élsz közöttünk!
Kárpátok ölébe mi csak visszajöttünk,
hont mi nem foglaltunk, mindig a miénk volt,
ez a csodás vidék, s felette az égbolt!
Magyarok Istene, ébreszd fel a néped,
mutass nekik álmot, élő jövőképet!
Add, hogy hihessenek újra önmagukban,
teremtő erődet mutasd meg szavunkban!

Adj reményt és hitet, tetteinkre áldást,
hadd kezdjük el végre a világmegváltást,
alkossunk meg egy új, igazabb világot,
ahol szeretet tesz végre igazságot!
Drága, jó Istenünk, tégy az eszközöddé,
ne váljon a magyar többé üldözötté,
szeretettel éljen ősei honában,
büszkeség ragyogjon fénylőn mosolyában!

Aranyosi Ervin © 2020-01-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Hálával ébredek

Aranyosi Ervin: Hálával ébredek

Hálával ébredek,
arcomon mosollyal,
az újabb napomat
köszöntse egy sóhaj,
hisz megint itt vagyok,
s mozog kezem, lábam,
indulhat egy új nap,
várnak a világban!

Hálával ébredek,
ez az első lépés,
a világom vár rám,
pár csoda megélés.
hiszem, megtalálom,
ma is létem célját,
neked is ajánlom,
minden szépet élj át!

Hálával ébredek,
s jól is érzem magam,
hátra lévő létem,
kezdőnapja ma van.
Erre építhetek,
erősítve álmom,
hogy életem célját,
ma is megtalálom.

Hálával ébredek,
s indulok utamra,
s tudom a jó Isten
sosem hagy magamra.
Ám tennem nekem kell,
ő pedig majd segít,
mert ha hitem erős,
célom felé repít!

Hálával ébredek,
és ez megerősít,
így tudom vonzani
magamhoz a többit,
mert a hálás szívem,
minden nap varázsol,
vágyaim szerinti
alapokat ácsol.

Hálával ébredek,
köszönöm, hogy élek,
köszönöm, hogy bennem
munkál élő lélek,
Köszönöm, hogy ettől
eljöhet a holnap,
köszönöm, hogy élem
isteni valómat.

Hálával ébredek,
hiszen szerethetek,
és ha minden jól megy,
boldog is lehetek,
főleg rajtam múlik,
hogy látom világom,
hálával teremtem
minden gazdagságom.

Hálával ébredek,
köszönettel fekszem,
fiatal a lelkem,
miközben öregszem,
Ám, ha szép lelkemet
fiatalon tartom,
nem várnak túl hamar,
majd a másik parton.

Hálával ébredek,
mozog minden részem,
hála erősíti
testem, egészségem!
Vágyaim öntenek
a szívembe erőt,
nem hagyom zajongni,
a még kételkedőt.

Hálával ébredek,
mert van képzeletem,
álmaim, vágyaim
ajtót nyitnak nekem.
Hitemmel teremtek,
Atyámtól tanultam,
nem félem jövőmet,
nem mérgez a múltam!

Hálával ébredek,
semmitől sem félek,
jó Isten szikrája
a teremtő lélek.
Szeretet a kincsem,
s tudok szívből adni,
megkezdett utamon
jó szívvel haladni.

Aranyosi Ervin © 2020-01-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: 2020.01.01.


Aranyosi Ervin: 2020.01.01.

Érdekes a dátum – négy kerekünk kivan!
Pedig nem gurulunk rajta mindannyian.
Most e négy kerékkel lépünk az újévbe,
s reméljük egy jobba, vagy épp csodaszépbe!
Kerek az esztendő, majd szökni is próbál,
higgyük, most előttünk egy megváltó jó áll!
Talán az életünk is kikerekedik,
szívünk is jósággal, szeretettel telik.

Ha meg szeretet van, ugyan mi ne lenne,
hisz a szeretetben ott a béke, benne,
borban az igazság, pezsdüljön az élet,
végre a világunk kezdjen táncba véled!
Kell, hogy mi változzunk, hogy magunkba nézzünk,
ősi tudásunkból újra felidézzünk,
megtaláljuk egymást, elegyedjünk szóba,
rabszolganép közé ne álljunk a sorba!

Hiszem, a nemzetünk még többre hivatott,
a jó Isten testált reánk feladatot,
amit külön-külön nem tudunk meglépni,
csakis egy nemzetként tudjuk azt elérni.
Együtt, összefogva, mert csak ez hiányzik,
– vallás, politika – egymás ellen lázít!
Jó lenne, ha végre „csak” magyarok lennénk,
egymást kézenfogva, földi mennybe mennénk?

Hisz itt Kánaán van, csodaszép hazánkban,
ha hinne a magyar saját igazában,
s nem fordulna egymás, és a világ ellen,
bízna önmagában, mint egy szilárd jellem!
Itt az új esztendő első, csodás napja,
lehet ez szebb jövőnk erős, szép alapja.
Az összefogásból vedd hát ki a részed,
s legyen végre magyar, s boldog az új éved!

Aranyosi Ervin © 2020-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Amikor elmúlik karácsony


Aranyosi Ervin: Amikor elmúlik karácsony

Amikor elmúlik karácsony,
őrizd meg szíved melegét.
Ne bámulj rabként át a rácson,
szabadság költözzön beléd!
Legyél szabad és élj a mában,
emeld fel bátran fejedet,
élj már a bőség áramában,
járjon át tiszta szeretet!

Ne hagyd, hogy bármi megzavarjon,
figyeld a fényt, megszületett!
A szíved szeretni akarjon,
s ne tartson sose szünetet.
Ne irigyeld a gazdagoktól
a féltve őrzött kincseket,
ne erősítsd, hiszen csak blokkol,
ha azt nézed, mi nincs neked!

Légy inkább hálás minden jóért,
ami neked megadatott!
Légy hálás minden kedves szóért
és vállalj szép feladatot.
Keresd meg azt, mi szebben éltet,
amitől lelked felvidul,
s mindaz mi fáj, majd elhagy téged,
s a múltnak tengerébe hull.

Hagyd szíved végleg megbékülni,
ne dúljon benned háború,
nem kell a múlttal szembesülni,
kerüljön bánat és ború!
Legyen az arcod legszebb dísze,
szemeid fénye, mosolyod!
Egész nap arcodat díszítse,
lássa barátod, rokonod!

Tartsd meg szívedben a karácsonyt,
és őrizgesd egy éven át!
Képzelj valóvá színes álmot,
s dúdold az élet dallamát!
Figyeld az élet sok csodáját,
tartsd nyitva szíved, s szemedet!
Őrizd meg a karácsony báját,
éltessen jóság, szeretet!

Aranyosi Ervin © 2019-12-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva