Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A kis vasutas


Aranyosi Ervin: A kis vasutas

Kis gyerekként, az udvarban, én voltam a vasutas,
kutyus, cicus, sok kiscsirke lehetett ott az utas!
Felszálltak a vonatomra, utazhattak rendesen,
leszállhattak állomáson, s ügyeltem, hogy rend legyen!

Kalauzként, végigjártam a vasúti kocsikat,
lyukasztottam a jegyeket, mit az utas sem vitat.
Bodri kutya volt minálunk a jó mozdonyvezető,
piros zászlóval intettem, hátra mikor mehet ő!

Minden egyes állomáson kiáltottam: – Kiszállás!
Volt ki leszállt, volt ki felszállt, ezért volt a megállás.
Utaztunk hát a vidéken, kattogtak a kerekek,
néha vonatozni jöttek szomszédból a gyerekek.

Olykor tehervonatom volt, kert végében tolattunk,
szétszedtük a vagonokat, majd sorrendbe beraktuk.
Piros zászlóm lengedezett, jeleztem a mozdonynak,
hogy kocsikat hátrafelé, más vágányra, hogy tolhat.

Átállítottam a váltót, aztán intettem megint,
gurultak is a vagonok, az elképzelt terv szerint.
Aztán egy nap, piros zászlóm váratlanul elveszett,
anélkül meg nem irányít vonatot a képzelet.

Legutolsó utazáskor leszúrtam a földbe én,
és a magas fű benőtte, nem leltem meg könnyedén.
Nagyon hiányzott a játék, nem mozdult a vonatom,
szomorúan búslakodtam, azokon a napokon.

Majd nagyapám, kert végében, egy szép napon rátalált,
unokája örömére a közlekedés helyreállt.
Arcomról öröm sugárzott, beindult a forgalom,
újra megtelt utasokkal az elképzelt vonatom!

Aranyosi Ervin © 2024.05.11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet visszavár!


Aranyosi Ervin: A szeretet visszavár!

Bárhová mész a világban,
a szeretet visszavár,
mindegy az, hogy más tájakon
érző lelked mit talál!

Ha a szíved itthon hagytad,
a sok emlék visszahúz,
itt vár rád a boldogságod,
emberséget itt tanulsz!

Szereteted a szívedből
kitörölni nem lehet,
emlékekbe csomagolva
az is utazik veled!

Minél messzebb visz az utad,
annál jobban húz haza,
a szeretet-kötődésed
sosem lehet túl laza!

Annak, akit itthon hagytál,
majd megszakad a szíve,
hiányod nem pótolhatja
hidd el, soha, senki se!

Bárhová mész, kell hogy érezd,
a szeretet vissza vár,
sóvárogva várja jöttöd,
hogy mikor térsz vissza már?

Aranyosi Ervin © 2023-07-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Légy az élő példa!


Aranyosi Ervin: Légy az élő példa!

Először szeresd önmagad,
mutasd meg a világnak,
hogy szebb vagy, jobb vagy, kedvesebb,
mint amilyennek látnak!
Arcodon ragyogjon mosoly,
a bántót tedd csak félre!
Szeretet járja szíved át,
így hass mások szívére!

Szeretned kéne önmagad,
ahhoz, hogy más szeressen,
hogy megváltozzon a világ,
s minden rendben lehessen!
Rólad szóljon a pillanat,
és ne csak folyton másról,
éld meg élőn az utadat,
szóljon az utazásról!

Alakítsd át hitrendszered,
tanulj még jobban élni,
a hibás, kopott köveket,
ki kellene cserélni.
Hagyd ott a múlt árnyékait,
vigyél színt, fényt a napba,
jó lenne, ha a Napod szállana,
és felhőtlen maradna!

Tanulj szeretni másokat,
úgy, hogy szíved nem félted,
ha nem használod, nem kopik,
s elhagy minden reményed!
Ha megcsalattál, fogadd el,
inkább tanulj belőle,
s ne hátráltasson félelem,
úgy nem juthatsz előre!

Szeresd a szép természetet,
és arról vegyél példát,
hisz mutatja a lényeget,
figyeld csak, s te is éld át!
Ne erőlködj, az nem tehet
boldoggá semmiképpen,
lásd meg mindenben a csodát,
s gyönyörködj minden szépben!

Így emeld fel a lelkedet,
így tedd jobbá világod,
s büszke lehetsz, példát vehet
majd rólad, aki látott!
Lelj örömöt és boldogulj,
engedd el, mi nem szolgál,
s ha szebbé válik ez a Föld,
te sem hiába voltál!

Aranyosi Ervin © 2023-05-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Néha oly jó!

Aranyosi Ervin: Néha oly jó!

Néha oly jó elvonulni a zűrös világtól,
s jó ha van egy jóbarátunk, aki lelket ápol.
A szívünket felvidítja, máris jobban lettünk,
s általa az életkedv is emelkedik bennünk.
Elengedjük, ami bántott, végre merünk élni,
milyen jó egy jóbaráttal mindent megbeszélni.
Felidézni ezer élményt, nevetni, derülni,
a jó Isten könyvespolcán magasra kerülni!

Néha jó így elvonulni egy kedves baráttal,
elbújni a lombok között, hol szól a madárdal,
hol visszafiatalodunk, kisgyerekké válunk,
régi csínyek emlékei jönnek elő nálunk!
Újra ránk kacsint az élet, s hiszünk a csodákban.
és az ifjúságunk íze omlik el a szánkban.
Újra mozog kezünk-lábunk, álmunk újra éled,
Bizony, egy régi baráttal teljesebb az élet!

Néha el is kell vonulni a világ zajától,
s felfrissülni egy jóbarát kedves mosolyától.
Új terveket dédelgetni, közös utazásról,
élményekről álmodozni, szerelemről, másról.
Hiszen, amíg tervezgetünk, már van miért élnünk,
s olyan jó a világunkról véleményt cserélnünk!
Nem rémít a világ sodra, élvezzük a létet,
elhessentjük lelkeinkről az ártó sötétet!

Aranyosi Ervin © 2020-03-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A jó könyv utazás

a jó könyv utazás

Aranyosi Ervin: A jó könyv utazás

A jó könyv utazás, egy szebb, s új világba.
Sötétben fényszóró, éjszakában lámpa.
Gyógyír szív-sebekre, lélek-fájdalomra,
hétköznapi búra, mit gyűjtünk halomra.
Amikor a világ önti rád a szennyét!
Amikor bejárnád a Föld végtelenjét,
ám nincs gazdagságod, s el se menekülhetsz,
akkor ez a kiút: – Könyvedbe merülhetsz!
Amikor csalódás szíved leteperte,
ha csak aljasságot láthatsz világszerte,
mikor nem hall senki, beszélsz csak a falnak,
mikor az emberek értelmetlen halnak.
Akkor kell egy jó könyv, kell az utazáshoz,
az olvasás öröm, s nem hasonlít máshoz!

Mikor a világot nehéz elviselni,
tomboló viharban kikötőre lelni.
Akkor kell egy jó könyv, amely elvarázsol,
amely megszabadít a világ zajától.
Mikor képzeleted új világot teremt,
mikor az örömből kiveszed részedet,
mikor másik ember életén át érzed,
mitől lenne teljes, tartalmas az élted.
Mikor belekóstolsz mások fájdalmába,
múltba rejtett kincset hozol át a mába,
a jövőbe nézel, mintha benne élnél,
s megremeg a szíved, mintha rossztól félnél,
ám a végén mégis minden rendben volna,
mintha életed a hepiendről szólna.

Mikor a világod ijesztő, nyomasztó,
lelkedet alázza számos indulatszó.
Mikor az unalom határtalan tenger,
ott bizony egy könyvet olvashat az ember.
Ha nem éri szíved simogató szándék,
amikor az élet nem egy vidám játék,
akkor e világból újba szabadulhatsz,
egy könyvet olvasva, segítséghez juthatsz.
Amíg pihenteted ezt a valóságot,
megtapasztalhatsz egy másik, szebb világot,
erőt is meríthetsz, s ötletet belőle,
amely utat mutat: – Hogyan juss előre?
Majd a valóságban, egyszer, újra éled,
amikor a könyved e világra ébred.

Aranyosi Ervin © 2016-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva