Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Váljon szokásoddá a nevetés!

Aranyosi Ervin: Váljon szokásoddá a nevetés!

A nevetés képes gyógyítani lelket,
amikor a gondok a földre tepernek.
Mikor már úgy érzed nem számíthatsz másra,
akkor lenne szükség vidám kacagásra!

Amikor siralmas, akkor nevetséges,
s kimászni gödörből csak úgy lehetséges,
ha a kedved végre magasra emeled
és a reménytelent szépen kineveted!

Mert ott lent a mélyben, nem tudsz reá hatni,
nem szabad a szintjén sokáig maradni!
A félelem legyőz, a gond akadályoz,
az alacsony rezgés rútat vonz magához.

Keresned kell olyat, amin tudsz nevetni,
ami faramuci, nem kell eltemetni!
Inkább kinevetni az elvétett hibát,
vedd észre hogy milyen hit okoz galibát!

Mert ha felismered, s nevetni tudsz rajta,
emelkedik kedved, s az már a jobb fajta.
ha saját magadon képes vagy nevetni,
jobbá fogod tudni világod szeretni!

Hiszen a nevetés leveszi a terhet,
súlytalanná válik az, aki nevethet!
Nem terheli vállad, ami földre nyomjon,
megtanulhatsz szállni, ezt komolyan mondom!

Ha a lelked gyógyul a sok nevetéstől,
menekül a bánat a borongós észtől.
Lelked kivirágzik, álmokat hoz reád,
s lebontja az elme sötét börtönfalát.

Ha gyógyul a lélek, a test sem betegszik,
s hiszem, ez a világ, egyre jobban tetszik.
Ha nem hagyod tovább, hogy bánat vezessen,
engedd, hogy a lelked titkokba belessen!

Nem megy a nevetés? Próbáld erőltetni,
szomorúság ráncba, vidám magot vetni!
Váljon szokásoddá a napi nevetés,
s meglátod, hogy hamar kikel majd a vetés!

Váljon szokásoddá, hogy mindennap nevetsz,
ennyit önmagadért lelkesen megtehetsz!
Csak keress alkalmat, találj reá módot,
vedd észre, hogy lelked, eddig csak kínlódott!

Nevess, s legyél boldog, ne is törődj mással,
töltsd meg életedet sűrűn kacagással!
Szomorúság, harag, mind-mind kívül marad,
vidám nevetéssel szabadítsd fel magad!

Aranyosi Ervin © 2020-04-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mondom a magamét…


Aranyosi Ervin: Mondom a magamét…

Mondom a magamét, amit tudnod kéne!
Ami sok félelmet álmokra cserélne!
Amit átgondolnál, s magadévá tennél,
amiben hihetnél, amit szerethetnél.

Mondom a magamét, de nem hajt az érdek,
van énnekem kincsem, mondhatnám temérdek!
Szét akarom szórni, mindenkinek adni,
hogy a világ tudjon az útján haladni!

Mondom a magamét, szeretném, ha tudnád!
Ha az életedet nem csak átaludnád,
nem csak zötykölődnél, ahogyan lökdösnek,
azok, akik rajtad csupán élősködnek.

Mondom a magamét, s te is tedd a dolgod!
Találd meg utadat, s attól legyél boldog!
Nézz körül a létben, a szép természetben,
s éld végre világod mától fogva szebben!

Mondom a magamét, te csak gondold végig!
Ne azzal foglalkozz, mások miként értik!
Az csupán a fontos, számodra mit jelent,
ad-e újabb tudást? Formálja a jelent?

Mondom a magamét, de szólj, ha tudsz jobbat!
Olyat, mitől a zár végre kinyitódhat,
ami szabaddá tesz, jobbá, avagy többé,
melyben a világod nem lesz börtönöddé!

Mondom a magamét, de hallgatok másra,
feladva a régit, szomjazom tudásra,
de az igazságra kíváncsi a lelkem,
az Isten gyermekét lásd meg végre bennem!

Mondom a magamét, s közben tettre vágyom,
átalakítanám szomorú világom,
de egyedül nem megy, kellenének társak,
hogy mindig emeljek és soha ne ártsak!

Mondjuk a magunkét, végre, összefogva,
nem teremt az elme elbújva, nyafogva!
Gyújtsunk fényt szívekbe, s őrizzük a lángot,
tegyük élhetővé ezt a szép világot!

Aranyosi Ervin © 2020-04-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tiszteld az élőt!


Aranyosi Ervin: Tiszteld az élőt!

Letéptél egy kis virágot?
Elvettél egy életet!
Elhervadt kezedben, látod?
Boldog volt, míg élhetett!
Világnak szépségét adta,
nem bántott senkit sosem.
Angyalok sírnak miatta,
éldegélt a porban lent…

Mi lesz, ha egy nap rád taposnak,
kitépik érző szívedet?
Nem adnak esélyt holnapodnak,
s éreztetik a kínt veled!
Ha holnap te válhatsz virággá,
és mások írják sorsodat?
Ha száműznek, hogy menj világgá,
vagy elvágják a torkodat!

Mi lesz, ha gyökered veszted,
s nem marad élő kapcsolat.
Ha rád adnak súlyos keresztet,
s mások írják sorsodat.
Ha mások döntenek feletted,
s elvész az élő, szép világ,
ha visszaüt majd súlyos tetted,
s te leszel az a kis virág.

Letéptél egy kis virágot?
Mától kezdve ezt ne tedd!
Hadd maradjon élőn áldott,
tiszteld meg az életet!
Ott csodáld meg kinn a réten,
hadd viruljon színesen,
hogy az élők közeledben
maradjanak szívesen!

Aranyosi Ervin © 2020-04-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretek nevetni!

Aranyosi Ervin: Szeretek nevetni!

Szeretek nevetni, derűsen, vidáman,
ez a legjobb dolog ebben a világban!
Emelkedett kedvel, szép világot látni,
a természet kincsét sorra megcsodálni!
Mást megkacagtatni, legyen jobb a kedvünk,
csak körül kell nézni, s akad min nevetnünk!
Megtalálni a lét igazi értelmét,
befelé figyelve nem használva elmét.

Szeretek szeretni, tiszta szívből adni,
port rúgva az úton, vidáman haladni.
Sosem nézni vissza szomorító múltra,
rátalálni végre egy nemesebb útra!
Szeretek nevetni, mosolyt ragyogtatni,
másokat emelve a lelkekre hatni.
Jó utat keresni a szép boldogsághoz,
s eljutni a lélek belső igazához!

Kizárni a világ szomorító zaját,
megművelni a lét jól termő talaját,
aztán megbékélni, azzal ami nem jó,
imát mormolgatni, hogy hasson a szent szó!
Álomból ébredni élő valóságra,
szeret-magokat szórni a világra,
aztán megfigyelni, ahogyan kikelnek…
Szeretek nevetni, úgy, ahogy egy gyermek!

Aranyosi Ervin © 2020-04-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nagypéntek ünnepére

Aranyosi Ervin: Nagypéntek ünnepére

Nagypéntek van, ünnep.
Meg kell ünnepelni,
hagyták a Megváltót
keresztre emelni,
mártírhalált halni,
hogy bűn alól feloldjon…
Ám az ember mégis
bűnös lelket hordjon.
Mert akikért hozta
ezt az áldozatot,
továbbra is élik
az örök kárhozatot.

Hagyták, hogy lelküket
tovább nyomorítsák,
bűnnel felruházva
sarokba szorítsák.
A belső tanú sem
kongatott kolompot:
– Értsd meg, amit neked
Messiásod mondott!
Élj a világoddal
boldog szeretetben,
találd meg az Istent
itt, a földi mennyben!

Hiszen gyermeke vagy,
úgy, mint a Megváltó!
Légy hát gondos gazda,
ne másoknak ártó!
Szereteted áraszd
élő világodra,
ne sodorhasson el,
a pénzvilág sodra!
Becsüld meg az élőt,
mit atyád teremtett!
Szeretettel téve
a világban rendet!

Fenn vagy a kereszten,
kínok közt és látod,
lassan lerombolják
csodaszép világod.
Mondd csak, képes leszel
te is feltámadni?
Másoknak a hitét
vissza tudod adni?
Vagy legalább hiszed,
lehetne bűn nélkül?
Kaphatnánk egy esélyt
végső menedékül?

Nagypéntek van, ünnep.
Mi vajon mit érzünk,
míg a keresztfánkon
halált várva vérzünk?
Hiszünk-e csodában,
a feltámadásban?
Az élő Istenben,
hiszünk-e egymásban?
Hiszünk e magunkban?
Feltámad a lélek?
Múlhat a félelem?
Szeretetben élek!

Aranyosi Ervin © 2020-04-10..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Énekelj velem!

Aranyosi Ervin: Énekelj velem!

Sok mindent nem tudok,
sok mindent nem értek,
de ha egy dalt írok,
nem vezérel érdek.

Jó szándék vezeti
tollamat, gitárom,
szívem szeretettel
másoknak kitárom.

Refrén:
Énekelj hát vélem,
s érezd, amit érzek,
mikor a szeretet szép útjára lépek.
Amikor másoknak is próbálok adni,
szép utat mutatva legyen min haladni,
megtalálni végre csodás boldogságot,
együtt gyógyítani szenvedő világot!

Nem sok mindent tudok,
de azt a keveset,
szeretném e dalban
megosztani veled!

Szeretném, ha te is
őszintén szeretnél,
és a világoddal
újra eggyé lennél!

Refrén:
Énekelj hát vélem,
s érezd, amit érzek,
mikor a szeretet szép útjára lépek.
Amikor másoknak is próbálok adni,
szép utat mutatva legyen min haladni,
megtalálni végre csodás boldogságot,
együtt gyógyítani szenvedő világot!

Hidd el, amit tudok,
elmondom dalomban,
részesüljön lelkünk
boldog irgalomban!

Tanuljunk szeretni,
igaz, tiszta szívvel,
s életünk vonala
magasabbra ível.

Refrén:
Énekelj hát vélem,
s érezd, amit érzek,
mikor a szeretet szép útjára lépek.
Amikor másoknak is próbálok adni,
szép utat mutatva legyen min haladni,
megtalálni végre csodás boldogságot,
együtt gyógyítani szenvedő világot!

Aranyosi Ervin © 20201-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Felfénylő világ


Aranyosi Ervin: Felfénylő világ

Fény árad a Földön széjjel,
ébred a Nap, múlt az éjjel,
sötétségnek nincs hatalma,
eljött a fény birodalma…

Átjár a fény élőn, tisztán,
lelkünk mélye felfénylik tán,
a sötét mély kútba hullik,
minden félelem elmúlik.

Fény járja át szívem, lelkem,
nyugalmamat, lám megleltem.
Szeretet az én világom,
Teremtőm itt megtalálom.

Lépj hát te is be a fénybe,
bízz a jót hozó reménybe’,
odaadón és szeretve,
éhes lelkeket etetve.

A szeretet fénye árad,
emeli energiádat,
emelkedjünk, fogom kezed,
egy új korszak elérkezett.

Hála, jó érzés növekszik,
s hiszem egy szebb világ lesz itt,
amely szeretetre épül.
Világunk a fénytől szépül.

Küldjük szét a szeretetet,
s lelked máris emelkedett,
mosoly ragyogjon az arcon,
felébredtem, már nem alszom.

Végre látok, érzek, élek,
múltat holnapra cserélek,
jövőt álmodok a mában,
a teremtés áramában.

Aranyosi Ervin © 2020-04-07..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lépj ki a fényre!

Aranyosi Ervin: Lépj ki a fényre!

A félelem lehúz, megaláz, leteper,
lelket nyomorító, méltánytalan teher!
Mocskos víz alá nyom, csak fuldokolsz tőle,
s mindig jön egy hullám, hogy ne mássz ki belőle!
Mert a mocsok felett, ott a drága napfény!
Míg nincs a kezedben valós adat, vagy tény,
hazug szemüvegen nézed a világot,
s a fentről megígért, rossz megoldást várod!
Lábadra félelmes hínárszál fonódik,
agyad hazug rezgés-hangra hangolódik,
amely lent, mélyen tart, nem hagy emelkedni,
nem enged a fényben fürödni, lebegni!

Eszedbe sem jut már: – Magadért kell tenned,
felúsznod a fénybe, tisztává kell lenned!
Nem lehet igazán fuldokolva élni,
ha nincs hazug halál, nincsen mitől félni!
Nem veszíthetsz semmit, csak(?!) az igazságot,
te változtathatod meg ezt a világot!
Te és a ma uralt sok milliárd társad,
kiket mélybe nyomtak, s önzőn megaláztak.
Akiket a napfény igaza nem érhet,
lelket nyomorító félelemben élnek.
Levegőre vágynak, tiszta levegőre,
de nincs, ki mutatná az utat előre.

Fentről vársz megoldást és víz alá nyomnak,
iszapba lehúzva, válladon taposnak.
Söpörd le válladról a hazugság-terhet,
fordítsd a fény felé arcodat, figyelmed!
Rugaszkodj el bátran, kezdj el emelkedni,
hagyd közben a szíved őszintén szeretni!
Vigyél másokat is utadra magaddal,
beszélj meg randevút holnapra a Nappal!
Minden félelmedet felejtsd el, hagyd hátra,
legyen mögötted a sötétség határa,
előtted a fény és mögötted az árnyék,
s higgy benne, hogy reád boldog élet vár még!

Mind, akik képesek fejüket emelni,
szívüket kitárva szeretetre lelni,
veled emelkednek egy igaz világba.
Csak a gonosz süllyed a hazug posványba.
Ha kiérsz a fényre, tisztábban fogsz látni,
s rájössz, hogy érdemes a fény útján járni.
Rátalálsz a létre, feloldódsz a fényben,
örök boldogság vár fénylő napsütésben!
Ha emberré lettél, viselkedj emberként,
s emelj fel magadhoz minden szeretett lényt!
Óvd a természetet, tiszteld a világot,
Isten adta jogod, belső igazságod.
Ne az érdek hajtson, csak boldogulj szépen,
s oldódj fel a fényben, teremtőd ölében!

Aranyosi Ervin © 2020-04-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A gondolat erejével…


Aranyosi Ervin: A gondolat erejével…

Ami ma csak egy gondolat,
holnap valóság lehet!
Fedezzük fel, hogy mire jó
a szárnyaló képzelet.
Életre kelt a szeretet
és az elmés gondolat,
valóra válthat vágyakat,
vagy megoldhat gondokat!

Figyelnem kell érzéseim,
hogy milyen rezgés vezet,
mert csodásat teremteni,
az maga is élvezet!
De jól vigyázz, ne félelem
legyen a hajtóerőd,
teremthetsz bűnt, bajt, gondokat,
ha rossz érzésed egyre nőtt!

Álmaidnak, vágyaidnak
adj erőt, energiát!
Mindaz, amit most kiküldesz,
visszafog majd hatni rád!
Tedd a jót, varázsolj szépet,
teremts egy szebb holnapot,
s képzelj csodás jövőképet,
s higgy benne, és megkapod!

Dobd sutba a félelmeid,
és ne engedd hatni rád,
változz te is napról-napra,
s megváltozik a világ!
Akarj szebb világban élni,
mit a képzelet teremt,
múltat jövőre cserélve,
élni az élő jelent!

El ne hidd a hazugságot,
sőt keresd az igazat,
szebbé tenni a világot,
ez ma a fő feladat!
Irányítsd a gondolatod,
a jón járjon az eszed!
Így lesz jobbá a világod,
így lesz szebb az életed!

Aranyosi Ervin © 2020-03-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ima szeretettel


Aranyosi Ervin: Ima szeretettel

Istenem, hallgass meg,
most hozzád szól imám!
Ki szeret, ne tudjon
már nem gondolni rám!
Én járjak eszében,
induljon el felém,
hadd éljem meg véle
boldogságomat én!

Istenem, hadd legyen,
boldogító párom!
S hagyd, hogy az eszemben
mindig csak ő járjon!
Én az ő eszében,
ne tudjon feledni,
engedj boldogulni,
őszintén szeretni!

Istenem, engedd meg,
hogy szívből szeressek,
amíg létem élem,
boldog is lehessek!
Szeretetet szórjak
szép párom szívére!
Hadd legyünk boldogok
Urunk örömére!

Istenem, légy kegyes,
hogy más is szeressen,
minden szerethető
szeretve lehessen!
Legyen szép világunk
a szeretet földje,
s aki utánunk jön,
tőlünk örökölje!

Aranyosi Ervin © 2020-03-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva