Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

jún
10

By

Aranyosi Ervin: Csillagos éj

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Csillagos éj

Az éj sötétje legyen festővásznad,
s fény-festék cseppek rajta csillagok.
Ragyognak néked, veled kacarásznak,
leutánozzák a tovatűnt napot.

Varázsporukat szerte-széjjel szórják,
apró lyukak az árnyék szőnyegen.
Elcsendesül megannyi földi ország,
hogy bennük békés álmodás legyen…

Az éj sötétjén apró szakadások,
hol átviláglik a fény-végtelen,
vagy leskelődnek távoli világok,
belesnek a lyukas szöveten?

Ki látta már, hogy mi rejlik mögöttük?
Talán egy szebb, egy szeretet-világ,
és ide le csak „tévedésből jöttünk”!
Felismerése fog majd hatni ránk?

Ám mi lenne, ha a csillagos éjből,
lejönne fényként az üzenet,
hogy építhetnénk a szeretet-fényből,
hogy felgyújthatnánk fénylő tüzeket!

A csillagok, tán szemek fenn az égen,
és figyelik, nap, mint nap mit teszünk,
szép lelkek, kit köztünk éltek régen,
s várják, hogy tán bölcsebbek leszünk!

Hogy egyszer tán megértjük a világot
és beengedjük lelkünkbe a fényt,
hogy összefogjuk a sok csillaglángot,
és éltetjük bolygónkon a reményt.

Aranyosi Ervin © 2020-06-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
4

By

Aranyosi Ervin: Trianon emlékére

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Trianon emlékére

Ne várj igazságot a hatalmasoktól,
te csak néző lehetsz, távoli sarokból.
Elhitetik veled, van beleszólásod,
de ha megszólalnál, saját sírod ásod!
Senki vagy, semmi vagy a történelemben,
s bár néha a függöny szemedről lelebben,
mégsem láthatod át gazok cselszövését,
akik eltervezték szép nemzetünk végét.

Nem voltunk okai a gaz háborúknak,
amik gazdasági érdekekért dúltak,
csak belecsöppentünk a lángoló világba,
mint egy monarchia eluralt országa.
Vitték fiainkat, golyófogó kellett,
és mi kitartottunk a vesztesek mellett.
Az árulók pedig, akik épp átálltak,
országrészek felett hiénákká váltak.

Széttépték hazánkat gyilkos farkashordák,
a nagyobbik felét kirablóknak szórták,
szanaszét szaggatva egy nagy, s érző népet,
mert a magyaroktól ezer éve féltek.
Aranyunk, ezüstünk, sónk, mind odaveszett,
vitték gyárainkat, a magyar földeket,
tenger-kikötőnket, az összes hajóval,
csodás tájainkért, ma is száll a sóhaj.

Ilyen csúfos rablást nem látott a világ,
azóta is nyögjük a súlyos rabigát.
Németek, Szovjetek, s Európa krémje,
rajtunk élősködik, a nyakunkra lépve.
Kisemmizett földünk, drága magyar honunk,
koldusokká válunk, aztán elpatkolunk.
A megosztott nép már nem tud összefogni,
csak magukban tudnak csendesen nyafogni.

Eltelt száz esztendő, semmi sem változott,
a magyar szív csendes, végleg elkárhozott.
Akik kiraboltak, mind lenéznek minket,
s büszkén mutogatják fel értékeinket.
Nincsen már hatalmunk, az erőnk is fogytán,
és a magyar nemzet holnapra elfogy tán.
Kiürül az ország teljes éléstára,
átcsap fejünk felett tolvaj nép határa.

Aranyosi Ervin © 2020-06-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
3

By

Aranyosi Ervin: 100 évnyi Trianon

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: 100 évnyi Trianon

Száz éve már, hogy széjjel tépték,
drága hazám szép testedet.
Acsarkodva és meggyalázva,
martak az áruló ebek.

A gyáva népek fogtak össze,
nehogy újra nagyok legyünk,
hagyták, hogy földünk vér fürössze,
– csak Európa volt ellenünk!

Népünket vitték háborúba,
mihez nem is volt sok közünk,
s döntötték lelkünk szörnyű búba,
mert rossz szövetséget kötünk.

Hiénák közt, elárvult nemzet,
megtűrtként éli életét.
Gyalázat szülte nekünk eztet,
egy hazug kor ítéletét.

Turulmadár kitépett szárnnyal,
nem képes szállni szabadon,
édes hazám szétszakítottak,
s folyton a kés van nyakadon.

Száz éves már e hazug rablás,
s a gyáva tolvaj ünnepel.
A szív fájdalma – nem marad más –
elégtételt népünk se lel.

A világ képes bűnben élni,
mely testvéreket szétszakít,
és nem tudunk sorsot cserélni,
mert igaz jog nem létezik!

Az árulókat megbűnhődtük,
s az igazak ma is rabok,
és elnyomás van ősi földön,
és fogynak csak a magyarok.

Mint elhagyott szép, büszke várat,
amit repkény, bozót benő,
úgy ül nyakunkon a gyalázat,
s kifut lelkünkből az erő!

Száz éves gyászban, feketében,
lehajtott fejjel lépkedünk.
Ébredni kéne drága népem,
hősök voltunk, mi lett velünk?

Másokra szállt az ősi jussunk,
rabok vagyunk, nem szabadok!
Ha akarják, hogy szertefussunk,
én akkor is itt maradok!

Őrzöm hazám még élő részét,
vigyázom, az még meglegyen,
az emberiség alja többé
velünk ilyet nehogy tegyen!

Aranyosi Ervin © 2020-06-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
24

By

Aranyosi Ervin: Ha madár volnék

Category: Állatok, természet, Madarak Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment

Fotó: Balog Lajos – Kékbegy

Aranyosi Ervin: Ha madár volnék

Az ablakom alatt a madarak dalolnak,
apró kis torkokból víg dallamok szólnak.
Büszkén magasztalják az élő világot,
mely a csodát adja, s általuk is áldott.
A pici szívükben ott él a Jó Isten,
bennük szeretet van, semmi gonosz nincsen.
Könnyedek, vidámak, egyszerűek, szépek,
hajnalban vigadó, röpke szárnyas népek.

Néha úgy szeretnék én is madár lenni,
a földi gondokon felülemelkedni.
Élvezni a létet, s nem törődni mással,
se a tegnapokkal, sem az elmúlással.
Könnyed szárnyalással élni szabadságom,
csupán fészkem lenne, sose lenne másom.
Ám ha párt találnék, úgy lenne értelme,
hiszen minden napom szeretetben telne.

Hej, ha madár volnék, nem törődnék mással,
beélném ennyivel, élni akarással!
Csak a mának élnék, egyre csak dalolnék,
világomnak boldog teremtője volnék.
Fütyülném dalomat a szép szerelemről,
Isten jóságáról, igaz kegyelemről.
Hálás szívem folyton igazat dalolna,
dalomból szeretet, és szabadság szólna.

Mindenem meglenne, eledelem, fészkem,
mában megteremtett, holnapi reményem.
Sosem őrizgetnék haragot szívemben,
csupa csodás álom ébredhetne bennem.
Tisztelném a világ többi teremtményét,
erre építhetném holnapom reményét.
Minden nap dicsérném az élő világot,
mely az én dalomtól lenne szebb és áldott!

Aranyosi Ervin © 2020-05-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
18

By

Aranyosi Ervin: Hogyan tovább?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment

Aranyosi Ervin: Hogyan tovább?

Civilizációnk rút végéhez értünk?
Nem lettünk bölcsebbek, semmihez sem értünk!
Szakadék szélére vezetett az utunk,
tömeg jön mögöttünk, s repülni nem tudunk!
Lélektelen lények lépnek majd helyünkbe,
vagy chipet ültetnek bús birka fejünkbe,
ne kelljen megélnünk folyton félt halálunk,
hogy lélektelen lénnyé, robotokká váljunk!

Kihal a szeretet? Ez az ember sorsa?
Elfogy a szívünkből a szeretet morzsa?
A tudomány győz le – amit kitalálunk –
s életen át várjuk rettegett halálunk?
Mi lesz a lelkünkkel, ami emberré tesz?
Kell-e még a szívünk, ami együttérez?
Kiszabadulunk-e elménk börtönéből,
vagy elmenekülünk népünk örökéből?

Becsapva, megosztva, szerte-széjjelszórva,
otthonunkba zárva, lelkünkbe tiporva
éljük napjainkat, telve félelemmel,
s lázadni a lelkünk nem tud? Élni sem mer?
Megvezetett világ alszik otthonában,
megszokott életét nem leli a mában,
de vajon lesz-e még ebből feltámadás?
Vagy ez lesz a végső, teljes filmszakadás?

Létezik-e benned elég kíváncsiság,
a színfalak mögött, milyen is a világ?
Hagyjuk-e magunkat vágóhídra vinni,
vagy képesek leszünk önmagunkban hinni?
Teszed, amit fentről tereád kiszabnak,
s élvezed a bűzét a mocskos iszapnak?
Vagy a felszínre mész, tiszta levegőért,
s teszel néhány lépést egy élhető jövőért?

Semmi nem lesz olyan, amilyen volt eddig,
holnap rabságunkat végleg bejelentik,
technika béklyója kerül a karunkra,
s nem találunk többé élő önmagunkra!
Tiéd a választás: – Csendben tűrni, várni!
Vagy sarkunkra állva magunkért kiállni,
hogy az utódaink élhessenek szépen,
s maradjon világunk az ember kezében!

Aranyosi Ervin © 2020-05-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
12

By

Aranyosi Ervin: Szeretném, hogy…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Szeretném, hogy…

Szeretném, hogy szebben élj,
de nem elég a szenvedély,
nem elég vágyni, ami jár,
tanulni kéne adni már!
Tenni a dolgunk. Jobb legyen!
Ne üljünk fenn a gond-hegyen,
változtassunk, amin lehet,
ne lógasd hát dolgos kezed!

Építsd fel új világodat,
váltsd csak valóra álmodat,
és tűzz ki célt, mert élni szép!
Legyen előtted tiszta kép!
Én szeretném, ha ébrednél,
s többre is vágyom én ennél,
szeretném felnyitni szemed,
hogy jelened hová vezet!

Mert itt egy nagy elágazás,
az egyik út a változás,
a másik csak pokolra visz,
de aki szebb világban hisz,
felvállalja, hogy tenni kell,
az utat járva, menni kell,
keresni a miérteket,
s megérteni az életet!

Megtudni mi végből vagyunk,
az utókorra mit hagyunk?
Értelmet nyer-e életünk,
gazdagabb lesz a lét velünk?
Csipegetünk szét szórt magot,
amit a lét elénk rakott,
vagy keressük az igazat,
vagy a világ hazug marad.

Én szeretném, hogy jobb legyen,
hogy a lét boldoggá tegyen!
Ne gépek éljék életem,
ne egy terv történjen velem!
Az legyen, amit  akarok,
igazak legyünk, s szabadok!
Élhessünk valós életet,
mit megszépít a képzelet!

Aranyosi Ervin © 2020-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
9

By

Aranyosi Ervin: Hadd gyújtsak fényt

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Hadd gyújtsak fényt

Lesétált a Nap az égről,
a Hold pedig csavarog!
Kislámpámat meggyújtottam,
sötétben nem maradok.

Nem egyszerű bizony annak,
ki nem érez, ki nem lát,
ragadozók járnak erre,
veszélyes hely a világ!

Lámpást gyújtok a szívembe,
úgy hívják, hogy szeretet.
A fényével beragyogok
ma még alvó szíveket.

Hiszem, már nincs mitől félni,
ha a magány menekül,
felbátorodik a lélek,
mikor nincs már egyedül.

Árva lelkek, fényre várnak,
lámpát gyújtok hát nekik,
a lepkék is ide szállnak,
hiszen a fényt szeretik.

Hadd gyújtsak fényt a szívedben,
engedd éledni a fényt!
Éljünk végre szeretetben,
s adjunk másoknak reményt!

Aranyosi Ervin © 2020-05-09
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
28

By

Aranyosi Ervin: Szeretettel etetni

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Szeretettel etetni

Szeretettel sok-sok szívet
meg lehet etetni!
Mutatni kell a többinek,
hogyan kell szeretni!
Ez a világ, a szeretet
példájára épül,
hagyd hát szíved kiragyogni,
napod ettől szépül!
A szeretet visszaszáll majd
arra, aki adja,
s megszépülhet számára
a világ kis darabja!

Aranyosi Ervin © 2020-04-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
28

By

Aranyosi Ervin: Köszönöm Anyám…

Category: Születésnap, névnap, esküvő, Valentin-nap, nőnap, anyák napja Tags: , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Köszönöm Anyám…

Tőled kaptam a legnagyobb csodát,
az életem, és annak első mosolyát.
Hála neked, hogy élek, s itt vagyok,
valamit ebből tán vissza is adhatok!
Gondoskodtál, hogy emberré legyek,
mutattad azt, hogy mikor mit tegyek,
tőled kaptam az anyanyelvemet,
hogy elmondjam érzéseim neked!

Élő vagyok, neked köszönhetem!
Egy szép világot adtál énnekem.
Széltől is óvtál, féltettél nagyon,
ezt visszaadni, tán sohasem tudom!
De kaptam én tőled sok más csodát,
mit szívemből neked adhatok át,
mert elültetted a szeretet-magot,
most kivirágzott, s tőlem megkapod!

Szeretetem, s a hálám mind tiéd,
az életem kincsét teszem eléd,
mert jár neked, melegíti szíved,
s bárhova mész, ezt magaddal viszed!
Megköszönöm, hogy te vagy az ANYÁM,
az életet, s hogy volt gondod reám!
Teszek róla, hogy boldog, s büszke légy,
a szívemet, hálám teszem eléd!

Tőled lettem, én általad vagyok,
s érted ragyognak ott fenn a csillagok,
neked nyílik minden élő virág,
csak tőled szép és teljes a világ!
Köszönöm hát a mesés életet,
hogy létezem, s itt lehetek veled,
a boldogságom, álmom, örömöm,
mindazt mit adtál, szívemből köszönöm!

Aranyosi Ervin © 2020-04-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
27

By

Aranyosi Ervin: Képzeld el

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Képzeld el

Képzeld el, hogy lesz egy háború,
háború, hová senki sem megy el!
Senki nem lesz többé szomorú,
s az ember úgy dönt: – Inkább élni kell!

Béke száll a földre és reánk.
a szívekbe a szeretet költözik.
Velünk együtt örül jó Atyánk,
s a világ fényruhába öltözik.

Képzeld el, minden harc véget ér,
a fény győz majd a sötétség felett.
Az ember végre boldog révbe ér,
nem harcol, mégis győz a szeretet!

Refrén:

Képzeld el, és legyél boldogabb,
alakítsd át a saját sorsodat!
Példát mutass, figyeljen reád,
s lépjen nyomodba a rettegő világ!

Ne csatározz, hisz nem legyőzni kell!
A világunk békére szomjazik!
Szeress inkább, s egy szebb jövő jön el!
a béke már a lelkünkben lakik!

Refrén:

Képzeld el, és legyél boldogabb,
alakítsd át a saját sorsodat!
Példát mutass, figyeljen reád,
s lépjen nyomodba a rettegő világ!

Aranyosi Ervin © 2017-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »