Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Engedd el a múltad!

Engedd el a múltad
Aranyosi Ervin: Engedd el a múltad!

Tanuld meg a múltat végképp elengedni,
letenni a terhét és szabaddá lenni!
Szárnyalni, mint sólyom, kecsesen az égen,
ki a múlt ágait elengedte régen.

Belénk ültetett hit, ami akadályoz,
mert a jó Isten is felemel magához,
csupán el kell hinned, képes vagy repülni,
nem csak lent a porban bánatba merülni!

Engedd el a múltad, ne cipeld magaddal,
élj a szíveddel is, ne csupán az aggyal,
mert az érzéseid jó irányt mutatnak,
s gondolataiddal holnapodra hatnak.

Csak el kell döntened. Mától kezdve változz!
s figyeld, hogy a holnap mennyi újat, mást hoz.
Engedd el a múltat és kezdj el repülni,
ne hagyd magad többé posványba merülni!

Kezdj el tehát mától szebb életre vágyni,
terhek nélkül könnyebb boldogabbá válni.
Teremts gondolattal csodás szép világot,
olyat, mire szíved évek óta vágyott!

Aranyosi Ervin © 2016-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A kutyában nem csalódhatsz

KUTYABARI_MATRICA_70X146
Aranyosi Ervin: A kutyában nem csalódhatsz

A kutyában nem csalódhatsz,
nem ígér, nem hiteget!
Nem hazudik, s nem akar mást,
csak együtt lenni veled.

Ennyi csak az elvárása,
s odaadja mindenét.
Azt akarja, légy gazdája,
s őrizd a tekintetét.

Elfogad az istenének,
rád bízva az életét,
s mindazt, amit birtokolhat,
előbb leteszi eléd.

Kiteszi a szívét, lelkét,
csak te vagy a mindene,
az élete azon múlik,
Te mivel teszed tele?

A szeretet jó példája,
a hűség, az ő maga.
Amíg élhet, te rád ragyog,
szemfényének csillaga.

Nem csalódhatsz a kutyában,
megbízható jó barát,
s megmutatja az emberi
lélek jobbik oldalát!

Aranyosi Ervin © 2016-11-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A kutyád

A kutyád
Aranyosi Ervin: A kutyád

A szeméből hűség árad,
neked adja mindenét!
Ő barátod, méltó társad,
benned látja Istenét!

Védelmezi ingóságod,
megvédi a birtokod,
óvja, védi a családod,
hát szeretni van okod.

Te vagy a szíve szerelme,
rólad szól az élete.
Rád irányul a figyelme,
napját te töltöd tele.

Amíg csak él téged szolgál,
megbecsülést érdemel,
ha szereted máris jól jár,
boldog, mikor érdekel.

Becsüld hát meg kedves lényét,
hisz te vagy a mindene!
Szeretettel tükrözd fényét,
visszaadnod illene!

Aranyosi Ervin © 2016-10-30.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiszek Istenemben

Hiszek Istenemben

Aranyosi Ervin: Hiszek Istenemben

Hiszek az Istenben, úgy, ahogy a Napban,
még ha nem is látom minden pillanatban,
még ha nem is érzem meleg, tiszta fényét,
akkor is birtoklom éltető reményét!

Hiszek Istenemben, mint éltető esőben,
mert áldását szórja, s nem vár semmit tőlem.
Nincs is egyéb dolgom, mint szívemből adni,
szeretetét szórva, a világra hatni.

Hiszek az Istenben, mint tiszta levegőben,
lélegzetvételben, melyből kijut bőven,
s amely életben tart, s a tüdőmbe árad,
amit a jó Isten adni el nem fárad.

Hiszek a szavakban, lelkem erejében,
amit Isten adott, hogy világát éljem.
Enyém a teremtés, gondolat hatalma,
és enyém a tudás, s jelképe, az alma.

Hiszek Istenemben, enyém gazdagsága,
az élet fájának gyümölcstermő ága.
Csak az nem az enyém, miben hitem gátol,
mert azt megtagadja lelkem önmagától.

Mert Istenem megad mindent, amit kérek,
mit el merek hinni, vagy amit remélek,
s amit én úgy hiszek: – Jár, mert megérdemlem,
aminek a magja kicsírázik bennem.

Elérhetek bármit, miben hinni merek,
mire képes vagyok, úgy mint „Isten-gyerek”,
akit teremtője ezzel felruházott,
kit képességekkel gazdagon megáldott.

Hiszek az Istenben, magáért teremtett,
hogy a világában én teremtsek rendet,
s adott nekem hozzá végtelen sok társat,
hogy egy színes álmot majd valóra váltsak!

Hiszek Istenemben, a szeretet szavában,
szeretetet szórni, a dolgom a mában!
Hitet, reményt adni fénnyel a sötétben,
tenni, amit tudok, csendben, észrevétlen…

Aranyosi Ervin © 2016-10-29.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nehéz megérteni, elfogadni…

nehéz megérteni, elfogadni
Aranyosi Ervin: Nehéz megérteni, elfogadni…

Ha elment szeretted és a szíved gyászol,
lelked betegíted meg, ha nem vigyázol.
Ha el tudnád hinni: – Nem létezik halál!
A lélek a végén megnyugvásra talál.

Mint egyes népeknek, ünnepelned kéne,
mert létsíkot váltott, s belépett a fénybe.
Persze, megértelek, hogy nagyon hiányzik,
ürességet érzel, arcod könnyben ázik.

Mintha végtagodat vágták volna tőbe,
s tették volna földbe, néma temetőbe.
Ám a temetőben nincsenek jó lelkek,
mert a fénybe lépve szebb világra lelnek.

Testüket vetik le, s földnek visszaadják,
földi jelmezüket maguk mögött hagyják.
Fent már várják őket, igaz szeretettel,
s később újabb létre születik az ember.

Az élet tanulás, jobbá kéne válnunk,
haragunk, bánatunk, dühünk nyomja vállunk.
Megoldást minderre a szeretet jelent,
amely világunkból mennyországot teremt.

Amíg nem békélünk végleg meg a rosszal,
addig hadakozunk a sötét gonosszal.
Bár a jó Istenünk vár minket a fényben,
rettegjük halálunk, nehogy utolérjen.

Aranyosi Ervin © 2016-10-28.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szólt hozzám az Úr

Szólt hozzám az Úr

Aranyosi Ervin: Szólt hozzám az Úr

Szóltam az Úrhoz, s válaszolt.
Lelkemben kelt egy gondolat.
Talán csak szívem álma volt?
– Oldd meg magad a gondodat!

Hiszen a gondolat teremt,
s a hit mindenben támogat.
Neked adtam a végtelent,
a szíved mégis fáj sokat.

Beléd ültettem a reményt,
s amire vágysz, azt megkapod!
Hogy megláthasd, kaptad a fényt,
és időt rá, – a holnapot.

Csak sóvárogsz, de nem hiszel,
nem érzed úgy, hogy jár neked!
Mindenbe kétséget viszel,
koldus vagy, ki csak kéreget!

És hiába nyújtom feléd,
neked adnám a kék eget,
csak elfogadnod illenék,
de nem nyúl felé két kezed.

– Hát nem kell mégsem? – Megmarad!
Lesz majd talán ki elveszi!
Te meg csak áltatod magad.
Más elfogadja, s élvezi!

Na persze, akkor fáj szíved,
az irigység megmérgezi,
a másiknak mindent lehet,
hát ezt az Úr miért teszi?

Biztattalak, álmodni merj!
Nagyot, gazdagot, fényeset!
Tapasztald meg, hogy végre nyerj,
a választás is rád esett!

Tárd ki karod, várd a csodát,
s képzeld, hogy máris a tiéd.
A jövőt mában élve át,
legyen öröm a földi lét!

Legyen kincsed és örömed,
tapasztalj, élvezd, boldogulj!
Mert vágyat megélés követ,
s nem kell, hogy ezért térdre hullj!

Hisz gyermekem vagy én nekem,
s ha kérsz, oly szívesen adok.
Lelkedben ott szól énekem,
s örökre veled maradok!

Aranyosi Ervin © 2016-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A világon annyi ember…

A világon annyi ember
Aranyosi Ervin: A világon annyi ember…

A világon annyi ember
nem hisz a csodákban.
Nem látja meg a szépséget,
a nyíló virágban.
Nem képes a pillanatban
szívből elmerülni.
Nem képes a természethez
közelebb kerülni.

A világon annyi ember
vár a nagy csodára,
bár ott van az orra előtt,
észlelésre várva!
Bezárt lelke pénzre, kincsre,
gazdagságra vágyna,
ahelyett, hogy napjaiban
örömet találna.

A világon annyi ember
nem képes szeretni,
a szépséget, a jóságot,
szívvel észre venni.
A jót, jóval viszonozni,
tiszta szívvel adni,
élvezni a percek súlyát,
jelenben maradni.

A világon annyi ember
másképp éli létét.
Könyörögve kéri Isten
kegyes segítségét.
A teremtő pedig teremt,
„két kezével” adja,
ám hit nélkül az adományt
zárt ajtó fogadja.

A világon annyi ember
nem érti a dolgot.
Miért szakad rá szenvedés,
és miért nem boldog?
Nem érti az életét,
hogy mi lehet a nyitja,
így aztán e kétes tudást
másnak is tanítja.

A világon annyi ember
tanulhatna élni,
mert a holnap lehet szép is,
nem kell tőle félni.
A tegnapon túl kell lépni,
mindent megbocsájtva,
csak az örömöt keresni,
csak a szépet látva…

Aranyosi Ervin © 2016-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Éld a lét szebbik oldalát!

éld a lét szebbik oldalát
Aranyosi Ervin: Éld a lét szebbik oldalát!

Ha elvesztetted minden álmod,
s üres, sivár az életed.
Ha élet célod nem találod,
mit ad az élet még neked?
Ha úgy hiszed, hogy ez a sorsod,
– hát eltévedtél valahol.
A vágyad szép szívedben hordod,
mely mellkasodban zakatol.

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

A megoldást, ha mástól várod,
üres lesz könyved, papírod!
Az élet, az csak a tanárod,
de újjal tele te írod.
Ha nincs jövőre késztetésed,
ha szétfoszlottak álmaid,
ki rakja össze az egészet?
A mestered kiben lakik?

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Ne hidd, hogy álmok nélkül élni,
tengődni jöttél le ide!
Nem kell a világodtól félni,
mint akit erre hajt hite.
Istentől várod a megoldást,
s hiszed, hogy hátat fordított?
Pedig támogat, úgy ahogy mást,
csak füledbe még nem ordított!

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Apró jelek utat mutatnak,
ha keresed, hát megleled.
Nincs sorompója az utadnak,
csak keresd meg a jeleket.
Mágnesként vonzol vágyaiddal,
s kapod, mit lelked elfogad.
Segíthet mantra, apró kis dal,
mely irányítja napodat.

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Szemedet mindig nyisd a jóra,
lelked a jó felé vezet.
Hasznosan teljen minden óra,
öröm kísérje léptedet.
A piciért is legyél hálás,
ez vonzza aztán a nagyot.
Legyen célod a jobbá válás!
Urad cserben sosem hagyott.

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Segíts magadon és meglátod,
Isten onnantól megsegít.
Ha léted kincsét megtalálod,
elfogynak kétségeid.
Engedd a fényt az életedbe,
árnyékban élni nem lehet!
Mert, ha a fény, s a szív vezetne,
élveznéd ezt az életet.

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Keress új vágyat, színes álmot,
ragadjon el a képzelet!
Az utat könnyen megtalálod,
mert mindig szembe jön veled.
Az akadályok támogatnak,
hogy később, máskor jobb legyen,
Tanítóként te reád hatnak,
hogy átjuthass a gondhegyen.

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Ha felhők mögött is meglátod,
hogy szép Napod reád ragyog,
másképp látod majd a világot,
s érzed, Isten el nem hagyott.
Csak túl kell lépned a sötéten,
ott vár a fény és az öröm.
Sétálj végig a földi léten,
és mondd: – Utam magam töröm.

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Okozz másoknak boldogságot,
mert amit adsz, azt is kapod.
Szeresd szebbé a nagy világot,
arcod tükrözze a napot.
Mosolyod bentről melegítsen,
szívedet béke járja át.
Hagyd, hogy ez jobb kedvre derítsen,
éld a lét szebbik oldalát!

Aranyosi Ervin © 2016-08-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha meg mernéd tenni…

Aranyosi Ervin: Ha meg mernéd tenni…

Van, hogy tetteidben a hited meggátol,
ha meg mernéd tenni, működne magától.
Ha meg mernéd tenni, mire lelked lépes,
rájönnél, a Földön minden lehetséges.
Ha meg mernéd tenni, változna világod,
kitágulna tered, kinyílna virágod,
s lennél teremtője saját életednek,
melyet csak hiteddel, s csak te élheted meg.

A jó Istenednek, nincs saját vallása,
egyik sem az övé, s ne akard, hogy lássa,
hogy te térden csúszol, mint valami féreg,
míg az álnok lelkek te belőled élnek.
A jó Isten hagyja a világot folyni,
csupán csak tapasztal, s nem fog beleszólni.
Segít kérés nélkül, s támogat, ha kéred,
de tudd, önmagadtól nem védhet meg téged!

Nem nyerhetsz örömöt, ha álmod nem látod,
míg a mások útját, kerülőjét járod.
Amíg másokra vársz, amíg nem cselekszel,
amíg a sarkadra nem állsz végre egyszer!
Amíg bábuként élsz, meg van írva sorsod,
míg idegen kéz tör orrod alá borsot,
amíg nincsen célod, míg utad nem látod,
addig a teremtőd, bíz’ meg nem találod!

Pedig ott él benned, s ott él körülötted,
de te hátra nézel, mi maradt mögötted?
Fogva tart a múltad, nem bírod letenni,
nem mersz megváltozni, új emberré lenni.
Te írod a sorsod, nem Isten vezérel,
Ő csak megtámogat gondos, jó kezével.
Amit csak megálmodsz, azt adja kezedbe,
figyeld, milyen dolgok jutnak az eszedbe!

Ha félsz valamitől, akkor azt teremted,
a vágy, s a félelem, a teremtő benned!
Figyeld önmagadat, s csak azt gondold végig,
hogy a vágyak útján juthatsz fel az égig.
Béklyód a félelem, mely lehúz a mélybe,
s ne bízz a károgó, rosszalló személybe’!
Alakítsd hitedet, bízz csak önmagadban,
merj nagyot álmodni minden pillanatban!

Aranyosi Ervin © 2016-06-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Napi tanítás

napi tanítás
Aranyosi Ervin: Napi tanítás

– Na, kisfiam, akit ott látsz, az nekünk az „Isten”!
Őt kell mindig kiszolgálni, és más dolgunk nincsen…
Megvédjük az értékeit, őrizzük épségét,
folyamatos műszak lesz ez, s nem tartunk hétvégét.
Ő ad nekünk lakóhelyet, ő az, aki táplál.
Ha kedve van játszik velünk, kedvesebb a vártnál.
Ám a többi „sima szőrűt” tartsd jó távol innen,
idegennek, itt a házban semmi dolga sincsen.
Nincs más dolgunk a világban, mint „Istent” szolgálni,
akkor tudunk a szemében jó kutyákká válni…

Aranyosi Ervin © 2016-06-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva