Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

ápr
20

By

Aranyosi Ervin: Havas gólyafészek

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Havas gólyafészek

Gólya mama, gólya papa ilyet még nem látott:
– Jéggé fagyott hótakaró fedi a világot!
Mivé lett a pihe-puha, melengető fészek,
hóban áznak a tojások, didereg az élet.

A gólyákat hó takarja, s nincs mi melegítsen,
nincsen napfény, langyos szellő, ami megsegítsen.
Hazajöttek Afrikából, üzenetet kaptak,
s nem találják a nyomát sem a meleg tavasznak.

Hogyan kéne segíteni, hogy mentsük meg őket,
hogy kergessük messzi tájra a gonosz felhőket?
Hogyan tegyük élhetővé újra a világot?
Kérjük Istent, legyen újra a kihűlt Föld áldott!

Aranyosi Ervin © 2017-04-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
4

By

Aranyosi Ervin: Csodákra vársz?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Csodákra vársz?

Csodákra vársz, s nem veszed észre őket.
Látsz bús férfiakat, szeretetlen nőket,
s elhiszed, hogy neked ugyanúgy kell élni,
nem mered az utad másikra cserélni.

Pedig annyi csoda lézeng körülötted,
csak a figyelmedet hamishoz kötötted.
Gondolat kátyúban kereked elakad,
mások rossz nyomában vezetteted magad.

Nem is mersz álmodni nagyot vagy merészet,
előre lejátszod szinte az egészet,
kétségek közt vergődsz, magadat legyőzöd,
hamis próféciák térképeit őrzöd.

Pedig csak múltadból kellene kilépned,
s végre az önálló életedet élned,
hagyni, hogy a lelked szabad legyen újra,
saját útját járni végre megtanulja!

Hunyd be a szemedet, teremts a hiteddel,
ne küszködj a léttel, mint megannyi ember!
Engedd, hogy a lelked szép célokat lásson,
ne rágódjon többé múlton, elmúláson!

Légy csak gyermek újra, akarj nagyra nőni,
holdfényben fürödni, Napban tündökölni,
szabadon táncolni életed szép táncát,
lerázni magadról a magány rút láncát.

Keresd a lelkednek szerethető felét,
s hidd el a sorsod majd tálcán hozza eléd,
keress komoly, szép célt, s indulj el feléje,
s hagyd, hogy éhes lelked önmagát megélje!

Újra gyermek szemmel figyeld a világot,
s élvezz minden percet, mellyel Isten áldott!
Ébredjen szívedben boldogságos hála,
s érezd, minden percben a mennyben vagy, nála!

Aranyosi Ervin © 2017-04-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
28

By

Aranyosi Ervin: A boldogság megérkezett!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A boldogság megérkezett!

Amikor a csend beszédes,
mikor melletted ül az ÉDES,
mikor a világ elvarázsol,
s megóv a világ száz zajától.

Mikor a lélek összeolvad,
s megéled örök önvalódat,
mikor lelketek eggyé válik,
s együtt maradtok mindhalálig.

Megéled a csodás szerelmet,
önfeledt leszel mint egy gyermek,
az Univerzum is kitágul,
s az Isten hírt ad önmagáról.

Akkor megtudod mi az élet,
s többé máséra nem cseréled,
csak a perceket élvezed:
a boldogság megérkezett!

Aranyosi Ervin © 2017-03-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
7

By

Aranyosi Ervin: Élet ott van…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , 2 hozzászólás

élet ott van
Aranyosi Ervin: Élet ott van…

Élet ott van, ahol Isten,
Isten nélkül élet nincsen.
Ha Őt, egyszer nem találod,
akkor eljött a halálod…
Elhagyod a földi tested,
bár lélekként ezt kerested.
Élőként pedig a módját:
más emberek, miképp hordják?
Porhüvelyünk mégsem játék,
inkább isteni ajándék.
Ha teheted, ápold, óvjad,
hogyha lehet hosszan hordjad!

Jó hírem van: halál nincsen,
mindenütt ott van az Isten!
Csak te hiszed, hogy elhagyott,
de nézz körül, nem vagy halott!
Tudod, soha nem is leszel,
öröklétűként létezel,
Amit úgy ismersz, halálod,
elfogadod, kitalálod,
s amíg nincs rá magyarázat,
addig elméd folyton lázad.
Bizony, jól át lettél vágva,
ha nem hiszel más világban.

Hiszen Isten ott él benned,
s enged teremtővé lenned.
Nincs halálod, elmúlásod,
jövőd alapjait ásod.
Ha félelmed elfelejted,
felszabadult lehet lelked,
s az életed szebbé válhat,
öröm, álom rád találhat.
Ha az Istent megtalálod,
többé nem féled halálod!
Aranyosi Ervin © 2017-03-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
24

By

Aranyosi Ervin: Ábrándozni jöttem

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 3 hozzászólás

Ábrándozni jöttem

Aranyosi Ervin: Ábrándozni jöttem

Ábrándozni jöttem. Szálló felhőt látni.
Színes szirmot bontó virágot csodálni.
Testvérként tisztelni körülöttem mindent.
Önmagamba nézve felfedezni Istent.

Szeretni a világ minden élő lényét,
magamba fogadni éltető Nap fényét.
Langyos, lágy esőben ázni, megfürödni,
szerető szívekben élni, tündökölni.

Ábrándozni jöttem, önmagamból adni!
Megpróbálni mindig embernek maradni.
Megmutatni másnak, mitől szép az élet,
azt, hogy nincsen pokol, s nincsen végítélet.

Mert mind lelkek vagyunk, kik élünk e Földön,
Csupán elhitetik, de ez itt nem börtön,
csak a lehetőség csodaszép világa,
lelkünk tükörképe, életfánknak ága.

Belsőnk tükörképe, képzeletünk része,
erre épül külső világunk egésze.
Kiküldött kérdésre kapott válasz mása,
a világ szívének együtt dobbanása.

Ábrándozni jöttem, s megtanultam félni,
halálomat várni, múlt-árnyékban élni.
Pedig jobb lett volna gyermeknek maradni,
békességben élni, tiszta szívvel adni.

Nagy kár, hogy az ember nem érti a létet,
ezért teremt lelke poklot és sötétet.
Pedig teremthetne fénylő Mennyországot,
élhetővé téve újra a világot.

Lelkünk mért nem talál megnyugvást és békét?
Mért vezetjük félre a jövő nemzedékét?
Rossz hitet, rossz kulcsot adva a kezébe,
mástól szerzett tudást hazudva szemébe.

Ábrándozni jöttem, lássál velem álmot,
teremtsünk a földön élhetőbb világot!
Hiszen minden megvan a jó teremtéshez,
csak figyelnünk kéne, szép szívünk mit érez.

A szívünk vezessen és sosem az elme,
mindig csak a jóra áradjon figyelme.
Legyen szebb a világ, csodás körülöttem,
én élni szeretnék. Ábrándozni jöttem!

Aranyosi Ervin © 2017-02-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
12

By

Aranyosi Ervin: A lélek nem öregszik

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , 1 Comment

A lélek nem öregszik
Aranyosi Ervin: A lélek nem öregszik

Tudod, a lélek nem öregszik,
sőt gyakran újjászületik.
Ha azt teszed pont, ami tetszik,
lesznek még szép ünnepeid!
– Bizony, a lélek halhatatlan,
csak új testben új létre lel,
és megjelenik más alakban,
s elhiszi, hogy itt félni kell!

Nincs mitől félni a világban,
hisz minden érted létezik!
Találd meg célod itt, a mában,
lelked a jóra éhezik!
Szeretetre, megbecsülésre!
Szeresd hát előbb önmagad!
Szeretni kell, hát vedd már észre,
ha többet adsz, több is marad!

Ha félelmeid elfelejted,
szabad leszel, mint a madár.
Az ember teremtésre termett,
okot, szép célt mindig talál.
Keresd a vidámat, a szépet,
azt, ami jókedvre derít,
te rólad szóljon ez az élet,
fiatalítsd meg sejtjeid.

Keress magadnak új kalandot,
olyat, mi tetszik, s érdekel!
Pengess meg mától egy új lantot,
s lelked is boldog létre lel.
Teljesítsd végre be a vágyad,
s léted legyen örömteli.
Legyen az Isten vendég nálad,
ki benned jó kedvét leli!

Aranyosi Ervin © 2017-02-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
31

By

Aranyosi Ervin: Áradjon a szeretetet

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , 2 hozzászólás

Császár Tamás festménye

Császár Tamás festménye

Aranyosi Ervin: Áradjon a szeretetet

Ha majdan egy napon a szeretet fénye
egyformán árad szét minden földi lényre,
árnyék és sötétség, mind elmenekülnek,
s ha a bűnös lelkek is fénybe kerülnek,
akkor itt e Földön eljön a Mennyország,
s mosolytól ragyognak az emberi orcák.

Ha majd minden lélek adni, s kapni képes,
s közeledni akar a másik szívéhez,
akkor látni fogjuk, mily nagy az ereje,
milyen erősen vonz szívünknek deleje!
Mindenki képes lesz csodát létrehozni,
s nem akar majd senki, semmit elorozni!

Mert a szívszeretet, mások szívét vonzza,
az ember örömét, jó kedvét fokozza,
és terjedni képes szerte a világban,
így fürdik a lélek szerető fényárban.
A szeretet erő, mi a jót fokozza,
lelked egy boldogabb, fénylőbb szintre hozza.

Elmúlhat az önzés, meggyógyul világunk,
megértjük a létet, s nem féljük halálunk.
Megtaláljuk Istent, egyéb célunk nincsen,
nem marakodunk már kétes, földi kincsen,
csupán csak élvezzük létünk tiszta fényét,
magunkhoz ölelve a világ egészét.

Gyújtsunk hát szívünkben szép, szeretet lángot!
Fényünkkel ragyogjuk be e szép világot!
Egyetlen egy szív se maradhasson árva,
ne lehessen lélek gondok közé zárva!
Ne legyen éhező, mindenkinek jusson,
a szeretet fénye a Földön szerte fusson!

Jöjjön el az Isten fénylő Mennyországa,
boruljon a világ fénybe és virágba!
Egymás kezét fogva a nép ünnepeljen,
önmagába nézve megnyugvásra leljen.
Minden éhezőnek jusson elég étel,
boldoguljon mind-mind, ne legyen kivétel!

Legyen világosság, hogy mindenki lásson,
segítsen önmagán, és segítsen máson!
Kezdd el osztogatni szereteted fényét,
add vissza az ember utolsó reményét,
hited szent vizével locsolgasd álmait,
érezze, hogy az Úr a lelkében lakik!

Aranyosi Ervin © 2017-01-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
29

By

Aranyosi Ervin: Ha láz aláz

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , 1 Comment

ha láz aláz
Aranyosi Ervin: Ha láz aláz

Ha láz aláz, hagyd magadat,
hidd el, hogy az jó neked!
A gyógyító immunrendszer
forrósítja véredet.

Tudod, a láz nem azért van,
hogy gyógyszerrel csillapítsd!
Azért van, hogy szervezeted
meggyógyulni megtanítsd.

A tested csak forrong, lázad,
megszokottól menekül,
elbújna a nagy világtól,
amíg nincsen remekül.

A sérült is sebét nyalva,
elbujdosik valahol,
nem rohangál, nem vadászgat,
elbújik az ég alól.

Vagy a munka elől bújik,
mert élni is kedvtelen.
Szervezete jöjjön rendbe,
benne újra rend legyen!

Amíg pihen, belsejében
immunrendszer működik,
ha nincs elég meleg hozzá,
akkor bizony küszködik.

Ne csillapítsd hát a lázat,
maradj nyugton, az a jó,
hadd simítsa ráncaidat
a láz, mint egy vasaló!

A lázzal a jó Istennek
egy különös célja van:
Amíg pihensz, gondolkozz el,
ne rohangálj céltalan.

Mi nem volt jó, mi nem tetszett,
mi bántotta lelkedet?
Mit tehetnél legközelebb,
hogy ne fájjon így neked?

Ha a választ megtalálod,
megoldod a gondodat,
a tested is egészséges,
a lelked is boldogabb!

Aranyosi Ervin © 2017-01-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
24

By

Aranyosi Ervin: Teremts magadnak!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Teremts magadnak
Aranyosi Ervin: Teremts magadnak!

Mikor reggel felkelsz, s felébred a hála,
akkor Istennél jársz, s boldog lehetsz nála.
Légy csak hálás azért, amit eddig kaptál,
ne zsongjon úgy fejed, mint felbolydult kaptár!
Elméd csillapítsd le és szívedet tárd ki!
Gondolj önmagadra, mert nem vagy akárki!
Egy vagy teremtőddel, annak fontos része,
s körül vesz a többi, a világ egésze.

Nem csak a semmiből, nem csak úgy születtél.
Okkal, tiszta céllal, tapasztalni lettél!
Megélni világod, javítani rajta,
akad itt feladat, mindenféle-fajta.
Ne akarj küzdeni, s ne akarj harcolni,
nem kell életednek háborúról szólni!
Mosolyt, szeretetet ajándékozz másnak,
s lásd a többieket éppen úgy, hálásnak.

Rajtad múlik minden, alakítsd a sorsod,
hiszen a teremtést adományként hordod!
Gondolatod figyeld, szép dolgokon járjon,
akarj változtatni ezen a világon!
Ahhoz, hogy változzon minden körülötted,
legyen gondolatod saját újszülötted!
Olyat indíts útnak, mit szívesen kapnál,
ami boldoggá tesz, amit elfogadnál.

Dédelgess magadban néhány kedves álmot,
olyat, melyre lelked már régóta vágyott.
Képzeld el, vetítsd le lelked mozivásznán,
mint egy kincskereső, kincsekre találván.
Lásd, hogy már a tiéd, teljesült a vágyad,
érezd, nincs boldogabb lény a Földön nálad,
s tudd, hogy megkaphatod, hidd el, hogy jár neked,
érted teremti meg drága, jó Istened.

Azzal meg ne törődj, hogyan lesz a tiéd,
váratlan csodáktól hemzseg a földi lét!
Csupán szegény lelkek nem merik elhinni,
hogy aki hittel él, többre tudja vinni.
Sokan gondolják úgy: – hiszem majd, ha látom!
Pedig máris látnád, ha hinnél, barátom!
Mert, ha kifogást gyárt az emberi elme,
elkerüli a célt teremtő figyelme!

Régi, rossz hiteddel te építesz gátat,
ezért van hogy vágyad nem teljesül, várat.
Ha a képzeleted szabadon használnád,
s hinnéd már a tiéd, s nem csak úgy elvárnád,
teremtésed tárgya végre megjelenne,
valóságod része, tényleg tiéd lenne!
Lásd, érezd. hogy megvan, élvezd ki egészen,
mert ha elképzeled, látni fogod, készen!

Aranyosi Ervin © 2017-01-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
22

By

Aranyosi Ervin: Megtaláltam Istent

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , 7 hozzászólás

Megtaláltam Istent
Aranyosi Ervin: Megtaláltam Istent

Drága jó Istenem, mindig attól féltem:
mikor imádkoztam – magamban beszéltem.
Pedig, hidd el, mindig csak hozzád akartam,
elhitették velem, hogy kívül vagy rajtam.
Imádkozás közben kifelé, figyeltem,
s azokat, kik láttak, szívből irigyeltem.
Kérdeztem, hogy: – Tényleg, hol lehet az Isten,
kiabálnom kéne, hogy rajtam segítsen?
Aztán az imámat befelé mormoltam,
elmondtam némán is, csak úgy csendben, szótlan.
És lám, csoda történt, imám meghallgattad,
végre rád találtam, hitem visszaadtad!
Mert, aki megtalál, nincs boldogabb nála,
mert szívét kitölti szeretet és hála!

Rájöttem, hogy itt élsz a lelkembe zárva,
ezért nem lehetek magányos, vagy árva!
Ha hozzád szólanék, nem kell ahhoz menni,
elég csak lelkemre, és terád figyelni.
Drága jó Istenem, mindig is itt voltál,
mikor jót akartam, a szívemből szóltál.
Máshol kerestelek, de rád leltem végre,
magamba tekintek, nem a magas égre.
Ha kitárom karom, magamhoz ölellek,
ha magamba nézek, lelkemben meglellek.
Ahogy bennem itt élsz, úgy élsz a világban,
s tudom, megtalállak fűben, kis virágban,
s mindenben a Földön, mi a teremtményed,
onnan reám köszön a szerető fényed.

Aranyosi Ervin © 2017-01-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »