Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Reménye vesztett szerelem

reménytelen szerelem
Aranyosi Ervin: Reménye vesztett szerelem

Rólad szól minden a világban, minden mi el nem érhető.
Csillámló csermely csobogása, völgy fölé nyúló hegytető.
Szárnyaló sólyom lebegése, lelkemben kélő gondolat,
mikor a kéz nem ér el mégse, s a szó, csak bennem ott marad.
A csoda, amely csupán csak álom, és minden éjjel feldereng,
aztán napközben nem találom, s hiába vágyom, – nem lehet!
Csillag vagy nékem fenn az égen, s nekem ragyogsz ott, jól tudom,
s nyújtom kezem – téged elérjen – de elveszítlek félúton.

A remény olyan akár a lépcső, mely hozzád visz az égbe fel,
s a nap végén – tudom már késő – ma már nem érlek mégsem el!
Ám minden nappal újra kezdem, s ezt nem veheti senki el,
megfürdöm szép tekintetedben, s nekivágok, mert menni kell!
Küzdök érted, de el nem érlek, az élet játszik csak velünk,
a remény mégis újra éled, mert találkoznunk kell nekünk!
Előbb én voltam megkötözve. Házasság rabja voltam én.
Lelkem bilincsben hánykolódott, ezért hát vak volt a remény.

Mikor már végre szabadultam, te tetted rabbá lelkedet,
s hiába vágy, vagy csalfa ábránd, közös utunk mégsem lehet!
Szerelmünk így nem érhet véget! Nem porlad el, lángol tovább!
Legyőznék időt, messzeséget, bárcsak teremthetnék csodát!
Szívem, bár szinte belerokkan, szerelmem mégis élteti,
elsüllyed néma fájdalomban, de mindhiába: – Kell neki!
A boldogság elérhetetlen, hitem mégis éltet tovább,
nincs olyan pontja életemnek, ahol ne lelnék újra rád!

Mélységes fájdalomban élek, s hiszem, hogy egyszer véget ér,
mert szerelmem feladni félek, veled mindenem veszteném!
Mi marad röpke életemből, ha nem gondolhatok reád?
Járom utam, vakon, merengve, s várok, míg szemem újra lát.
Találkozunk a végtelenben, hiszem majd így lesz, érzem én,
talán a fátyol majd lelebben, szerelmünk boldog kezdetén.
Csak a remény, mi táplál engem, mely boldogsággal hiteget,
addig is őrzöm álmaimban elérhetetlen szívedet.

Aranyosi Ervin © 2016-10-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szólt hozzám az Úr

Szólt hozzám az Úr

Aranyosi Ervin: Szólt hozzám az Úr

Szóltam az Úrhoz, s válaszolt.
Lelkemben kelt egy gondolat.
Talán csak szívem álma volt?
– Oldd meg magad a gondodat!

Hiszen a gondolat teremt,
s a hit mindenben támogat.
Neked adtam a végtelent,
a szíved mégis fáj sokat.

Beléd ültettem a reményt,
s amire vágysz, azt megkapod!
Hogy megláthasd, kaptad a fényt,
és időt rá, – a holnapot.

Csak sóvárogsz, de nem hiszel,
nem érzed úgy, hogy jár neked!
Mindenbe kétséget viszel,
koldus vagy, ki csak kéreget!

És hiába nyújtom feléd,
neked adnám a kék eget,
csak elfogadnod illenék,
de nem nyúl felé két kezed.

– Hát nem kell mégsem? – Megmarad!
Lesz majd talán ki elveszi!
Te meg csak áltatod magad.
Más elfogadja, s élvezi!

Na persze, akkor fáj szíved,
az irigység megmérgezi,
a másiknak mindent lehet,
hát ezt az Úr miért teszi?

Biztattalak, álmodni merj!
Nagyot, gazdagot, fényeset!
Tapasztald meg, hogy végre nyerj,
a választás is rád esett!

Tárd ki karod, várd a csodát,
s képzeld, hogy máris a tiéd.
A jövőt mában élve át,
legyen öröm a földi lét!

Legyen kincsed és örömed,
tapasztalj, élvezd, boldogulj!
Mert vágyat megélés követ,
s nem kell, hogy ezért térdre hullj!

Hisz gyermekem vagy én nekem,
s ha kérsz, oly szívesen adok.
Lelkedben ott szól énekem,
s örökre veled maradok!

Aranyosi Ervin © 2016-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Felemelő érzés

a napkorongot
Aranyosi Ervin: Felemelő érzés

A Napkorongot, mint labdát, felemeltem,
és melegsége átjárta a lelkem.
Megéreztem, hogy én is Nap vagyok,
s a lelkem bentről, kifelé ragyog.
Kaptam belőle egy nagy szeletet,
s mint édes lé csordult a szeretet.
Fénycseppeket  szórtam a Nagyvilágra,
melegítse, kinek a szíve árva,
kinek a szíve majdnem megfagyott,
akit egy másik rútul elhagyott.
Mert kell a fény és kell a szeretet,
hogy felnyissak  lesütött szemeket,
hogy meglássák a  létnek célja van!
Az elmúlás csupán a céltalan.

Aranyosi Ervin © 2016-08-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gólyaorr

Gólyaorr

Fotó: Májinka András

Aranyosi Ervin: Gólyaorr

Nyirkos erdőn, árokszélen nyílik kis virága,
Öt szirmával csodálkozik rá a nagyvilágra.
Rózsaszínes, vagy pirosas gyógynövény a lelkem,
csillapíthat külső-belső vérzéseket bennem.
A virágok párosával merednek előre,
ha beérik, a termése: – mint a gólyacsőre.
A magjait szerteszórja parittyamódjára,
területet így foglal ő már a jövő nyárra.

Aranyosi Ervin © 2016-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Fekete cica

fekete cica

Aranyosi Ervin: Fekete cica

Fekete a bundám, fényesen világít.
Rabul ejtek vele, ha akarom, bárkit.
Átmegyek előtted, felhívom figyelmed,
a kecsességemért sokan irigyelnek.
Ám én mást szeretnék, szeretetre vágyom,
símogass, kényeztess, csupán  ezt kívánom!
Nincs varázs hatalmam, nem hozok rád rosszat,
nem vagyok játéka ördögi gonosznak!

Felejtsd el hát kérlek a rút babonákat,
mit kártékony elmék rólam kitaláltak.
Bár a bundám sötét, tiszta az én lelkem,
más bolondságáért kell csak vezekelnem!
A szabadságomat őrzöm minden áron,
de gondoskodásod egész nap kívánom.
A szeretetedért szívem tudom adni,
úgy szeretnék mindig a cicád maradni.

Aranyosi Ervin © 2015-11-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretni jöttem

aranyosi_ervin-szeretni_jottem
Aranyosi Ervin: Szeretni jöttem

Szemem csukva, arcom ragyog.
Hahó világ! Hát itt vagyok!
Leszülettem, hogy itt legyek,
hogy jó legyek és jót tegyek.

Az arcomon mosoly ragyog,
amit neked tovább adok!
Kérlek, Te is add majd tovább,
hadd mosolyogjon a világ.

Lelkem örömmel van teli,
s legyen vidám, ki megleli,
minden szép mosoly üzenet,
mely lángra gyújtja tüzemet.

Én szeretettel bélelem,
s nem ronthat rajta félelem.
Ne taníts hát félni engem,
hadd maradjon béke bennem!

Élni és szeretni jöttem,
alig pár nap van mögöttem.
Szemem csukva, arcom ragyog.
Hahó világ! Boldog vagyok!

Aranyosi Ervin © 2015-05-18.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lufi-szív

Aranyosi Ervin: Lufi szív
Aranyosi Ervin: Lufi szív

Aranyosi Ervin: Lufi szív

Felfújtam egy lufi-szívet,
majd teleleheltem!
Szeretettel megtöltöttem,
s elküldöm így, telten.
Benne van a szívem, lelkem,
érzéseim csokra.
Őrizd meg és tedd el bátran
nehezebb napokra!
Aranyosi Ervin © 2014-12-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bolondok napja

Aranyosi Ervin: Bolondok napja

Ez a nap, pont az én napom,
– sokan néznek bolondnak, –
de én ezt büszkén vállalom,
búcsút intek a gondnak.
Vidám vagyok és nevetek,
a lelkemet kitárom,
mert boldog csak így lehetek,
s így szépül meg világom.
Látod? A Nap is rám nevet,
fényét szórja a Földre,
így tesz, ki őszintén szeret,
s bolond lesz mindörökre.
Eljött április elseje,
itt a bolondok napja!
Örül a szívem belseje,
s lelkem is felkavarja!
Félelem, harag menekül,
nem mérgez düh, vagy bánat,
és április feldíszíti
meggy-, és cseresznyefámat…

Aranyosi Ervin © 2014-04-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Meditálás

Aranyosi Ervin: Meditálás

Meditálás ellazulva,
lelkem szabad, szinte száll!
Kettő-három mélyet légzek,
szívem csendben muzsikál.
Elengedem minden dühöm,
eloszlatom haragom.
Amíg megtisztul a lelkem,
a mantrámat hadarom…

Aranyosi Ervin © 2014-03-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Hálás ébredés

Aranyosi Ervin: Hálás ébredés

 Feljött a Nap, elmúlt az éjjel,
virágok nyílnak szerte széjjel,
amerre néz és lát szemem.

Arcomat fényben fürdetem meg,
hálás vagyok a végtelennek,
hogy élek én, hogy létezem.

Dobog a szívem, hajt a vágyam,
itt hagyom párnám, éji ágyam,
derűsen várom a napot.

Kitárom lelkem a világnak,
köszönök fűnek, s minden fának,
s mindennek, amit láthatok…

Aranyosi Ervin © 2014-03-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva