Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Isten gyermekei


Aranyosi Ervin: Isten gyermekei

Isten gyermekeként születtünk a földre,
angyali lélekkel, földi testet öltve.
Teremtő tudással is meg lettünk áldva,
csodákat tehetünk a létet csodálva.
Gondolatainkkal, s tettekkel teremtünk,
ehhez meg van minden szép képesség bennünk.
Figyelmünket kéne jó felé terelni,
s az egész világot boldogabbá tenni!

Naponta árad ránk Isten tiszta fénye,
s a lelkünkben él a szeretet erénye.
Ezt, mint gazdag vetést, széjjel kéne szórni,
szerető szavakra, jóként válaszolni.
Segíteni egymást, kezet nyújtva szépen,
a porból az embert felemelni készen.
Szeretetet adva jó példát mutatni,
mások jó szándékát kedvesen fogadni.

Ha angyallá válnánk máris jobbak lennénk,
egymás hétköznapját szebbé, jobbá tennénk!
Élveznénk a létet, nem a halált várnánk…
Mi lenne, ha végre, együtt megpróbálnánk.
Mennyet építenénk idelent a földön,
nem lenne többé bűn, nem kellene börtön!
Nemcsak elképzelnénk, tudnánk Istenünket,
így válna számunkra minden napból ünnep!

Aranyosi Ervin © 2017-07-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Apák napjára


Aranyosi Ervin: Apák napjára

Tudod-e, hogy ma van a jó Apák napja?
Hiszem, a köszöntést mindegyik megkapja,
ki a gyermekével rendesen törődött,
ki példát mutatott, s elég időt töltött.

Hát meg is érdemli, mind ki jó apa volt,
– aki nem csak uralt, jóról nem csak papolt –
aki kimutatta igaz szeretetét,
s ellátta jó szóval, tanáccsal gyermekét.

Ki a szeretetet nem csak pénzben mérte,
időt áldozott rá, s megdolgozott érte,
a tenyerén hordta, néha kényeztette,
s gyermekét példával jobb emberré tette.

Aki odafigyelt, aki meghallgatott,
aki, hogyha kellett jó tanácsot adott,
aki vitt magával egy egész családot,
legyen hát az ő jó szíve is megáldott.

Aki megtanított, hogyan is kell élni,
hogy védd meg magadat, miért nem kell félni!
Kire – bármi történt – mindig számíthattál,
kinek a szemében jó gyerek maradtál.

Aki kényeztetett, aki veled játszott,
aki megmutatta neked a világot.
Aki anyukát is megbecsülte szépen,
kinek biztonságban voltál az ölében.

Ki az életében mutatta a példát,
hogyha felnősz egyszer, azt majd te is éld át,
hogy tovább adhassad majd a gyerekednek,
az igaz példáját a szív-szeretetnek.

Tudod, jó apának sem túl könnyű lenni,
nem mondja el senki, mikor, mit kell tenni,
ám, ha gyermekedet jósággal neveled,
akkor szívesen tölt sok-sok időt veled.

A fiad majd egyszer a nyomodban lépked,
és ha jó úton jár – igazol az élet.
És lányod, ha hozzád hasonló párt választ
– hogy jó apa voltál? – megkapod a választ!

Köszöntsük hát szépen, ma a jó apákat,
ünnepeljük őket, minden egyéb várhat!
Legyenek ölelve, legyenek szeretve,
legyen erős válluk jól megveregetve!

Aranyosi Ervin © 2017-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mókuskerék


Aranyosi Ervin: Mókuskerék

Mikor reggel felkelsz, mozog kezed, lábad.
Örülsz a világnak, s szemed könnybe lábad.
Ma még van mit enni, megtömöd a bendőd,
tegnap is vehettél kaját, elegendőt!
Kapkodsz fűhöz-fához és rohansz dolgozni,
rohanó világ fog lendületbe hozni.
Büszke vagy magadra, hiszen van állásod,
amivel a jövőd alapjait ásod.

Igaz, ez az alap, nagyon mélyre került,
onnan jövőt látni eddig nem sikerült.
Újságot olvasol, mint egy kuka búvár,
szemetet ás elő, jó mélyről a bulvár.
Látod, celebek közt, ki mit ivott, evett,
s hogy a hazugságból jól élni hogy lehet.
Belőled is lehet híres-neves senki,
mert a népszerűség gyakran ezt jelenti.

Olvasod kit szeret, ma épp ki jár, kivel,
megcsalta szerelmét, egy darab kiflivel.
Lángos boltot nyitott, szemhéját bevarrta,
részegen vezetett, más férjét akarta.
Gyereke kezébe egy Ferrarit adott,
az orrcimpájába műttetett lakatot.
Csodás tengerparton napozott a télen,
nyári napsütésben elcsúszott a jégen.

Meghalt, kibelezték, “fűt” találtak nála,
megúszta az adót, az APEH-nek hála.
Milliós ruhát vett, parlamentnyi házat,
olvasod a sok hírt és a lelked lázad.
Igen, ő teheti, van hozzá, lám, joga,
tehetségtelenség a jövő záloga!
Te meg menj dolgozni és ne politizálj,
minden nyomort elfed a kitalált dizájn.

Beérsz a munkába, vár mókuskereked,
s téged fog követni felnövő gyereked.
Csak az lesz a fontos, igen jól tanuljon,
hogy az államvizsgán majd nehogy kihulljon!
Te pedig dolgozol, s nem is ér ez véget,
hacsak el nem veszted a jó egészséged.
Ha igen, gyógyszerek csillapítják vágyad,
hogy kiállj a sorból és jobban csináljad.

Este kifacsarva hazaér a tested,
s rájössz, hogy egész nap az ágyat kerested.
Csobbansz a tévére, közben vacsorázol,
lelked is megtisztul, zuhany alatt ázol.
Aztán összeesel, bezuhansz az ágyba,
híreket hallgatva, pihenésre vágyva.
Aztán holnap reggel megnyomod a gombot,
ismételsz pár bevált napirendi pontot.

Jaj, de szép volt a nap. Csak attól kell félni,
a sok teendő közt nincsen időd élni!
Hol volt a szeretet, dédelgetett álom,
öröm és boldogság? Vajon hol találom?
Stressz és idegesség, örök frusztráció,
csupán ezt érdemli e generáció?
Erről szól a világ? Ez lenne az élet?
Nem érzed úgy néha, hogy becsaptak téged?

Aranyosi Ervin © 2017-06-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyermeknapi gondolat


Aranyosi Ervin: Gyermeknapi gondolat

Mi a dolga egy gyermeknek?
Szerintem a játék!
A figyelmed, szereteted,
mind fontos ajándék!
Kisgyermekként tehetségét
keresgéli szépen,
a szárnyait bontogatja:
– S mi van a kezében?

Van már benne száz adottság,
hagyd, hogy megtalálja,
ha hagyod kibontakozni,
büszke lehetsz rája.
Emeld fel a csillagokhoz,
érje el a Holdat?
Mesélj neki új csodákról,
amit hoz a holnap!

Mi lenne, ha te is inkább
kisgyermekké válnál?
Leguggolnál, lehajolnál,
alacsonyan szállnál?
Használnád a képzeleted,
szépeket mesélnél,
a korábbi önmagadhoz
szívvel visszatérnél.

Szerethetnél önzetlenül
szívedet kitárva,
csukott szemmel képzelődve,
új csodákra várva.
Képes lennél mosolyogni,
vidáman nevetni,
mi lenne, ha képes lennél
újra gyermek lenni?

Mi lenne, ha megtanulnád,
az élet csak játék!
A szívedben kinyílna
a megengedő szándék.
Mi lenne, ha szabad lennél,
s lelked újra szállna,
boldogságot csepegtetnél
a még bús világra?

Játszd tehát az életedet,
s élvezd minden percét!
Hadd gyűljön a napjaidba
sok-sok kedves emlék!
Keress hozzá játszótársat,
élvezd ki a percet,
s ameddig a lét virágzik
legyél boldog gyermek!

Aranyosi Ervin © 2017-05-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csodákra vársz?


Aranyosi Ervin: Csodákra vársz?

Csodákra vársz, s nem veszed észre őket.
Látsz bús férfiakat, szeretetlen nőket,
s elhiszed, hogy neked ugyanúgy kell élni,
nem mered az utad másikra cserélni.

Pedig annyi csoda lézeng körülötted,
csak a figyelmedet hamishoz kötötted.
Gondolat kátyúban kereked elakad,
mások rossz nyomában vezetteted magad.

Nem is mersz álmodni nagyot vagy merészet,
előre lejátszod szinte az egészet,
kétségek közt vergődsz, magadat legyőzöd,
hamis próféciák térképeit őrzöd.

Pedig csak múltadból kellene kilépned,
s végre az önálló életedet élned,
hagyni, hogy a lelked szabad legyen újra,
saját útját járni végre megtanulja!

Hunyd be a szemedet, teremts a hiteddel,
ne küszködj a léttel, mint megannyi ember!
Engedd, hogy a lelked szép célokat lásson,
ne rágódjon többé múlton, elmúláson!

Légy csak gyermek újra, akarj nagyra nőni,
holdfényben fürödni, Napban tündökölni,
szabadon táncolni életed szép táncát,
lerázni magadról a magány rút láncát.

Keresd a lelkednek szerethető felét,
s hidd el a sorsod majd tálcán hozza eléd,
keress komoly, szép célt, s indulj el feléje,
s hagyd, hogy éhes lelked önmagát megélje!

Újra gyermek szemmel figyeld a világot,
s élvezz minden percet, mellyel Isten áldott!
Ébredjen szívedben boldogságos hála,
s érezd, minden percben a mennyben vagy, nála!

Aranyosi Ervin © 2017-04-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A boldogság megérkezett!


Aranyosi Ervin: A boldogság megérkezett!

Amikor a csend beszédes,
mikor melletted ül az ÉDES,
mikor a világ elvarázsol,
s megóv a világ száz zajától.

Mikor a lélek összeolvad,
s megéled örök önvalódat,
mikor lelketek eggyé válik,
s együtt maradtok mindhalálig.

Megéled a csodás szerelmet,
önfeledt leszel mint egy gyermek,
az Univerzum is kitágul,
s az Isten hírt ad önmagáról.

Akkor megtudod mi az élet,
s többé máséra nem cseréled,
csak a perceket élvezed:
a boldogság megérkezett!

Aranyosi Ervin © 2017-03-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A NŐ köszöntése

A nő köszöntése
Aranyosi Ervin: A NŐ köszöntése

Téged köszönt a világ,
érted nyílik a virág.
Rólad szól a vers, a dal,
lelkem tőled fiatal.

Lényed teremt, éltet ad,
angyalléptű lélek vagy.
Tőled szépül a világ,
te dalolod ritmusát.

Fészket építsz, melegítsz,
szebben élni megtanítsz,
babusgatod gyermeked,
jobb emberré neveled.

Magad vagy a szerelem,
eggyé válva te velem.
Tőled színes a világ,
érted nyílik a virág…

Aranyosi Ervin © 2017-03-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mindegyik ember boldog akar lenni

Aranyosi Ervin-Mindegyik ember boldog akar lenni
Aranyosi Ervin:
Mindegyik ember boldog akar lenni

Mindegyik ember boldog akar lenni,
s hiszi, hogy vágya csak akkor teljesülhet,
ha képes lesz pár vágyott holmit venni,
s szemétből épült dombjára felülhet.

De pénzért nem kapsz valós boldogságot,
amit veszel, az sosem boldogít.
Rossz szemüvegen nézed a világot,
ha csillogás és gazdagság vakít.

Leéled léted halálfélelemben,
mert nem tudod, hogy utána mi vár.
Hiszed e létnek célja értelmetlen,
hogy boldogít a pezsgő, s kaviár.

Boldog lehet egy apró, tiszta gyermek,
ki végig játssza minden napjait,
kit békén hagynak, s vele ünnepelnek,
mert lelkében még boldogság lakik.

Rácsodálkozik az elmúló világra,
és láss csodát, nem tegnapon mereng,
mert mászni akar fára, ágról-ágra,
hogy megcsodálja a színes végtelent.

Tücsök, bogár mind felkelti figyelmét,
apró kis szíve boldogan dobog.
Nem számító, nem használ éles elmét,
de boldogítja számtalan dolog.

Képes magától szépet észrevenni,
ujjongni bármin, ami új neki,
szívből tud mindent őszintén szeretni,
s perceit egyként így élvezni ki.

Aztán a felnőtt szépen megtanítja,
hogy kéne élni boldogtalanul.
Maga sem érti, mi az élet nyitja,
s a gyermek tőle mindent megtanul.

De nekünk kéne tőlük megtanulni,
hogy élhetnénk élőn az életet.
Kitárt lélekkel végtelenbe hullni,
s élvezni mindazt, amit csak lehet!

Hány vágyunk tűnik félelemhomályba,
és oly kevés, aki nyíltan álmodni mer.
Mert halandót a Földhöz köti lába,
s az élet súlyos, végtelen teher!

Mindegyik ember boldog akar lenni,
többségük mégis rabságot tanul.
Nem tud a mában boldogan megjelenni,
csak rója útját boldogtalanul.

Gondolkozz el, az utad miképp járod,
találsz-e benne, békét, örömöt?
Mi okoz néked valóban boldogságot?
Van-e a léthez egyáltalán közöd?

Légy újra gyermek, szeresd a világod,
fedezd fel újra, érted létezik!
Találd meg végre az igaz boldogságot,
mire a lelked régóta éhezik…

Aranyosi Ervin © 2017-02-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csúfolódunk

Csúfolódunk
Aranyosi Ervin: Csúfolódunk

Csúfolódunk, csúfolódunk,
de ez még csak játék.
Nincsen benne rossz akarat,
vagy lenéző szándék.

Ezt láttuk  a felnőttektől,
s látod, mi is tudjuk!
Életünket a példához,
hozzáigazítjuk.

Ezért fontos a jó példa,
mert a gyermek másol,
nem mindegy, hogy milyen felnőtt
lesz az óvodásból!

Csúfolódunk, csúfolódunk,
– maradjon ez játék!
Ebben nincs még a másikat,
megbélyegző szándék!

Aranyosi Ervin © 2017-02-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Korokon át

korokon át
Aranyosi Ervin: Korokon át

Mikor gyermek vagy, kisgyerek,
tanítgatják az illemet,
szabályok rácsa vesz körül,
s ennek a lelked nem örül!
Nem érezheted jól magad,
megmondják mi jó, mit szabad!
Amire vágysz, azt nem lehet,
gúzsba kötik a lelkedet!
Csak egy dolog lesz már a cél,
hogy jó hamar felnőtt legyél!
A felnőttnek mindent lehet,
amit akar, ő azt tehet!

Kamaszként lázadsz, mert hiszed,
a gyermek, aki hisztizett,
ma már beérett és komoly,
ritkább az önfeledt mosoly.
Feljebb léptél létrád fokán,
tudásod nőtt, s ennek okán,
már felnőttnek érzed magad,
s elnyomod, mi benned maradt,
a tisztán-látó gyermeket,
mert akkor elbántak veled.
A felnőttnek mindent lehet,
amit akar, ő azt tehet.

Felnőtt leszel, s csodálkozol,
ugyan te nősz és változol,
de nem tűnnek el rácsaid,
s a kisgyermek belül lakik.
Nem teheted, mi jól esik,
undok szemek csak azt lesik,
betartod-e a sok szabályt,
vagy kerülöd az akadályt?
Élsz-e szabályos életet?
Ritka a perc, hogy élvezed.
A felnőttnek mindent lehet?
Amit akar, ő azt tehet?

Mikor a munkát leteszed,
már remeg lábad és kezed,
s látod, hogy rab voltál csupán,
sorokba álltál be bután.
Lelked sohasem volt szabad,
s kevés a boldog pillanat,
elvárt tettek vezettek rég,
és oly jó lenne élni még!
Újra lennél apró gyerek,
ki mindent ért, dalol, nevet,
mert nagyként semmit nem lehet,
ha így élted az életet.

Mondd csak, mi lenne még veled,
ha másképp élnéd életed,
s felrúgnál minden rút szabályt,
legyőznél minden akadályt
és álmaidat mentenéd,
új célok jönnének eléd,
s lebontanád a rácsaid?
Gyermek-lelked benned lakik!
Vár még reád a nagyvilág,
engedd hát újra hatni rád!
Hidd el, neked mindent szabad!
Másképp a lét csak elszalad…

Aranyosi Ervin © 2017-01-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva