Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Újjászületés

Aranyosi Ervin: Újjászületés

Kívülről üzentek, hogy maradjak itthon,
kint a nagyvilágban túl sok a veszély!
Örömmel fogadtam e tanácsot titkon,
s befelé fordultam. – Kell, hogy szebben élj!

Szeretettel nézem a zajló világot,
úgy döntöttem mától megértőbb leszek!
Nem tépek le többé élő kis virágot,
megölt állatokból többé nem eszek!

Tisztelem a világ többi élőlényét,
nem taposok széjjel hangyát, bogarat!
Lelkembe fogadom a Nap tiszta fényét,
s minél többet adok, annál több marad!

Megbecsülöm mától szép szülőhazámat,
az Alföld mezőit és a hegyeket.
Már csak dicsérő szó hagyja el a számat,
s elnézően nézem az embereket.

Egy anyagból gyúrtak, azonosból minket,
s mindőnk szíve mélyén ott él a csoda,
értelmeznünk kéne az emlékeinket,
minden történésnek megvolt az oka.

Mit látok a lelkem legmélyében járva,
mit takar előlem el a külvilág?
Az anyagban élek, arra koncentrálva,
és anyagnak gondol mindaz, aki lát.

Születésem után vakságra ítéltek,
hiedelem rácsok vesznek még körül,
azok tanítottak, kik maguk is féltek,
és a sötétoldal ma ennek örül.

Ha magamba lépek, kiérek a fényre,
hiszen szívem mélyén ott a szeretet.
S megértően nézek minden élő lényre,
és így Istenemmel eggyé lehetek.

Mikor eggyé válunk, nincsen mitől félnem,
a szemem kitisztul, s végre látok én!
A belső utamon csak párat kell lépnem,
s belső valóságom elindul felém.

Fordulj hát magadba, találkozhass vélem,
szeretet fakasszon mosoly-patakot!
Minél többen leszünk – hiszem és remélem –
Istenünk bennünk ölt élő alakot.

Együtt, eggyé válva, egy hangon rezegve,
földi mennyországunk magába fogad,
hisz ezért születtünk, világot teremtve,
véghez tudjunk vinni nemes dolgokat.

Aranyosi Ervin © 2020-03-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A holnap-teremtés ideje

Aranyosi Ervin: A holnap-teremtés ideje

Most, itt van az idő, el kell csendesedni,
befelé figyelve önmagunkra lelni!
Megérteni végre, hogy mi végből jöttünk,
nem lehet hatalma a gonosznak fölöttünk!
Nem lökdöshet minket egy ártó rossz szellem,
élni világunkat már nem lehetetlen,
csak feljebb kell lépnünk, felülemelkedni,
ami fontos nekünk jobbá kell szeretni!
Hagyni, hogy a lelkünk útjára találjon,
egy csodásabb világ, valósággá váljon!
Csupán megálmodni kell egy szebb világot,
s valósággá tenni, amit lelkünk látott!

Ne adj energiát rossznak és gonosznak,
azok életedbe borzalmakat hoznak.
Kreatív elmédet inkább használd másra,
holnap teremtésre, lelki tanulásra!
Merülj el a létben, a szívedre hallgass,
mikor súgnak fentről, minden szót meghallhass!
Teremts szép vágyaddal, lelked erejével,
ami csodálatos varázslattal ér fel.
Mert, amikor látod, amit úgy szeretnél,
akkor létrehívtál, élőn teremtettél,
s csak, hogy elhiszed-e, lehet akadálya!
Ha nincs, mi gátolná, kiépül a pálya,
eljön, s kézhez kapod, de az nagyon fontos,
hogy az elképzelés legyen nagyon pontos!

Csendesülj, meditálj, tisztítsd meg a lelked!
Önmagadon belül kell új útra lelned,
s hiszem, ha jól figyelsz, megkapod a választ,
hogy bontsd le azt, ami jövődtől elválaszt!
Elméd fecsegését lassítsd le, kapcsold ki,
hiszen az üzenet lelkedből fog szólni,
szíveden ereszd át, s figyeld, hogy mit érzel,
akkor találsz reá, ha szeretet vezérel!
Le kell lassítanod mormoló elmédet,
tűnjön a gondolat, megtanult elmélet,
helyét a hitednek, Istenednek add át,
találj ki egy imát, mennybe vivő mantrát.
Amikor így eljutsz belső szellemedhez,
hatalmassá válhatsz, s holnapot teremthetsz!

Aranyosi Ervin © 2020-03-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megtisztulás…

Aranyosi Ervin: Megtisztulás…

Hogyan lehet egy nemzetben tartani a lelket?
– Ha dalnokai szebb jövőről, szívből énekelnek!
Ha dalukkal felemelnek, hogy a gondot lépd át,
amikor a szeretetről mutatnak be példát!

Szavainkból lelkesítő, s nyugtató szó szóljon,
hogy a lélek megtisztuljon, s hittel válaszoljon!
A félelem elillanjon, és értelmét vessze,
s ne maradjon bennünk kétség, hogy holnapunk lesz-e?

Tisztuljon meg hát a világ, szálljon reánk béke,
szeretetlen korszakának legyen végre vége!
Az emberség, gondoskodás, együttérzés éljen,
hogy az ember ráébredjen, nincsen mitől féljen!

Nyugodjunk meg, hiszen tudjuk, minden rossz elmúlik!
Ahol a fény nem fentről jön, az árnyék megnyúlik.
Ám, ha lelkünk emelkedik, fénybe borul minden,
szebbé válik ez a világ égi, s földi szinten.

Segítsünk hát Teremtőnknek, s a teremtett világnak,
adjunk esélyt a lelkünkből ébredő csodáknak!
Félelmünket engedjük el, hitünk erőt adjon,
hogy a lelkünk feléledjen, fény felé haladjon!

Emelkedjen rezgésszintünk, szeretettel éljünk,
adjunk esélyt a világnak, őszintén reméljünk!
Hagyjuk lelkünk lenyugodni, s fényben megfürödni,
akarjunk egy fénylő korra szívvel készülődni!

Emelkedj fel hát nemzetem, fogadd be a békét,
s várd a zúgó viharban, a megtisztulás végét!
Az igazság, hit, szeretet gyújtson bennünk lángot,
tiszta szívvel emeljük fel az egész világot!

Aranyosi Ervin © 2020-03-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Te vagy a legszebb!


Aranyosi Ervin: Te vagy a legszebb!

Lám, te vagy a legszebb – legalábbis nékem!
Lehet, van hasonló, távoli vidéken,
de te itt vagy nekem, én meg neked vagyok,
s boldog az életem, hisz szemed rám ragyog!
Szívedbe költöztem, s jól érzem itt magam,
hogy reád találtam annak jó oka van!
Tanítom szívedet őszintén szeretni,
hiszen ez a dolgunk, boldognak kell lenni!

Tudom, te segítesz, hogy én jobbá váljak,
hogy közös jövőnkben örömöt találjak!
Egymásra utalva, szívvel, szeretettel,
így élheti létét boldogan az ember.
Pont egymáshoz illünk, jól ki lett találva,
két szép fogaskerék, gépezetbe zárva.
Néha akad sorja, így hát csiszolódunk,
amíg jobbá válunk, szépre hangolódunk.

Ám, te vagy a legszebb nekem a világon!
Egymás karjaiba varázsolt egy álom.
Felét te álmodtat, én a másik felét,
a sors így vezetett egy szép napon eléd.
Vonzott a kedvesség, mi belőled áradt,
hozzám jobban illőt nem találnék nálad!
Mágnes vagy szívemhez, ami magához vonz,
aki jobbá szeret, ki örömöt okoz.

Hiszem, meg volt írva, mindkettőnk lelkében,
találkoznunk kellett szerelem hevében,
és mert láttuk, jó ez, együtt is maradtunk,
egy csodás élethez közös esélyt adtunk.
Mindkettőnk igyekszik a legjobbat adni,
nem a megszokásért kell együtt maradni,
hanem mert egymásért, s tiszta szívvel élünk,
s naponta szép mosolyt, s ölelést cserélünk.

Összeköt a lelkünk, kézenfogva járunk,
s nem csak kimutatjuk összetartozásunk,
de a mi szívünk már egy ritmusra dobban,
kerek eggyé váltunk, s nem tartjuk titokban.
Ha egyikünk csügged, a másik vigasztal,
összeköt az álmunk, s a családi asztal,
Hisz egy tálból eszünk, s mindent megbeszélünk,
nem őrzünk titkokat, mert nyílt szívvel élünk.

Csak te vagy a legszebb, jó téged szeretni,
öröm napjainkban közeledben lenni.
Éltető napom vagy, s ha mosolyod ragyog,
átmelegszik szívem, boldog tőled vagyok.
Szépséged nem múlik, nekem örök marad,
nem kell kifestened, vagy átírnod magad.
Ami megváltozott, azt is jól ismerem,
s mert közöm volt hozzá, szívemből szeretem.

Hát, te vagy a legszebb és már az is maradsz,
a közös életünk sok örömöt fakaszt.
Éltető vizem vagy, jókedvem forrása,
tőled van a lelkem élni akarása.
Szépséged nem múlik, örök, s belém égett,
szeretnélek ezer évig nézni téged,
örök imádattal, rajongó szívemmel,
álmodozó, tiszta, igaz szerelemmel!
Aranyosi Ervin © 2020-03-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Maradjunk otthon!


Aranyosi Ervin: Maradjunk otthon!

Hol lehet jó nekem,
hol jó mostanában?
Egymással törődő,
szerető családban.

Otthon melegében,
a gondoskodásban,
biztonságot nyújtó,
megszokott lakásban.

Ez a háttér képes
minden jót megadni.
Nem kell most rohanni,
otthon kell maradni!

Nem a tévét nézni,
a holnaptól félni,
inkább tervezgetni,
s a jövőnek élni.

Mire nem volt idő
a nagy rohanásban,
azt most megtisztítom,
hogy a valót lássam.

Itt van hát az idő,
hogy rendet teremtsek,
múltamból kilépve
jelenben lehessek.

Háttérbe vonuljak,
önmagamba nézzek,
kedves emlékeket,
jelenbe idézzek.

Feltöltsem a lelkem,
csupa jó érzéssel,
és nem nyomorgatni
a tévénézéssel.

Hiszen háború van,
hírekkel bombáznak,
mégsem dől le fala
felettünk a háznak.

Nem kell a pincébe,
a pokolra menni,
csak szeretteinkkel
végre együtt lenni.

Több időt tölteni
jó beszélgetéssel,
közös, szép percekkel,
mit szívedbe vésel.

Mire nem volt időd,
azt most megteheted,
minden rosszat legyőz
ölelés, szeretet!

Ha van, menj a kertbe,
s tedd hasznossá magad,
hiszen teendő ott
folyton, ezer akad.

Ültess a jövőnek
kikelő magokat,
tegyed gazdagabbá
az eljövő napokat.

Kedvenc állatodtól
szeretetet kaphatsz,
a világod felé
szebb képet mutathatsz.

Vesd le az egódat,
mint egy rossz kabátot,
dobd el a félelmet,
amely megalázott.

Légy szeretteiddel,
nyugtasd meg lelküket,
legyen a szeretet
nekik is lendület!

Kezdjünk összefogva,
nagy családdá lenni,
Földünkre gondolva,
boldoggá szeretni.

Használd ki az időt,
ezt most arra kapod,
elültesd a mában
a szeretet-magot!

Minél több szívben tudsz
egy magot elvetni,
annál több lesz képes
őszintén szeretni!

Ha majd szeretettől
változik az ember,
új jövő talál ránk,
egy boldogabb rendszer.

Talán az emberek
egyszer észhez térnek,
nem adnak hatalmat
gonosznak és pénznek.

Mikor a félelem
eltűnik lelkünkből,
egy élhetőbb létet,
álmot fedezünk föl.

Ami itt élt bennünk,
csak oly ritkán láttuk,
ám mikor felbukkant,
mindig megcsodáltuk.

Szeretet, szerelem,
mikor velük éltünk,
amikor egymással
jóságot cseréltünk.

Mikor adtunk, s kaptunk,
s mindkettő jól esett,
amikor a szívünk
a mennybe érkezett.

Mi lenne, ha holnap
csakis ezt éreznénk?
Többé már nem félnénk,
és szabadok lennénk.

Nyugodjunk le végre,
és maradjunk otthon!
Álmodozzunk kicsit
a szebb holnapunkról!

Aranyosi Ervin © 2020-03-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak szeretned kell!

Aranyosi Ervin: Csak szeretned kell!

Szükségem van szeretetre,
sok simogatásra,
nekem fontos, hogy ezeket
ne pazarold másra!
Hálából majd dorombolok,
gyógyítgatom lelked.
Azt, hogy a barátom lehetsz,
meg kell ünnepelned!
Én pedig majd tanítalak,
jobb emberré válni,
szeretgetni, kényeztetni,
s közben megcsodálni.
Figyeld csak meg érzéseid,
jól fog neked esni!
Ha egy igaz barát kellett,
nem kell már keresni!

Aranyosi Ervin © 2020-03-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vers az olvasókhoz!

Aranyosi Ervin: Vers az olvasókhoz!

Drága olvasóim, legyetek boldogok!
Hisz boldoggá válni nem olyan nagy dolog!
Csupán a figyelmünk iránya a lényeg,
az, hogy észrevegyük létünkben a szépet.

Nekem az a dolgom, hogy fényszóró legyek,
világítótorony, mely utadon vezet,
s neked az a dolgod, hogy szívedre hallgass,
s akkor az életed nem lesz majd unalmas.

Az útmutatásom verseimbe írom,
s akad kinyomtatva, hófehér papíron.
Könyveim lehetnek méltó útitársak,
hogy az életedben mindig szépet láss csak!

Ajánlom hát szívvel, szóval, szeretettel,
teleírtam őket békés üzenettel,
s hiszem, mi neked szól, biztos megtalálod,
talán elgondolkodsz, s utad másképp járod.

Tanít a szeretet, hogy rálelj a fényre,
hogyan nézz másokra, minden élő lényre,
hogy találd meg lelked gyógyító hatalmát,
hogy változz, s figyeld meg, hogy ez hogyan hat rád!

Hiszem, könyveimben ott a küldetésem.
Érzésem, tudásom, kőtáblákba vésem,
s így adom tovább, hogy a lelket emelje,
hogy, ki jobbat akar, az útját meglelje!

Drága olvasóim, értetek szól versem!
Utat mutathassak, ösvényemre leltem,
segítek nektek is jó utat találni,
a szeretet útján jobb emberré válni!

Életed útjához jó útikönyv lehet,
melyben megtalálod versbe írt lelkemet,
hadd gyújtson szívedbe hitet, reményt, álmot,
hiszem, életcélod te is megtalálod!

Könyveim tárháza, az én könyvesboltom,
könyvek sorakoznak, rád várva a polcon,
csak ki kell, hogy válaszd, szíved mit szeretne,
s hiszem kérdésedre, ott a válasz benne.

Olvasd hát vidáman, legyen jó a kedved,
mutatja életed, hogy kell fűszerezned,
mi is kell ahhoz, hogy teljesüljön álmod,
hiszem, hogy a választ bennük megtalálod!

Benne van a válasz, hogyan kell szeretni,
hogyan tud a lelked Földön mennybe menni,
élő álmaidat, hogyan váltsd valóra,
hisz te érted múlik minden perc és óra!

Hogyan válhatsz azzá, akinek születtél,
kell, hogy megtaláld azt, hogy mi végből lettél!
Hogy megtanuld végre, mi a földi dolgod,
mitől lesz a világ teáltalad boldog.

Aranyosi Ervin © 2020-03-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tegnap este


Aranyosi Ervin: Tegnap este

A tegnap este, jaj de szép volt,
csupa csillag volt az égbolt.
s pont úgy, ahogy egyszer régen,
a Hold fenn úszott az égen.
Fenn az égen fénylőn Hold szállt,
éppen csak úgy, erre kószált.
Én pedig a Földön álltam,
s az égboltot megcsodáltam.

Régi este, milyen rég volt,
pont ilyen volt fenn az égbolt,
ám én akkor veled voltam,
s gyönyörködtünk mi a Holdban.
Fenn az égen fénylőn Hold szállt,
éppen csak úgy, arra kószált.
Én pedig a Földön álltam,
s az égboltot megcsodáltam.

Tegnap este újra szép volt,
bennünk a régi zenénk szólt,
s ahogy álltunk, ahogy néztünk,
egy szép emléket idéztünk.
Fenn az égen fénylőn Hold szállt,
éppen csak úgy, erre kószált.
Szívünk megtelt szeretettel,
ahogy régen, ahogy egyszer…

Aranyosi Ervin © 2020-03-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Embertelen állatok

Aranyosi Ervin: Embertelen állatok

Júdás az, ki állatát eladja.
Ki szeretetét tőle megtagadja!
Ki lakhelyéről utcára teszi.
A jogot ehhez, vaj’ honnan veszi?
Hisz felelős, mert megszelídítette,
és megbocsáthatatlan ez a tette.
Bűne egykor majd fejére szállhat,
de ettől nem lesz boldogabb az állat,
ki otthonát, s gazdáját veszti el,
az értelmet, amiért lenni kell!
Az ily ember lelke kasztráltatott,
de minek is tart ilyen állatot?
Őt kéne lökni vissza állatsorba,
és otthagyni magára lenn a porba’.

Aranyosi Ervin © 2020-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Köszönet anyámnak


Aranyosi Ervin: Köszönet anyámnak

Mikor leszülettem erre a bolygóra,
édesanyám álmát váltottam valóra,
elhoztam a csodát, élővé lett álmot
és kaptam cserébe egy egész világot.
Akkor még nem tudtam, hogy mi végből lettem,
egy igazi angyal őrködött felettem.
Táplált, szeretgetett, tanítgatott élni,
hogyan kell egy szívhez szeretettel érni.

Őriztem mosolyát, vissza is tükröztem,
erős kötelék lett ő közte és köztem.
Amikor én sírtam, ő hajolt fölébem,
s megnyugvásra leltem drága, jó ölében.
A mindene voltam, a legdrágább kincse,
s célja, hogy a kincsét mosolyra derítse.
Hát én mosolyogtam, beragyogtam napját,
vágytam ölelését, angyali alakját.

Ő tudta magától mire van szükségem,
s igyekezett adni mindent, bármit kértem.
Hálám, mosolyom volt, kedves gügyögésem,
ahogyan szívébe szeretetem véstem.
Kaptam másik csodát, amit kaphat gyermek,
megtanítva nekem ezt a csodás nyelvet,
amitől igazán gazdagabbá váltam,
benne érzésekre, tudásra találtam.

Ahogy lassan nőttem, megnőtt a világom,
mocorogni vágytam folyton, minden áron,
egyre erősebbé, s ügyesebbé váltam,
aztán, egy szép napon lábaimra áltam.
Anyám óvott, védett, s megtanított járni,
nem akarta lelkem szűk helyre bezárni,
kitárta a világ összes nagy kapuját,
ahol majd a lelkem már könnyebben jut át.

Biztatott hát mindig, s tudom, hitt is bennem,
menjek vágyam útján, boldoggá kell lennem!
Amit csak ő tudott, mindent megmutatott,
hosszú, szép utamhoz erőt, reményt adott.
Hiszem, gyermekében örömét meglelte,
annyi szeretettel volt tele a lelke!
Hálás az én szívem, minden egyes percért,
szerető szívemben a jósága elfért.

Amit tőle kaptam, azt kell tovább adnom,
róla véve példát, jónak kell maradnom,
szeretetét szórnom az egész világra,
mindig emlékezve drága, jó anyámra.
A szívemben itt él, amit kaptam tőle,
hitét, szeretetét itt őrzöm örökre.
Őrzöm a szívemben, mindazt, amit adott,
a lelkemben kikelt sok szeretet-magot!

Aranyosi Ervin © 2020-02-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva