Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tavaszi dal

tavasz
Aranyosi Ervin: Tavaszi dal

Csurran-cseppen az eső,
szép Napocska bújj elő.
Huncut nótát fúj a szél,
a világ életre kél.

Itt a tavasz, kikelet,
táncra perdülnék veled.
Huncut nótát fúj a szél,
jöjjön táncba, aki él!

Felhő szélén ül a Nap,
kezében napsugarak,
földre dobva szórja szét,
tavasz veszi kezdetét.

A sok madár mind dalol,
tavasz vidám hangja szól,
Huncut nótát fúj a szél,
s mind-mind örül, aki él!

Aranyosi Ervin © 2017-02-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ábrándozni jöttem

Ábrándozni jöttem

Aranyosi Ervin: Ábrándozni jöttem

Ábrándozni jöttem. Szálló felhőt látni.
Színes szirmot bontó virágot csodálni.
Testvérként tisztelni körülöttem mindent.
Önmagamba nézve felfedezni Istent.

Szeretni a világ minden élő lényét,
magamba fogadni éltető Nap fényét.
Langyos, lágy esőben ázni, megfürödni,
szerető szívekben élni, tündökölni.

Ábrándozni jöttem, önmagamból adni!
Megpróbálni mindig embernek maradni.
Megmutatni másnak, mitől szép az élet,
azt, hogy nincsen pokol, s nincsen végítélet.

Mert mind lelkek vagyunk, kik élünk e Földön,
Csupán elhitetik, de ez itt nem börtön,
csak a lehetőség csodaszép világa,
lelkünk tükörképe, életfánknak ága.

Belsőnk tükörképe, képzeletünk része,
erre épül külső világunk egésze.
Kiküldött kérdésre kapott válasz mása,
a világ szívének együtt dobbanása.

Ábrándozni jöttem, s megtanultam félni,
halálomat várni, múlt-árnyékban élni.
Pedig jobb lett volna gyermeknek maradni,
békességben élni, tiszta szívvel adni.

Nagy kár, hogy az ember nem érti a létet,
ezért teremt lelke poklot és sötétet.
Pedig teremthetne fénylő Mennyországot,
élhetővé téve újra a világot.

Lelkünk mért nem talál megnyugvást és békét?
Mért vezetjük félre a jövő nemzedékét?
Rossz hitet, rossz kulcsot adva a kezébe,
mástól szerzett tudást hazudva szemébe.

Ábrándozni jöttem, lássál velem álmot,
teremtsünk a földön élhetőbb világot!
Hiszen minden megvan a jó teremtéshez,
csak figyelnünk kéne, szép szívünk mit érez.

A szívünk vezessen és sosem az elme,
mindig csak a jóra áradjon figyelme.
Legyen szebb a világ, csodás körülöttem,
én élni szeretnék. Ábrándozni jöttem!

Aranyosi Ervin © 2017-02-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mindegyik ember boldog akar lenni

Aranyosi Ervin-Mindegyik ember boldog akar lenni
Aranyosi Ervin:
Mindegyik ember boldog akar lenni

Mindegyik ember boldog akar lenni,
s hiszi, hogy vágya csak akkor teljesülhet,
ha képes lesz pár vágyott holmit venni,
s szemétből épült dombjára felülhet.

De pénzért nem kapsz valós boldogságot,
amit veszel, az sosem boldogít.
Rossz szemüvegen nézed a világot,
ha csillogás és gazdagság vakít.

Leéled léted halálfélelemben,
mert nem tudod, hogy utána mi vár.
Hiszed e létnek célja értelmetlen,
hogy boldogít a pezsgő, s kaviár.

Boldog lehet egy apró, tiszta gyermek,
ki végig játssza minden napjait,
kit békén hagynak, s vele ünnepelnek,
mert lelkében még boldogság lakik.

Rácsodálkozik az elmúló világra,
és láss csodát, nem tegnapon mereng,
mert mászni akar fára, ágról-ágra,
hogy megcsodálja a színes végtelent.

Tücsök, bogár mind felkelti figyelmét,
apró kis szíve boldogan dobog.
Nem számító, nem használ éles elmét,
de boldogítja számtalan dolog.

Képes magától szépet észrevenni,
ujjongni bármin, ami új neki,
szívből tud mindent őszintén szeretni,
s perceit egyként így élvezni ki.

Aztán a felnőtt szépen megtanítja,
hogy kéne élni boldogtalanul.
Maga sem érti, mi az élet nyitja,
s a gyermek tőle mindent megtanul.

De nekünk kéne tőlük megtanulni,
hogy élhetnénk élőn az életet.
Kitárt lélekkel végtelenbe hullni,
s élvezni mindazt, amit csak lehet!

Hány vágyunk tűnik félelemhomályba,
és oly kevés, aki nyíltan álmodni mer.
Mert halandót a Földhöz köti lába,
s az élet súlyos, végtelen teher!

Mindegyik ember boldog akar lenni,
többségük mégis rabságot tanul.
Nem tud a mában boldogan megjelenni,
csak rója útját boldogtalanul.

Gondolkozz el, az utad miképp járod,
találsz-e benne, békét, örömöt?
Mi okoz néked valóban boldogságot?
Van-e a léthez egyáltalán közöd?

Légy újra gyermek, szeresd a világod,
fedezd fel újra, érted létezik!
Találd meg végre az igaz boldogságot,
mire a lelked régóta éhezik…

Aranyosi Ervin © 2017-02-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem kell Valentin nap!

Nem kell Valentin nap
Aranyosi Ervin: Nem kell Valentin nap!

Bármi történjen, én mindennap szeretlek.
Boldog az én szívem, hisz része életednek.
Rólad zeng dalokat, te veled sző álmot,
csak együtt képzel el jövőt, szép világot.

Egyetlen csoda vagy, kit szeretni kaptam,
veled vagyok teljes minden pillanatban.
Túlcsordul a lelkem, mert hozzám tartozol,
s mindennapjaimba száz örömöt hozol.

Nem kell Valentin nap! Én mindig csodállak!
Együtt írott percek szép dalokká válnak.
Minden ölelésben ott dobog a szívünk,
egymáshoz csiszoltan szép keretbe illünk.

Bár szavaink szállnak, elhagyva az ajkunk,
összeköt szép hitünk, ígéretünk, alkunk.
Élmények sorával díszítjük a létet,
napjaink tanúi gyönyörű emlékek.

Míg világ, a világ, veled leszek mindig,
utunkat szirommal rózsák telehintik.
Szívből jövő érzés festi lelkünk szépre,
szerelmünk szavait felírjuk az égre.

Aranyosi Ervin © 2017-02-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A lélek nem öregszik

A lélek nem öregszik
Aranyosi Ervin: A lélek nem öregszik

Tudod, a lélek nem öregszik,
sőt gyakran újjászületik.
Ha azt teszed pont, ami tetszik,
lesznek még szép ünnepeid!
– Bizony, a lélek halhatatlan,
csak új testben új létre lel,
és megjelenik más alakban,
s elhiszi, hogy itt félni kell!

Nincs mitől félni a világban,
hisz minden érted létezik!
Találd meg célod itt, a mában,
lelked a jóra éhezik!
Szeretetre, megbecsülésre!
Szeresd hát előbb önmagad!
Szeretni kell, hát vedd már észre,
ha többet adsz, több is marad!

Ha félelmeid elfelejted,
szabad leszel, mint a madár.
Az ember teremtésre termett,
okot, szép célt mindig talál.
Keresd a vidámat, a szépet,
azt, ami jókedvre derít,
te rólad szóljon ez az élet,
fiatalítsd meg sejtjeid.

Keress magadnak új kalandot,
olyat, mi tetszik, s érdekel!
Pengess meg mától egy új lantot,
s lelked is boldog létre lel.
Teljesítsd végre be a vágyad,
s léted legyen örömteli.
Legyen az Isten vendég nálad,
ki benned jó kedvét leli!

Aranyosi Ervin © 2017-02-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Öröklétű szerelem

öröklétű szerelem
Aranyosi Ervin: Öröklétű szerelem

Bár úgy hívlak, hogy kedvesem,
nem birtokollak téged!
Csak a szíved titkát lesem,
mi az, ami megéget?
Nem zárhatlak kalitkába,
szabad vagy, mint a madár,
s remélem, hogy szabad szíved,
szívemhez visszatalál.

Nem akarlak én lekötni,
érezd csak, hogy szabad vagy!
Hogy kötődsz-e a szívemhez,
kérlek, döntsd el magadban!
Szálljunk együtt szelek szárnyán,
repítsen a képzelet!
Ha tiéd az egész világ,
mit adhatnék még neked?

Neked adom világomat,
benne laknak álmaim.
Szeretném ha velem szállnál
a képzelet szárnyain.
Néha, persze, összebújnánk,
összeérjen a szívünk!
Érezzük a boldogságot,
milyen jó, hogy szeretünk!

Furcsa kis tűz gyullad bennem,
a szívem is lángra kap.
Tudatom is módosítja,
nem lehetnék boldogabb!
Ez egy titkos kábítószer,
s betiltani sem lehet!
Nem csoda, hogy nem is látok,
s elvesztem az eszemet.

Kitárom a szép szívemet,
a kulcsát is megkapod.
Cserébe csak azt remélem,
a tiédet rám hagyod.
Ha egymásba feledkezünk,
megszűnik a külvilág.
Ha a szépet felismerjük,
nem látjuk majd a hibát.

S meglátod, ha összebújunk,
úgy tágul majd a világ,
folyton nő a gazdagságunk,
s irigyünk lesz, aki lát.
Ez az érzés sose múlhat,
öröklétű szerelem.
Bármi lehet körülöttünk,
csak itt legyél te velem.

Nem zárhatlak kalitkába,
te kösd hozzám lelkedet!
Kössön hozzám érzés, emlék,
tiszta, igaz szeretet.
Önmagadért maradj csak itt,
csak azért, mert jó velem.
Míg a világ világ marad,
éljen ez a szerelem!

Aranyosi Ervin © 2017-02-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Áradjon a szeretetet

Császár Tamás festménye

Császár Tamás festménye

Aranyosi Ervin: Áradjon a szeretetet

Ha majdan egy napon a szeretet fénye
egyformán árad szét minden földi lényre,
árnyék és sötétség, mind elmenekülnek,
s ha a bűnös lelkek is fénybe kerülnek,
akkor itt e Földön eljön a Mennyország,
s mosolytól ragyognak az emberi orcák.

Ha majd minden lélek adni, s kapni képes,
s közeledni akar a másik szívéhez,
akkor látni fogjuk, mily nagy az ereje,
milyen erősen vonz szívünknek deleje!
Mindenki képes lesz csodát létrehozni,
s nem akar majd senki, semmit elorozni!

Mert a szívszeretet, mások szívét vonzza,
az ember örömét, jó kedvét fokozza,
és terjedni képes szerte a világban,
így fürdik a lélek szerető fényárban.
A szeretet erő, mi a jót fokozza,
lelked egy boldogabb, fénylőbb szintre hozza.

Elmúlhat az önzés, meggyógyul világunk,
megértjük a létet, s nem féljük halálunk.
Megtaláljuk Istent, egyéb célunk nincsen,
nem marakodunk már kétes, földi kincsen,
csupán csak élvezzük létünk tiszta fényét,
magunkhoz ölelve a világ egészét.

Gyújtsunk hát szívünkben szép, szeretet lángot!
Fényünkkel ragyogjuk be e szép világot!
Egyetlen egy szív se maradhasson árva,
ne lehessen lélek gondok közé zárva!
Ne legyen éhező, mindenkinek jusson,
a szeretet fénye a Földön szerte fusson!

Jöjjön el az Isten fénylő Mennyországa,
boruljon a világ fénybe és virágba!
Egymás kezét fogva a nép ünnepeljen,
önmagába nézve megnyugvásra leljen.
Minden éhezőnek jusson elég étel,
boldoguljon mind-mind, ne legyen kivétel!

Legyen világosság, hogy mindenki lásson,
segítsen önmagán, és segítsen máson!
Kezdd el osztogatni szereteted fényét,
add vissza az ember utolsó reményét,
hited szent vizével locsolgasd álmait,
érezze, hogy az Úr a lelkében lakik!

Aranyosi Ervin © 2017-01-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megtaláltam Istent

Megtaláltam Istent
Aranyosi Ervin: Megtaláltam Istent

Drága jó Istenem, mindig attól féltem:
mikor imádkoztam – magamban beszéltem.
Pedig, hidd el, mindig csak hozzád akartam,
elhitették velem, hogy kívül vagy rajtam.
Imádkozás közben kifelé, figyeltem,
s azokat, kik láttak, szívből irigyeltem.
Kérdeztem, hogy: – Tényleg, hol lehet az Isten,
kiabálnom kéne, hogy rajtam segítsen?
Aztán az imámat befelé mormoltam,
elmondtam némán is, csak úgy csendben, szótlan.
És lám, csoda történt, imám meghallgattad,
végre rád találtam, hitem visszaadtad!
Mert, aki megtalál, nincs boldogabb nála,
mert szívét kitölti szeretet és hála!

Rájöttem, hogy itt élsz a lelkembe zárva,
ezért nem lehetek magányos, vagy árva!
Ha hozzád szólanék, nem kell ahhoz menni,
elég csak lelkemre, és terád figyelni.
Drága jó Istenem, mindig is itt voltál,
mikor jót akartam, a szívemből szóltál.
Máshol kerestelek, de rád leltem végre,
magamba tekintek, nem a magas égre.
Ha kitárom karom, magamhoz ölellek,
ha magamba nézek, lelkemben meglellek.
Ahogy bennem itt élsz, úgy élsz a világban,
s tudom, megtalállak fűben, kis virágban,
s mindenben a Földön, mi a teremtményed,
onnan reám köszön a szerető fényed.

Aranyosi Ervin © 2017-01-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Áldd meg a nőt!

Császár Tamás festménye

Császár Tamás festménye

Aranyosi Ervin: Áldd meg a nőt!

Áldd meg a nőt, az isteni csodát,
lába elé teríts egy nyoszolyát,
hálád naponta néki elrebegd,
érted legyen, sohasem ellened!

Áldd meg a nőt, mert arra érdemes,
emberben nincs, hidd el, tökéletes,
s ne rémítsen meg a női szeszély,
megérteni azt, úgy sincs rá esély.

Áldd meg a nőt, és szeresd és dicsérd,
bók nyelvén szólva, szíve mindent ért,
Szívéhez szép szó, zárt nyitó kulcsot ad,
de el ne veszd, sose zárd ki magad!

Áldd meg a nőt és többre mész vele,
napjában százszor is szeress bele!
Ne csak a vágy hajtson fejetlenül,
érzésre lelj, lelkében legbelül.

Áldd meg a nőt, ha tőrt merít beléd,
ha képmutatón egy tükröt tart eléd,
mert így tanít, kínzón, fájdalmasan,
de ha tanulsz, számodra haszna van.

Áldd meg a nőt és szeresd boldogan,
hisz életed oly gyorsan elrohan,
élvezd ki hát a boldog perceket!
Nincs boldogabb, mint kit egy nő szeret!

Áldd meg a nőt, az élet kapuját,
rajta át jöttél egy más világból át.
Mindaz, ki él, asszonytól született,
áldd meg a nőt! Sose tarts szünetet!

Aranyosi Ervin © 2017-01-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mű-Vész vers

Mű-Vész vers

Aranyosi Ervin: Mű-Vész vers

Mű világban mű öröm,
köröm helyett, műköröm,
csoda, hogy még működöm…

Arcszín helyett, smink a sikk,
erre buknak a pasik?
Mű külsőben, ki lakik?

Mű lélek és művilág,
mű vázában művirág,
mű agyakba nyű, mi rág!

Mű szobrokon, mű véset,
művé lett a művészet,
erre minket mi késztet?

Lassan minden műanyag,
aki gyártja “MŰ”, s hanyag,
mű gépekben, mű agyak!

Műveletlen műsorok,
mű könyvekben mű sorok
mű ételek, mű borok…

Mű világban minden mű,
mert az ember könnyelmű,
sorsa már egyértelmű!

Aranyosi Ervin © 2017-01-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva