Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Vidám lélek

Aranyosi Ervin: Vidám lélek

Aranyosi Ervin: Vidám lélek

Nem nehéz engem kacagásra bírni,
én kicsi lelkem játékos nagyon.
Ha minden rendben, sose láthatsz sírni,
s jókedvem elűzni biztos nem hagyom!
A sok-sok felnőtt példát vehet rólam,
nem félek én élni ezt az életet!
A szeretet nálam nem puszta szólam,
így mutatok példát mindennap neked!

Aranyosi Ervin © 2015-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Alázat


Aranyosi Ervin: Alázat

Mit jelent a szó: alázat?
Pontosan, mit is takar?
Nagyon sokan értik félre,
tegyük helyre hát hamar.

Nem jelent meghunyászkodást,
mások előtt görnyedést,
nem is alárendeltséget,
de nem jelent törtetést.

Mutat tudást, s tehetséget,
büszkén vállalt tetteket,
odaadást, teljes szívet,
hitet, mely nem tettetett.

Szolgálatot mások felé,
de ez bíz’ nem szolgaság!
Teljes szívet adni belé,
nem amolyan formaság.

Örömmel tenni a dolgom,
s vállalni a terheket.
akiknek javát szolgálom,
érző, élő emberek.

Mit jelent hát az alázat?
Királyi szolgálatot!
Ennyi hát a magyarázat,
ha másoknak átadod!

Aranyosi Ervin © 2015-11-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha valaki morcos…

Ha morcos valakiAranyosi Ervin: Ha valaki morcos…

Ha valaki morcos
ne bosszankodj véle!
Menjél oda hozzá,
vizsgáld meg, hogy él-e?
Ha engedi magát,
próbáld megölelni,
nézd meg, hogy a szíve
képes-e felelni?
Persze ne bosszantsd fel,
mint egy morcos medvét,
próbáld viccelődve
visszaadni kedvét!
Ha még mindig morog,
nyújtsál nyelvet rája,
hátha ettől kedvét
végre megtalálja.
Ha nem húzódik el,
öleld át két kézzel,
simogasd a lelkét,
szép szavakkal, mézzel!
Mikor végre érzi,
hogy az élet édes,
rájön, hogy örülni
mindig lehetséges!

Aranyosi Ervin © 2015-11-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Van még hazám…

Van még hazámAranyosi Ervin: Van még hazám…

Nekem van még hazám, s remélem még sokunknak.
Van gyökerem, mely nélkül a fák is orra buknak.
A honszeretet, s az élet köt ide,
s kapaszkodom belé, hogy nehogy elvigye,
messziről jött, sehonnai ember!
Nem adom el, nekem a pénze nem kell!
Amíg körül vesz a Kárpátok lánca,
nem érdekel, hogy milyen szél alázza,
tisztán megőrzöm magyar lelkemet.
S bár ez a föld egykor majd eltemet,
útjain addig lábnyomot hagyok,
büszkén vállalva, hogy magyar vagyok!

Aranyosi Ervin © 2015-11-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Színes cseppek…

színes cseppek
Aranyosi Ervin: Színes cseppek…

Pár csepp sárga, pár csepp piros,
csepegteti szerte-széjjel.
Színnel telik a „papiros”,
ahogy fest a lenge széllel.
A nyár zöldjét felcserélte,
itt az őszi új ruhája.
Csak az ősz napjait élte,
s benne búja és a bája.

Aranyosi Ervin © 2015-11-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hóember pár

Mándoki Halász Zsóka festménye

Aranyosi Ervin: Hóember pár

Két hóember, milyen bájos,
Hó-Erzsébet és Hó-János,
mai napon egybekeltek,
hóemberből, egy pár lettek.

A hószívük átmelegszik,
mindig szeret, s nem veszekszik,
el tán sosem hidegülnek,
ha jön a tél, ideülnek!

Ám tavasszal elolvadnak,
egy másik földrészen laknak,
míg újra jön a december,
s életre kel a hóember.

Ezt az esküvői képet,
megveheted, hogyha kéred,
s mától lakhatnának nálad,
s díszíthetnék a szobádat!

Aranyosi Ervin © 2015-11-06.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző és a festő nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hofira emlékezve

Aranyosi Ervin: Hofira emlékezve

Aranyosi Ervin: Hofira emlékezve

Jó pár éve ment el a nagy nevettető,
ám videóival ma is nevettet Ő.
A gond, hogy a poén ma is aktuális,
életünkre kihat, ha nevetve fáj is.
Ám a magyar ember ma is sírva vigad,
a sok régi poén napjainkra kihat.
Változott a világ, másképp van már minden,
csak rosszabbul élünk itt az alsóbb szinten.
Igaz, van, ki dőzsöl a nép vagyonában,
s adna sok új poént Hofinak a mában.
Így csak a remény van, hogy eljön az óra:
– Géza, szükség lenne egy jó csattanóra!

Aranyosi Ervin © 2015-11-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Novemberi hangulatban

Novemberi hangulatbanAranyosi Ervin: Novemberi hangulatban

A fák vállukra vették a megfáradt holdat,
s cipelték a súlyát át a fasoron.
Száraz, öreg gallyak harmatcseppet szórtak,
a múlt fájdalmával mely rajtuk átoson.
Dérré fagyott cseppek, fagyos jégszilánkok,
markolták az élőt, –  ami megmaradt.
Az egész erdőre szállt a bűvös átok,
s elűzte az összes dalos madarat.
Levéltelen kézzel markoltak az égbe,
szél lökdöste lelkük fájó csontjait.
Talán, az elmúlás megy csendben itt végbe,
s minden ami szép volt, már ott fent lakik?
Hova lett a nyárnak pajkos, édes íze,
lombok lebegése, hol szellő suhant?
A nyári zápornak megtisztító vize?
A fák lombruháját őrzi földi hant.
Véget ér a hajnal, szép napunk is ébred,
gyenge fény ígéri, maradt még remény.
Ha majd zord telünket hiteddel megéled,
újra gazdagodhatsz, s nem leszel szegény…

Aranyosi Ervin © 2015-10-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Halottak napján ott a helyed?

Aranyosi Ervin: Vajon miért is jó temetőbe járni?Amennyiben szeretnéd meghallgatni, videón megnézni, akkor ajánlom figyelmedbe
Paraginé Tóth Edina előadásában:
Aranyosi Ervin: Halottak napján ott a helyed?
KATTINTS IDE a megtekintéshez!
Készítette a ZakaHom-e Egyesület 2016-ban.

Aranyosi Ervin: Halottak napján ott a helyed?

Ruhátlan fák közt ballagsz csendben,
körülötted a sok kereszt.
A temető, a bús hidegben,
csak visszahúz, és nem ereszt.

És minden évben el kell jönnöd,
mióta Ő eltávozott.
A gyász díszét magadra öltöd
s halott virágaid hozod…

És szomorúan gondolsz arra:
– Milyen vidám volt, Istenem!
De nem fakadsz a közös dalra,
lám csak a szokás mit terem.

Mi lenne, hogyha nem jönnél el?
Csupán egy gyertyát gyújtanál,
s beszélgetnél az Ő lelkével,
amit nem vitt el a halál?

Tudod, a lélek halhatatlan,
csupán a helyszín változik.
Mert él, csak kicsit más alakban,
másik világhoz tartozik!

Én jól tudom, te nem miatta,
s persze nem hozzá jössz ma el!
Mit szólna az a sok mihaszna?
Halottak napján jönni kell!

Szerepjáték a külvilágnak,
elvárják, ezért vállalod.
Másává válsz a gyertya lángnak,
s szél fújja el a bánatod.

Aranyosi Ervin © 2015-11-02.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva