Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tigriscsíkok

Tigris-minta
Aranyosi Ervin: Tigriscsíkok

Az én csíkozásom utánozhatatlan,
különleges festmény, elomló alakban.
Mintha bűvös kezek, reám írták volna,
de vajon ki tudja, mindez miről szólna.
Csak az tud olvasni az ilyen jelekből,
ki a szépet látja csíkjaimban egyből.
Mert ez nem vonalkód, nem is áruvédjegy!
Te sem akarnád, hogy reggel erre ébredj.
Tudd, bizony e szépség, nem túl biztonságos,
mert a viselője nem enged magához!

Aranyosi Ervin © 2016-01-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ravaszdinak hívnak

ravaszdi

Fotó: Korinna Photography

Aranyosi Ervin: Ravaszdinak hívnak

Ravaszdinak hívnak,
– az eszem használom,
csak élni akarok,
mindig, minden áron!
Megszerzem ami kell,
nem másoktól várom!
de el kell tartanom
pici kis családom.
Ravaszdinak hívnak,
én vagyok a róka!
Üldöz is az ember
évszázadok óta!
A szép vörös bundám
el akarja venni,
ezért muszáj nekem
furfangosnak lenni!

Aranyosi Ervin © 2016-01-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gazdira várunk

gazdira várunk
Aranyosi Ervin: Gazdira várunk

Tudod, árvák vagyunk, utcára kitettek,
jó emberek által megmenekítettek!
Mindannyian vágyunk egy saját gazdára,
aki szeretni tud, mindegy mi az ára!
Tudod, viselkedni még nem tanítottak,
szeretetre vágyunk, jók vagyunk, s nyitottak.
Szobatisztaságra neked kell nevelned,
néha csibészkedünk, s felássuk a kertet.
Ám az nem rosszaság, hogy mindent megrágunk,
csak még kicsit félünk, s biztonságra vágyunk.
Szeretnénk szeretni, valakit szolgálni,
és ha megengedi, barátjává válni!
De az állattartás, nagy-nagy felelősség,
ezt a barátságot egy életre kössék!
Ha mégis vállalod, hálás lesz a szívem,
őrizem a házad, jó kutyushoz híven!

Aranyosi Ervin © 2016-01-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egér-vers

egér-versAranyosi Ervin: Egér-vers

Hol lakik a  kisegér?
Hogy hívják azt, ahol él?
Egérlyuk az otthona:
– nincs konyha, csak nagyszoba!

És mit eszik az egér?
Ami kis száján befér!
Kedvence a sajt, dió,
szalonnabőr, mogyoró!

Ha láttál már egeret,
tudod, rágcsál eleget!
Kicsi szája be nem áll,
mindent megrág, mit talál!

Rágcsál, mert a foga nő,
pont ez itt a bökkenő!
Mert ahol az egér él,
veszélyben van a kenyér!

Ám ahol egy cica van,
onnan az egér rohan.
Ott ő bizony meg nem él,
elmenekül az egér!

Aranyosi Ervin © 2016-01-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Rókabunda

rókabundaAranyosi Ervin: Rókabunda

Mit szólsz a bundámhoz?
Ez igazi RÓKA!
S képzeld, ezt előttem
még senki sem hordta!
Ragaszkodom hozzá,
mert csak rajtam áll jól,
az ember sem venné
a bőrét le magáról!

Aranyosi Ervin © 2015-11-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A varjú dala

A varjú dalaAranyosi Ervin: A varjú dala

Varjú vagyok, egy énekesmadár,
de bárki lehet énekes ma már!
Basszus hangon, csak mélyen károgok,
na mire képes egy madár torok?
Öreg vagyok és kissé ostoba,
halld meg dalom: – az élet mostoha!
Művészetembe minden belefér,
koncertjeimnek háttere a tél.
Hangulatod egy mély szintre viszem:
sírva vigad a magyar, így hiszem.
Sírva vigad és mégsem háborog,
ahogyan él, én éppúgy károgok.

Aranyosi Ervin © 2015-11-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tavaszról álmodom

P1200813

Aranyosi Ervin: Tavaszról álmodom

Tavaszról álmodom, zöld bársonyú rétről,
virágszirmot bontó, langyos napsütésről.
Rügyekkel díszített, ébredező fákról,
szerelemtől hangos sok-sok kismadárról.

Tavaszról álmodom, csobogó patakról,
vígan fickándozó, apró kis halakról.
Egy rám váró szívről, míg az erdőt járom,
aki én reám vár, talán megtalálom.

Tavaszról álmodom, hisz most kihűlt minden,
sötét felhők szállnak, fent az égi szinten,
a Nap is bujdokol, szégyell előjönni,
gyenge most a fénye, nem tud tündökölni.

Tavaszról álmodom, s hiszem hamar eljő,
a hótól megtisztul a sok sötét felhő,
s remélem a tavaszt nem hiába várom,
eljön, amikor kell, ha véget ér az álmom…

Aranyosi Ervin © 2015-11-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Novemberi hangulatban

Novemberi hangulatbanAranyosi Ervin: Novemberi hangulatban

A fák vállukra vették a megfáradt holdat,
s cipelték a súlyát át a fasoron.
Száraz, öreg gallyak harmatcseppet szórtak,
a múlt fájdalmával mely rajtuk átoson.
Dérré fagyott cseppek, fagyos jégszilánkok,
markolták az élőt, –  ami megmaradt.
Az egész erdőre szállt a bűvös átok,
s elűzte az összes dalos madarat.
Levéltelen kézzel markoltak az égbe,
szél lökdöste lelkük fájó csontjait.
Talán, az elmúlás megy csendben itt végbe,
s minden ami szép volt, már ott fent lakik?
Hova lett a nyárnak pajkos, édes íze,
lombok lebegése, hol szellő suhant?
A nyári zápornak megtisztító vize?
A fák lombruháját őrzi földi hant.
Véget ér a hajnal, szép napunk is ébred,
gyenge fény ígéri, maradt még remény.
Ha majd zord telünket hiteddel megéled,
újra gazdagodhatsz, s nem leszel szegény…

Aranyosi Ervin © 2015-10-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne szomorkodj az ősz miatt!

ne búslakodj az ősz miattAranyosi Ervin: Ne szomorkodj az ősz miatt!

Azért, mert ősznek húrja zsong
nem kell hogy rossz kedved legyen.
Attól, hogy őszi szél jajong,
túl juthatsz még a gondhegyen.
Bár már a Föld aludni tér,
avarból készít nyoszolyát,
buzogjon benned ifjú vér,
s öltsd fel a nyárnak mosolyát.

Légy mától te a nyári nap,
legyél ki jó kedvre derít!
Csikó, mely könnyen szárnyra kap,
s táncolva vígan felnyerít!
Legyél a fény az őszben is,
derűd áradjon szerteszét!
Bút, messzi földre penderíts,
s nyomd el a bánat halk neszét!

Mosoly ragyogjon arcodon,
s melegítsen a jó szíved!
Derülj sok régi harcodon,
s kapd vissza elvesztett hited!
Legyél ki mást is boldogít,
ne pusztulhasson a világ!
Legyél a dal, mely táncba hív,
s érezd, hogy szükség van reád!

Aranyosi Ervin © 2015-10-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Borongós őszben

borongós őszben
Aranyosi Ervin: Borongós őszben

Az ősz borongva ül a tájra,
könnyet hullat, mintha fájna.
Eső hull a zöld levélre,
barnul, mintha hullna vére.

Szél markol a fák lombjába,
törött ágat tapos lába,
s közben siratja a nyarat,
mely tovaszállt, míg ő maradt.

Az őszi szél néha tombol,
van, hol épít, máshol rombol.
Néha aztán kedvét veszti,
s mit felkapott elereszti.

Rőt avarból halmot épít,
felkavarja, majd’ az égig,
mintha festéket keverne,
mintha szép színt mégse lelne.

Elment a nyár, s fogy a zöld is,
aludna a fázós Föld is,
avarpaplant húz magára,
búsan emlékszik a nyárra.

Aranyosi Ervin © 2015-10-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva