Állatok, természet | Aranyosi Ervin versei

okt
5

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Őszi napló

Category: Állatok, természet Tags: felleg, levelek, nap, napló, Nyár, őszi, postás, színes, tavasz 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Őszi napló

Elesett az Ősz postása,
szerteszállt a sok levél…
Színes lapok szerteszéjjel,
hogy Te vidámabb legyél!

Szedegetem, nézegetem,
üzenetét olvasva.
Mintha lelkem a tavaszról
és a nyárról olvasna.

Benne ott a tavaszi szél,
s a nyári Nap melege.
Fecske, gólya, s nyári eső
rét öntöző fellege.

S látom ott van minden emlék
mit a tavasz, s nyár hozott,
amíg ez a sok szép levél
ily’ színesre változott…

Összefűzöm a lapokat,
mint egy színes füzetet,
így marad meg a naplómban,
e sok színes üzenet…

Aranyosi Ervin © 2015-10-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
21

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Ne bánd az őszt!

Category: Állatok, természet Tags: boldog, élet, öröm, Ősz, szél, vándor, vidámság 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Ne bánd az őszt!

Itt van az ősz, s a színes tájba
vidámságot csak mi viszünk.
A szél csak sír, akár ha fájna,
mégis örül a mi szívünk.
Mert bár a természet megfáradt,
s hullatja könnyét, levelét,
belőlünk még a jókedv árad,
mert ez a világ csoda szép!

Amíg van kivel kergetőzni,
s élvezni boldog perceket,
amíg a szív képes legyőzni,
mert benne él a szeretet,
addig az ősz csak hazug vándor,
s nem hat ránk bús, konok szava.
s nem érdekel, ha százszor ránk szól,
hogy közeleg a tél hava.

Az élet körforgás a földön,
csak megállók az évszakok,
s ha életem örömben töltöm,
történhet bármi, én vagyok!
Bíz én vagyok maga az élet,
s visszatükrözöm szép Napom,
míg együtt itt lehetek véled,
addig mindig lesz szép napom!

Itt van az ősz, s mi elfogadjuk,
mert minden kornak bája van.
S bár változunk, önmagunk adjuk,
s a lét így már határtalan.
Az élet csak egy társasjáték,
s a táblán mindig lépni kell!
A jutalom, a szép ajándék,
s mi együtt fogjuk kérni el!

Aranyosi Ervin © 2015-09-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
12

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Gólyamadár

Category: Állatok, természet Tags: csavargó, Gólyamadár, landol, szállnak, vándormadár Leave a Comment

Fotó: Horváth Tibor (www.facebook.com)

Aranyosi Ervin: Gólyamadár

Gólyamadár, amint látod, oly ügyesen landol,
nem gyakori a gólyáknál a gólyakarambol.
Pedig nincsen irányító, mégis szépen szállnak,
mikor eljön az idejük, vándorokká válnak.
Elindulnak messzi földre, de majd visszatérnek,
ott szeretnek lenni, ahol nyoma sincs a télnek.
Nálunk csak a nyarat tölti, csak nyaral a gólya.
Vándormadár és a világ legszebb csavargója…

Aranyosi Ervin © 2015-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
12

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Légy egy a világgal

Category: Állatok, természet Tags: börtön, egy, élő, földi, légy, Lélek, lény, lét, szeretettel, természet, világ 1 Comment

Aranyosi Ervin: Légy egy a világgal

Térben és időben egy vagy a világgal,
lassan növő fűvel, békés pálmaággal.
Egy vagy teremtőddel, egy vagy önmagaddal,
egy a mindenséggel, a múló anyaggal.

Elméd mégis másnak gondol, s ismer téged.
Tán ez okoz benned számtalan kétséget.
Gondolat és érzés, mind-mind elhatárol,
hamis képet festve, rád váró világról!

Érzéki csalódás, vakító káprázat,
lelked belenyugszik, s magad ellen lázad.
Benne vagy, nem is látsz kiutat belőle,
s néha hitrendszered menekít előle.

Tudd, a lét nem börtön, nem vagyunk bezárva!
Összeköt a lelkünk, egyikünk sem árva.
Ha együtt éreznénk minden földi lénnyel,
eggyé is válhatnánk minden teremtménnyel!

Felfognánk a létnek gyöngyöző csodáját,
s elhagynánk az elme szoros kalodáját.
A testbe zárt lélek szabad lenne újra,
mert csak addig szenved, amíg megtanulja.

Öleld hát magadhoz az egész világot,
éld meg a valódat, lelked legyen áldott!
Légy különleges lény, lét alkotó része,
veled legyen teljes a világ egésze.

Öleld hát az élőt, mind-mind önmagadhoz,
de ne legyen semmi, amihez ragaszkodsz!
Engedd tovaszállni, ami szabadulna,
mert a rabságától csak a porba hullna.

Természet csodáit figyeld szeretettel,
ne csak uralkodjon, szolgáljon az ember!
S hagyd hogy a természet, maga is szolgáljon,
minden rendbe jöjjön, teljesebbé váljon!

Aranyosi Ervin © 2015-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
11

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Cicamami tanácsai

Category: Állatok, természet Tags: álmos, cicamami, éhes, énekel, gazdi, huncutkodno, kedve, kedves, tanácsai Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Cicamami tanácsai

Az a kedves sima bőrű,
tudd meg, az a gazdi!
Amit hízelgésért kaphatsz,
az pedig vigaszdíj!

A kezével kényeztetget,
simogatva ápol.
Ha éhes vagy nyávogj neki,
s megetet magától.

Ha álmos vagy, bújj csak hozzá,
feküdj az ölébe!
Ha ő fekszik az ágyában,
hát feküdj fölébe!

Zenélj neki, doromboljál,
attól jobb a kedve,
ám menekülj ha énekel,
vagy be van rekedve.

Ha ügyesen kényezteted,
ehetsz tenyeréből,
a cicának öröm fakad
a szeretetéből.

Szabad persze huncutkodni,
ám, ha elkövetted,
biztonságból nézd meg majd,
hogy mit okoz a tetted!

Ha elkapnak, de nem látták,
fogd rá a kutyára.
Azt hiszem, a tanácsokból
elég is lesz mára!

Aranyosi Ervin © 2015-05-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
27

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Csacsivers

Category: Állatok, természet Tags: csacsi, csacsivers, eszemöntudatos, makacs, okos, szanár 1 Comment

Aranyosi Ervin: Csacsivers

Szamárnak hívnak, pedig hát van eszem!
Amire vágyom, én mindig azt teszem!
Ha kedvem tartja, akkor iszom, eszem,
– az életem oly könnyedén veszem.

Nem jártam tudós iskolába én.
Az életem így veszem, könnyedén!
Makacs vagyok, s akaratos ha kell!
Kényszerből munkát sosem végzek el!

Ha kedvem van, teszem a dolgomat,
s ha tetszik az, a fejem bólogat.
Egy répa kell, s megyek vágyam után!
Nem dolgozom csak ingyen, vagy bután!

Okos vagyok és oly öntudatos,
nem ural engem ember, fuvaros.
Csak azt teszem, amit megtenni kell,
s a külvilág már rég nem érdekel!

Aranyosi Ervin © 2015-04-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
15

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Két felhő

Category: Állatok, természet Tags: felhő, könny, nap, nevetés, pillanat, szivárvány 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Két felhő

Az egyik felhő sír az égen,
ám nevet a másik.
Hegyek között, a völgy fölött,
szivárvány pompázik.

Az egyiknek hull a könnye,
lelkét nyomja bánat.
Míg a másik száll nevetve,
víg kedélye árad.

Ő a Nappal bújócskázik,
s lám csak jó a kedve.
Míg a másik könnyet hullajt,
Napért epekedve.

Míg az egyik szép ruháját
a Nap aranyozza,
aközben a másik gyászol,
s a sorsát átkozza.

Ne sírj felhő, szép az élet,
akarj boldog lenni!
Aki borús, azt sajnálják,
de nehéz szeretni.

Szárítsd fel a könnyeidet,
és kacagj a Napba,
légy vidám és emelkedett
minden pillanatban!

Aranyosi Ervin © 2015-04-15.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
24

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Visszatértek a barátok…

Category: Állatok, természet Tags: barátok, fecske, fészek, gólya, szomszéd, vándormadár Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Visszatértek a barátok…

Ereszünknek, kéményünknek újra van lakója.
Megérkezett a fecske, és hazatért a gólya!
Mind a kettő máshol telelt és világot látott,
mi meg reménykedve vártuk vissza a barátot.

Messze szálltak ősszel, s velük messze szállt az élet.
Visszavártunk vándormadár, mondd el a mesédet!
Merre jártál, merre szálltál, jól bántak-e véled,
a világnak más tájain, mondd milyen az élet?

S lám a fecske, eresz alatt, csivitelve szálldos,
szalmaszálat és töreket kever most a sárhoz,
ebből készíti a fészkét, s tapasztja a falra,
a mesére nincs ideje, inkább fakad dalra.

– Hát akkor te gólyamadár, mesélj te az útról!
Ám a gólya csak kelepel a tengeren túlról.
Nem értem a szavait, de lám a párja érti,
azt mondja, a kíváncsiság a titkait sérti.

Jó, ha titok, nem faggatlak, örülök, hogy jöttél,
háztetőnkön, régi fészken, újra kikötöttél.
Tedd rendbe a házad táját, javítsd ki a fészket,
maradjon a szomszédokról sok kedves emléked!

Aranyosi Ervin © 2015-03-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
25

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Közeleg a tavasz

Category: Állatok, természet Tags: apró, élet, madárdal, szív, tavasz, világnak Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Közeleg a tavasz

Hej, a madárdalban gyönyörű a szólam,
rólad énekelnek, néha pedig rólam.
Néha a világról, a fényt hozó Napról,
messze szálló szélről, csobogó patakról.
Benne van az élet száz apró csodája,
kit tiszta szív vezet hallgatja, csodálja.
A szabadság vágya, szerelem éneke,
s nem fűződik hozzá kicsinyes érdeke,
mert e kedves dalnok csak örömből fújja,
az élet dallamát hamar megtanulja.
Kikürtöli hírét, az egész világnak,
közeleg a tavasz, tovább Ő sem várhat!

Aranyosi Ervin © 2015-02-25.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
10

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Ölelj meg egy fát!

Category: Állatok, természet Tags: doktor, energia, fát, Fiatal, lelked, ölelés, ölelj 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Ölelj meg egy fát!

Tudod, a fák oly különleges lények!
S tán úgy hiszed, önmaguk miatt élnek?
Nem így van, tudd meg, sokkal többek ők,
az emberek általuk tölthetők!
Ha úgy érzed, hogy energiád fogytán,
ha lelked fáradt, s jobb létért nyafog tán,
vagy napod nyűggel, sirámmal van tele,
s lelkednek nincs egy vidám reggele…
Ha meggyötörtek éjszakai álmok,
ha világodban helyed nem találod,
ha elfáradsz a rút hétköznapoktól,
beteg lelkedre, egy fa lehet a doktor!
Ilyenkor egy fát átölelni kéne,
s nem nézni azt, hogy fiatal-e, vén-e,
csak hagyni, hogy a dolgát megtegye,
a negatív energiádat elvegye,
s töltsön fel téged jó energiákkal!
Ölelés közben beszélgess a fákkal!
Gyógyítsd a lelked napról napra hát,
ölelj magadhoz minden nap egy fát!

Aranyosi Ervin © 2015-02-10.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Őszi napló

Elesett az Ősz postása, szerteszállt a sok levél… Színes lapok szerteszéjjel, hogy Te vidámabb legyél!

Szedegetem, nézegetem, üzenetét olvasva. Mintha lelkem a tavaszról és a nyárról olvasna.

Benne ott a tavaszi szél, s a nyári Nap melege. Fecske, gólya, s nyári eső rét öntöző fellege.

S látom ott van minden emlék mit a tavasz, s nyár hozott, amíg ez a sok szép levél ily’ színesre változott…

Összefűzöm a lapokat, mint egy színes füzetet, így marad meg a naplómban, e sok színes üzenet…

Aranyosi Ervin © 2015-10-05. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Ne bánd az őszt!

Itt van az ősz, s a színes tájba vidámságot csak mi viszünk. A szél csak sír, akár ha fájna, mégis örül a mi szívünk. Mert bár a természet megfáradt, s hullatja könnyét, levelét, belőlünk még a jókedv árad, mert ez a világ csoda szép!

Amíg van kivel kergetőzni, s élvezni boldog perceket, amíg a szív képes legyőzni, mert benne él a szeretet, addig az ősz csak hazug vándor, s nem hat ránk bús, konok szava. s nem érdekel, ha százszor ránk szól, hogy közeleg a tél hava.

Az élet körforgás a földön, csak megállók az évszakok, s ha életem örömben töltöm, történhet bármi, én vagyok! Bíz én vagyok maga az élet, s visszatükrözöm szép Napom, míg együtt itt lehetek véled, addig mindig lesz szép napom!

Itt van az ősz, s mi elfogadjuk, mert minden kornak bája van. S bár változunk, önmagunk adjuk, s a lét így már határtalan. Az élet csak egy társasjáték, s a táblán mindig lépni kell! A jutalom, a szép ajándék, s mi együtt fogjuk kérni el!

Aranyosi Ervin © 2015-09-21. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Gólyamadár

Aranyosi Ervin © 2015-08-12. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Légy egy a világgal

Térben és időben egy vagy a világgal, lassan növő fűvel, békés pálmaággal. Egy vagy teremtőddel, egy vagy önmagaddal, egy a mindenséggel, a múló anyaggal.

Elméd mégis másnak gondol, s ismer téged. Tán ez okoz benned számtalan kétséget. Gondolat és érzés, mind-mind elhatárol, hamis képet festve, rád váró világról!

Érzéki csalódás, vakító káprázat, lelked belenyugszik, s magad ellen lázad. Benne vagy, nem is látsz kiutat belőle, s néha hitrendszered menekít előle.

Tudd, a lét nem börtön, nem vagyunk bezárva! Összeköt a lelkünk, egyikünk sem árva. Ha együtt éreznénk minden földi lénnyel, eggyé is válhatnánk minden teremtménnyel!

Felfognánk a létnek gyöngyöző csodáját, s elhagynánk az elme szoros kalodáját. A testbe zárt lélek szabad lenne újra, mert csak addig szenved, amíg megtanulja.

Öleld hát magadhoz az egész világot, éld meg a valódat, lelked legyen áldott! Légy különleges lény, lét alkotó része, veled legyen teljes a világ egésze.

Öleld hát az élőt, mind-mind önmagadhoz, de ne legyen semmi, amihez ragaszkodsz! Engedd tovaszállni, ami szabadulna, mert a rabságától csak a porba hullna.

Természet csodáit figyeld szeretettel, ne csak uralkodjon, szolgáljon az ember! S hagyd hogy a természet, maga is szolgáljon, minden rendbe jöjjön, teljesebbé váljon!

Aranyosi Ervin © 2015-05-12. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Cicamami tanácsai

Az a kedves sima bőrű, tudd meg, az a gazdi! Amit hízelgésért kaphatsz, az pedig vigaszdíj!

A kezével kényeztetget, simogatva ápol. Ha éhes vagy nyávogj neki, s megetet magától.

Ha álmos vagy, bújj csak hozzá, feküdj az ölébe! Ha ő fekszik az ágyában, hát feküdj fölébe!

Zenélj neki, doromboljál, attól jobb a kedve, ám menekülj ha énekel, vagy be van rekedve.

Ha ügyesen kényezteted, ehetsz tenyeréből, a cicának öröm fakad a szeretetéből.

Szabad persze huncutkodni, ám, ha elkövetted, biztonságból nézd meg majd, hogy mit okoz a tetted!

Ha elkapnak, de nem látták, fogd rá a kutyára. Azt hiszem, a tanácsokból elég is lesz mára!

Aranyosi Ervin © 2015-05-11. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Csacsivers

Szamárnak hívnak, pedig hát van eszem! Amire vágyom, én mindig azt teszem! Ha kedvem tartja, akkor iszom, eszem, – az életem oly könnyedén veszem.

Nem jártam tudós iskolába én. Az életem így veszem, könnyedén! Makacs vagyok, s akaratos ha kell! Kényszerből munkát sosem végzek el!

Ha kedvem van, teszem a dolgomat, s ha tetszik az, a fejem bólogat. Egy répa kell, s megyek vágyam után! Nem dolgozom csak ingyen, vagy bután!

Okos vagyok és oly öntudatos, nem ural engem ember, fuvaros. Csak azt teszem, amit megtenni kell, s a külvilág már rég nem érdekel!

Aranyosi Ervin © 2015-04-27. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Két felhő

Az egyik felhő sír az égen, ám nevet a másik. Hegyek között, a völgy fölött, szivárvány pompázik.

Az egyiknek hull a könnye, lelkét nyomja bánat. Míg a másik száll nevetve, víg kedélye árad.

Ő a Nappal bújócskázik, s lám csak jó a kedve. Míg a másik könnyet hullajt, Napért epekedve.

Míg az egyik szép ruháját a Nap aranyozza, aközben a másik gyászol, s a sorsát átkozza.

Ne sírj felhő, szép az élet, akarj boldog lenni! Aki borús, azt sajnálják, de nehéz szeretni.

Szárítsd fel a könnyeidet, és kacagj a Napba, légy vidám és emelkedett minden pillanatban!

Aranyosi Ervin © 2015-04-15. A vers és a festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Visszatértek a barátok…

Ereszünknek, kéményünknek újra van lakója. Megérkezett a fecske, és hazatért a gólya! Mind a kettő máshol telelt és világot látott, mi meg reménykedve vártuk vissza a barátot.

Messze szálltak ősszel, s velük messze szállt az élet. Visszavártunk vándormadár, mondd el a mesédet! Merre jártál, merre szálltál, jól bántak-e véled, a világnak más tájain, mondd milyen az élet?

S lám a fecske, eresz alatt, csivitelve szálldos, szalmaszálat és töreket kever most a sárhoz, ebből készíti a fészkét, s tapasztja a falra, a mesére nincs ideje, inkább fakad dalra.

– Hát akkor te gólyamadár, mesélj te az útról! Ám a gólya csak kelepel a tengeren túlról. Nem értem a szavait, de lám a párja érti, azt mondja, a kíváncsiság a titkait sérti.

Jó, ha titok, nem faggatlak, örülök, hogy jöttél, háztetőnkön, régi fészken, újra kikötöttél. Tedd rendbe a házad táját, javítsd ki a fészket, maradjon a szomszédokról sok kedves emléked!

Aranyosi Ervin: Közeleg a tavasz

Aranyosi Ervin: Ölelj meg egy fát!

Vers rendelés

Megtalálsz Facebook-on is!

Kategóriák

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Archívum

Megosztás

Linkek

Címkék

Elesett az Ősz postása,
szerteszállt a sok levél…
Színes lapok szerteszéjjel,
hogy Te vidámabb legyél!

Szedegetem, nézegetem,
üzenetét olvasva.
Mintha lelkem a tavaszról
és a nyárról olvasna.

Benne ott a tavaszi szél,
s a nyári Nap melege.
Fecske, gólya, s nyári eső
rét öntöző fellege.

S látom ott van minden emlék
mit a tavasz, s nyár hozott,
amíg ez a sok szép levél
ily’ színesre változott…

Összefűzöm a lapokat,
mint egy színes füzetet,
így marad meg a naplómban,
e sok színes üzenet…

Aranyosi Ervin © 2015-10-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Itt van az ősz, s a színes tájba
vidámságot csak mi viszünk.
A szél csak sír, akár ha fájna,
mégis örül a mi szívünk.
Mert bár a természet megfáradt,
s hullatja könnyét, levelét,
belőlünk még a jókedv árad,
mert ez a világ csoda szép!

Amíg van kivel kergetőzni,
s élvezni boldog perceket,
amíg a szív képes legyőzni,
mert benne él a szeretet,
addig az ősz csak hazug vándor,
s nem hat ránk bús, konok szava.
s nem érdekel, ha százszor ránk szól,
hogy közeleg a tél hava.

Az élet körforgás a földön,
csak megállók az évszakok,
s ha életem örömben töltöm,
történhet bármi, én vagyok!
Bíz én vagyok maga az élet,
s visszatükrözöm szép Napom,
míg együtt itt lehetek véled,
addig mindig lesz szép napom!

Itt van az ősz, s mi elfogadjuk,
mert minden kornak bája van.
S bár változunk, önmagunk adjuk,
s a lét így már határtalan.
Az élet csak egy társasjáték,
s a táblán mindig lépni kell!
A jutalom, a szép ajándék,
s mi együtt fogjuk kérni el!

Aranyosi Ervin © 2015-09-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin © 2015-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Térben és időben egy vagy a világgal,
lassan növő fűvel, békés pálmaággal.
Egy vagy teremtőddel, egy vagy önmagaddal,
egy a mindenséggel, a múló anyaggal.

Elméd mégis másnak gondol, s ismer téged.
Tán ez okoz benned számtalan kétséget.
Gondolat és érzés, mind-mind elhatárol,
hamis képet festve, rád váró világról!

Érzéki csalódás, vakító káprázat,
lelked belenyugszik, s magad ellen lázad.
Benne vagy, nem is látsz kiutat belőle,
s néha hitrendszered menekít előle.

Tudd, a lét nem börtön, nem vagyunk bezárva!
Összeköt a lelkünk, egyikünk sem árva.
Ha együtt éreznénk minden földi lénnyel,
eggyé is válhatnánk minden teremtménnyel!

Felfognánk a létnek gyöngyöző csodáját,
s elhagynánk az elme szoros kalodáját.
A testbe zárt lélek szabad lenne újra,
mert csak addig szenved, amíg megtanulja.

Öleld hát magadhoz az egész világot,
éld meg a valódat, lelked legyen áldott!
Légy különleges lény, lét alkotó része,
veled legyen teljes a világ egésze.

Öleld hát az élőt, mind-mind önmagadhoz,
de ne legyen semmi, amihez ragaszkodsz!
Engedd tovaszállni, ami szabadulna,
mert a rabságától csak a porba hullna.

Természet csodáit figyeld szeretettel,
ne csak uralkodjon, szolgáljon az ember!
S hagyd hogy a természet, maga is szolgáljon,
minden rendbe jöjjön, teljesebbé váljon!

Aranyosi Ervin © 2015-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Az a kedves sima bőrű,
tudd meg, az a gazdi!
Amit hízelgésért kaphatsz,
az pedig vigaszdíj!

A kezével kényeztetget,
simogatva ápol.
Ha éhes vagy nyávogj neki,
s megetet magától.

Ha álmos vagy, bújj csak hozzá,
feküdj az ölébe!
Ha ő fekszik az ágyában,
hát feküdj fölébe!

Zenélj neki, doromboljál,
attól jobb a kedve,
ám menekülj ha énekel,
vagy be van rekedve.

Ha ügyesen kényezteted,
ehetsz tenyeréből,
a cicának öröm fakad
a szeretetéből.

Szabad persze huncutkodni,
ám, ha elkövetted,
biztonságból nézd meg majd,
hogy mit okoz a tetted!

Ha elkapnak, de nem látták,
fogd rá a kutyára.
Azt hiszem, a tanácsokból
elég is lesz mára!

Aranyosi Ervin © 2015-05-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Szamárnak hívnak, pedig hát van eszem!
Amire vágyom, én mindig azt teszem!
Ha kedvem tartja, akkor iszom, eszem,
– az életem oly könnyedén veszem.

Nem jártam tudós iskolába én.
Az életem így veszem, könnyedén!
Makacs vagyok, s akaratos ha kell!
Kényszerből munkát sosem végzek el!

Ha kedvem van, teszem a dolgomat,
s ha tetszik az, a fejem bólogat.
Egy répa kell, s megyek vágyam után!
Nem dolgozom csak ingyen, vagy bután!

Okos vagyok és oly öntudatos,
nem ural engem ember, fuvaros.
Csak azt teszem, amit megtenni kell,
s a külvilág már rég nem érdekel!

Aranyosi Ervin © 2015-04-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Az egyik felhő sír az égen,
ám nevet a másik.
Hegyek között, a völgy fölött,
szivárvány pompázik.

Az egyiknek hull a könnye,
lelkét nyomja bánat.
Míg a másik száll nevetve,
víg kedélye árad.

Ő a Nappal bújócskázik,
s lám csak jó a kedve.
Míg a másik könnyet hullajt,
Napért epekedve.

Míg az egyik szép ruháját
a Nap aranyozza,
aközben a másik gyászol,
s a sorsát átkozza.

Ne sírj felhő, szép az élet,
akarj boldog lenni!
Aki borús, azt sajnálják,
de nehéz szeretni.

Szárítsd fel a könnyeidet,
és kacagj a Napba,
légy vidám és emelkedett
minden pillanatban!

Aranyosi Ervin © 2015-04-15.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Ereszünknek, kéményünknek újra van lakója.
Megérkezett a fecske, és hazatért a gólya!
Mind a kettő máshol telelt és világot látott,
mi meg reménykedve vártuk vissza a barátot.

Messze szálltak ősszel, s velük messze szállt az élet.
Visszavártunk vándormadár, mondd el a mesédet!
Merre jártál, merre szálltál, jól bántak-e véled,
a világnak más tájain, mondd milyen az élet?

S lám a fecske, eresz alatt, csivitelve szálldos,
szalmaszálat és töreket kever most a sárhoz,
ebből készíti a fészkét, s tapasztja a falra,
a mesére nincs ideje, inkább fakad dalra.

– Hát akkor te gólyamadár, mesélj te az útról!
Ám a gólya csak kelepel a tengeren túlról.
Nem értem a szavait, de lám a párja érti,
azt mondja, a kíváncsiság a titkait sérti.

Jó, ha titok, nem faggatlak, örülök, hogy jöttél,
háztetőnkön, régi fészken, újra kikötöttél.
Tedd rendbe a házad táját, javítsd ki a fészket,
maradjon a szomszédokról sok kedves emléked!