Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Jó boszorkány

Aranyosi Ervin: Jó boszorkány

Aranyosi Ervin: Jó boszorkány

Megjött a boszorkány,
almát hozott neked.
Nem kell félned mégsem,
egyik sem mérgezett!

A boszorkány szíve jó,
hisz adni képes,
az alma meg érett,
nagyon finom, édes!

Bizony, meleg szívet,
takar ez a jelmez:
Jóságosan tanít,
kedvesen fegyelmez.

Senkit sem riaszt el
vidám kacagása,
mert ez a boszorkány
Tünde néni mása!

Felismerted benne
a tanító nénit?
Akkor ez a jelmez
téged már nem rémít.

Csak azért vette fel,
hogy jobb kedved legyen,
jóra irányuljon
mától a figyelem!

A kezedbe adja
a tudás almáját,
megtanítja neked
minden tudományát.

Akad jó boszorkány
a mindennapokban,
csak fel kell fedezni,
hogy ő az, hogy ott van.

Nem kérkedik vele.
Viszont jót varázsol!
Mutatja az utat,
s közben jót tanácsol.

Ha másképp öltözne,
akkor tündér lenne,
de így sem kell soha
kételkedned benne.

Hát külső alapján
ne ítélj meg senkit!
Az csupán a látszat,
melyben szemed sem hitt!

Meg kell, hogy ismerjed,
mit takar a jelmez,
amit még a jó is,
igen gyakran felvesz.

Az érző, a kedves
járhat álruhában.
mégis jóra tanít
téged általában.

Keresd inkább másban
a belső értéket,
s figyeld meg, hogy tette,
mire tanít téged?!

Aranyosi Ervin © 2019-11-01.
A vers megosztása, másolása, csak a vers előtt a szerző nevével és a vers címével, valamint a versszakok megtartásával együtt engedélyezett.

Minden jog fenntartva!


By

Aranyosi Ervin: A Halottak napjának értelmét keresve…

Aranyosi Ervin: A Halottak napjának értelmét keresve...

Aranyosi Ervin: A Halottak napjának értelmét keresve…

Mint ruhásszekrényben a levetett ruhák,
amit a lélek lassacskán kinőtt.
Felettük kőből, a levetett cipők.
Köröttük ősztől tépett lombú fák.

Pár kőbevésett, tárgyszerű adat,
hogy ettől-eddig hordta valaki,
kőfaragó kérésre rótta ki.
Neki szokványos, könnyű feladat.

Átkelt a lélek, letette terheit,
amit tovább, élők cipelnek majd.
Kiket még itt, az elvárásuk hajt.
A lélek lenne eltemetve itt?

Lomtár, adattár? S te őt keresed?
Azt, kit szerettél egy életen át?
Ki hagyott csodás emlékeket rád?
A ridegségben a lelkét nem leled!

Hát jó hírem van, mostantól szabad!
Elvégezte életfeladatát,
s nem nélküle változik a világ,
s lehet már kapott új testet, másikat.

Mert harmadnapon mind feltámadunk,
s a mennybe lépve, új létet tervezünk,
új ruhát hordva, ismét élők leszünk,
s keressük magunkra mért feladatunk.

Ruhásszekrények hát a temetők,
mely életekről bár tanúskodik,
de akik hordták, nem nyugosznak itt,
az igaz lelkek ott nem lelhetők.

Hiszen a lélek folyton vándorol,
s csak földi lépték neki az idő.
Csak ugródeszka születés – temető.
Amíg itt élsz, lelked térben honol.

Hát ünnepelj, halottak napja van!
Szeretted végre ledobta kínjait,
lehet azóta egy új testben lakik.
Vagy szomorkodj, siratva, hasztalan!

Halottak napján a lélek ünnepel!
A többi lelket, kikkel egyek vagyunk!
Mért rettegünk? Úgyis feltámadunk!
Lehull szemünkről a homályos lepel.

Aranyosi Ervin © 2019-10-26.
A vers megosztása, másolása, csak a vers előtt a szerző nevével és a vers címével, valamint a versszakok megtartásával együtt engedélyezett.

Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ne keseregj!

Aranyosi Ervin: Ne keseregj!

Aranyosi Ervin: Ne keseregj!

Ne keseredj el, ha fáj a valóságod,
ha a kiutakat ma még nem találod!
Hiába keresed még a lét értelmét,
hiába használod még a hűvös elmét.
Hiába okolod a „már megírt sorsot”,
másokat okolva, sosem lehetsz boldog!
Az útjelzőtáblát lelkedben találod,
lépj a helyes útra, ne várd a halálod!

Ne keseredj el, mert benned ott a térkép,
ha a kudarcokat lépcsőfoknak néznéd,
és csak mennél tovább, szívedet megnyitva,
emberi mivoltod szívvel bizonygatva,
akkor rátalálnál a lét értelmére,
ráhangolódhatnál az isteni zenére.

Lelked erejével új szintekre lépnél,
ahová a vágy visz, végül odaérnél,
büszkén önmagadra, lelked tükrét látva,
rácsodálkozva a gyönyörű világra.
Kezdd el végre látni saját valóságod,
szeretetből épült, csodás, új világod!
Lehetőség legyen minden új akadály,
s ne érezz késztetést, hogy panaszkodni muszáj!

Emeld fel lelkedet végre önmagadhoz,
hasonlíts az égen végig szálló Naphoz,
amely hittel ébred és hálával fekszik,
kitől mások szíve mindennap melegszik.
Majd, ha valóságod végre megtalálod,
elégedett leszel, s boldog is, meglátod!

Aztán fájdalmaid szép lassan eltűnnek,
s rájössz minden új nap, valóságos ünnep.
Ne keseredj el hát, teremts szebb világot,
formáld át lelkesen, ezt a valóságot.
Végre majd ráébredsz, folyton teremtettél,
rossz sorsod írója épp te magad lettél!
Jogod van átírni, mi nem tetszik benne,
képzeld el valódat, vajon milyen lenne?

Aranyosi Ervin © 2019-10-21.
A vers megosztása, másolása, csak a vers előtt a szerző nevével és a vers címével, valamint a versszakok megtartásával együtt engedélyezett.

Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Megélés

Aranyosi Ervin: Megélés

Aranyosi Ervin: Megélés

Összefolyik a nap az éjjel,
hogyan is választhatnám széjjel,
hisz nappal ébren álmodom.
Éjjel töprengek álmomon.

Meddig is tarthat a valóság?
Hol ér majd véget a jelen?
S ha végig megyek a jelen,
a lelkem súlyát cipelem?

Éjjel, álmomban, létezem?
Ha álmodozom, mért teszem?
Talán a hit, remény vezérel,
megérint Istene a kezével,
s naggyá leszek, többé, vagy bármi,
vagy hiábavaló lenne várni?

Úgy hiszem, nem fog ártani,
valóra kéne váltani,
amit lelkem álmomban látott,
s teremthetnék egy új világot.

Szerethetőt, és élhetőt,
mely minden jóra éhezőt
megetet, jóval jól lakat,
s kinyílhat minden zár, s lakat,
s kitárulhat végre a lét,
amit teremtőd tett eléd…

Összefolyik az éj a nappal,
mit kezdjek hát a pillanattal?
Csodám megélem, így hiszem,
dobogj hát boldogan szívem!

Aranyosi Ervin © 2019-10-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a vers előtt a szerző nevével és a vers címével,
valamint a versszakok megtartásával együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva
!

By

Aranyosi Ervin: Írjunk sorsot!

Aranyosi Ervin: Írjunk sorsot!

Aranyosi Ervin: Írjunk sorsot!

Mindig őszinte ember voltam.
Tisztán használtam angyal tollam,
hol írásra, hol repülésre,
igaz szavam szívekbe vésve.

Próbáltam őszintén szeretni,
mások terhét magamra venni,
s hordani, mint saját keresztet,
mely közben gyökeret eresztett.

Ide kötött hazához, néphez,
a magyar emberek szívéhez,
s tudtam, hozzájuk kell beszélnem,
értük repülnöm, értük élnem.

Viszonzásként elért a jóság,
hát nem volt hiábavalóság,
hogy csukott szemeket nyitogattam,
holnaphoz reményt, hitet adtam.

Persze, akadt, ki néha bántott,
rám aggatott súlyos kabátot,
hogy hordjam akkor is, ha nem kell,
legyek én is megfáradt ember.

Bántott, de nem vettem magamra,
a szívem nem gerjedt haragra,
megértettem, nem az én dolgom,
hogy lelkem érte morgolódjon.

Inkább fáklyát vettem kezembe,
s leírtam minden üzenetbe,
hogy az kövessen, ki már megérett,
ki elbírja az emberséget.

Ki életcélt akar találni,
s nem a sorsával szembe szállni,
hanem egy újat, szebbet írni,
amely után majd nem kell sírni.

Hiszem, a sors nincsen megírva,
nem vésték kőbe, vagy papírra,
vágyainkkal írjuk naponta,
s hitünk javítja, s néha rontja.

Hitünknek irányt kéne adnunk,
s mindig a jó úton haladnunk,
hálásan meglátni a szépet,
abból adjon többet az élet!

Jóságból, hitből, szeretetből,
meríthessünk új erőt ebből.
Írjunk sorsot magunknak, másnak,
úgy, hogy ne látsszon lázadásnak!

Mondjuk ki végre, mit szeretnénk,
érezze szívünk, értse elménk!
Élhetőt álmodjunk magunknak,
hol lelkünk szebb világba juthat!

Aranyosi Ervin © 2019-10-16.
A vers megosztása, másolása, csak a vers előtt a szerző nevével és a vers címével, valamint a versszakok megtartásával együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
!

By

Aranyosi Ervin: Hatni a világra

Aranyosi Ervin: Hatni a világra

Aranyosi Ervin: Hatni a világra

Miért csak másokon akarsz változtatni?
Miért nem magadra akarsz végre hatni?
Miért kell rettegned folyton a jövőtől?
Minek a félelmed, mikor csak jövőt öl?
Mért nem önmagadban teszel végre rendet?
Hisz a változásod világot teremthet.
Változz hát, s változik majd veled a Föld is,
virulj ki, s meglátod több lesz majd a zöld is!
Ne azon borongj, hogy mások mit csinálnak,
hisz ha ők vezetnek, feletted is állnak.
Ne légy játszmáiknak az elszenvedője,
hazugság, az élet szürke szemfedője!
Változz, szabadítsd ki fogságból a lelked,
életed mindennap meg kell ünnepelned!
Ha majd frekvenciád az égbe felemel,
szabadabbá válsz, s akkor önmagaddá leszel!
Végre megélheted, amiért születtél…
Keresd hát az okát, hogy mi végből lettél!
El ne hidd, hogy nem tudsz hatni a világra!
Világíts, s fény derül minden hazugságra!
A fényben a gonosz elveszti hatalmát,
szeretve a lelked elnyeri jutalmát!

Aranyosi Ervin © 2019-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével a vers előtt, és a versszakok megtartásával együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Könyvvel az élet szép

Aranyosi Ervin: Könyvvel az élet szép lehet

Aranyosi Ervin: Könyvvel az élet szép

Minden jó könyv, egy újabb élet,
ha beleképzeled magad,
lelked vásznára vetít képet,
amely emlékként megmarad.
Lehetsz bárki, aki szeretnél,
– szerelmes hős, vagy hadvezér –
s elhiteti, bárki lehetnél,
ki nálad jobban, s szebben él.

Erőt adhat az álmaidhoz,
utat mutat, hogy merre menj,
s lökdösni kezd, ha vágyad kínoz,
olvass, nem kell, hogy meggebedj.
Felveheted mások cipőjét,
megélheted világukat,
ha hagyod, hogy álmaid beszőjék,
túlélheted halálukat.

Megannyi érzéssel szívedben,
megnyílik a világ neked,
s megállhatsz néha, a fájó percben,
s csak annyi kell: – Könyved letedd.
Bejárhatsz távoli vidéket,
hová nem jutnál el soha,
s megnyugtathat egy bűvös érzet:
– Az életed nem mostoha!

Minden jó könyv utat mutathat,
ha néha válaszúthoz érsz.
Az emlékeid között kutathat,
s érezteti: – De jó, hogy élsz!
És ékesebb lesz a beszéded,
értelmet nyer sok esemény,
s ha mások életét megéled,
rájössz, hogy mindig van remény.

Szerezd hát könyvből a tudásod,
díszítsd fel vélük életed,
bennük a kincset megtalálod,
s gazdagabb lesz a lét veled.
Ha majd a könyv végére értél,
kezdhetsz egy újabb életet!
Újabb kaland, egy újabb végcél:
– Könyvvel az élet szép lehet!

Aranyosi Ervin © 2019-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével a vers előtt, és a versszakok megtartásával együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dobozba zárt világ

Aranyosi Ervin: Dobozba zárt világ

Mondd csak, mennyit látsz a nagyvilágból,
ha telefonod mindent kitakar?
Mennyit láthatsz mások mosolyából?
Látod-e a másik mit akar?
Eltűnik a személyes jelenlét,
kihalnak mind az érzéseid.
A közös élmény, elfeledett emlék
és idegenek lesznek társaid.
Már régen nem a valóságod éled,
és élvezed börtönöd falait,
a szabadságot halálra ítéled,
és más sem látja benned mi lakik.
Mondd csak, mennyit látsz az emberekből,
ha világod elgépiesedett?
Csak a lényeg marad ki mindenből,
a lelked mélyén élő szeretet!

Aranyosi Ervin © 2019-09-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne hagyd a szívedet kihűlni!


Aranyosi Ervin: Ne hagyd a szívedet kihűlni!

Ne hagyd a szívedet, sose hagyd kihűlni!
ne hagyd csalódásod arcodra kiülni!
Annyi kedvességet, csodát nyújt az élet,
engedd, hogy világod táncba hívjon téged!

Nyílt szívvel, derűsen csodáld a világot!
Vedd észre szépségét, mit a szíved látott,
mit csak szíved érzett, s ami boldoggá tett,
amitől az élet megváltozva, más lett!

Hord hát szép mosolyod, mint egy díszes ékszert,
ragyogtasd nyugodtan naponta elégszer!
Ez a kisugárzás úgy hat más szívekre,
mintha csalogató gyertya fénye lenne.

Talán lepke a szív, melyet a fény vonzhat,
fényed közelébe más szíveket hozhat.
Hisz a szív kíváncsi, keresi a szépet,
így a ragyogástól megtalálhat téged.

Szeretettel csiholj lángot hát szívedbe,
fénye hadd költözzön arcodra, szemedbe!
Aki pedig rád néz, rögtön látja rajtad,
fényed szétosztani, szét szórni akartad.

Ám, hogy kiragyoghass, magad kell szeretned,
keresd meg, mi lehet szerethető benned?
Ha azt megtalálod, szíved felmelegszik,
melegséget érzel majd reggeltől-estig!

Hisz akkor szeretnek, ha képes vagy szeretni,
ha jó önmagaddal a bőrödben lenni,
ha a lelked örül, hogy jól érzed magad,
mikor szépen élni ezer okod akad.

Ne hagyd a szívedet, sohasem kihűlni!
Engedd boldogulni, a mennybe kerülni!
Hiszen ezért jöttél a földi világba,
merj szeretni mindig, ne légy ahhoz gyáva!

Aranyosi Ervin © 2019-09-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy szép világot adj tovább!


Aranyosi Ervin: Egy szép világot adj tovább!

Tudod, amikor megszülettél,
kaptál egy csodás életet.
Kaptál egy Földet, élő világot,
gazdagságot adtak neked.

A te dolgod, hogy megőrizzed,
hogy te is úgy add majd tovább,
s ne hagyd, hogy földig lerombolják,
a pénztől vakult ostobák.

Tegyél rendet kis világodban,
ültess fát, szép virágokat,
te is adhass majd unokádnak,
életről szóló álmokat!

Felelős vagy a nagyvilágért,
kezdd el hát megjavítani,
ha környezeted rendben tartod,
akkor már lehetsz valaki.

Ne hallgass hazug médiára,
ami a pénz felé terel,
tudod, a létnek nincsen ára,
és Földünk többet érdemel!

Ami kicsiben, az lesz nagyban,
jó gazda légy, úgy boldogulj,
ha világodat rendben tartod,
nem lesz ok, miért porba hullj!

Mutass példát, csak tedd a dolgod,
s az unokádnak add tovább!
Maradjon élőn, élhetően,
utánunk is meg a világ!

Aranyosi Ervin © 2019-09-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva