Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Köszönet anyámnak


Aranyosi Ervin: Köszönet anyámnak

Mikor leszülettem erre a bolygóra,
édesanyám álmát váltottam valóra,
elhoztam a csodát, élővé lett álmot
és kaptam cserébe egy egész világot.
Akkor még nem tudtam, hogy mi végből lettem,
egy igazi angyal őrködött felettem.
Táplált, szeretgetett, tanítgatott élni,
hogyan kell egy szívhez szeretettel érni.

Őriztem mosolyát, vissza is tükröztem,
erős kötelék lett ő közte és köztem.
Amikor én sírtam, ő hajolt fölébem,
s megnyugvásra leltem drága, jó ölében.
A mindene voltam, a legdrágább kincse,
s célja, hogy a kincsét mosolyra derítse.
Hát én mosolyogtam, beragyogtam napját,
vágytam ölelését, angyali alakját.

Ő tudta magától mire van szükségem,
s igyekezett adni mindent, bármit kértem.
Hálám, mosolyom volt, kedves gügyögésem,
ahogyan szívébe szeretetem véstem.
Kaptam másik csodát, amit kaphat gyermek,
megtanítva nekem ezt a csodás nyelvet,
amitől igazán gazdagabbá váltam,
benne érzésekre, tudásra találtam.

Ahogy lassan nőttem, megnőtt a világom,
mocorogni vágytam folyton, minden áron,
egyre erősebbé, s ügyesebbé váltam,
aztán, egy szép napon lábaimra áltam.
Anyám óvott, védett, s megtanított járni,
nem akarta lelkem szűk helyre bezárni,
kitárta a világ összes nagy kapuját,
ahol majd a lelkem már könnyebben jut át.

Biztatott hát mindig, s tudom, hitt is bennem,
menjek vágyam útján, boldoggá kell lennem!
Amit csak ő tudott, mindent megmutatott,
hosszú, szép utamhoz erőt, reményt adott.
Hiszem, gyermekében örömét meglelte,
annyi szeretettel volt tele a lelke!
Hálás az én szívem, minden egyes percért,
szerető szívemben a jósága elfért.

Amit tőle kaptam, azt kell tovább adnom,
róla véve példát, jónak kell maradnom,
szeretetét szórnom az egész világra,
mindig emlékezve drága, jó anyámra.
A szívemben itt él, amit kaptam tőle,
hitét, szeretetét itt őrzöm örökre.
Őrzöm a szívemben, mindazt, amit adott,
a lelkemben kikelt sok szeretet-magot!

Aranyosi Ervin © 2020-02-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Természetes szerelem


Aranyosi Ervin: Természetes szerelem

Itt az idő, hát kinyíltam,
megmutatni szirmaim…
Rád találtam, s mától nyíltan
megmutatom titkaim.
A mi lelkünk összeillik,
most már együtt álmodunk.
Szerelmes szánk csókra nyílik,
egy nyomot hagy lábnyomunk!
Egymást látni, felfedezni,
megismerni egy csoda,
hagyjuk szívünk ünnepelni,
s el nem veszhetünk soha.
Együtt erősekké válunk,
átölel a szerelem,
s nincs is boldogabb minálunk,
mikor itt vagy te velem…

Aranyosi Ervin © 2020-02-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Pár kedves, jó szó…


Aranyosi Ervin: Pár kedves, jó szó…

Néha egy pár kedves, jó szó,
az is boldoggá tehet.
Ragyogást csal a szembe,
s kitörli a könnyeket.
Mosolyt csalhat az arcodra,
a szívedbe meleget…
Mért nem mérünk hát egymásnak,
a jó szóból eleget?

Néha még a közös csend is,
nagyon boldoggá tehet,
melyben szívünk együtt dobban,
átérezve, hogy szeret.
Hisz mind figyelemre vágyunk,
hogy még meghallgassanak,
hogy egy egyszerű csodával
a lelkünkre hassanak.

Figyelem, pár kedves, jó szó,
szép mosoly, csak ennyi kell,
mellyel jó lakik a lélek,
be is éri ennyivel,
és ha lesz mit viszonozni,
vissza kell szeretni azt,
így adva esélyt az újra,
így nyújtani szebb vigaszt.

Dobogtasd meg hát a szívem,
ha van még kedves szavad!
Megtartani ezt az érzést,
vagy bezárni, nem szabad!
Szárnyat adhat néhány jó szó,
ami szívet melegít,
erőt adhat átvészelni
az élet zord teleit.

Néha egy pár kedves, jó szó,
az is boldoggá tehet.
Küldök hát egy nagy csokorral
szebbítse az életed!
Ám azt ne tartsd meg magadnak,
másoknak is küldd tovább,
hadd tanuljon meg szeretni
mitőlünk a nagyvilág!

Aranyosi Ervin © 2020-01-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Felemelő szülő legyél!


Aranyosi Ervin: Felemelő szülő legyél!

Hozzád született, reád bízták,
lelkét mától jóra tanítsd hát!
Adj bevált eszközt két kezébe,
s te jutsz majd mindig az eszébe!
Ne élj helyette, az nem dolgod,
ha kincseidet elé hordod,
gazdag lesz tán, s nem boldogabb,
többet tesz az, ki dolgot ad.

Ki megtanít az úton járni,
a hétköznapokat formálni,
hogy az szebb, teljesebb legyen,
ez segíthet egy gyermeken.
Életre tanítsd, alkotásra,
sose szoruljon többé másra,
megoldást leljen, ne csak gondot!
Kezdje újra, ha éppen rontott!

Kitartást, végig tartó álmot,
mely átformálja a világot,
amelyben élni szebb lehet,
s ezért – tudja – maga tehet!
Ne mástól várjon csak csodákat,
higgye, hogy ő is naggyá válhat,
megélheti szép álmait,
ha lelkében már ott lakik!

Tetőled is függ, mivé válik,
többet dicsérj, hidd el, mert számít!
Siker csírája ott van benne,
s ha megtalálná, boldog lenne!
Oly sokat jelent néhány jó szó,
a dicsérő, a szomjat oltó,
s ezt tőled várja gyermeked,
hit nélkül élni nem lehet!

Példát mutass, jó útra lépjen,
ne fuss előre, utolérjen!
Biztasd, tudasd, hogy több lehet,
adj lelki erőt, ötletet!
Erősítsd hát a belső hangot,
adj neki célt és méltó rangot!
Hitesd el azt, amit remél,
felemelő szülő legyél!

Aranyosi Ervin © 2020-01-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kellesz nekem!


Aranyosi Ervin: Kellesz nekem!
(dalszöveg)

Gyere láss meg engem,
lásd a jót meg bennem,
gyere légy a párom,
ezt kívánom,
minden áron!
Gyere hát kísérj el,
együtt nappal, s éjjel,
legyél te a párom,
mindenáron
ezt kívánom!

Refrén:

Kellesz nekem
én azt hiszem,
hogy megszépítsd az életem!
Kellesz nekem,
tudom nagyon,
hogy ott légy minden hajnalon!

Kellesz nekem,
kellesz nekem,
kísérj hát át az életen!
Legyél velem,
legyél nekem
és legyél boldog énvelem!

Gyere hívlak élni,
szívvel összeérni,
együtt jobbá válni,
megpróbálni
együtt szállni!
Gyere, együtt könnyebb
sose hulljon könnyed,
óvlak és szeretlek,
átölellek,
mondd hogy kellek!

Refrén:

Kellesz nekem
én azt hiszem,
hogy megszépítsd az életem!
Kellesz nekem,
tudom nagyon,
hogy ott légy minden hajnalon!

Kellesz nekem,
kellesz nekem,
kísérj hát át az életen!
Legyél velem,
legyél nekem
és legyél boldog énvelem!

Legyél velem,
legyél nekem,
kellesz nekem,
kellesz nekem!

Aranyosi Ervin © 2020-01-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A Csúszka karácsonyi verse


Aranyosi Ervin: A Csúszka karácsonyi verse

Itt csúszkálok a fenyőfán,
a fatörzsén járok,
az erdőből nagyon boldog
karácsonyt kívánok!
Köszönöm a szereteted,
hogy velünk jó tettél,
mikor zord volt a világunk,
minket megetettél.
Szaloncukrot aggattunk hát
a fenyőfa ágra,
mert ráfér még a szeretet
erre a világra!

Aranyosi Ervin © 2019-12-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lehet szép a kutyaélet!


Aranyosi Ervin: Lehet szép a kutyaélet!

Kifeküdtünk, játék közben elfáradtunk, jaj nagyon.
Reméljük, hogy jó játékra holnap is lesz alkalom!
Szundi közben feltöltjük a bennünk lévő elemet,
alvás után azt reméljük, hogy a gazdi megetet!
Aztán megint hancúrozunk, mert az élet csudaszép,
bizony, nekünk áll a világ, így boldog a kutyanép!

Aranyosi Ervin © 2019-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem harcol az Isten


Aranyosi Ervin: Nem harcol az Isten

Isten sohasem harcol
veled, vagy ellened!
Hiszem, az ő nevében
harcolni nem lehet!
A harc, a küzdelem,
nagyon is emberi,
és nyerni is az képes,
ki ezt felismeri!

Isten sosem büntet,
nem rak rád láncokat,
de engedi, ha kell,
hogy leláncold magad!
Nem bánt, nem ver bottal,
csak tükröt tart neked,
s megérted a létet,
ha ezt felismered.

Jóisten nevében
szeretni tudsz csupán!
Figyellek, s nem értem,
minek harcolsz bután?
Dobd el véres kardod,
hisz az nem boldogít,
szeretettől lehetsz
igazán boldog itt!

Vegyél róla példát,
nem harcol Istened!
Hagyja megtörténni,
a dolgokat veled,
mit lelkedből küldesz,
az hozzád visszatér,
s visszaüt, ha küzdesz
anyagi célokért.

Legyen hát más célod,
legyél boldog, szabad,
s mások érdekében
emeld fel csak szavad!
Tudd, nem harc az élet,
a lét nem küzdelem!
Szeress, élj a mában,
józanul légy jelen!

Azt tedd, ami épít,
ami csak jól esik,
ami megemeli
lelked érzéseit,
amitől nap, mint nap
jobban érzed magad,
ami örömöt ad,
mitől lelked szabad!

Légy hát a világod
jó megfigyelője!
Lásd meg, mitől mennek
dolgaid előre!
Merj álmodni nagyot,
s hagyd valóra válni,
hagyd a mindenséget
lelkedet szolgálni!

Szemedet irányítsd
a jóra, a szépre,
hogy a világnak
a lényegét vedd észre!
Hogy lásd, akkor kaphatsz,
ha képes vagy adni,
ha a teremtőddel
együtt tudsz haladni.

Hisz ő egy úton jár,
arról sosem tér le,
ő a szeretetét
sosem teszi félre,
de mikor a vágyad
harc és küzdés lenne,
azt elnézi neked,
nem gátol meg benne.

Ám a világunkat
törvények vezérlik,
az írottak között
rengeteg a tévhit.
Ám, ha az igazit
szépen megfigyeled,
megérted a létet,
mi történik veled.

Bizony, ha az ember
tudna, s nem harcolna,
tán az egész világ
élhetőbb hely volna,
egymásra úgy néznénk,
mint valódi társra,
kivel együtt megyünk
egy nagy utazásra!

Kitől tanulhatunk,
kitől jobbá válunk,
kitől szebb is lehet
létező világunk?
S lesz, kit mi tanítunk
földi szépre jóra,
hogy a közös álmunk
válhasson valóra!

Látod, ebben lenne
jó társunk az Isten,
s hiszem, mellénk állna,
hogy rajtunk segítsen!
Csak a szeretetét
kéne elfogadnunk,
s minél több társunknak
szívvel továbbadnunk!

Ám, amíg a harc dúl,
pénz és siker ural,
szembe kell hogy szálljunk,
lelkünk árnyaival,
hiszen mi teremtjük
ellenségeinket,
s azok tesznek végül
szörnyű sírba minket.

Nem harcol az Isten,
ennyit kell értened,
szeretne szeretni,
s örvendezni veled!
Minden teremtménye,
belőle jött létre,
s mindnek szükség lenne,
felismerő fényre.

Megvilágosodás,
fényesen teremtés,
sötét gondolatból
valós lélek-mentés
– ez lenne a dolgunk,
mert ezért születtünk,
mind a magasztos fény
gyermekei lettünk!

Már csak az a kérdés,
mért élünk sötétben?
Mért látjuk jövőnket
csüggedten, sötéten?
Mi kell, hogy a lelkünk
magasra emeljük,
utat teremtőnkhöz
közösen megleljük!

Aranyosi Ervin © 2019-11-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Életegyetem


Aranyosi Ervin: Életegyetem

Boldognak lenni, ez az életcélunk.
Ezért jövünk. Lelkünk életre kel.
Esélyt ad rá a születés csodája,
hol új út nyílik, s álom kezdődik el.

Lehetünk boldogok annyi féle módon,
ha van oly érzés, mely minket boldogít,
de keresztül kell vágnunk a bozóton,
és ami gátol, az egyúttal tanít.

Hisz minden ember boldog akar lenni,
de sok nem érti, ez nem küzdelem!
Nem kell csatázni, háborúba menni,
csak érteni, hogy egy vagy énvelem.

Vedd csak észre a hétköznap csodáit,
az öröm apró, csillogó cseppjeit!
Mindazt a szépet, ami élni csábít,
amely a Földön már mennybe repít!

Együtt könnyebb lesz – hidd el – boldogulni!
Nyújtsd hát kezed, és gyere énvelem!
Az embernek szeretetet kell tanulni,
ennyiből áll az életegyetem!

Aranyosi Ervin © 2019-11-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mi végett lettél?

Aranyosi Ervin: Mi végett lettél?

Megtaláltad-e már, hogy miért születtél?
Mért jöttél a Földre, hogy mi végett lettél?
Kell, hogy legyen oka, semmi sincs ok nélkül!
Hisz ahonnan jöttünk, visszatérünk végül.

De a lét értelmét meg kéne találnod,
nem csak siránkozva várni a halálod!
Meg kéne keresned a saját csodádat,
különben elszürkülsz és megöl a bánat.

Mi tehet boldoggá, jókedvűbbé téged,
milyen rejtvényeket tár eléd az élet?
Észreveszed vajon azt a feladatot,
amit a Teremtőd a válladra rakott?

Vajon csak cipelned kellene e terhet?
Nem kéne a csodád végre felismerned?
Kérdéseid vannak, keresd hát a választ,
figyelj a lelkedre, utat hogyan választ!

Cél nélkül bolyongva, örömtelen minden.
Cél nélküli élet itt a Földön nincsen!
Csak észre kell venned, hogy mi, mire tanít,
s követni vezérlő, fénylő csillagaid.

Keresheted éjjel, derült ég kék vásznán,
vagy a gyertyafényben, önmagadba mászván,
befelé fordulva, lelkednek fényében.
De megtalálhatod egy beszélgetésben…

Találd meg az okot, hogy miért születtél!
Lelkedbe van írva, hogy mi célból lettél,
mi a feladatod, mi boldoggá tehet,
s kezd el az alapján élni életedet!

Aranyosi Ervin © 2019-08-30
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva