Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Fáj még

Aranyosi Ervin: Fáj még

Fáj még,
fáj még,
kínzó játék!
Már nem hív
egy szív,
másé lett rég!

De hová lett a szó,
hová lett a dal,
hová tűnt a szép,
mi mélyen felkavart?

Fáj még,
úúúúgy fáj még!

Éltem,
égtem,
lángolt vérem,
elhittem én,
hogy még
boldog lennék.

De hiába a szó,
hiába a szív,
hiába is fáj,
ha végül nem tanít!

Fáj még,
úúúúgy fáj még!

Nem hittem, hogy kín lehet,
ha fáj a szív, mert így szeret!
Kettétörted szívemet,
amely mély kútba hullt.
Ez már csak a múlt,
ez már csak a múlt.
Bárhogy is fájt,
szívem nem tanult!

Fáj még,
úúúúgy fáj még!
úúúúgy fáj még!

Ez már csak a múlt,
ez már csak a múlt.
Bárhogy is fájt,
szívem nem tanult!

Fáj még,
úúúúgy fáj még!
úúúúgy fáj még!
úúúúgy…

Aranyosi Ervin © 2018-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Görögdinnye a kútból


Aranyosi Ervin: Görögdinnye a kútból

A kút mélyén terem,
de nem folyik csapból.
Aki megtalálja,
az örül és tapsol!
Én is leengedtem
vödrömet kutamba,
aztán nézd csak pajtás,
mi került utamba?
Hideg görögdinnye,
finom, szomjat oltó,
egy jókedvű gyümölcs,
vidám kedvet pótló.
Ezért is tud minket
ő boldoggá tenni,
életet édesít,
mert jól esik enni!

Aranyosi Ervin © 2019-07-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szamár és a kút…

Festmény: Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A szamár és a kút…

A paraszt szamara beesett a kútba.
Egész nap üvöltött, s a paraszt már unta.
Kútja rég kiszáradt és víz nélkül maradt.
– Beletemeti hát az öreg szamarat!
Hívta a szomszédot, fogták a lapátot,
lapátolni kezdtek,  s a szamár iá-zott.
Rémisztőn üvölt, mint fába szorult féreg.
Aztán lenyugodott. S nem hitt a szemének,
mert csodát lát a gazda, mit a szamár játszik:
Lerázza a földet, s a tetejére mászik.
A paraszt, s a szomszéd csak tovább lapátolt,
ahogy nőtt a halom, magasabbra gázolt
a paraszt szamara, s mikor már elérte
egyszerűen kijött a kút peremére.
Mi hát a tanulság a szamaras meséből?
Így tanít az élet, hogy kimássz  a mélyből.
Bármennyi szemét és föld nyomja a vállad,
megvan az esélyed, magadról lerázzad.
Mindegyik nehézség, minden ami gátol,
csak kiinduló pont, s oldódik magától.
Bármi történjen is, semmiképp ne add fel,
minden problémából kilábal az ember!
Gondjaidat rázd le, s lépkedj mindig feljebb,
Elérheted célod, ha vágyak vezérelnek.

Aranyosi Ervin © 2009-12-18.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva