Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tavaszi dalocska

Aranyosi Ervin: Tavaszi dalocska

Szól a rigó,
szól a rigó,
énekli tavasszal dalolni jó!

Szól a rigó,
arról dalol,
téged is vár már egy lány valahol!

Refrén:
Itt van a tavasz és indul a tánc,
örömöt, jókedvet mindig találsz!
Itt van a tavasz a szép kikelet,
nevetni, vigadni, élni lehet!

Szóljon a dal,
mint a rigó,
elolvadt végre a tavalyi hó!

Szól a rigó,
és hív halihó,
zöldellő rétre kiszaladni jó!

Refrén:

Itt van a tavasz és indul a tánc,
örömöt, jókedvet mindig találsz!
Itt van a tavasz a szép kikelet,
nevetni, vigadni, élni lehet!

Aranyosi Ervin © 2020-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ici-pici hintaló (gyerekdal)


Aranyosi Ervin: Ici-pici hintaló (gyerekdal)

Volt egyszer egy nagyon pici,
– hogy egy gyerek el sem hiszi –
szemmel alig látható,
vágtató kis hintaló!

Ez a kis hintaló gyerek,
papíron nőtt zabot evett,
ezért nem nőtt nagyra ő,
ez volt hát a bökkenő!

Refrén:
Ha nem nő meg a lovacska,
lovasa sem lesz neki,
kicsi huszár kell hátára,
aki lovát szereti!

Elindult hát az a pici,
súlyos gondját hátán viszi,
vajon lovast hol talál?
Oly hatalmas a határ!

Kell hátára egy kis nyereg,
a nyeregbe egy kis gyerek,
vagy legalább kis manó,
kivel elfuthat a ló!

Refrén:
Ha nem nő meg a lovacska,
lovasa sem lesz neki,
kicsi huszár kell hátára,
aki lovát szereti!

Ment, mendegélt ez a pici,
búját-baját cipeli,
Ám egyszer csak ott terem,
egy manócska hirtelen.

Varázsoló kis manó,
tűzről-vízről pattanó,
varázsolt egy kis huszárt,
aki rögtön lóra szállt.

Refrén2:

Nem nőtt meg a lovacska,
mégis került lovasa,
huszár ült a hátára,
s ő biztatja vágtára!

Nem nőtt meg a lovacska,
legyél te a lovasa!
Legyél te a kis huszár,
aki hintalóra száll!

Aranyosi Ervin © 2020-03-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mese, mese, Fabula


Aranyosi Ervin: Mese, mese, Fabula

Mese, mese, Fabula,
eljut messzi faluba,
bejárhat egy egész várost,
elkezdem mesélni mármost,
hallgassátok gyerekek!

Mese, mese csodaszép,
mesét gyárt a mesegép?
A mesélő kitalálja,
megkeresi, mi a pálya?
Hallgassátok gyerekek.

Refrén:

Gurul hát a Fabula,
városba és faluba,
nem lesz ebből galiba?
A mesénkben nincs hiba!
Tündér, király, kis manó,
égen szálló kis hajó,
és beszélő állatok,
varázslóvá válhatok!
Gurul hát a fabula,
városba és faluba,
könnyet szárít, nevettet,
szép álmaid lehetnek.

Mese, mese, Fabula,
meséből van a ruha,
Öltsd fel gyorsan, vedd magadra,
együtt szállunk fel a Napra,
hallgassátok gyerekek!

Mese, mese, csodaszép,
hallgassátok a zenét,
csendüljön a vidám dallam,
mese szóljon vidám dalban,
ti is énekeljetek,
velünk együtt gyerekek!

Refrén:

Gurul hát a fabula,
városba és faluba,
nem lesz ebből galiba?
A mesénkben nincs hiba!
Tündér, király, kis manó,
égen szálló kis hajó,
és beszélő állatok,
varázslóvá válhatok!
Gurul hát a fabula,
városba és faluba,
könnyet szárít, nevettet,
szép álmaid lehetnek.

Aranyosi Ervin © 2020-02-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ilyen a szerelem…

Aranyosi Ervin: Ilyen a szerelem…
(dalszöveg)

Már nem tudom magamban tartani,
éled a szó bennem, hát ki kell mondani!
Szárnyra kél a gondolat, és elrepül hozzád,
lelkedben megtalálja a végső otthonát.

A dal ma tőlem indul, s hozzád is elér,
amikor rám gondolsz, a válasz visszatér.
Szárnyra kél a gondolat és visszaszáll hozzám,
és végre megtudom, ha te is gondolsz rám.

Refrén:
Néhány lépés a világ,
hát indulok feléd,
remélem, hogy szívem
ma költözik beléd!
Amikor ott leszek tenálad,
végre ott leszel velem,
s a gondjaimat végleg feledem,

ilyen a szerelem, ilyen a szerelem…
hát ne féltsd a szívedet!
Mindig is itt voltam,
mindig is itt voltál
velem!
ilyen a szerelem, ilyen a szerelem…
csodás és végtelen,
mindig is itt voltál, a lelkemben,
nekem!

Aranyosi Ervin © 2020-01-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hej magyarok!

Festmény: Munkácsy Mihály. Honfoglalás

Aranyosi Ervin: Hej magyarok!
(dalszöveg)

Hej magyarok, magyarok,
szemetek mért nem ragyog,
mért nem látok örömet,
nincs hála, nincs köszönet.

Hej magyarok, magyarok,
lomhán lógnak a karok,
kiürült a lelketek,
hol van Isten bennetek?

refrén:
Álmodjunk együtt, váltsuk valóra!
Keltsük életre vágyaink!
Szükség van jóra, a tiszta szóra,
teremtőnk lelkünkben lakik!

Megáld az Isten, ha nem csak várunk!
Megáld az Isten, megsegít!
Mint büszke sólyom, az égben szállunk,
s tesszük a dolgunk, szívünk szerint!

Ébredezni kéne már,
cél nélkül a lét sivár,
ébredjetek, éljetek,
senkitől se féljetek!

Ez az ország a hazánk,
őseink bízták reánk,
csodás népünk szétesett,
idegen szól ékeset.

refrén:
Álmodjunk együtt, váltsuk valóra!
Keltsük életre vágyaink!
Szükség van jóra, a tiszta szóra,
teremtőnk lelkünkben lakik!

Megáld az Isten, ha nem csak várunk!
Megáld az Isten, megsegít!
Mint büszke sólyom, az égben szállunk,
s tesszük a dolgunk, szívünk szerint!

Hej magyarok, magyarok,
szebb országot akarok!
Összefogót, fényeset,
szebb világra éheset!

Hej magyarok, magyarok,
közületek egy vagyok,
eggyé válnék veletek,
erős néppé legyetek!

refrén:
Álmodjunk együtt, váltsuk valóra!
Keltsük életre vágyaink!
Szükség van jóra, a tiszta szóra,
teremtőnk lelkünkben lakik!

Megáld az Isten, ha nem csak várunk!
Megáld az Isten, megsegít!
Mint büszke sólyom, az égben szállunk,
s tesszük a dolgunk, szívünk szerint!

Aranyosi Ervin © 2020-01-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kellesz nekem!


Aranyosi Ervin: Kellesz nekem!
(dalszöveg)

Gyere láss meg engem,
lásd a jót meg bennem,
gyere légy a párom,
ezt kívánom,
minden áron!
Gyere hát kísérj el,
együtt nappal, s éjjel,
legyél te a párom,
mindenáron
ezt kívánom!

Refrén:

Kellesz nekem
én azt hiszem,
hogy megszépítsd az életem!
Kellesz nekem,
tudom nagyon,
hogy ott légy minden hajnalon!

Kellesz nekem,
kellesz nekem,
kísérj hát át az életen!
Legyél velem,
legyél nekem
és legyél boldog énvelem!

Gyere hívlak élni,
szívvel összeérni,
együtt jobbá válni,
megpróbálni
együtt szállni!
Gyere, együtt könnyebb
sose hulljon könnyed,
óvlak és szeretlek,
átölellek,
mond hogy kellek!

Refrén:

Kellesz nekem
én azt hiszem,
hogy megszépítsd az életem!
Kellesz nekem,
tudom nagyon,
hogy ott légy minden hajnalon!

Kellesz nekem,
kellesz nekem,
kísérj hát át az életen!
Legyél velem,
legyél nekem
és legyél boldog énvelem!

Legyél velem,
legyél nekem,
kellesz nekem,
kellesz nekem!

Aranyosi Ervin © 2020-01-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy vártunk karácsony


Aranyosi Ervin: Úgy vártunk karácsony

Úgy vártunk karácsony,
csodás ünnepünk,
dísz van a fánkon,
és csillog a szemünk.

Most hiszünk a jóban,
a lélek szabad!
Szán száll a hóban,
s a fénybe szalad!

Gyógyul a lélek,
begyógyul a szív,
ha hittel élek,
az szeretni hív.

Ha eljön karácsony,
felcsendül a dal,
a szív mindenáron
szeretni akar!

Refrén:
Angyal jött el fénylő szárnyon,
újból éled a karácsony!
Gyermek lelkünk új dalt játszik,
a világunk is szebbnek látszik!

De mondd mért kell várni,
hogy ünnep legyen?
A szívet kitárni,
hogy jobbá tegyen?

Mért nem tudsz hinni,
egy hétköznapon?
Miért kell hozzá
egy új alkalom?

Hisz egész évben,
szerethetnénk,
mást jobbá téve,
angyalok lennénk!

Nem kell hát várnunk,
hogy ünnep legyen!
Csak szívet kitárnunk,
hogy jobbá tegyen!

Refrén:
Angyal jött el fénylő szárnyon,
újból ébred a karácsony!
Gyermek lelkünk új dalt játszik,
az ember végre jobbá válik!

Az ember talán jobbá válik!

Aranyosi Ervin © 2019-12-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Felhők mögé bújt a Nap

Aranyosi Ervin: Felhők mögé bújt a Nap (dalszöveg)

Felhők mögé bújt a Nap,
te is rejted arcodat.
Szomorú vagy nem nevetsz,
félsz, hogy boldog nem lehetsz.

Emeld fel a szép fejed,
tedd szebbé az életed!
Fesd arcodra a Napot,
álmodj egy szebb holnapot!

Refrén:
Gondolattal teremted a mindennapjaid.
Ha jó kedvű vagy, s élvezed, az mindennap javít.
Hálás szívvel könnyebben kapsz ajándékokat,
amiket a holnap neked,
csak neked tartogat!

Felhő mögé bújt a Nap.
Sugarai látszanak.
Csald hát elő, ha lehet,
jobb ha ő is rád nevet.

Adj másoknak is Napot,
amit küldesz, azt kapod,
éld a létet, légy vidám,
könnyebb lesz így élni ám!

Refrén:
Gondolattal teremted a mindennapjaid.
Ha jó kedvű vagy, s élvezed, az mindennap javít.
Hálás szívvel könnyebben kapsz ajándékokat,
amiket a holnap neked,
csak neked tartogat!

Gondolattal teremtesz, ha hiszed megkapod,
Hálával és mosollyal kezdj el minden napot!
Fogadd el azt, mit az élet neked tartogat,
fogadd el a megteremtett ajándékokat!

Aranyosi Ervin © 2019-11-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A magány poklán égve

Aranyosi Ervin: A magány poklán égve

Aranyosi Ervin: A magány poklán égve

Halld már,
csendesen sír a gitár,
fájdalmas halk szava szól,
a szívem felzakatol.

Hold száll,
tünékeny reménysugár,
fekete felleg alól,
a múltunk árnyaiból.

Hol vársz?
Hová is sodort a lét,
álmaink szakítva szét,
hallgatom szívem neszét.

Hol jársz?
Lépteid nem hallhatók,
álmaid nem láthatók,
hazug szó téphette szét.

Refrén:
Szép szavakkal a szívedbe
szerelmet csiholtam,
én is lángra gyúltam,
fénylő fáklya voltam.
Álmok mentén, a mindenségben,
minden jót ígértem,
a szívedhez értem,
kissé meg is égtem.

Elmúlt!
Eldobtad szép szívemet,
nem tudtam élni veled,
nincs kérdés, nincs felelet!

Rám hullt!
Mindenütt köd vesz körül,
a lelkem börtönben ül,
nem súgod már nevemet.

Álom!
Elhalkult már a gitár,
érző szív nincs, ami vár,
a magány bilincsbe zár.

Emlék,
álmomból kúszik elő,
két kar, mely átölelő,
de többé nincs, aki vár…

Refrén:
Szép szavakkal a szívedbe
szerelmet csiholtam,
én is lángra gyúltam,
fénylő fáklya voltam.
Álmok mentén, a mindenségben,
minden jót ígértem,
a szívedhez értem,
kissé meg is égtem.
Végül aztán a magány poklát
magamnak ítéltem,
nélküled csak szomjan haltam,
s végül porrá égtem.
Végül.
Porrá égtem.
Végül.
Porrá égtem.

Aranyosi Ervin © 2019-10-15.
A vers megosztása, másolása, csak a vers előtt a szerző nevével és a vers címével, valamint a versszakok megtartásával együtt engedélyezett.

Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Nyughatatlan lélek

Aranyosi Ervin: Nyughatatlan lélek

Aranyosi Ervin: Nyughatatlan lélek

Itt van a vége, nincs tovább,
kijártam minden iskolát.
Megtanultam, mit tudhatok,
hát menekülhetek, futhatok.

Megtanultam, amit lehet,
amit nem látnak az emberek.
Szemeket nyitnék, szíveket,
mutathatnám, mit a szív tehet.

Hiába mindaz, amit tudok,
attól még mennybe nem jutok,
Hisz nem hisznek bennem és semmiben,
ezért a lelkem nem pihen.

Refrén:
Hallgasd, te érted szól a dalom,
ez nem egy forradalom,
de rég nem az a világ,
mit a szemed tükre lát!
Hallgasd, rólad is szól ez a dal,
szárnyakat adni akar,
csak igaz szókat hadar,
megérint álmaival.

Itt állok szótlan, mert nincs tovább,
nem nyitok újabb iskolát,
csak szavaim szórom szerteszét,
nem kenyerem kínos szent beszéd.

Az én igazam nem értheted,
értetlen nézlek, hogy mért teszed?
Ha ugyanúgy élsz, s nem változol,
ha nem lépsz előre, s nem álmodol.

Hiába teszem a dolgomat,
ha nem lesz a világom boldogabb.
Mit is tehetnék még te érted,
ha azt, amit mondok nem érted.

Refrén:
Hallgasd, te érted szól a dalom,
ez nem egy forradalom,
de rég nem az a világ,
mit a szemed tükre lát!
Hallgasd, rólad is szól ez a dal,
szárnyakat adni akar,
csak igaz szókat hadar,
megérint álmaival.

Az ember bevégzi itt korát,
bezárnak majd minden iskolát,
nem él majd többé boldogan,
s nem érzi már hogy dolga van.

Kiáltom még az igazamat,
ébreszteném az igazakat.
Szemeket nyitnék szíveken át,
s kitárnám a világ szép ajtaját.

Az alagút végén egy gyertya ég,
de csonkká olvadt a gyertyavég.
Ha nem érünk oda, míg ég a láng,
sötétbe borulhat a világ.

Refrén2:
Hallgasd, te érted szól a dalom,
én most a jót akarom,
de rég nem az a világ,
lelkünkbe félelem rág!
Hallgasd, rólad is szól ez a dal,
égbe emelni akar,
lelkekbe még belemar,
haldokló álmaival.

Bennem egy nyughatatlan lélek,
csak álmaimban élek,
egy szebb korról mesélek,
és várom, hogy végre jöjjön el!

Aranyosi Ervin © 2019-10-06.
A vers megosztása, másolása, csak a vers előtt a szerző nevével és a vers címével, valamint a versszakok megtartásával együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
!