Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

aug
5

By

Aranyosi Ervin: Valaki szeret

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Valaki szeret

Egy nyelven beszéltek,
a szeretet nyelvén,
s mindent megértetek
egymásra figyelvén.

Ettől a csodától
meggyógyul a lélek.
Szeretetburokban,
tiszta szívvel éltek.

Menekül a magány,
értelmet nyer a lét,
ha szíved kedvence
érkezik meg eléd.

Visszaadja hited,
ami tán elveszett,
hiszen újra érzed,
hogy valaki szeret!

Aranyosi Ervin © 2018-08-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
4

By

Aranyosi Ervin: Egyedi vagy!

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Egyedi vagy!

Egyedi vagy! Csoda vagy!
Nincs is több belőled!
Sohasem lesz már ilyen,
s nem is volt előtted!
Csak mutasd meg önmagad
bátran a világnak,
s hidd el, lesznek olyanok,
kik örülnek, ha látnak!
Mutasd csak meg, hogy ki vagy,
ragyogj ki a sorból,
pont úgy, mint ez a virág
a virágcsokorból!
Mutasd meg szép szirmaid,
ragyogj a világra,
élhess olyan emberként,
ki büszke magára!

Aranyosi Ervin © 2018-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
4

By

Aranyosi Ervin: Virágok közt eltévedni

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Virágok közt eltévedni

Virágok közt eltévedni,
velük együtt szebbé lenni,
általuk is jobbá válni,
a jó utat megtalálni,
talán ez a dolgom!

Látod, én is virág lettem,
hiszem, nem csak eltévedtem,
köztük helyem megtaláltam,
én magam is azzá váltam,
szépségüket hordom.

Mosolyuk az arcom dísze,
mikor meglátsz, vajon hívsz-e,
szórjam rád is jó kedvemet,
én már tudom, mi kell neked,
jó kedved megtoldom.

Virágokra a Nap ragyog,
éjszaka meg a csillagok,
szórják szét a mosolyukat,
ezért látsz fent annyi lyukat,
kacagnak a Holdon!

Hisz a Holdnak nincsen fénye,
ő csak a Nap tükörképe,
ő csak annak fényét szórja,
csillagokat mind leszólja,
s irigyeli folyton.

Döntsd el tehát, mivé válnál,
szomorkodni sorba állnál,
Mások fényét irigyelnéd?
Hadd bomoljon irigy elméd,
hadd fájjon a sorsod?

Vagy meglátnád: – Szép az élet,
csillogtatnád saját fényed,
mások hitét visszaadva,
visszaragyognál a Napra?
Hiszen ez a dolgod!

Legyél te is nyíló virág!
Legyen jó érzés nézni rád,
Mosolyod szórd szerte széjjel,
csillag legyél minden éjjel,
s legyél ettől boldog!

Aranyosi Ervin © 2018-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
3

By

Aranyosi Ervin: Országos kör-kor-kórkép

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Országos kör-kor-kórkép

Olyan korban élünk, hol nagyok a házak,
ám a házak mélyén kevesen tanyáznak,
kevesebb a gyermek, idő sincsen rájuk,
örülnek a szülők, ha akad munkájuk.
Nagyobb a kényelem, azt ki kell használni,
többet szórakozni, nagyokat zabálni.
Egyre több a gyógyszer, kevés az egészség,
a laikus buta, ezt már belénk vésték.

Tekintélytisztelet orvosnak, ügyvédnek,
de az ő tudásuk semmitől sem véd meg!
Hisz csak a tünetet tudják orvosolni,
vagy épp a pénzt védik, lehetne sorolni…
A magas végzettség kevés tudást takar,
nem törődik mással, csak magának kapar!
A tudományt pedig, érdek szponzorálja,
logikát ne keress, a tudás „nem pálya”!

Túl sok a szakértő, kevés a megoldás,
minden problémához akad hozzátoldás.
Alig van kapcsolat ember, s ember között,
megbecsülés, jó szó, messzire költözött.
Információk közt a szeretet elvész,
alig akad okos, értelmes, vagy elmés.
Mindenből a sok kell, s jóból már alig jut,
munkánkkal a Multit, s Bankot gazdagítjuk!

Gyors ételt fogyasztunk, emésztésünk lassabb,
mérgek ízesítnek, élvezetet adnak.
Az ország kirakat: – „Sokkal szebben élünk!”
Változni, megnyílni egyre jobban félünk.
Aki látja mindezt, az már nem mer szólni,
mert fél, mit fognak rá mások válaszolni.
Népünk bölcsessége nem jut el a mába!
Az is kivándorolt rég Amerikába!

Aranyosi Ervin © 2018-08-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
2

By

Aranyosi Ervin: Idő van…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Salvador Dali festménye az Internetről

Aranyosi Ervin: Idő van…

Röppen a nyár, a percek szállnak,
magával húz a gyors idő.
A megtörténtek múlttá válnak,
amint az újabb nap kinő!
Kevés idő van jelen lenni,
élni a mában lelkesen.
Futni muszáj, nem elég menni,
az idő sodrát csak lesem.

Megállok hát, csak hadd rohanjon,
s egy lenge óra elszalad.
Lassítanám, hogy itt maradjon,
de csak rohan, hiszen szabad!
Emlék-kincseket gyűjtögetnék,
de bősz hullám sodorja el,
élvezném létem és szeretnék,
de kincsre lelkem mégse lel.

Elfolyik – mint a víz – kezemből,
kicsúszik minden pillanat.
Menekül értő értelemtől,
s csak a kérdés, mi itt marad!
Vajon jön-e rá méltó válasz,
én nem futok időm után!
Én maradok, így rám találhatsz…
A tér csapdába ejt bután.

A percmutató rohan körbe,
az óra ott áll a falon.
Az idő egyenes, vagy görbe?
Mikor jön újabb alkalom?
Megannyi kérdés zúg fejemben,
közben a választ nem lelem.
Vonatom elhúzott mellettem,
s nem éri utol értelem…

Aranyosi Ervin © 2018-08-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
1

By

Aranyosi Ervin: MESE

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: MESE

A mese az, mi elrepít
a képzeletem szárnyán.
Elém csodás képet vetít,
olyan szép, mintha látnám.
Valóság, mely jobbat teremt
és szép, akár az álom.
Hitem, s reményem meglelem,
céljaim megtalálom…

A mese szép, és meseszép,
élhetek tőle szebben.
Tanítva új utakra lép,
s egy másik életemben
találom máris önmagam,
egy szebb világban járva,
ahol a hősnek célja van,
s lelke sem marad árva.

A szív, a lélek győzni kész,
száz gonoszt elvarázsol.
Ötlettel mindig többre mész,
hitetlenség sem gátol.
Itt mindennek jó vége lesz,
s jutalmat ad az élet.
Igazának érvényt szerez,
s ki másképp tudja, téved!

Képzeld el hát az életed,
hadd váljon szép mesévé!
Hadd történjen a lét veled,
s ha lelked ezt megélné,
szárnyad lenne a képzelet,
felülről látnál mindent,
s adna örömöt még neked,
s megélnél minden szintet.

Legyél hát meséd hőse te!
Úgy alakítsd világod,
hogy csupa széppel tömj tele,
egy jó nagy mesezsákot!
Élvezd ki hétköznapjaid,
éld meg boldog mesédet,
ha elhiszed, majd boldogít,
gazdaggá tesz az élet!

Aranyosi Ervin © 2018-08-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
30

By

Aranyosi Ervin: Öreg barátnők…

Category: Barátság, család Tags: , , , , , , , , , 13 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Öreg barátnők…

– Emlékszel még? Milyen csuda jó volt!
Hiszen a fél világ csakis nekünk bókolt!
Nem fütyültek reánk, inkább csak utánunk,
amikor utunknak ketten nekivágtunk!

Emlékszel még arra, hogy mennyit nevettünk?
Fiatalok voltunk, nyílt szívvel szerettünk!
Hétköznapok gondja nem őrölt, nem bántott,
ki tudtuk élvezni az egész világot!

Voltunk a legszebbek, a legcsinosabbak,
a szép emlékeink, lám, mind megmaradtak!
Mikor találkozunk, újra felidézzük,
ifjúságunk filmjét együtt, újra nézzük!

Bár a test megvénül, nem oly tetszetős már,
de a szívünk ifjú, mint a napsütött nyár,
s ami csodaszép volt emlékekben éljük,
ami eszünkbe jut, azt mind kicseréljük.

Hiszen, ma már másról dalol minden nóta…
Volt saját családunk ifjúságunk óta.
Éltük az életet, boldogságra leltünk,
néhány kis porontyot felnőtté neveltünk.

Együtt éltük létünk egy-egy kedves férjjel,
ki nappal dolgozott, és szeretett éjjel.
Mi meg melegséggel töltöttük meg fészkünk,
később unokáztunk, mire körülnéztünk.

Ám mindegy volt nekünk, hogyan telt az élet,
a változó világ köröttünk mivé lett,
örökké őriztük a jó barátságot,
ami végig kísért, s lélekben felrázott.

Végig élvezhettük minden kornak fényét,
nem féltünk előre, s nem vártuk a végét!
Hiszen az életünk ettől lett szép, kedves,
nem ragaszkodtunk a hulló levelekhez.

Minden egyes kornak megvan az ő bája,
úgy teljes az út, ha lábunk végigjárja.
Ha akad egy barát, aki végigkísér,
ez a jó barátság minden kincset megér.

Együtt sokkal könnyebb visszaemlékezni,
képzeletben újra fiatalnak lenni.
Örömöt találni az alkonyi Napban,
meglátni a szépet minden pillanatban.

Aranyosi Ervin © 2018-07-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
29

By

Aranyosi Ervin: Életre tanító

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Életre tanító

Lám csak, érdemes volt
korán reggel kelni,
így lehet friss vízre,
harmatcseppre lelni.
Megtudom itatni
az egész családot.
Friss víz lelőhelyet
most mindegyik látott.
Szomjazzák a tudást,
s a hűsítő nedvet,
ami élni tanít,
és ad életkedvet.
Hát most mind a kettőt
megkaphatták tőlem.
Jó szülő, jó tanár
válhatott belőlem!

Aranyosi Ervin © 2018-07-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
27

By

Aranyosi Ervin: Az élet útját járva

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Az élet útját járva

Nem akarok különbnek látszani,
csak élni a létet és játszani.
Félvállról venni azt, ami gátol,
hadd javuljon csak az élet magától.

Nem töröm magamat, minek is tenném,
tegnapok terheit mind-mind letenném.
Cipelje az tovább, akinek ez kell,
nem halni érkezett, s van itt az ember!

Nem vagyok kevesebb, s több, mint egy lélek,
vagyok, ki vagyok, és eszerint élek.
Minden napomban ott van az érték,
adtam is magamból, ha mások kérték.

Kaptam is oly sokszor, hiszen szerettem,
ez csak a fontos az én életemben.
Jöttem is, hoztam is, volt, aki látott,
szebbé is tettem egy kicsiny világot.

Nem dobom szemétbe a teljes múltam,
akadtak jó dolgok, sokat tanultam.
Megyek az utamon, élek a mában,
társakat látok a fűben, a fában!

Kísérnek emberek, jó útitársak,
s emelnek magasra, hogy jobban lássak.
Elmondom nekik mindazt, mit láttam,
emberek gyertek csak, éljetek bátran!

Hiszek a holnapban, álmodok, élek,
aggódnom nincs miért, azért sem félek!
Egyszer, ha véget ér, s nevetnek rajtam,
nem fog majd zavarni: – Épp ezt akartam!

Aranyosi Ervin © 2018-07-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
26

By

Aranyosi Ervin: Nem igazi férfi…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Nem igazi férfi…

Nem igazi férfi, az aki egy nőt ver,
gyengeséget leplez el férfi erővel.
Fájdalmat okozva, reá ütést mérve,
bizonyítja azt, hogy nincs értelmes érve.
Vitatkozni nem tud, jól szeretni gyáva,
csak az motiválja: ő maradjon állva.
Az ilyen nem férfi, embernek is gyenge,
mégis akad oly nő ki férfit lát benne.

Hiszen van olyan nő, akit otthon vertek,
akiből szenvedő rongybábút neveltek,
s aki ragaszkodik a kínhoz nevetve,
aki ettől érzi csak magát szeretve.
Akit tanítottak kibírni és tűrni,
s hiszi, csak így lehet szépen megőszülni,
ki az ütlegeket eleve elvárja,
s ha nem kap, úgy érzi, nem szereti párja.

Ám a többieknek nincsen oka tűrni,
a rossz kapcsolatból el kell menekülni,
hiszen nagy a világ, és hosszú az élet,
nem mindegy, hogy hogyan, na és kivel éled!
Mert, hol az erőszak és a kínzás az úr,
ott a kötelék is előbb-utóbb lazul.
Rég rossz, ha csak gyerek léte tartja össze,
hogy a fájdalmakat sírása fürössze.

Fogd hát gyermeked és menekülj a háztól,
hiszen, ha nem teszed életével játszol.
Az anya fájdalmát átérzi a gyermek,
közös aurában mindegy, hogy kit vernek,
ő is terhet visel, lelke megbetegszik,
erre sosem gondol az, aki verekszik?
Senki nem ítélhet kínzó szolgaságra,
nem szenvedni jöttél erre a világra!

Bár romlik a világ, s vele a morál is,
aki másokat ver, az bíz, nem normális.
Az csak egy megkínzott, bűnös, beteg elme,
akit harcolni hajt esztelen félelme,
aki úgy gondolja, hogy a törvény laza,
s ha más lelket ural, neki van igaza!
De aki egy nőt ver, csak hitvány, s nem férfi,
és a teremtője egyszer számonkéri!

Aranyosi Ervin © 2018-07-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »