Aranyosi Ervin | Aranyosi Ervin versei

aug
27

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Hová tűnik a szerelem?

Category: dalszöveg Tags: Aranyosi Ervin, boldog, felelősség, gyermek, hétköznap, Hová tűnik a szerelem?, szív, születés, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Hová tűnik a szerelem?

Felizzik a szép szerelmünk,
boldogokká válunk,
összekötjük életünket,
fenn az égben szállunk.
Gyermekünknek születése
emeli a tétet,
elhisszük, hogy ennél szebb
már nem lehet az élet!

Hétköznapok súlya alatt
nehezebb szeretni!
Felelősség terhe miatt,
kell mindent temetni?
Békésen, mond, mért nem tudunk,
külön utat járni?
Mért kell minden szerelemnek
háborúvá válni?

Refrén:
Hova tűnik a szerelem,
ha kialszik parázsa,
hová tűnik a szívünkből
a boldogság varázsa?
Mért nem tudjuk a másikat
csendben elengedni,
miért kell a szép dolgokat,
végleg tönkretenni?

Mért használod gyermekedet,
hogy a társad bántsad?
Mit adsz neki örökségül,
milyen példát láthat?
Mért szakad meg a kapcsolat,
mért nincsen bocsánat?
Ha kihűlt a szép szerelem,
mért ural a bánat?

Miért lesz a szerelemből
gyűlölködés, bántás?
Mért nem kéred más tanácsát,
hogy milyennek lát más?
Mért nem lehet emelt fővel,
békében elválni,
mért nem lehet tisztelettel,
külön úton járni?

Refrén:
Hova tűnik a szerelem,
ha kialszik parázsa,
hová tűnik a szívünkből
a boldogság varázsa?
Mért nem tudjuk a másikat
csendben elengedni,
miért kell a szép dolgokat,
végképp eltemetni?

Aranyosi Ervin © 2018-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
27

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Női ideál – (capriccio)

Category: Humor, vidámság, tréfa Tags: Aranyosi Ervin, capriccio, dilemma, kövér, mérleg, modell, Női ideál, sovány, tükör, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Női ideál – (capriccio)

Sok hölgy elhízott, s mondhatná: – Ki nem ma?
Bizony akad a hölgyekben dilemma.

Milyennek kéne lenni? Nem vitás,
a legtöbb modell ma anorexiás!

Persze, van olyan, kit nagyit a tükör,
kit nem vontat el hat ló, vagy ökör.

Van, kin nevet felhőtlen kék ege,
mert megmérni nem bírja mérlege.

Jár köztünk persze csinos és kecses,
kinek alakja majdnem tökéletes.

Olyan is van, ki szép és bomba nő.
Ha teltté válik, tán felrobban ő?

Akad olyan, ki vékony, deszka-léc,
s van, kit e forma mégis megigéz.

Vajon milyen a szép nőideál?
Hirdess versenyt, és lesz, ki ideáll.

A kerek forma ma nem túl divatos,
meghízni mégis sok nő hajlamos.

Mindegy is milyen színű a haja,
csak egy szerelme van, s az a kaja!

Vajon a férfi, az milyet szeret,
jó húsosat, s abból kell több szelet?

Vagy a karcsút szeme hizlalja fel,
s a disznaja tán szebbet érdemel?

Milyen nő legyen hát az illető?
Szerethető, vagy megfizethető?

Ott volt Rubens ki Lédát megfestette,
a sok festékért, tán adózott a teste?

Festés közben tán dicsérte a festő:
– Milyen csodás, milyen hatalmas test ő!

Tudom, akkoron ez volt a divat,
s ki ily molett, rögtön festőt hívat.

Kövérnek lenni, az ma bajt jelent,
ne hússal töltsd meg a mát, a jelent.

Van, aki szégyell levetni kabátot,
fél, hogy úgy nem fog találni barátot.

Van, akit büszkévé tesz rusnya hája,
s a szexepiljét zsírjában találja.

Van, aki sír, mert üres este ágya,
s evéssel telik szomorú magánya.

Ó, drága nő, te a választ kerested,
milyen legyen, az ideális tested?

Töltsd meg, mint hurkát, egyre vastagabbra,
vagy vágyj inkább egy karcsúbb, kis darabra!

Vajon a szép, a jó milyen lehet,
melybe egy férfi majd beleszeret?

Milyen legyen? Kövér, avagy sovány?
Nem ad ma választ erre tudomány!

Mi a divat, vagy régen mondva: sikk?
Olyat viselj, amilyen jól esik!

Hát tudd meg azt, hogy itt, e földtekén,
már vár reád egy szép deli legény.

Aki idáig azért tespedett,
hogy megtalálja vonzó testedet.

Amilyen vagy, pont az kell őneki!
Ha vadász lenne, téged lőne ki!

Aranyosi Ervin © 2018-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
27

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A teve vederből vedel

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, A teve vederből vedel, Aranyosi Ervin, itatás, nevedre, nyálas, puszipajtás, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: A teve vederből vedel

Te vederrel tevét itatsz?
Puszipajtás e patás?
Néha talán kicsit nyálas,
sokszor nagy a felhajtás.
Gyakran nehéz az itatás,
nem könnyű a teve vedre.
Ne ragaszkodj hozzá nagyon,
ne vedd inkább a nevedre!
Hisz oly sokat tud ő inni
és nehéz a teve veder,
egész napra kifáradhatsz,
amikor a teve vedel!

Aranyosi Ervin © 2018-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
26

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Mondd, minek?

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: álmod, Aranyosi Ervin, életed, hidd el, kormány, magad, Mondd minek, nap, szobra, vers, világ 10 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Mondd, minek?

Mondd, minek hibázol, ha nem tanulsz belőle?
Ha nincs célod, álmod, ami hajt előre?
Ha csak megszokásból végzed el a dolgod,
ha csak épp létezel, de sosem vagy boldog?

Mondd, minek a család, ha nem jut időd rájuk?
Csak, hogy legyen pénzed, s nekik szép ruhájuk,
hogy más meg ne szóljon, milyen a kirakat?
Mindig mások miatt izgatod csak magad?

Mondd, minek az élet, ha nincs időd magadra?
Nem vágysz kihívásra, boldog pillanatra?
Úgy élsz, mint egy robot? Nem álmodsz, nem érzel?
Egész életeddel semmi jót sem érsz el?

Mondd, minek születtél, ha nem is tudsz élni?
Csak mást kiszolgálni és haláltól félni?
Mit gondolsz, mért őröl fel az Isten malma?
Önfeláldozásnak lesz egyszer jutalma?

Mondd, minek is jöttél erre a világra,
ha végig haldokolsz, szebb életre vágyva?
Hisz az életedet MOST-ban kéne élned,
napjait dicsérve, boldog útra lépned!

Mondd, minek a világ, ha nincs benne részed,
csak másnak találták ki ezt az egészet?
Te másodlagos vagy, semmihez sincs jogod?
Hidd el, változtatni mindig akad okod!

S hidd el, változtatni sosem lehet késő,
életed szobrához kezedben a véső!
Ne add más kezébe, hogy más alakítsa,
álmaid elvegye, szíved szomorítsa!

Mondd minek adnád a kormányt más kezébe,
más mondja meg neked, hogy az élet szép-e?
Kezdj el végre élni, önmagadból adni,
lelked gazdagságát merjed megmutatni!

Tanulj a hibádból és lépj másik útra,
belső értékedből, hidd el, többre futna!
Indulj célod felé, valósítsd meg álmod,
s el ne hidd, ha mondják, hogy rosszul csinálod!

Irigyet, és bántót hagyd csak úgy, faképnél,
sokkal messzebb jutnál, ha magad miatt lépnél.
Visszahúzó kezet rázd csak le magadról,
s járd be égi pályád, végy példát a Napról!

Aranyosi Ervin © 2018-08-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
25

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Miben hiszek?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, Isten, jóság, képes, Miben hiszek?, önmagam, szabadság, szívem, vers, világ 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Miben hiszek?

Hiszek önmagamban, egy teremtő lényben,
aki képes élni, s alkotni a fényben.
Hiszek a világban, napfény aranyában,
hiszek a sok újat létrehozó vágyban.

Hiszek a lélekben, a dolgos tenyérben,
búzalisztből sütött omlós, lágy kenyérben.
Hiszek fűben, fában, s mindenben mely élő,
s hiszem, hogy teremthet a szépet mesélő!

Hiszek álmaimban, hisz lelkemből jönnek,
a malomkövekben, ha búzát őrölnek.
Hiszek én a jóban, s nem hiszek a rosszban,
hisz csak meg nem értés akad a gonoszokban.

Hiszek a tudásban, ami embert szolgál,
s hiszem, mindenkinek több jár a nyomornál!
Hiszek önmagamban és mindenki másban!
Nem hiszek azonban néma elmúlásban.

Hiszek Istenemben, teremtett világban.
Hiszek a teremtő lelki szabadságban.
Hiszek az állatban, hiszek a növényben,
hiszek a gyermekek tiszta örömében.

Hiszek őseimtől örökölt hazában,
hiszek az emberi lélek igazában.
Hiszek a holnapban – a mában teremtem –
hiszek a lelkemben, mely itt munkál bennem!

Hiszek én a versben, a benne írt szóban,
igaz tanításban, hiszen abban jó van!
Hiszek a világban, megújulni képes,
hiszem jóvá válni mindig lehetséges!

Hiszek szebb jövőben, remény él szívemben,
hiszek Istenemben, ki itt lakik bennem.
Hiszek a békében, a lélek szavában,
hiszek szeretetben, fénylő napsugárban!

Aranyosi Ervin © 2018-08-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
24

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Kik is vagyunk?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, Húsbilincs, Istenek, Kik is vagyunk?, Lélek, Őjjászületés, sorsunk, valóság, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Kik is vagyunk?

Húsbilincsbe zárt Istenek vagyunk,
fénylő lelkek a test börtönében.
Egymás tört lelkében nyomokat hagyunk,
s keressük az utat folyton a sötétben.

Nem érdekel minket az, hogy honnan jöttünk,
s úgy hisszük az utunk halálba vezet!
Embertelen élet nyoma van mögöttünk,
melyet meg-megszakít némi élvezet.

Bukásra ítélve, ez lenne a sorsunk?
Isten országából bús száműzetés?
Örökös körforgás? Ránk rótt terhet hordunk,
és az igazságról tudásunk kevés?

Hisz haza mehetnénk, ha épp arra vágynánk,
de mi inkább járjuk a végtelen utat.
Kihúzták könyvünkből, az őrzők, a gyávák,
ami valóságot, igazat mutat.

Hol lesz a Szamszára, újjászületésünk,
hisz ki vezethetne, elment, itt hagyott,
feltámadni tényleg folyton el kell késnünk,
mert mi nem találjuk a kitépett lapot?

Itt vagyunk a létben, s börtön lett a testünk,
s minden életünkkel több a feladat.
önző lénnyé válva száz hibába estünk,
s bűnökből építünk bábeli falat.

Nemhogy lebontanánk a falunk tégláit
min nem jut keresztül az isteni fény.
Soha nem azt tesszük, amit lelkünk áhít,
elhitették velünk, hogy nincsen remény.

Elveszünk a létnek zord útvesztőjében,
s bár az álmainkban látunk kiutat.
Elnyomjuk az érzést, szívünk belsejében,
fölénk kerekedik a kollektív tudat.

Aranyosi Ervin © 2018-08-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
23

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Ó, bár tudnánk

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, élet, gondolat, jöttünk, Ó bár tudnánk, öntudat, remélek, rohanó világ, tetteink, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Ó, bár tudnánk

Ó, bár tudnánk hogy mi végből jöttünk,
mért zártunk időbe múló perceket?
Öntudat vezérel, s döntenek fölöttünk,
de megáll az idő, ha szép szívünk szeret…

Bárcsak értenénk a rohanó világot,
és a gondolattól ellopott teret.
Ha mind megismernénk ezt a valóságot,
s mindig szólna hozzánk a lelkiismeret.

Tetteink súlyától nehezül az élet.
Minden gondolatunk végül célba ér.
Vagy pont azt kapom majd meg, amit remélek,
vagy azt, amitől a lelkem újra fél.

Komplikált az élet, senki sem tanítja,
ésszel azt felfogni, lám, nem is lehet.
Érzéseink rejtik, bennük van a nyitja,
s közelebb kerülhetsz, hogyha figyeled.

Aranyosi Ervin © 2018-08-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
23

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Gólyabúcsú

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, búcsúzkodunk, fészek, Gólyabúcsú, hosszú út, Összegyűltünk, szülőföld, vers, vidék 10 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Gólyabúcsú

Összegyűltünk, búcsúzkodunk
indulásra készen.
Szemünk végigjáratjuk még
ezen a vidéken.

Hosszú útra indulunk és
lassan nekivágunk.
Ez a sorsunk – költözni kell –
ilyen a világunk.

Ám ez itt a szülőföldünk,
nem hagyjuk el végleg.
A tél után, meglátod,
a gólyák visszatérnek!

Visszahúzza a szívünket
e gyönyörű ország,
csak a tél nem nekünk való,
a fagyos valóság.

Ám, ha beköszönt a tavasz,
újra visszatérünk,
visszavár a szeretett táj,
hazánk és a fészkünk!

Aranyosi Ervin © 2018-08-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
22

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Majom-panda

Category: 1 kép 1 vers, FurcsÁllatok Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, furcsállatok, kozmetikus, maci, Majom-panda, randa, vers, zavar Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Majom-panda

Én vagyok a majom-panda,
azt mondják a képem randa,
de a testem, mint egy maci,
értem rajong Kati, Laci!
Úgy döntöttem, hogy szebb leszek,
felturbóznak ügyes kezek.
Kozmetikust ide hamar,
tüntesse el, ami zavar!

Aranyosi Ervin © 2018-08-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
22

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Élet, könyv, álom…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: alakít, álom, Aranyosi Ervin, élet, elvatázsol, emlék, Könyv, meseszép, sors, színész, valaki, vers 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Élet, könyv, álom…

Könyvbe lábad a szemem,
hisz olvasok!
Kikapcsolom életemet.
– Hol vagyok?
Itt hagytam a tegnapom,
a holnapom…
Másik élet csalogat
az oldalon.

Elvarázsló, meseszép
az üzenet,
lángra gyújtja, felizzítja
tüzemet.
Más lehetek, más bőrébe
bújhatok.
Vidám vagyok, vagy épp
könnyet hullatok.

Színész vagyok, aki most
mást alakít.
Más testében
eljátszhatok valakit.
Átélhetem a lelkemmel
amit ő,
ez magasztos, csodálatos,
rémítő!

Könyvbe merül képzeletem,
ott vagyok!
Más sorsában talán szép
nyomot hagyok.
Közben mások sorsát is
átélhetem,
mégis visszakaphatom
az életem.

A jó könyv is örök
szép emlék marad!
Kísérhettem fennen
szálló madarat.
Átélhettem milyen az
a repülés.
vagy lélekként más
bőrébe kerülés.

A könyvet, ha úgy érzem,
hát leteszem,
mint ahogyan félretettem
életem.
Ha elalszom, valamit
majd álmodok.
Ezt a három utat járva
változok.

El ne hidd, hogy könyv,
vagy álom elvakít,
állandóan alakítok
valakit,
aki itt, a lelkem mélyén
én vagyok,
három síkon oly sok nyomot
széthagyok.

Van e köztük igazi?
– Nem kérdezem!
Bármit teszek, mindenképpen
létezem.
Könyv és álom? A valóság?
Mi lehet?
Mind jó, mikor megérinti
szívemet.

Aranyosi Ervin © 2018-08-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva