Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

nov
16

By

Aranyosi Ervin: Álmodozó Mikulás

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , , , , Leave a Comment

A festmény Szitár Éva munkája

Aranyosi Ervin: Álmodozó Mikulás

Néztem, néztem kedves arcát,
miről álmodozhat?
A gyerekek öröméért,
nekik miket hozhat?
Hogy ne kelljen virgácsokat
körbe aranyozni,
hogy ne legyen rossz kis gyerek,
akinek kell hozni.

Gondolkodott a Mikulás,
vajon mit tehetne?
Szíve szerint minden embert
ő jobbá szeretne.
Hogyan tudná tanítani
a kicsiket jóra,
kedvességre, vidámságra,
csupa igaz szóra?

Összehívta a manókat,
krampuszokat mindet,
reá meredt mindenfelől,
a kérdő tekintet.
Tanítsuk meg mosolyogni
az egész világot!
Tudta jól, hogy minden gyerek
vidámságra vágyott!

Leült hát és mosolyogva
mesét kezdett írni,
de olyat, min nevetni kell,
s nem kell rajta sírni.
Vidámsággal, kedvességgel
lapokat töltött meg,
úgy döntött a gyerekeknek
ír egy mesekönyvet.

A manókat, krampuszokat
mind-mind arra kérte,
vidámságot fessenek rá
sok szép színes képre.
Készült a könyv megíródott,
és tele lett képpel,
ezt hordja szét a Mikulás
az Ő napján, éjjel.

Elképzelte az örömöt
a sok gyerek arcán,
mosoly bujkált szája szélén,
fény csillogott bajszán.
Elolvasta a sok mesét,
nézte a sok képet.
A szakállát simogatta:
– Hát ez a könyv szép lett!

El is küldte kinyomtatni
gyorsan a nyomdába,
remélve, hogy mosoly terem
a szép könyv nyomában.
Szeretettel csomagolta,
berakta a zsákba,
a világban sok millió
kedves gyerek várta…

Aranyosi Ervin © 2017-11-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
16

By

Aranyosi Ervin: Fent ülök éppen…

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Fent ülök éppen…

Fent ülök éppen egy hegy tetején,
fentről nézem a világot én.

Fentről nézem a világot én,
vándorsólyom repül felém.

Vándorsólyom repül felém,
éles csőrén csillog a fény.

Éles csőrén csillog a fény,
álomképet vetít elém.

Álomképet vetít elém,
hogy fent ülök épp egy hegy tetején.

Fent ülök éppen egy hegy tetején,
fentről nézem a világot én…

Aranyosi Ervin © 2013-03-05.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
15

By

Aranyosi Ervin: Összebújva

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Összebújva

Nem tudom, hogy hol kezdődök
és hol érek véget?
De oly jó így összebújva
átölelni téged.
Mindegy az, hogy hol kezdődünk,
merre van a végünk,
az a fontos, hogy egymással
szeretetben élünk!

Aranyosi Ervin © 2017-11-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
15

By

Aranyosi Ervin: Kandúr Bandi meséje

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Kandúr Bandi meséje

Egyszer volt egy Kandúr Bandi,
nem tudott nyugton maradni!
Neki folyton menni kellett,
nem ült a gazdája mellett.
Minden reggel nekivágott,
felfedezni a világot.
Felfedezni és bejárni,
igazi vadásszá válni!

Legelőször fára mászott,
a fakérgén kaparászott,
élesítette a körmét,
– hallotta is ezt a környék.
Minden egér, minden madár,
odabújt, hol nyugtot talál,
hol a vadász el nem éri,
hol a holnapot megéli.

Szóval, Bandi neki vágott,
hogy bejárja a világot,
pontosabban a környéket,
s felfedezze, hol van élet?
Ment, mendegélt kíváncsian,
cicaszeme fel-felcsillan,
mikor meglát gyíkot, lepkét,
kik mozgásukkal meglepték.

Ha mozgás van, Bandi lapul,
a figyelme sosem lazul,
figyeli a mozgót, élőt,
incselkedőt, félve félőt,
aztán huss, mint nyíl úgy repül:
zsákmány alulra kerül.
De Bandink nem éhes fajta,
vagy csak most nem látszik rajta.

Inkább játékosnak látszik,
akit elkap, azzal játszik.
Feldobja a levegőbe,
mégsem futhat el előle,
mert a Bandi ezzel becsap,
s zsákmányára újra lecsap.
Alaposan kifárasztja,
s mert nem éhes, futni hagyja.

Már újabb kalandra vágyik,
kerítés tetején mászik.
Ott fent illegeti magát,
felbosszantva Morzsi kutyát.
Mert a kutyus is vadászna,
de Bandink fúj a vadászra,
bosszantja csak, felhergeli,
az örömét ebben leli.

Szegény Morzsi ugat, tombol,
s álmodik szép jutalomról…
Macskabunda jól mutatna,
s a kutyák közt rangot kapna,
mert egy kandúrt levadászott,
kényes szép nyakára mászott…
Ám ez a kép álom marad,
csak csahol a macska alatt.

Bandink is megunja végül,
s nem is marad eleségül.
Mivel már a gyomra korog,
lám most már haza csámborog,
Az ablakon kopog, kapar,
beeresztik nagyon hamar.
A gazdája hazavárja,
s táppal telik meg a tálja.

Gazdájához törleszkedik,
megköszöni a reggelit.
Ölébe ül és dorombol,
az ételért, jutalomból,
meg hogy végre simogassák,
álomszépen elringassák.
Álmában megint vadászik,
de ott oroszlánnak látszik!

Aranyosi Ervin © 2017-11-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
15

By

Aranyosi Ervin: Élvezd a létet!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Élvezd a létet!

Álltam a hídon és néztem a vizet,
ahogy a mélyben hömpölygött tovább.
A folyó a hátán egy faágat cipelt,
ahogy a múlt súlyát te is hordanád.

Le kéne tenned a múlt keserveit,
csupa jó dolog kísérjen tovább!
Nem kell örökké cipelned terheid,
álmodj szebb jövőt és éld a mát!

Ref:
Élvezd a létet,
álmodj új dolgokat,
élvezd a létet,
és legyél boldogabb!
Élvezd a létet,
tartsd nyitva két szemed!
Élvezd a létet,
hisz jobb ha élvezed!

Hagyd magad mögött
a múltad árnyait,
jobb ha a szívedben
a boldogság lakik!
Élő hiteddel
vértezd fel magad,
jobb, ha a lelked
a jó felé halad…

Nem nézek vissza, csak járom szép utam,
az árnyék mind csak mögöttem marad.
Napfényben fürdök, mosolygós arcúan,
a vidám kedvem másokra átragad.

Nem félek többé, csak élem az életem
amire vágyom, azt megteremtem én!
El tudom hinni, hogy a holnapom szép lehet,
sosem fogy ki belőlem a remény…

Ref:

Élvezd a létet,
álmodj új dolgokat,
élvezd a létet,
és legyél boldogabb!
Élvezd a létet,
tartsd nyitva két szemed!
Élvezd a létet,
hisz jobb ha élvezed!

Hagyd magad mögött
a múltad árnyait,
jobb ha a szívedben
a boldogság lakik!
Élő hiteddel
vértezd fel magad,
jobb, ha a lelked
a jó felé halad…

Aranyosi Ervin © 2017-11-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
14

By

Aranyosi Ervin: Álmodozás

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Álmodozás

Milyen csodás álmodozni,
arany Napot földre hozni,
vagy labdázni fent az égben,
szálló felhők közelében.

Angyalokkal találkozni,
madarakkal barátkozni,
büszkén nézni a világra,
réten nyíló kis virágra.

A végtelent átölelni,
benne megnyugvásra lelni,
és végtelen szeretettel,
tudni azt, hogy jó az ember.

Még ha néha el is téved,
ha szeme az égbe réved,
megtalálja magát benne,
mintha ő is angyal lenne!

Aranyosi Ervin © 2017-11-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
13

By

Aranyosi Ervin: A téli róka

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment

Szitár Éva festménye

Aranyosi Ervin: A téli róka

Milyen is egy téli róka,
hátán bunda, és paróka
pompázik a feje búbján,
így jár a rét havas útján.

Párja is van, kivel játsszon,
együtt ürgére vadásszon,
kieszeljen ezer tréfát,
hogy húst egyen, sose répát!

Sokkal inkább azon mulat,
hogy csalja tőrbe a nyulat,
hogyan lesz a nyúlból étel,
aki nem lehet kivétel!

Mert a róka oly furfangos,
hogy az erdő tőle hangos,
hogy nem járhatsz túl az eszén.
Na, itt véget ért a mesém…

 Aranyosi Ervin © 2017-11-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
13

By

Aranyosi Ervin: Sír a hegedű

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Sír a hegedű

Sír a hegedű,
őszi szél jajong…
Elszállt a derű,
a gondolat csapong.
Hol van az a nyár,
az elmúlt szerelem,
álomként suhant
csak át a szívemen.

Sír a hegedű,
álmodik az ősz,
hulló levelű
fák között elidőz.
Hol van az a nyár,
az elszállt örömök,
elmúlt tovaszállt,
s én mindent köszönök.

Sír a hegedű,
a holdfény táncol,
álmom keserű,
messze jársz, már máshol.
Elfújja a szél
a régi kedves dalt,
emlék lesz csupán,
de a szívembe mart.

Sír a hegedű,
őszi szél csapong…
A múlté a derű,
most szomorú vagyok.
Elmúlt az a nyár,
a boldog szerelem,
nyomokat hagyott
megfáradt szívemen.

Aranyosi Ervin © 2017-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
12

By

Aranyosi Ervin: Ismered önmagad?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Ismered önmagad?

Mondd kedves barátom, te ismered magad?
És ez a tudásod, vajon miből fakad?
Talán mások mondták? Szidtak, vagy dicsértek?
Vajon gyermek korban, mily bántások értek?
A szeretet akkor volt csak elérhető,
ha lelked lenyugszik, s fejed lágya benő?
Ha már felnőtt szemmel nézed a világot,
s azt látod, mit szülőd, vagy nevelőd látott?

Mondd csak hányan voltak lelkedre hatással?
Törődtél magaddal, vagy mindig a mással?
Saját álmod élted? Próbáltál evezni,
tengernyi határ közt magad kifejezni?
Úgy tetted dolgodat, ahogy mások mondták?
Akkor is, ha ezzel kedved elrontották?
Vajon félre dobtad összes izzó vágyad,
csak, hogy szeressenek, s levágják a szárnyad.

Mondd csak, földhöz kötve, megismerted magad,
vagy csak szabad lelked ingoványba ragad?
Teszed, amit mások kérnek és elvárnak,
s csak átlagos dolgok maradnak utánad.
És vajon az lettél, akinek születtél,
vagy meghasonultál, másnak megfeleltél?
Mások bús terheit cipeli a vállad?
Mondd, a saját lelked, végre megtaláltad?

Hiszem, sosem késő, önmagaddá válni,
csupán a lelkedet kéne hagynod szállni!
Terheidet dobd el, élj magadért végre,
dobd el a sok béklyót, s emelkedj az égre!
Csak úgy csendesülj el, s keresd meg a lelked,
igazi önmagad ott él mélyen benned.
Tedd szabaddá végre, s vágyaidat éld át,
hagyatkozz lelkedre, s keress méltó példát!

Ismerd meg önmagad, lépj valós utadra,
bátorítson álom, erőt adó mantra!
Soha sincsen késő, felszállni, repülni,
csodát rejtő, valós álmokba merülni!
Szeretni, tisztelni önmagadat végre,
szabadság örömét felírni az égre!
Álmokat álmodva önmagaddá válni,
szeretni, örülni, a létet csodálni!

Aranyosi Ervin © 2017-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
11

By

Aranyosi Ervin: Tapasztalás

Category: szonett Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Tapasztalás

Sohasem késő egy másik útra térni,
változtatni a megszokottakon.
Egy sikertelen álmot lecserélni,
ahhoz nem kell egy égi hatalom!

Megteheted, ha ehhez támad kedved,
új utat törsz, s azzal próbálkozol.
Minden holnap csírája ott van benned,
s ha lépsz a mában, máris újat hozol.

Ha változol, követni fog világod,
ha táncba fogsz, a világ is forog.
Ha lépsz, a nyomot magad után látod,
s mit egymásra raksz azt felhalmozod…

Ha van téglád, hát építhetsz falat,
téged így épít a tapasztalat!

Aranyosi Ervin © 2017-11-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »