Aranyosi Ervin | Aranyosi Ervin versei

okt
3

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: EGY az EMBER – EGY az ISTEN!

Category: A nap gondolata Tags: egy, ember, félelem, hála, harag, Isten, kétség, öröm, szeretet, teljessé 1 Comment

Aranyosi Ervin: EGY az EMBER – EGY az ISTEN!

Táncold át az életedet!
Legyél boldog, s elégedett!
Mikor szeretet vezérel,
Isten ölel két kezével!

Ha szívedben ott a hála,
az a kapzsiság „halála”.
Mert fájdalmat hiány okoz,
amit kétség, s harag fokoz.

Csak a félelem betegít,
rajta a szeretet segít,
általa válsz teljesebbé,
világoddal újra eggyé.

Benne fény van, s nincs sötétség,
teljessé válsz, semmi KÉT-ség.
Harmónia száll lelkedre,
és mosolyogsz, örülsz egyre.

Hidd el, mind-mind jó az ember,
– csak jó úton járni nem mer,
mert vagyonát, létét félti,
az életet félreérti.

De te tudd, és tedd is jobbá,
mindre egyként, mosolyogj rá,
melegítsd fel fáradt lelkét,
mert a mosoly öröm-jelkép.

Csalódás ért? Az csak próba!
Ez az út visz a pokolba,
mert, ha végképp reményt vesztesz,
nem jutsz vissza szép lelkedhez.

Hát bocsáss meg, s nyerj új hitet,
ki nem bízik, az ráfizet,
lelki nyugtát nem találja,
szívében nincs ott a hála.

Szeretetre bízd a lelked!
Önmagad is kell szeretned!
Lelkeddel vagy összezárva,
ezért sosem lehetsz árva.

EGY az EMBER – EGY az ISTEN,
így fonódik EGY-be minden,
s ami benned ott van régen,
megjelenik Földön-égen.

Aranyosi Ervin © 2015-10-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
2

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Soha nincs késő!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: álom, bölcsesség, boldogság, késő, öröm, vágy 3 hozzászólás

Mikhail Schrilev festénye

Aranyosi Ervin: Soha nincs késő!

El ne hidd, hogy most már késő,
el ne hidd, hogy nincs remény!
Ha kihullt a kalapács, s véső
a kezedből, s már húz a mély.

Mikor a múltad mázsás súlya,
válladat húzza egyre le.
Ne légy a múlt fáradt tanúja,
új útra hívlak. Hát gyere!

Találd meg napi boldogságod,
tegyél örömmel valamit!
Váltsd meg újra a nagyvilágot!
A vágy a lelkedben lakik.

Ne törődj fájó nappalokkal,
elmúlik majd, ha nem figyelsz!
Ha nem vársz ölbe tett karokkal,
meglásd, kihívó célra lelsz!

Adj újabb esélyt még a mának,
hidd el, szép lelked nem beteg!
Az eddig bezárt ajtók várnak,
s van hozzá kulcsod, rengeteg!

Felhalmoztad a bölcsességed,
fel nem használni balgaság!
Utad mindaddig nem ér véget,
míg mindezt nem adtad tovább.

Már többet tudhatsz bárki másnál,
ne hagyd hogy eltiporjanak!
Alkoss, sem mint, ha egy sírt ásnál,
s temetnéd végleg önmagad.

Próbáld ki azt, mit sosem tettél,
tegyél már végre valamit!
Nem küszködni, s meghalni lettél,
ki csak szerepet alakít!

Váltsd most valóra régi álmod,
amire rég, nem volt időd!
Találd meg belső boldogságod,
keress célt fénylőt, szédítőt.

Aranyosi Ervin © 2015-10-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
30

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Keresem a szépet

Category: A nap gondolata Tags: emlék, keresem, öröm, szép, tanul, tudás, ügyes 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Keresem a szépet

Amerre csak járok,
keresem a szépet.
Gyűjtök én örömöt,
ezer szép emléket.

Ébren is álmodom,
álmomban is élek.
Mosolyog az arcom,
s szívet nem cserélek.

Minden szép évszaknak
meglelem a báját,
s ha van, megbocsátom
mindegyik hibáját.

Tudod, a szeretet
elfogadni képes,
és a sok-sok ember,
mind-mind tehetséges.

Van, ki ebben ügyes,
van, ki jártas másban,
s van ki örömöt lel
az új tanulásban.

Van, ki figyelemmel
képes felfedezni,
tudás tengerében
ügyesen evezni.

Mert nem csak a jó pap
tanul, bizony, holtig,
mi is elláthatunk
Napig, vagy égboltig.

Csak a jót kell látni
mindig a világból,
a rossz, szemellenző,
ami látni gátol.

Amerre csak járok,
keresem a szépet.
Gyűjtök én örömöt,
ezer szép emléket.

Aranyosi Ervin © 2015-09-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
27

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Kis virágom…

Category: dalszöveg Tags: eső, Holdfény, kincs, kis virágom, kiskertemben, locsolgatlak, mag, nap, szeretettel Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Kis virágom…

Kis virágom, szép virágom,
szebbé teszed a világom.
Szirmaid Nap simogatja,
színeidet Holdfény adja.

Locsolgatlak szeretettel,
ébresztgetlek minden reggel.
Kiskertemben csodás kincs vagy,
Pedig nekem kertem sincs nagy.

Eső áztat, vízzel itat,
ha elhervadsz felhő sirat.
Ha elhervadsz megsiratlak,
teremtődnek visszaadlak.

Szolgálatért magot kapok,
magam is egy magból vagyok.
Kis virágom, szép virágom,
Tedd hát szebbé a világom.

Aranyosi Ervin © 2015-09-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
25

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Nem akarok iskolába járni…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: álom, élni, iskola, öröm, szeretni, tanulás 1 Comment

Aranyosi Ervin: Nem akarok iskolába járni…

Nem akarok már iskolába menni,
s tanulni elvont, buta dolgokat!
Inkább mindig szabad szeretnék lenni,
nem csak egy bábu, aki bólogat.

Élni szeretnék és boldoggá válni,
s szerezni másnak békés örömet.
Nem akarok egy feszes sorban állni,
s hagyni hogy mások zavarják körömet.

Álmodni vágyom, aztán létrehozni
saját világom, mely boldoggá tehet.
Szeretni, élni, s örömöt okozni,
melytől világom sokkal szebb lehet.

Nem akarok már iskolába járni,
valódi tudást, jó példát akarok!
Szeretnék saját talpamon megállni,
s mesterré válni, ahogy a nagyok!
Záró sorok:
Én nem akarok iskolába menni,
az életemben többé soha már!
És úgy szeretnék végre szabad lenni!
– Azt nem lehet, mert te vagy a tanár!

Aranyosi Ervin © 2015-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
24

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Őszi játék

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: játék, levél, Ősz, szél, Szem boldogság Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Őszi játék

Lent a földön őszi avar,
amit a szél fel-felkavar.
Majd leteszi, s dombot épít,
újra cserélve a régit.

A sok levél úgy csalogat,
hengergőzzem köztük sokat!
Vagy bújjak el, s kukucskáljak,
s míg rám találsz, addig várjak!

Szétgurul a sok levél,
mikor jön egy kósza szél,
felkapja, majd elrepül,
s itt maradok egyedül.

Jó kedvűn játszik az ősz,
a sok levél leelőz.
Utolérni nem tudom,
szétszélednek az úton.

Aztán megfordul a szél,
visszatér a sok levél,
majd a földön elterül,
s megágyaznak remekül.

Reá fekszem, s nevetek.
Jó hogy gyerek lehetek!
A sok levél ölbe vesz,
boldogsággal tölt el ez!

Aranyosi Ervin © 2015-09-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
23

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Őszi manó

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, átfedtem, levelek, Őszi manó, paripám, szeretettel, vers, világot Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Őszi manó

Őszi manó vagyok én,
levelekbe öltözöm.
Szeretettel gondolj rám,
s a szívedbe költözöm.
Átfestem a világot,
ezer színem rád ragyog.
Hűvös szél a paripám,
felhők szélén vágtatok…

Aranyosi Ervin © 2015-09-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
22

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Tanuljunk meg dorombolni!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: Aranyosi Ervin, cicanyelv, dorombolás, ember, érzés, hála, hit, öröm, remény, szeretet, Tanuljunk meg dorombolni!, vers, világ 1 Comment

Aranyosi Ervin: Tanuljunk meg dorombolni!

A dorombolás cicanyelven kifejezett hála.
Azt jelenti öröm-érzést váltottál ki nála.
Szeretettel, kedvességgel örömöt szereztél,
simogattad és ezáltal bizalmasa lettél.

Úgy gondolom, nem ártana példát venni róla,
mind-mind vágyunk kedvességre, biztatgató szóra.
Ritkán tudod kifejezni szóval, öleléssel,
nincsen benned hála, amit a szívedbe vésel.

Pedig, hiszem, ha szeretnél, s kifejeznéd hálád,
emelkedne rezgésszinted, mert jobban csinálnád.
Felemelnél elesettet, kiben nincs már hála,
így a remény a jövőben, tiszta céllá válna.

Tanuljunk meg „dorombolni”, egymás szintjén szólni,
csak így tudunk az örömhöz közel araszolni!
Ez a világ megváltható hittel, szeretettel,
ahová a hála útján juthat el az ember!

Aranyosi Ervin © 2015-09-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
22

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Körülvesz a szeretet

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, átölellek, barátod, elfogad, Körülvesz a szeretet, köszönöm, szeretettel, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Körülvesz a szeretet

Szeretettel elfogadlak
olyannak, amilyen vagy.
Tudom, te is elfogadtál,
lám a szíved milyen nagy.
Két karommal átölellek,
s körülvesz a szeretet.
Köszönöm, hogy mindörökre
a barátod lehetek!

Aranyosi Ervin © 2015-09-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
21

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Ne bánd az őszt!

Category: Állatok, természet Tags: boldog, élet, öröm, Ősz, szél, vándor, vidámság 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Ne bánd az őszt!

Itt van az ősz, s a színes tájba
vidámságot csak mi viszünk.
A szél csak sír, akár ha fájna,
mégis örül a mi szívünk.
Mert bár a természet megfáradt,
s hullatja könnyét, levelét,
belőlünk még a jókedv árad,
mert ez a világ csoda szép!

Amíg van kivel kergetőzni,
s élvezni boldog perceket,
amíg a szív képes legyőzni,
mert benne él a szeretet,
addig az ősz csak hazug vándor,
s nem hat ránk bús, konok szava.
s nem érdekel, ha százszor ránk szól,
hogy közeleg a tél hava.

Az élet körforgás a földön,
csak megállók az évszakok,
s ha életem örömben töltöm,
történhet bármi, én vagyok!
Bíz én vagyok maga az élet,
s visszatükrözöm szép Napom,
míg együtt itt lehetek véled,
addig mindig lesz szép napom!

Itt van az ősz, s mi elfogadjuk,
mert minden kornak bája van.
S bár változunk, önmagunk adjuk,
s a lét így már határtalan.
Az élet csak egy társasjáték,
s a táblán mindig lépni kell!
A jutalom, a szép ajándék,
s mi együtt fogjuk kérni el!

Aranyosi Ervin: EGY az EMBER – EGY az ISTEN!

Táncold át az életedet! Legyél boldog, s elégedett! Mikor szeretet vezérel, Isten ölel két kezével!

Ha szívedben ott a hála, az a kapzsiság „halála”. Mert fájdalmat hiány okoz, amit kétség, s harag fokoz.

Csak a félelem betegít, rajta a szeretet segít, általa válsz teljesebbé, világoddal újra eggyé.

Benne fény van, s nincs sötétség, teljessé válsz, semmi KÉT-ség. Harmónia száll lelkedre, és mosolyogsz, örülsz egyre.

Hidd el, mind-mind jó az ember, – csak jó úton járni nem mer, mert vagyonát, létét félti, az életet félreérti.

De te tudd, és tedd is jobbá, mindre egyként, mosolyogj rá, melegítsd fel fáradt lelkét, mert a mosoly öröm-jelkép.

Csalódás ért? Az csak próba! Ez az út visz a pokolba, mert, ha végképp reményt vesztesz, nem jutsz vissza szép lelkedhez.

Hát bocsáss meg, s nyerj új hitet, ki nem bízik, az ráfizet, lelki nyugtát nem találja, szívében nincs ott a hála.

Szeretetre bízd a lelked! Önmagad is kell szeretned! Lelkeddel vagy összezárva, ezért sosem lehetsz árva.

EGY az EMBER – EGY az ISTEN, így fonódik EGY-be minden, s ami benned ott van régen, megjelenik Földön-égen.

Aranyosi Ervin © 2015-10-03. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Soha nincs késő!

El ne hidd, hogy most már késő, el ne hidd, hogy nincs remény! Ha kihullt a kalapács, s véső a kezedből, s már húz a mély.

Mikor a múltad mázsás súlya, válladat húzza egyre le. Ne légy a múlt fáradt tanúja, új útra hívlak. Hát gyere!

Találd meg napi boldogságod, tegyél örömmel valamit! Váltsd meg újra a nagyvilágot! A vágy a lelkedben lakik.

Ne törődj fájó nappalokkal, elmúlik majd, ha nem figyelsz! Ha nem vársz ölbe tett karokkal, meglásd, kihívó célra lelsz!

Adj újabb esélyt még a mának, hidd el, szép lelked nem beteg! Az eddig bezárt ajtók várnak, s van hozzá kulcsod, rengeteg!

Felhalmoztad a bölcsességed, fel nem használni balgaság! Utad mindaddig nem ér véget, míg mindezt nem adtad tovább.

Már többet tudhatsz bárki másnál, ne hagyd hogy eltiporjanak! Alkoss, sem mint, ha egy sírt ásnál, s temetnéd végleg önmagad.

Próbáld ki azt, mit sosem tettél, tegyél már végre valamit! Nem küszködni, s meghalni lettél, ki csak szerepet alakít!

Váltsd most valóra régi álmod, amire rég, nem volt időd! Találd meg belső boldogságod, keress célt fénylőt, szédítőt.

Aranyosi Ervin © 2015-10-02. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Keresem a szépet

Amerre csak járok, keresem a szépet. Gyűjtök én örömöt, ezer szép emléket.

Ébren is álmodom, álmomban is élek. Mosolyog az arcom, s szívet nem cserélek.

Minden szép évszaknak meglelem a báját, s ha van, megbocsátom mindegyik hibáját.

Tudod, a szeretet elfogadni képes, és a sok-sok ember, mind-mind tehetséges.

Van, ki ebben ügyes, van, ki jártas másban, s van ki örömöt lel az új tanulásban.

Van, ki figyelemmel képes felfedezni, tudás tengerében ügyesen evezni.

Mert nem csak a jó pap tanul, bizony, holtig, mi is elláthatunk Napig, vagy égboltig.

Csak a jót kell látni mindig a világból, a rossz, szemellenző, ami látni gátol.

Amerre csak járok, keresem a szépet. Gyűjtök én örömöt, ezer szép emléket.

Aranyosi Ervin: Kis virágom…

Kis virágom, szép virágom, szebbé teszed a világom. Szirmaid Nap simogatja, színeidet Holdfény adja.

Locsolgatlak szeretettel, ébresztgetlek minden reggel. Kiskertemben csodás kincs vagy, Pedig nekem kertem sincs nagy.

Eső áztat, vízzel itat, ha elhervadsz felhő sirat. Ha elhervadsz megsiratlak, teremtődnek visszaadlak.

Szolgálatért magot kapok, magam is egy magból vagyok. Kis virágom, szép virágom, Tedd hát szebbé a világom.

Aranyosi Ervin: Nem akarok iskolába járni…

Nem akarok már iskolába menni, s tanulni elvont, buta dolgokat! Inkább mindig szabad szeretnék lenni, nem csak egy bábu, aki bólogat.

Élni szeretnék és boldoggá válni, s szerezni másnak békés örömet. Nem akarok egy feszes sorban állni, s hagyni hogy mások zavarják körömet.

Álmodni vágyom, aztán létrehozni saját világom, mely boldoggá tehet. Szeretni, élni, s örömöt okozni, melytől világom sokkal szebb lehet.

Aranyosi Ervin © 2015-09-25. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Őszi játék

Lent a földön őszi avar, amit a szél fel-felkavar. Majd leteszi, s dombot épít, újra cserélve a régit.

A sok levél úgy csalogat, hengergőzzem köztük sokat! Vagy bújjak el, s kukucskáljak, s míg rám találsz, addig várjak!

Szétgurul a sok levél, mikor jön egy kósza szél, felkapja, majd elrepül, s itt maradok egyedül.

Jó kedvűn játszik az ősz, a sok levél leelőz. Utolérni nem tudom, szétszélednek az úton.

Aztán megfordul a szél, visszatér a sok levél, majd a földön elterül, s megágyaznak remekül.

Reá fekszem, s nevetek. Jó hogy gyerek lehetek! A sok levél ölbe vesz, boldogsággal tölt el ez!

Aranyosi Ervin © 2015-09-24. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Őszi manó

Őszi manó vagyok én, levelekbe öltözöm. Szeretettel gondolj rám, s a szívedbe költözöm. Átfestem a világot, ezer színem rád ragyog. Hűvös szél a paripám, felhők szélén vágtatok…

Aranyosi Ervin: Tanuljunk meg dorombolni!

A dorombolás cicanyelven kifejezett hála. Azt jelenti öröm-érzést váltottál ki nála. Szeretettel, kedvességgel örömöt szereztél, simogattad és ezáltal bizalmasa lettél.

Úgy gondolom, nem ártana példát venni róla, mind-mind vágyunk kedvességre, biztatgató szóra. Ritkán tudod kifejezni szóval, öleléssel, nincsen benned hála, amit a szívedbe vésel.

Pedig, hiszem, ha szeretnél, s kifejeznéd hálád, emelkedne rezgésszinted, mert jobban csinálnád. Felemelnél elesettet, kiben nincs már hála, így a remény a jövőben, tiszta céllá válna.

Tanuljunk meg „dorombolni”, egymás szintjén szólni, csak így tudunk az örömhöz közel araszolni! Ez a világ megváltható hittel, szeretettel, ahová a hála útján juthat el az ember!

Aranyosi Ervin © 2015-09-22. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Körülvesz a szeretet

Szeretettel elfogadlak olyannak, amilyen vagy. Tudom, te is elfogadtál, lám a szíved milyen nagy. Két karommal átölellek, s körülvesz a szeretet. Köszönöm, hogy mindörökre a barátod lehetek!

Aranyosi Ervin © 2015-09-22. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Ne bánd az őszt!

Itt van az ősz, s a színes tájba vidámságot csak mi viszünk. A szél csak sír, akár ha fájna, mégis örül a mi szívünk. Mert bár a természet megfáradt, s hullatja könnyét, levelét, belőlünk még a jókedv árad, mert ez a világ csoda szép!

Amíg van kivel kergetőzni, s élvezni boldog perceket, amíg a szív képes legyőzni, mert benne él a szeretet, addig az ősz csak hazug vándor, s nem hat ránk bús, konok szava. s nem érdekel, ha százszor ránk szól, hogy közeleg a tél hava.

Az élet körforgás a földön, csak megállók az évszakok, s ha életem örömben töltöm, történhet bármi, én vagyok! Bíz én vagyok maga az élet, s visszatükrözöm szép Napom, míg együtt itt lehetek véled, addig mindig lesz szép napom!

Itt van az ősz, s mi elfogadjuk, mert minden kornak bája van. S bár változunk, önmagunk adjuk, s a lét így már határtalan. Az élet csak egy társasjáték, s a táblán mindig lépni kell! A jutalom, a szép ajándék, s mi együtt fogjuk kérni el!

Aranyosi Ervin © 2015-09-21. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Vers rendelés

Megtalálsz Facebook-on is!

Kategóriák

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Archívum

Megosztás

Linkek

Címkék

Táncold át az életedet!
Legyél boldog, s elégedett!
Mikor szeretet vezérel,
Isten ölel két kezével!

Ha szívedben ott a hála,
az a kapzsiság „halála”.
Mert fájdalmat hiány okoz,
amit kétség, s harag fokoz.

Csak a félelem betegít,
rajta a szeretet segít,
általa válsz teljesebbé,
világoddal újra eggyé.

Benne fény van, s nincs sötétség,
teljessé válsz, semmi KÉT-ség.
Harmónia száll lelkedre,
és mosolyogsz, örülsz egyre.

Hidd el, mind-mind jó az ember,
– csak jó úton járni nem mer,
mert vagyonát, létét félti,
az életet félreérti.

De te tudd, és tedd is jobbá,
mindre egyként, mosolyogj rá,
melegítsd fel fáradt lelkét,
mert a mosoly öröm-jelkép.

Csalódás ért? Az csak próba!
Ez az út visz a pokolba,
mert, ha végképp reményt vesztesz,
nem jutsz vissza szép lelkedhez.

Hát bocsáss meg, s nyerj új hitet,
ki nem bízik, az ráfizet,
lelki nyugtát nem találja,
szívében nincs ott a hála.

Szeretetre bízd a lelked!
Önmagad is kell szeretned!
Lelkeddel vagy összezárva,
ezért sosem lehetsz árva.

EGY az EMBER – EGY az ISTEN,
így fonódik EGY-be minden,
s ami benned ott van régen,
megjelenik Földön-égen.

Aranyosi Ervin © 2015-10-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

El ne hidd, hogy most már késő,
el ne hidd, hogy nincs remény!
Ha kihullt a kalapács, s véső
a kezedből, s már húz a mély.

Mikor a múltad mázsás súlya,
válladat húzza egyre le.
Ne légy a múlt fáradt tanúja,
új útra hívlak. Hát gyere!

Találd meg napi boldogságod,
tegyél örömmel valamit!
Váltsd meg újra a nagyvilágot!
A vágy a lelkedben lakik.

Ne törődj fájó nappalokkal,
elmúlik majd, ha nem figyelsz!
Ha nem vársz ölbe tett karokkal,
meglásd, kihívó célra lelsz!

Adj újabb esélyt még a mának,
hidd el, szép lelked nem beteg!
Az eddig bezárt ajtók várnak,
s van hozzá kulcsod, rengeteg!

Felhalmoztad a bölcsességed,
fel nem használni balgaság!
Utad mindaddig nem ér véget,
míg mindezt nem adtad tovább.

Már többet tudhatsz bárki másnál,
ne hagyd hogy eltiporjanak!
Alkoss, sem mint, ha egy sírt ásnál,
s temetnéd végleg önmagad.

Próbáld ki azt, mit sosem tettél,
tegyél már végre valamit!
Nem küszködni, s meghalni lettél,
ki csak szerepet alakít!

Váltsd most valóra régi álmod,
amire rég, nem volt időd!
Találd meg belső boldogságod,
keress célt fénylőt, szédítőt.

Aranyosi Ervin © 2015-10-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Amerre csak járok,
keresem a szépet.
Gyűjtök én örömöt,
ezer szép emléket.

Ébren is álmodom,
álmomban is élek.
Mosolyog az arcom,
s szívet nem cserélek.

Minden szép évszaknak
meglelem a báját,
s ha van, megbocsátom
mindegyik hibáját.

Tudod, a szeretet
elfogadni képes,
és a sok-sok ember,
mind-mind tehetséges.

Van, ki ebben ügyes,
van, ki jártas másban,
s van ki örömöt lel
az új tanulásban.

Van, ki figyelemmel
képes felfedezni,
tudás tengerében
ügyesen evezni.

Mert nem csak a jó pap
tanul, bizony, holtig,
mi is elláthatunk
Napig, vagy égboltig.

Csak a jót kell látni
mindig a világból,
a rossz, szemellenző,
ami látni gátol.

Amerre csak járok,
keresem a szépet.
Gyűjtök én örömöt,
ezer szép emléket.

Kis virágom, szép virágom,
szebbé teszed a világom.
Szirmaid Nap simogatja,
színeidet Holdfény adja.

Locsolgatlak szeretettel,
ébresztgetlek minden reggel.
Kiskertemben csodás kincs vagy,
Pedig nekem kertem sincs nagy.

Eső áztat, vízzel itat,
ha elhervadsz felhő sirat.
Ha elhervadsz megsiratlak,
teremtődnek visszaadlak.

Szolgálatért magot kapok,
magam is egy magból vagyok.
Kis virágom, szép virágom,
Tedd hát szebbé a világom.

Nem akarok már iskolába menni,
s tanulni elvont, buta dolgokat!
Inkább mindig szabad szeretnék lenni,
nem csak egy bábu, aki bólogat.

Élni szeretnék és boldoggá válni,
s szerezni másnak békés örömet.
Nem akarok egy feszes sorban állni,
s hagyni hogy mások zavarják körömet.

Álmodni vágyom, aztán létrehozni
saját világom, mely boldoggá tehet.
Szeretni, élni, s örömöt okozni,
melytől világom sokkal szebb lehet.

Aranyosi Ervin © 2015-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Lent a földön őszi avar,
amit a szél fel-felkavar.
Majd leteszi, s dombot épít,
újra cserélve a régit.

A sok levél úgy csalogat,
hengergőzzem köztük sokat!
Vagy bújjak el, s kukucskáljak,
s míg rám találsz, addig várjak!

Szétgurul a sok levél,
mikor jön egy kósza szél,
felkapja, majd elrepül,
s itt maradok egyedül.

Jó kedvűn játszik az ősz,
a sok levél leelőz.
Utolérni nem tudom,
szétszélednek az úton.

Aztán megfordul a szél,
visszatér a sok levél,
majd a földön elterül,
s megágyaznak remekül.

Reá fekszem, s nevetek.
Jó hogy gyerek lehetek!
A sok levél ölbe vesz,
boldogsággal tölt el ez!

Aranyosi Ervin © 2015-09-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Őszi manó vagyok én,
levelekbe öltözöm.
Szeretettel gondolj rám,
s a szívedbe költözöm.
Átfestem a világot,
ezer színem rád ragyog.
Hűvös szél a paripám,
felhők szélén vágtatok…

A dorombolás cicanyelven kifejezett hála.
Azt jelenti öröm-érzést váltottál ki nála.
Szeretettel, kedvességgel örömöt szereztél,
simogattad és ezáltal bizalmasa lettél.

Úgy gondolom, nem ártana példát venni róla,
mind-mind vágyunk kedvességre, biztatgató szóra.
Ritkán tudod kifejezni szóval, öleléssel,
nincsen benned hála, amit a szívedbe vésel.

Pedig, hiszem, ha szeretnél, s kifejeznéd hálád,
emelkedne rezgésszinted, mert jobban csinálnád.
Felemelnél elesettet, kiben nincs már hála,
így a remény a jövőben, tiszta céllá válna.

Tanuljunk meg „dorombolni”, egymás szintjén szólni,
csak így tudunk az örömhöz közel araszolni!
Ez a világ megváltható hittel, szeretettel,
ahová a hála útján juthat el az ember!

Aranyosi Ervin © 2015-09-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Szeretettel elfogadlak
olyannak, amilyen vagy.
Tudom, te is elfogadtál,
lám a szíved milyen nagy.
Két karommal átölellek,
s körülvesz a szeretet.
Köszönöm, hogy mindörökre
a barátod lehetek!

Aranyosi Ervin © 2015-09-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Itt van az ősz, s a színes tájba
vidámságot csak mi viszünk.
A szél csak sír, akár ha fájna,
mégis örül a mi szívünk.
Mert bár a természet megfáradt,
s hullatja könnyét, levelét,
belőlünk még a jókedv árad,
mert ez a világ csoda szép!

Amíg van kivel kergetőzni,
s élvezni boldog perceket,
amíg a szív képes legyőzni,
mert benne él a szeretet,
addig az ősz csak hazug vándor,
s nem hat ránk bús, konok szava.
s nem érdekel, ha százszor ránk szól,
hogy közeleg a tél hava.

Az élet körforgás a földön,
csak megállók az évszakok,
s ha életem örömben töltöm,
történhet bármi, én vagyok!
Bíz én vagyok maga az élet,
s visszatükrözöm szép Napom,
míg együtt itt lehetek véled,
addig mindig lesz szép napom!

Itt van az ősz, s mi elfogadjuk,
mert minden kornak bája van.
S bár változunk, önmagunk adjuk,
s a lét így már határtalan.
Az élet csak egy társasjáték,
s a táblán mindig lépni kell!
A jutalom, a szép ajándék,
s mi együtt fogjuk kérni el!

Aranyosi Ervin © 2015-09-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva