Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hiszek…

Aranyosi Ervin: Hiszek…

Hiszek én a hitben,
a hit erejében,
hiszek az emberben,
a jobbik felében.

Hiszek a lélekben,
a feltámadásban,
újjászületésben,
– nem hihetek másban.

Hiszek a lélekben,
érző szeretetben,
hiszek a teremtő
élő Istenemben.

Hiszek benned, s bennem,
hiszek a világban,
hiszek az életben.
DE nem a halálban…

Aranyosi Ervin © 2012-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Derűsen megöregedni


Aranyosi Ervin: Derűsen megöregedni

Vidám öregnek lenni nagyszerű!
Arcodon árad a végtelen derű.
Megérted azt, miért e puszta lét,
megérted már az élet lényegét.
Itt az idő, hogy harcaid letedd,
mosoly és béke kísérje léptedet,
hogy rájöjj végre, azért vagy, hogy legyél!
A bölcs ezt tudja, és gazdagabban él!
Huncut mosoly színezze arcodat,
vidám derű tegyen alád lovat!
Bolondos szíved hadd hallja a világ,
hadd irigyeljen mindaz, aki lát!
A múltad nem kell elfelejtened,
őrizd és éld át a szép emlékeket.
Gyűjts újakat, hisz az mind drága kincs,
ki haldoklik, annak holnapja nincs.
Hát ne gubózz be, legyen sok szép napod,
legyen a vénség is egy boldog állapot!

Aranyosi Ervin © 2012-08-22
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Pénzkeresés

Aranyosi Ervin: Pénzkeresés

Miért nehezebb mi nekünk gazdagodni?
Pedig a magyar megannyi szépre képes,
– kreatív nyelvünk újító, s teremtő, –
s hallva az ember büszkeséget érez.

Talán a pénz, az nem magyar találmány:
– francia nyeri, az angol megcsinálja,
az orosz keményen megdolgozik érte,
finn kiérdemli, a német megszolgálja.

Egykor – mi kellett – előteremtettük.
De pénzünket ma, úgy kell megkeresni.
Hajszoljuk hát és robotolunk érte,
de jól eldugják, nehéz nyomára lelni!

Gondolj a pénzre, mint áradó folyóra,
folyjon keresztül, ömöljön rajtad át.
Teremtsen szépet és éltető bőséget,
virágoztasson népet és hazát.

Gazdagítson a gondolat hatalma,
vágyad és álmod, hajtó erőd lehet.
Érzelmeid acélosítják lelked,
s csodát varázsol a bűvös képzelet.

Amíg kerested, sehol nem találtad!
Engedd hát jönni, s engedd nyugodtan el.
A pénz csupán egy eszköz – nem varázslat –
ne pénzre vágyj, teremtsd meg, ami kell!

Aranyosi Ervin © 2012-08-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szebbüljön tőlünk a világ!

Aranyosi Ervin: Szebbüljön tőlünk a világ!

Vajon milyen a mi világunk,
ha szebb jövőt, reményt kívánunk?
Ha hisszük, észre tér az ember,
s nem száll szembe az értelemmel.
Nem teszi tönkre ezt a földet,
ahol még annyi éltet tölthet,
– hol minden érte, s csak miatta, –
ahogy teremtő Atyja adta.
Imádkozom, hogy így legyen,
az ember végre jót tegyen!,
Viruljon, éljen a világ,
hogy csodát lásson, aki lát!
Hogy másnak lásd világodat,
– a nyomorult az áldozat,
nem kívül van, – lelkünkben él!
Tennünk is kéne hát ezért.
Egy gyógyír van  a szeretet,
– hagy adjam tovább teneked, –
s téged is kérlek: Add tovább!
Szebbüljön tőlünk a világ!

Aranyosi Ervin © 2012-08-01.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Öregség

Aranyosi Ervin: Öregség

Az idő tovaszáll, emlékek szépülnek,
egykor csodás percek kincstárba kerülnek.
Nem mozdul a lábad, nem visz már előre,
nincsen cél, mi várna, nem kapsz már erőre.
Úgy hiszed az élet, ennyi volt, s már vége.
Már nem is fohászkodsz, s nem nézel az égre…
Várod, mint megváltást, eljövő halálod,
zűrös világunkban helyed nem találod.
Pedig már van időd, végtelen, mint tenger,
s tudnál teremteni bűvös értelemmel.
Nem látsz túl magadon, csak bajodat látod,
ezzel béleled ki megszürkült világod.
Eszedbe nem jutna: – változtatni kéne!
– Nem csak „trottyos” vagyok, vén apó, vagy néne.
Ne hagyd kialudni, lelked tiszta fényét,
vedd újra kezedbe a világ teremtését.
Világot teremtett a jó „öreg” Isten.
Ne hagyd, hogy betegség, hiány leterítsen.
Te is gyermeke vagy, teremtésre képes!
Járulj hozzá te is az új teremtéshez.

Aranyosi Ervin © 2012-05-27.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Változtass világodon!

Aranyosi Ervin: Változtass világodon!

Száll az idő és száll a dal,
a napom rám ragyog.
Amíg a szívem fiatal,
magam is az vagyok.
Nem érint engem a gonosz,
álmokban élek én.
Elkerül végleg minden rossz,
s a szépség jön felém.

Megleltem végre istenem,
már egy vagyok vele.
Tőle kapom az ihletem,
s már kész a vers fele.
A másikat hozzáteszem,
már nem sokára kész,
Így teremtünk mi teljeset,
így lesz kerek, egész.

Az ember észt azért kapott,
hogy teremtő legyen!
Alkosson szépet és nagyot,
– mit ad az értelem.
Testedbe szív azért került,
hogy érezz, vágyj, szeress!
Ha álmod végre teljesült,
még boldogabb lehess.

Utadon lelkiismeret
kontrollálja agyad,
hogy meddig mehet, s mit tehet,
ha vágyad elragad.
Hajtóerő is adatott,
ami jobbá tehet.
Minden gondodon átsegít,
az érző szeretet.

Ha érző szív, a tisztaság
és gondolat segít.
Már nem kell vívnod több csatát,
a lélek harcait!
Ha belsőd már elcsendesült,
s lelkedre béke szállt,
elmondhatod, hogy sikerült,
hogy „magad” megtaláld.

Aranyosi Ervin © 2012-02-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

 

 

 

By

Aranyosi Ervin: A világ változik

Aranyosi Ervin: A világ változikAranyosi Ervin: A világ változik

Az élet maga a változás,
nincs két egyforma nap.
Ettől lesz más, ettől csodás.
Világunk lábra kap.

Egyszer a Nap süt csendesen,
máskor meg fúj a szél.
Van, hogy a jövőt tervezem,
s van, hogy múltam mesél.

Az idő száll, a Föld forog,
az élet tovább szalad.
Érinti lelkem száz dolog.
Ki leáll, az elmarad.

Nyisd hát ki szíved ablakát,
engedd be azt, mi új!
Azért élsz itt, e földtekén,
hogy új álmot tanulj…

Aranyosi Ervin © 2012-02-22.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Változó Világ

Aranyosi Ervin: Változó Világ (saját festmény)

Aranyosi Ervin: Változó Világ

Világunk változik és változunk mi is.
Hiszem, a változás majd, egy szebb világba visz!
Hiszem, a rossz, a bűnös, örök sosem marad.
Ha szebb világra vágynál, változtasd önmagad!

Tudod, a nagyvilág, csepp mása benned él,
s tudom, a Földanyánk, egy szebb jövőt remél!
Hiszem, hogy Istenem, pont úgy képzelte el,
– ha belül megváltozom, világom is felel.

Mert varázsló az ész, teremt a gondolat,
és sokkal többre mész, feledve gondokat!
Ha szív szavára hallgatsz, mit diktál, azt teszed,
nem áll utadba többé a lelkiismeret.

Félelmed, dühöd, mérged, most mind lerakhatod.
Megnyugszol, s belül érzed, a változás hatott!
Szívedben kivirágzik, a szépség, szeretet.
változz, hogy szebben érezz, és legyen szereped!

Tudd, saját világodnak a teremtője vagy,
s míg szépre alakítod, Istened el nem hagy!
Nem mindegy milyen módon változik a világ,
de tudd, hogy változása, visszahat majd Te rád!

Aranyosi Ervin © 2012-02-21.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne hagyd, hogy birkának nézzenek!


Aranyosi Ervin: Ne hagyd, hogy birkának nézzenek!

Ülsz a Tv előtt. A híreket nézed.
Magad napról napra, rossz kedvűbbnek érzed.
Tehetetlen dühöd, egyre csak növekszik,
helyed a világban, régóta nem tetszik.
Úgy hiszed, a sorsod régen meg van írva,
ezért terelgetnek, úgy élsz, mint egy birka.
Nem csoda, hogy aggódsz, félelmek gyötörnek,
járványok, háborúk életedre törnek.

Gúzsba kötik régen összes figyelmedet,
s amit csak akarnak, azt etetik veled.
Pedig az a doboz, mit nap, mint nap nézel.
Egy szuggerálógép, mit egy csoport pénzel.
Mint egy kábítószer, önmagához láncol,
ahogy ott fütyülnek, az ember úgy táncol.
Tudatalattidat irányítják csendben,
ízlésed formálják, átvitt értelemben.

Kitörlik agyadból, minden célod, vágyad,
maradj inkább nyugton, abban nincs kockázat.
Hozzád hasonlóval, hogyha találkozol,
Tv-ből vett témát, borzalmakat hozol.
Energiád szintjét, leviszed jó mélyre,
borzalmak vonzását fejleszted tökélyre.
Aztán siránkozol: – Nem sikerül semmi!
Pedig többre vágytál, több akartál lenni.

Ám míg a Tv-re szűkül a világod,
a tényleges képet javulni nem látod.
Addig nem is lehetsz ura Önmagadnak,
míg a szemellenzők rajtad fönnmaradnak.
Kapcsold ki a Tv-t, nézd a valóságot,
próbáld szebbé tenni elcsúnyult világod.
Lépj egy apró lépést, s lesz aki segítsen,
– segíts önmagadon, s megsegít az Isten!

Aranyosi Ervin © 2012-02-11.
A vers  és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Látszik-e már a fénysugár?

Aranyosi Ervin: Látszik-e már a fénysugár?

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?

Volt célom, eszmém, hogy el is érjem,
volt száz kísérőm, hogy elkísérjen,
volt álmom és vágyam feladhatatlan,
s hitem az épülő, szép feladatban.

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?

Tettem a dolgom, amire kértek,
nem volt akadály és ellen érdek,
s mentem, mert tudtam, hogy győzni fogok,
mert véghez visz mindent ma az, ki konok!

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?

Hatalmasokkal én szembeszálltam,
magamra maradtam, – akkor sem álltam.
Imában kértem, – s az Isten adott,
segítő támaszt és feladatot.

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?

Én elértem végül, a kitűzött célom,
s bár megkopott eszközöm, nemes acélom,
de bennem még ott él a hajtó erő,
s egy új terv születik, s kerül elő!

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?

Teremt és alkot, mert ilyen az ember.
Világot épít és leállni nem mer,
míg reménye és hite szítja a lelkét,
cél vonzza, mint ahogy lámpa a lepkét.

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?

Megfáradt testemben vén szív dobog,
elfutott mellettem száz szép dolog.
A boldogság fényéhez törtem utat,
s bámulom a sötét alagutat.

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?

Aranyosi Ervin © 2012-01-28.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva