Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kis vándorLÓ


Aranyosi Ervin: Kis vándorLÓ

Anyukám hátára mászok,
mert Ő gyorsabb, mint a szél.
Amíg ilyen kicsi vagyok,
mindenhová elkísér.
Igyekszem majd nagyra nőni,
– várnak rétek és hegyek.
Bejárhassam a világot,
s nagy-nagy vándor-LÓ legyek!

Aranyosi Ervin © 2023-11-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyertyát gyújtottam


Aranyosi Ervin: Gyertyát gyújtottam

Gyertyát gyújtottam,
és most nézem!
A kedves arca feldereng,
újra itt van,
a karjaimban,
amint a gyertya lángja leng!

Újra átélek elmúlt percet,
újra láthatom mosolyát,
visszaléphetek az időben,
és újra teljes a világ!

Itt van velem,
nagyon hiányzott,
elmosták a hétköznapok,
szívem újra
szeretni vágyott,
és most megint
vele vagyok!

Hát köszönöm
a gyertyalángnak,
hogy újra
kettesben vagyunk,
egy elmaradt beszélgetésben
egy percre egybe olvadunk!

És tisztázunk
pár félreértést,
amit akkor nem lehetett,
és felidézünk
csodás érzést,
amit átfűt a szeretet!

Minden tiszta,
és már világos,
– mint előttem a gyertya fény –
és nem kell többé
magam okolnom,
hogy akkor mért nem tettem én!

A gyertya láng
vidáman táncol,
szememből értő könny csorog,
fájdalmam kimossa a mából,
a világ köröttünk forog!

Holnap jövök,
és gyertyát gyújtok,
és soha nem feledlek el,
hisz lelkem örök társa lettél,
akit mindig szeretni kell!

Aranyosi Ervin © 2023-11-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lebegés ég és föld között


Aranyosi Ervin: Lebegés ég és föld között

Lebegtem ég és a föld között,
lelkem a mennybe költözött,
testem angyalnak öltözött,
repültem, s szárnyam eltörött!

Jót tenni akartam mindig én,
büszkén jártam a víz színén,
és gyógyítottam lelkeket,
s hittem, az élet jobb lehet!

Tanítottam, mert volt hitem,
másokért dobbant meg szívem,
s gyógyítottam a másokét,
szóval tettem a holnapért!

Tudattam: Csak szeretni kell,
s be kéne érnünk ennyivel,
mert ez minden, mi adható,
s ez a csoda, mindenható!

Azt megszerezni nem lehet!
Nem uralhatsz más lelkeket!
Ám, ha adsz, vissza is kapod,
mosolytól szépülhet napod!

A jó érzést vidd másra át,
szépüljön tőled a világ!
Taníts te is, és úgy szeress,
hogy te is boldogabb lehess!

A világunk békére vár,
s az ember nyugtot nem talál,
míg szolgán teszi dolgait,
s míg lelkében harag lakik.

És sóvárgás a pénz után,
sötét oldalt szolgál bután!
Hagy elveszni más lelkeket,
mert már kihűl a szeretet.

Akartam, végre tudd meg azt,
a sok pénz sem nyújthat vigaszt!
Hurcolhatod keresztedet,
ha szíved üres, s nem szeret!

Senki sem tud megváltani,
egy szebb jövőt megáldani,
ha benned nem gyúl fel a fény,
ha szeretetre nincs remény!

Akkor lebegsz ég, s föld között,
s a holnapodhoz sincs közöd,
akkor más írja sorsodat,
árnyék kísér és fojtogat!

Szeretni jöttünk, s nem tudunk,
csak járjuk fénytelen utunk,
csak tengünk, lengünk, létezünk,
s a lelkünk mélyén éhezünk!

Aranyosi Ervin © 2023-10-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Életre álmodva!


Aranyosi Ervin: Életre álmodva!

Élni akarok,
dalolni bátran,
helyet találni
a zajló világban!
Megnyitva szívemet,
tisztábban élni,
elfásult tegnapom
jobbra cserélni!

Álmodott vágyaim
valóra váltva,
teremtve holnapom,
két lábon állva!
Szívemet megnyitva,
élőn szeretve,
jóérzést öntve
megfáradt szívekbe!

Élni akarok
csak derűsen, bátran,
helyemet meglelve,
egy boldog világban!
Akarnám, jobb legyen,
s tennék is róla,
s akkor az életem
a jóról szólna!

Álmodnám holnapom,
s tennék is érte,
kihúznám magamat,
s nem esnék térdre!
Lehetnék önmagam,
akivé váltam,
megkapnám álmaim,
amire vágytam!

Élni akarok,
szebb létbe vágyni,
amit még nem mertem,
mind kipróbálni!
Álmodva holnapot,
boldogan élnék,
elveszett perceket
újra cserélnék!

Aranyosi Ervin © 2023-10-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Esőben fázva


Aranyosi Ervin: Esőben fázva

Esőben fáznak a lombok, a fák,
esőben fürdik az egész világ,
esőtől nedves a föld és az ég,
őszi ború száll csöndben fölénk!

Őszi borúban a szív szomorú,
esőben ázik a völgykoszorú,
nedves a hegyhát, a földi avar,
sárguló ősz, lám a lombokba mar.

Borúsnak látom a szürke eget.
Napom is elbújt, már rám se nevet!
Magára húzott felhőtakarót,
köd fedi éppen a szépet, s a jót!

Esőben fázik az ember szíve,
két szemem bámul kihűlt semmibe,
mind, ami szép volt az emlék maradt,
most visszasírom az elmúlt nyarat!

Fázósan dobban meg bennem a szív,
melegre vágyva, most szeretni hív!
Vigaszra lelni, ez lenne a cél,
érezni lelkünket, még ma is él!

Esőben fáznak a lombok, a fák,
borúsan néz rám az egész világ!
Reményt kell gyújtanom, szép zene kell,
melyben a holnapom életre kel!

Aranyosi Ervin © 2023-10-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Eldalolnám a világnak


Aranyosi Ervin: Eldalolnám a világnak

Úgy szeretném eldalolni az egész világnak,
hogy a szívem szebben dobban, valahányszor látlak,
hogy a szívem érted dobban szeretettel telve,
a világom fényesebb lesz téged ünnepelve!

Úgy szeretném eldalolni mindazt, amit érzek,
a világom kivirágzott, tőled jó és szép lett,
tiszta fényed elűzte az árnyékot felőlem,
megváltoztam, s tán jobb embert faragtál belőlem!

Refrén:
Talán látod, talán érzed,
bármit megtennék teérted,
talán érzed, talán látod,
szebbé teszed a világot,
szebbé teszed a világom,
terólad szól minden álmom!

Úgy szeretném eldalolni, a világ szebb volna,
ha a lelkünk együtt szállna, szeretetet szórna!
Ha a lelkünk megfürödne szeretet vízében,
jobbá tennénk világunkat, álmodozva, szépen!

Refrén:
Talán látod, talán érzed,
bármit megtennék teérted,
talán érzed, talán látod,
szebbé teszed a világot,
szebbé teszed a világom,
terólad szól minden álmom!

Aranyosi Ervin © 2023-10-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: „Kezdetben vala”…


Aranyosi Ervin: „Kezdetben vala”…

„Kezdetben vala az ige”,
teremtő szó, a gondolat.
Újat kell teremtenie,
mely létrehoz új dolgokat,
amely szolgál és gazdagít,
mely ad valódi életet,
nem porhüvelyt, nem anyagit,
s megmutatja a lényeget.

Amire épült a világ,
ami nekünk teremtetett,
amitől boldog aki lát,
mely táplál testet, szellemet!
Vannak félők, kik nem hiszik,
hogy egy csak a Mindenható,
s csak sajátjukként ismerik,
s hogy vallással imádható.

Istenre nem hajaz a test,
a lelke volt a mintakép,
hogy minden testvéred szeresd,
ezért öntött lelket beléd!
Értelmet adott, éltetőt,
s varázs igét mely kifejez,
dolgodhoz jó lelkierőt,
amit eredményed jelez.

Isten maga a nagyvilág,
körötted, s egyben benned él,
s a gondolat teremt imát,
mit lerombol, ki élni fél.
Amíg anyagba süppedünk,
a lelkünket súly húzza le,
addig nem teljes életünk,
s csak ebbe halhatunk bele.

Csupán használnunk kéne már,
a jobbat teremtő igét,
s akkor lelkünk utat talál,
s kivirágzik a földi lét!
Legyünk hát éber gyermekek,
kiket szülője felruház,
kikben élő a szeretet,
a reánk fényt hozó varázs!

Mert kezdetben volt az ige,
használnunk kéne végre már,
itt a teremtés ideje,
az emberiség jelre vár!
Nem új megváltó kell nekünk,
s nem kell fájdalmas áldozat,
elég, ha mind felébredünk!
A félelem a kárhozat!

A természet része vagyunk,
ha elpusztítjuk, elveszünk,
világunkkal együtt halunk,
vagy örökké rabok leszünk!
Másokat nem legyőzni kell,
nem eltaposni, bántani!
Inkább egymást emelni fel,
a jót tenni, s nem ártani!

Aranyosi Ervin © 2023-10-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vers a Vénuszhoz


Aranyosi Ervin: Vers a Vénuszhoz

Vénusz, Vénusz, fénylő csillag
bekacagsz az ablakon.
Észrevetted a sötétbe
burkolódzó alakom?
Kíváncsi vagy, látom rajtad,
ám te sem hagysz hidegen,
csak a fényed kicsit hűvös,
távoli és idegen.

Vénusz, Vénusz, fénylő csillag,
kilesnéd a titkaim?
Vagy ellopnád kincseimet,
hogyha volna valamim?
Olyanom nincs, drága kincsem,
ami neked kellene,
nem zavar hát sóvárgásod,
nem teszek hát ellene!

Vénusz, Vénusz, fénylő csillag,
nézzük egymást sóváran,
én szeretnék égen járni,
igaz, sosem próbáltam!
De te mit tennél helyemben?
Viselnéd a glóriád?
Úgy gondolod, fényesség fog
dicsőséget szórni rád?

Vénusz, Vénusz, fénylő csillag,
tedd csak te is dolgodat!
Hidd el nekem, a helyemben
te sem lennél boldogabb!
Éld meg azt, mit neked szántak,
s én is élem életem!
Törekszem, hogy a világom
tőlem jó és szép legyen!

Vénusz, Vénusz, fénylő csillag,
ragyogj, kérlek fényesen,
adj támpontot utazónak,
minden sötét éjjelen!
Én meg itt lent, társaimnak
mutatom a jó utat,
ha így szebb lesz a világunk,
boldoggá tesz a tudat!

Aranyosi Ervin © 2023-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Érezd a szeretetet!


Aranyosi Ervin: Érezd a szeretetet!

Érzed ezt az energiát?
Kitalálod mi lehet?
Összeköti lelkeinket,
úgy hívják, hogy szeretet!
Nincs szebb dolog a világon,
s az igazán szép benne:
– Minél többet adnál másnak,
benned annál több lenne!

Aranyosi Ervin © 2023-10-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Te is teremthetsz!


Aranyosi Ervin: Te is teremthetsz!

Te is lehetsz teremtő lélek,
hisz felruházott jó Atyád!
A lét-teremtés nagy csodáját,
tudós lelkednek adta át!
Teremtesz is, de nem tudsz róla,
naponta észre sem veszed,
s abból kapsz többet életedben,
ami körül jár az eszed!

Ha mától rá jobban figyelnél,
mit is teremt a gondolat,
nap mint nap, bizony, többre mennél,
és nem gyártanál gondokat!
Nem küldenél ki a világba,
negatív, rossz rezgéseket,
a jó, a szép szökkenne szárba,
s boldoggá tenné életed!

Csak arra kellene figyelned,
milyen érzésre fókuszálsz,
a jobbik útra kéne lelned,
nem mindegy zuhansz épp, vagy szállsz!
Azt ad hát másnak, mit szeretnél,
s visszatér hozzád, megkapod,
ne borongj, boldog is lehetnél,
te tedd szebbé minden napod!

S meglátod, Isten is segít majd,
te vagy az egyik gyermeke,
kétséggel sose akadályozd,
hogy a jót veled megtegye.
Hisz része vagy a teremtésnek,
okkal születtél e Földre le,
nincsen sors, amit kőbe véstek,
érintsen meg jövőd szele!

Adj esélyt végre vágyaidnak,
kifogást mától ne keress,
a teremtőd karjában ringat,
hogy tőle boldogabb lehess!
Éld meg a békéd, szép világod,
nyisd meg másoknak szívedet!
Váltsd csak valóra összes álmod,
s ebben segít majd Istened!

Aranyosi Ervin © 2023-10-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva