Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Reggelre szerkesztett, kelesztett vers


Aranyosi Ervin: Reggelre szerkesztett, kelesztett vers

Reggelre kenyerem meglelem megkelve!
Versbe szedem lelkem neked remekelve!!
Verseket kelesztve elememben leszek,
szeretetre vele – meglehet – szert teszek!

Verselek, mert lelkem emelkedett szellem,
veled leszek, s teszek, te szeretett jellem!
Elememben leszek, versekkel teremtek,
elveszett lelkeket felemelve mentek.

Vezetem szemetek szeretettel telve,
ne legyen lelketek teleszemetelve!
Megeszem kenyerem, megkelesztem versem,
nem lesz ehetetlen, s megeheted nyersen!

Aranyosi Ervin © 2017-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mókuskerék


Aranyosi Ervin: Mókuskerék

Mikor reggel felkelsz, mozog kezed, lábad.
Örülsz a világnak, s szemed könnybe lábad.
Ma még van mit enni, megtömöd a bendőd,
tegnap is vehettél kaját, elegendőt!
Kapkodsz fűhöz-fához és rohansz dolgozni,
rohanó világ fog lendületbe hozni.
Büszke vagy magadra, hiszen van állásod,
amivel a jövőd alapjait ásod.

Igaz, ez az alap, nagyon mélyre került,
onnan jövőt látni eddig nem sikerült.
Újságot olvasol, mint egy kuka búvár,
szemetet ás elő, jó mélyről a bulvár.
Látod, celebek közt, ki mit ivott, evett,
s hogy a hazugságból jól élni hogy lehet.
Belőled is lehet híres-neves senki,
mert a népszerűség gyakran ezt jelenti.

Olvasod kit szeret, ma épp ki jár, kivel,
megcsalta szerelmét, egy darab kiflivel.
Lángos boltot nyitott, szemhéját bevarrta,
részegen vezetett, más férjét akarta.
Gyereke kezébe egy Ferrarit adott,
az orrcimpájába műttetett lakatot.
Csodás tengerparton napozott a télen,
nyári napsütésben elcsúszott a jégen.

Meghalt, kibelezték, “fűt” találtak nála,
megúszta az adót, az APEH-nek hála.
Milliós ruhát vett, parlamentnyi házat,
olvasod a sok hírt és a lelked lázad.
Igen, ő teheti, van hozzá, lám, joga,
tehetségtelenség a jövő záloga!
Te meg menj dolgozni és ne politizálj,
minden nyomort elfed a kitalált dizájn.

Beérsz a munkába, vár mókuskereked,
s téged fog követni felnövő gyereked.
Csak az lesz a fontos, igen jól tanuljon,
hogy az államvizsgán majd nehogy kihulljon!
Te pedig dolgozol, s nem is ér ez véget,
hacsak el nem veszted a jó egészséged.
Ha igen, gyógyszerek csillapítják vágyad,
hogy kiállj a sorból és jobban csináljad.

Este kifacsarva hazaér a tested,
s rájössz, hogy egész nap az ágyat kerested.
Csobbansz a tévére, közben vacsorázol,
lelked is megtisztul, zuhany alatt ázol.
Aztán összeesel, bezuhansz az ágyba,
híreket hallgatva, pihenésre vágyva.
Aztán holnap reggel megnyomod a gombot,
ismételsz pár bevált napirendi pontot.

Jaj, de szép volt a nap. Csak attól kell félni,
a sok teendő közt nincsen időd élni!
Hol volt a szeretet, dédelgetett álom,
öröm és boldogság? Vajon hol találom?
Stressz és idegesség, örök frusztráció,
csupán ezt érdemli e generáció?
Erről szól a világ? Ez lenne az élet?
Nem érzed úgy néha, hogy becsaptak téged?

Aranyosi Ervin © 2017-06-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Engedd szívedet szeretni!


Aranyosi Ervin: Engedd szívedet szeretni!

Érzelmeknek rabszolgái, mi nyomja a vállatok?
Mit hitettek el veletek, hogy szolgákká váltatok?
Hiszitek, hogy a szeretet csak kiérdemelhető?
Csupa ilyen hiszékennyel van tele a temető!

Jó lenne már felébredni, s felnyitni a szemeket,
nem egy kurrens áru fajta a hőn vágyott szeretet!
Nem lehet kiérdemelni, ha kapod, ingyen kapod,
s mint a napfény, ingyen árad, csak tárd ki az ablakod!

Nem köthető feltételhez – akkor kapsz, ha jó leszel? –
s szeretetet itt a Földön, pénzért biztos nem veszel!
Mégis könnyű hozzá jutni – szerethetnéd önmagad –
kezd el gyorsan lebontani szíved körül a falat!

Mert úgy más hogyan szeressen, ha a szíved elveszett,
ha te sem tudsz mást szeretni, s ez nyomja a lelkedet.
Nap, mint nap végzed a munkád, teszed csak a dolgodat,
s szíved irigységtől vérzik, mert a másik boldogabb!

Pénzt hajszolva, gazdagodva, azt hiszed majd jobb lehet,
érzelmeknek rabszolgája, eladtad a lelkedet!
Ha már üzlet: A szeretet szeretetért kapható!
ám ezt nem így találta ki neked a Mindenható!

Le kéne szállnod a földre, s lelki szemed nyitni fel,
ráébredni, hogy világod több figyelmet érdemel.
Szeretettel vizsgálódva felfedeznél száz csodát,
végre látnád és élveznéd a lét szebbik oldalát.

Szerethetnéd világodat, segíthetnél másokon,
elfogadva a tanácsot, s semmit nem véve zokon!
Jó szándékkal, szeretettel ez a világ élhető!
Ám nem különb a síkságnál a fenséges hegytető!

Látni kéne minden szépet, aprót és az óriást,
Úgy szeretném megmutatni, szemed elé tolni, lásd!
Örülj minden apróságnak, melegítsd fel szívedet,
mert akik szívükkel látnak, az az ember mind remek!

Hagyd, hogy léted felvidítson, lelj mindenben örömöt,
legyél hálás minden percért, s mond is ki, hogy köszönöd.
Álmodj szeretett jövőről, húzd közelebb vágyaid,
a szeretet, a boldogság már a szívedben lakik.

Csak engedd valóra válni, hagyd hogy olyan szép legyen,
álmaidat fesse szebbre, szívvel fűtött érzelem.
Találj rá a boldogságra, nincs eldugva, benned él!
Engedd szívedet szeretni, hagyd, hogy boldogabb legyél!
Aranyosi Ervin © 2017-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kérdések az Úrhoz


Aranyosi Ervin: Kérdések az Úrhoz

– Uram, az emberek mért félnek szeretni,
a sérelmeiket végleg eltemetni?
Mért félnek megélni a valót, a szépet,
s mért magukon kívül keresnek csak téged?

Hozzád imádkoznak, de nem téged látnak,
csak az árnyoldalát egy fénylő világnak.
Önmagukat múló eszköznek tekintik,
könnyükkel a Földet bőven telehintik.

Úgy hiszik, egyedül te vagy csak a jóság,
és saját lelküket a földbe tapossák.
Te szereted őket, de ők ezt nem érzik,
vágyakozó szívük félelmektől vérzik.

Lelkük az ördögtől, a pokoltól retteg!
– Uram, mért nem mondod el az embereknek,
hogy az árnyék világ csak saját szülöttük,
s ha a fénybe lépnek, elmarad mögöttük!

Mért kötik lelküket rút feltételekhez,
amik rabbá tesznek, s árnyvilágnak kedvez?
Mért nem képesek a létet megcsodálni,
az élet, az öröm oldalára állni?

Pedig a világ szép, s jónak teremtetted,
gyönyörű természet dicsér minden tetted.
Csak az ember nem tud boldogságra lelni?
s hiszi másoknak kell folyton megfelelni!

– Uram, nem tudnád a terhüket levenni,
szeretet vizével boldogabbá tenni?
Ne kívül keressék, mi belőlük árad,
hogy egyenlők veled, s ott vannak tenálad!

Nem a másvilágon van a Te országod,
itt is meglelhetik mire szívük vágyott!
Nem kell nagy bátorság, csupán nem kell félni,
csak hinni, hogy lehet szeretetben élni!

Aranyosi Ervin © 2017-06-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kiálltam a sorból


Aranyosi Ervin: Kiálltam a sorból

Hej barátom, van-e dédelgetett álmod?
Beálltál a sorba és most nem találod?
Látod a sok embert? Mind-mind azt keresi,
s hiszi, ott a sorban, másoktól ellesi!
Majd ott megmutatják, hogyan kell elérni,
hogyan kell harcolni, erősektől félni.
Mások hátán mászni, gyengét eltaposva,
s mikor számon kérnek, lapulni laposra.

Nekem elegem lett, kiálltam a sorból,
nem válik gazdaggá, aki pénzt megspórol!
Lemond örömökről, hogy vegyen valamit,
eladja a lelkét, s mást is erre tanít!
Ám, aki robotol magát teszi rabbá,
s a megszerzett kincs sem teszi gazdagabbá!
Mások irigysége az összes öröme,
s hamar reá szárad a szerzett kincs zöme.

Kiálltam a sorból és elkezdtem élni,
elengedtem múltam, jövőt sem kell félni!
Inkább kiélvezem perceimnek sorát,
fütyülök a széllel, rúgom az út porát.
Szívemben szeretet, két kezemmel szórom,
gyakrabban nevetek, sosem morgolódom.
Álmaim követem, békés úton járok,
a lelkembe nézve magamra találok!

Kiálltam a sorból, álmaimnak élek,
ha akad cimbora, hát vele zenélek!
Kenyerem megosztom, ki éhesebb nálam,
s tudom, nekem sem fog felkopni az állam.
Minden gazdagságom képzeletem adja,
s minden reggel felkel életem új Napja,
nem vagyok átlagos, kilógtam a sorból,
s nem zavar, ha ezért pár rabszolga korhol.

Tudod, még szebb lenne, ha más is kiállna,
ha az emberekből szabad lélek válna,
olyan, aki teremt, álmot vált valóra,
kik egymásért élnek, míg ketyeg az óra!
Milyen jó is lenne egymásért dolgozni,
egymás örömére világot foltozni.
Szeretettel venni egymást körbe-körbe,
s büszke szívvel nézni bele a tükörbe!

Aranyosi Ervin © 2017-05-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legyen az élet…


Aranyosi Ervin: Legyen az élet…

Legyen az élet nagy kaland!
Ne ússz az árral szembe!
Ha szállsz – érzed – szíved szabad,
merülj a végtelenbe!

A zöld Föld meglásd felvidít,
derűje elvarázsol,
lassíts, csak tárd ki szárnyaid,
s meríts erőt a mából!

Légy ember, legyél önmagad,
álmodó, tiszta lélek!
Teremtsen jobbító szavad,
s gazdagítson az élet.

Ne bántson múlt, mely tovaszállt,
ne sírj tovább felette!
Ne várd a végzetes halált,
mely álmaid megette!

Tiéd a szabad akarat,
használd, s te tervezd sorsod!
Tedd boldogabbá önmagad,
hisz gondjaid megoldod.

Feledd tehát a gondokat,
légy önmagadra büszke!
Éld meg a szép világodat,
mely lelked tiszta tükre!

Aranyosi Ervin © 2017-05-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Találj önmagadra!


Aranyosi Ervin: Találj önmagadra!

Emlékezz ki voltál, mikor megszülettél,
míg azzá nem váltál, kivé mára lettél!
Amíg nem mondták meg, mivé kéne válnod,
mások rögös útját, hogyan kéne járnod!
Kínzó rabláncodat mért vetted magadra?
Békéd szép galambját, miért fogtad hadra?
Hová vezet harcod, s hol van a szabadság,
ha a szárnyaidat rövidebbre szabják.

Azt hiszed, csak így tudsz szeretetre lelni?
Örökké másoknak muszáj megfelelni?
Törvények, szabályok korlátozzák lépted.
Rab vagy, s ketrecedbe zár milliónyi érdek!
Teszed, amit várnak. S mondd: – jobban szeretnek?
Ura vagy-e tényleg zajló életednek?
Vagy csak megtapasztalsz, mit engednek mások?
Boldoggá tesznek e megtapasztalások?

Másoknak kuncsorogsz, s haragszol magadra,
ám senki sem figyel fájó zokszavadra.
Cipeled a terhet, mert ezt tanították,
megszakadsz a szélben, s nem bontasz vitorlát.
Nem tudod, hogy ki vagy, s azt se, honnan jöttél,
hiszed az ördöggel szerződést kötöttél?
Mások gondolata minden egyes szavad,
s hiszed, nem létezik a szabad akarat?

Ismerd meg önmagad, keresd azt, ki voltál,
mikor e világra egykor lejutottál!
Találd meg örömöd, leld meg boldogságod,
változtasd javadra az egész világot!
Nézz csak önmagadba, mert ott van a válasz,
megoldást, tiszta fényt lelkedben találhatsz!
Ha majd életedben komoly döntést hozol,
teremtő lényeddel végre találkozol!

Aranyosi Ervin © 2017-05-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne aggódj!


Aranyosi Ervin: Ne aggódj!

Aggódsz a holnapért?
Bizony, nem jól teszed!
Gondolkozz el, kérlek,
min járt ma az eszed!
Sok baljós gondolat
mérgezi a mádat?
Keserűség, bánat
lépked csak utánad.

Így teremtesz jövőt,
s abból fájó múltat,
követsz régi példát,
ahogy megtanultad.
Pedig teremthetnél
csodákat a mában,
ha önmagad lennél
a lét áramában.

El kéne lazulnod,
s lelkedet keresve,
bíznod önmagadban,
a szépet szeretve!
Ami bosszant másban,
próbáld megfigyelni,
így fogod hibáid
belsődben meglelni.

Fogadd el ezeket,
mert mind benned élnek,
s magukat mérgezik,
akik ettől félnek.
Lásd meg a világban
a jót és a szépet,
változtass magadon,
s követ majd az élet!

Engedd el eveződ,
ne harcolj az árral,
számolj le a múlttal,
légből épült várral!
Hagyd az életedet,
mint lágy folyót folyni,
s nem kell önmagadat
hibákért okolni!

Inkább szép célokat
tűzz ki magad elé,
vágyakat, álmokat szőve
könnyen belé!
Élvezd ki a percet,
légy mindenért hálás,
méregtelenítsen
értő megbocsájtás!

Ne aggódj hát tovább,
csak végezd a dolgod!
Legyél önmagaddal
elégedett, boldog!
Építs türelemmel
virágzó világot,
locsold szeretettel
a nyíló virágot!

Aranyosi Ervin © 2017-05-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: GONDtalan gondolatok


Aranyosi Ervin: GONDtalan gondolatok

Becsüld meg amid van,
s légy általa boldog.
Kitárt tiszta szívvel,
– úgy végezd a dolgod!
Próbálj másnak adni,
legyen boldog tőle.
Fogadd el, mit más ad,
ne térj ki előle!

Higgyél önmagadban,
csodákra vagy képes!
Szívvel teremteni
mindig lehetséges.
Ne irigykedj másra,
attól nem lesz neked,
az irigység lehúz,
s vágyad késlelteted.

Mindened meg lehet,
amire csak vágynál,
teremtő erőd van,
mire rászolgáltál.
Hangolódj a jóra,
készülj fel a szépre,
s bízd rá a világra,
hadd hozza azt létre!

Haraggal és dühvel
ne keserítsd magad!
Figyelj beszédedre,
hisz teremt a szavad!
Ne félj a haláltól,
lelked örök, élő,
magát betegíti
a rettegő, félő.

Ne vágyj gazdagságra,
könnyen jövő pénzre,
úgy sem az boldogít,
csak amit kapsz érte!
Inkább vágyj olyanra,
mitől boldog leszel,
mit örömmel csinálsz,
mit jó kedvvel teszel.

Végül, ha az elméd
nem képes leállni,
próbálj lassítani,
csendben meditálni!
Hagyd lelked pihenni,
titkokra találni,
új álmokra lelni,
teremtővé válni!

Aranyosi Ervin © 2017-05-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Emeld fel a gyermeked!

Aranyosi Ervin: Emeld fel a gyermeked!

Emeld fel a gyermeked, lássa mi az élet!
Engedd látni álmait, s azt, hogy az mivé lett!
Mutass neki utakat, s légy útjelző tábla!
Ám ne szabd meg sohasem, hogy melyiket járja!

Engedd lelkét szabadon, hagyd, egyedül döntsön!
Engedd, élet poharába, tiszta vizet öntsön!
Légy kéznél, ha bármikor a tanácsod kéri!
Kéretlenül sose add, hisz saját létét éli!

Emeld fel a gyermeked, hogy messzebbre lásson,
csak nyílt szívvel, szabadon juthat túl a “rácson”.
Emeld fel a gyermekedet, emeld őt magasra,
hogy a világ szépségeit fentről is láthassa!

Hadd lássa, hogy nincs határ, mert a világ tágas,
hadd szálljon képzelete, s tanítóvá válhass!
Mutass neki szép világot, élvezze a létét,
hadd ismerje meg magát, s világa szépségét!

Tedd szabaddá, tedd boldoggá, sok-sok szeretettel,
hadd találja meg a helyét, s legyen boldog ember!
Utat mutass, amin jársz, jó példád vezessen,
hadd élje meg vágyait, hogy boldog lehessen!

Add neki a szabadságot, emeld fel az égig,
hadd kísérje a boldogság végestelen végig!
Emeld fel a gyermekedet, hogy világot lásson,
ne korlátozd gondolatát, járjon esze máson…

Aranyosi Ervin © 2017-05-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva