Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ház a világ szélén


Aranyosi Ervin: Ház a világ szélén

Van egy ház a világ szélén,
innen mindent láthatok:
csillagfényes boldogságot
és tengermély bánatot.
Úgy szeretném megosztani
ezt a fényes távlatot,
szeretetben feloldani,
ami másnak árthatott…

Jó lenne az ablakából
szebb jövőbe látni el!
Látni azt, hogy a világom,
nem rohan el, rám figyel!
Ábrándozva, mostban élve,
teremteni, ami kell!
S jóban lenni a világgal,
és persze, mindenkivel!

Van egy ház a világ szélén,
vágyra nyílik ajtaja,
álmainknak kincsestárát
őrzi ma még négy fala.
Csak szabadság kéne hozzá,
képzeletünk madara,
s lehetnénk tán boldogabbak,
és jobbak, mint valaha!

Aranyosi Ervin © 2019-08-22
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiszel az Istenben?


Aranyosi Ervin: Hiszel az Istenben?

Hiszel az Istenben, mennyei Atyádban?
Aki odafent él, vagy a bibliádban?
Önmagadat folyton vallásosnak tartod?
Atyád üzenetét csak másoktól hallod?
Téged is megváltott Jézus a kereszten?
Minden bűnöd múlik, ha rágondolsz, menten?
Megértetted vajon, hogy ő miről beszélt?
Azt, hogy miért halt meg, s mit tett, ameddig élt?
Mi van, ha a nagykönyv szándékosan téved?
Ha elbutításban telt el annyi éved?
Ha a tudás nagyját a tűzrevetették?
Ha ezt számításból, s öncélúan tették?
Ha a bibliából kimaradt a lényeg,
és akik kihagyták, ma uralnak téged?
Féled az uradat, pedig egy vagy vele,
saját teste, lelke, egy parányi fele.
Hiszel az Istenben? Na jó, de melyikben?
Mi lesz, ha a fátyol szemedről lelibben,
s végre meglátod majd, azt a valóságot,
amit Isten adott: – Egy csodás világot!

Aranyosi Ervin © 2019-08-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Békére vágyva


Aranyosi Ervin: Békére vágyva

Sose küzdj meg senkivel sem,
s nem fognak legyőzni!
Ne versenyezz, és senki sem
fog majd megelőzni!
Nem attól vagy te értékes,
hogy különb vagy másnál,
megérthetnéd az életet,
ha mélyebbre ásnál!

Jobb lenne a nagyvilágot
szeretettel nézni,
a jó tündért a meséből
gyakran megidézni.
Elmondani vágyaidat,
három kívánságod,
várni, ahogy beteljesül,
amit álmod látott!

Álmodozni, hinni benne,
így teremtve békét,
előbb csak a sajátodat,
majd az összes népét!
Harag nélkül, megértően
nézve a világra,
az életnek csodafája
hadd szökkenjen szárba.

Sohasem kell háborúzni,
ott valaki sérül,
ha győzöl is egy csatában,
vesztes lehetsz végül,
mert a lelked egy darabja
a csatában elvész,
s nem tudsz számot adni róla,
ha majd egyszer elmész.

Keresd inkább önmagadban,
mit is tudnál adni?
Hogyan tudnál boldogulni,
s jóként megmaradni.
Hogyan tudnál tiszta szívvel
másoknak szolgálni,
a jóságnak örömétől
boldogabbá válni?

Ne háborúzz, inkább szeress,
ez lenne a dolgod,
hogy az élet a lelkeden
ne ejthessen foltot,
hogy a bánat elkerüljön,
gyakran öröm érjen,
a lelked ne haldokoljon,
inkább vígan éljen!

Aranyosi Ervin © 2019-07-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Költő vagyok…


Aranyosi Ervin: Költő vagyok…

Ki is lehetek én? Költő és versíró.
Vidám egy poéta, szeretettel bíró.
Lelkem beleírom a neked írt versbe,
édesanyanyelvem büszkén ünnepelve!

Nem magamnak írok, és nem is magamról,
néha a lelkemből ébresztő harang szól.
Istent másképp látom, mint a legtöbb ember,
aki egy teremtőt elképzelni sem mer.

Verseimnek célja tanítani jóra,
szeretetre, szépre, tiszta, igaz szóra.
A rím és a ritmus kedves játszótársam,
vissza köszön versben, szívem szólamában…

Van, hogy vidám vagyok, s olyan verset írok.
Van, hogy rossz a kedvem, s veled együtt sírok.
Az emberiséggel szebb világra vágyom,
keresem utamat, amin vezet álmom.

Ha néhány gondolat megérinti lelked,
talán az ébredést meg kell ünnepelned!
Talán összefogva, egy jobb útra lépünk,
talán itt a Földön mennyországba érünk.

Ha csak egy embernek megszépítem létét,
jobb utat mutatva megkönnyítem léptét,
ha a verseimmel jót tehetek érte,
akkor költő sorsom nekem már megérte…

Aranyosi Ervin © 2019-07-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Felkavart világ


Aranyosi Ervin: Felkavart világ

Felkavarták a világot,
épp az alja van felül,
de a lélek, bizony, érzi
hogy a nyakán gonosz ül.
Ám ha érzi, miért hallgat,
miért nem tesz ellene?
Mert bizony a világ löttyét
rendbe tenni kellene!

Aki aljas legyen alul,
felette a jó, nemes,
ülepedni kéne hagyni,
az lenne az érdekes.
Mert míg velünk kavartatják,
a jót fent lefölözik,
az értékes meg feladja,
s behódol, vagy költözik.

Aranyosi Ervin © 2019-07-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legyél boldog!


Aranyosi Ervin: Legyél boldog!

Legyél boldog ember, felejtsd el bűneid,
élj a természetnek törvényei szerint!
Hiszen egy az Isten, s te is egy vagy véle,
s minden mi létező, az ő teremtménye.

Teremtőd csak vezet. Adott egy világot,
akár merre nézel, benne csak őt látod!
Tudod, hogy teremtett? Mesés gondolattal,
s téged felruházott komoly feladattal.

Ismerd meg magadat! Értsd meg a világát!
Csak így lehetsz képes megfogni a lábát!
Kitaposott úton lábnyomát követni,
mások elméjébe tudásmagot vetni.

Az, hogy leszülettél, már maga is csoda,
s okkal jöttél ide, s nem mehettél oda,
ahol nincs rád szükség, ahol nem hiányzol,
hol kilógsz a sorból, Isten batyujából.

Ezért a világért kéne hálás lenned,
az isteni szikrát lángra gyújtva benned.
Lassan megérteni, mi miért történik,
s nem az életedet szenvedni csak végig.

Hisz a legtöbb ember fuldoklik a létben,
szomját nem olthatja az élet vizében,
mert csak a halálra, elmúlásra gondol,
nem olvassa sorsát ki a csillagokból.

Legyél boldog ember, leld meg örömödet,
lásd el jóságoddal éltető körödet!
Családod, nemzeted váljék többé véled,
amikor már végre saját léted éled!

Szeresd a hazádat, édes anyafölded,
tegyél annyit érte, ami telik tőled!
Használd anyanyelved teremtő szavait,
amely körülírja holnapod napjait.

Leld meg világodban az apró csodákat,
ami boldoggá tesz, s előnyödre válhat,
és úgy adj magadból, mást is felemelve,
hogy már kezedben van életed értelme!

Addig keress, kutass választ a kérdésre,
hogy teremtő atyád miért hívott létre?
Ha már kezedben van, legyél tőle boldog,
s gond nélkül, hálával végezd el a dolgod!

Aranyosi Ervin © 2019-07-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredjetek Földlakók!


Aranyosi Ervin: Ébredjetek Földlakók!

Ébredjetek Föld lakói,
megvezettek titeket,
a hatalom odafentről
a jóléttel hiteget.

Közben fejekben sötétség,
s a szegénység egyre nő.
Hazugságok posványára
épülhet egy szebb jövő?

Ébredjetek Föld lakói,
nyissátok ki szemetek,
Munka árán veszitek meg,
naponta a szemetet.

Csillogásba, flitterekbe
csomagolt már a világ,
élősködő tudatlanság
az agybogár, ami rág.

Ébredjetek Föld lakói,
rázzátok fel magatok,
hozzászólni az élethez
nem akad már szavatok?

Kiürül a szép lelketek,
elenyész a szeretet,
ez a mai társadalom
vezérelt, megvezetett.

Ébredjetek Föld lakói,
Földünk megrázza magát,
lesodorja a testéről
paraziták csapatát.

A bolygó túl fogja élni,
csak az ember tűnik el.
Mert élők az élősködőt
nem sokáig tűrik el!

Aranyosi Ervin © 2019-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanítsd gyermekedet


Aranyosi Ervin: Tanítsd gyermekedet

Tanítsd a gyereked, hogy legyen önálló,
minden esés után könnyen talpra álló!
Ismerje meg magát, milyen különleges,
találja meg mindig, mindazt, amit keres!

Tanítsd meg, magára hadd lehessen büszke,
s amíg a vas forró, addig folyton üsse!
Ám ha kell, álljon meg, és gondolja végig,
hogyan tud felszállni álmokkal az égig.

Lelki szemeivel, hogy alkosson képet,
hogyan használja majd ezt a képességet.
Hogy váljon képessé, újat álmodóvá,
használja értelmét, ne tehessék lóvá!

Hagyd, hogy véghez vigye, amit csak elképzel,
formálja világát két kezével, s ésszel!
Engedd, hogy magától döntéseket hozzon,
s amit csak kitalál, bátran vállalkozzon.

Keresse igazát, és álljon ki érte,
kapja meg a választ az összes miért-re!
Kíváncsiság hajtsa, a szabadság vágya,
s lelkében a kulcsot biztos megtalálja.

Tanítsd hát gyermeked, találjon magára,
a teremtő elme ráfér a világra!
Legyen önbizalma, legyen tehetsége,
sose kételkedjen, önmaga elég-e!

Aranyosi Ervin © 2019-07-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álmodjunk együtt!


Aranyosi Ervin: Álmodjunk együtt!

Mindenki külön álmodik,
egy szebbé formált, teljesebb világról,
hol élet terem, s gyümölcs lóg a fáról,
hol közös emléket gyűjtöget a nép,
s mert ezt teszik, ettől lesz szebb a kép…
Ám mért van az, hogy együtt nem merünk,
közös tervekkel egymás szemébe nézni?
Ősi titkokat méltón felidézni,
s használni lelkünk teremtő erejét?
Szembemenni egy elbutult világgal,
kezünkben egy felemelt békeággal
hirdetve élőn, hogy van szebb jövőnk!
Hogy életünk nincs előre megírva,
hogy nem kell végig élni nyögve, sírva,
mert van jogunk, hogy azt magunk formáljuk,
hogy önmagunkért, mind, egyként kiálljunk!
Csak nyelvünk kódját kéne értenünk,
mit magyaráz a tiszta szó nekünk,
a magyar szó számunkra mit mutat,
hogy megtaláljuk együtt az utat.
Álmodjunk hát mától egy szebb jövőt,
nem sikerest, vagy az égbe növőt,
nem harcosat, mely pusztít, gyilkol, öl,
mert kárt tesz csak a szétzúzó ököl.

Kinek eszköze lopás, gyilkolás,
az világának szörnyű gödröt ás,
s önmaga is beletemetkezik,
az elvakultak ma mind ezt teszik.

De én hiszem, ez nem a mi utunk,
a lelkünk mélyén jobb létet tudunk,
csak nem szabadna elfelejtenünk,
hogy teremtést bízott ránk Istenünk!
És teremteni békében tudunk,
s így összefogva messzebbre jutunk!
Csak közösen, csak együtt élhetünk,
csak egy irányba, együtt léphetünk,
hisz Istenünknek részei vagyunk,
s ha szétesünk, hiszem, mind meghalunk!
Csak figyeljük meg a természetet,
és keressünk egy új szemléletet!
Hogy éljünk, s hagyjunk élni másokat,
hogy jót akarjunk inkább, – ne sokat!
Nem kell legyőzni semmit, senkit se,
ne harcról szóljon ez a szent mise,
éltessük lám, inkább az életet,
s olyat tegyünk, amitől szebb lehet!
Hogy összekössön minket a beszéd,
egy néppé forrjunk, ne szóródjunk szét!
Hazánkat, s lelkünk emeljük fel,
s ezért – biz’ – együtt álmodni kell!

Aranyosi Ervin © 2019-07-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Közhelyekben élünk


Aranyosi Ervin: Közhelyekben élünk

Az emberek közhelyekkel okosítják magukat,
semmit mondó életképek beszélnek hasba lyukat.
Okoskodók így sírják el másoknak a bánatuk,
mintha létünk gazdagodna, jobbá válna általuk.
Így megosztva, nyilvánossá teszik a panaszkodást,
azt kívánva, más se tudjon átérezni soha mást.
Kifogásként használható, magyarázó szövegek,
degradálják alantassá, sivárrá az életet.
De jó lenne felébredni, s meglátni az igazat,
mitől javul az életünk, mi jó nekünk, mi vacak?
Rossz hitrendszert terjesztgetni, ami téged igazol,
mikor gyommal telt a kerted, s nincsen, aki kigazol?
Szerencsétlen flótásokkal gyógyíttatod lelkedet?
Mint egy haldokló sírásó, akit nincs ki eltemet?
Elrabolják bizalmadat, másba vetett hitedet,
s mindig akad, ki ezt látva hazugsággal hiteget.
Csukott szemmel a világban, csak túlélni akarunk?
Igazoljuk önmagunkat, egyszer úgyis meghalunk?
Tudatlanul, mások által megírt sorstól szenvedünk?
Azt mondják, hogy egyszer élünk. Ilyen élet kell nekünk?

Aranyosi Ervin © 2019-07-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva