Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: MOST


Aranyosi Ervin: MOST

Vettem egy órát, nagyon pontos,
mert az idő számomra fontos!
Ha ránézek, látom, hogy MOST van!
Itt a helyem, a mában, a MOST-ban!
Nem késhetek a fájó múltban,
s nem érdekel, hogy mennyi múltam!
Csak az számít MOST hol vagyok,
hogy lelkem épp MOST hol ragyog?
Nem sietek, a jövő várhat!
Sok új dolgot még elém tárhat,
de sohasem kell félni tőle,
nem kell gondolnom a jövőre,
mert akkor is MOST-ban leszek,
s csak az számít MOST mit teszek!
Van hát egy órám, nagyon pontos…
S élem a létem a mában, pont MOST!

Aranyosi Ervin © 2017-03-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kiragyogni…


Aranyosi Ervin: Kiragyogni…

Kiragyogni a környezetből,
mássá válni, – ez lázadás?
Többet várni az életemtől,
tán mástól eltérő szokás?
Mégis, mégis én többre vágyom,
nappal is ébren álmodom!
Hiszem az utat megtalálom,
s örökre ott lesz lábnyomom.

S a jók majd biztosan követnek,
velem álmodnak szüntelen!
Hisznek bennem és rám nevetnek,
hiszen a lelkem bűntelen!
Szeretni jöttünk a világra,
arcokra festeni Napot!
Örömre és sikerre vágyva,
amit elérsz és megkapod!

De a siker nem pénz, nem kincsek,
csak apró napi örömök.
Megbocsájtják a vétkeinket,
amit szívemből köszönök.
Lelkemben, lásd, ott él a hála,
mely fagyban, vészben melegít.
A zord idő tavaszra váltva
űzi el létem teleit.

Hiszem Napom egyformán árad,
arra ki vágyja melegét.
Szeress, nevess, az utad járjad,
s lásd be, az élet csodaszép!
Emeld fel a még csüggedőket,
mutasd, hogy élni hogy lehet!
Ne hagyd bűnben elveszni őket,
mert szívük ma még nem szeret!

Ragyogj ki hát a szürke létből,
mutasd, hogy élni érdemes.
Meríts erőt akár meséből,
legyen a lét már érdekes.
Biztasd magad, emelj fel mást is,
mutass utat, mely járható,
légy gyógyító, akár a jáspis,
s legyen erőd mindenható.

Ha lelked néha belefárad,
hagyd csak ragyogni Istened,
hisz Ő veled van, mindig nálad,
s adott méltó tudást neked.
Teremts ragyogva szebb világot,
fényed csak szórjad szerteszét!
Locsold lelkedben a virágot,
emelje fel büszkén fejét!

Aranyosi Ervin © 2017-03-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mit is jelent ma jónak lenni?


Aranyosi Ervin: Mit is jelent ma jónak lenni?

Mit is jelent ma jónak lenni?
Másoknak folyton megfelelni!
Beleférni a skatulyába,
boldogan járni iskolába?
Amit elvárnak, megtanulni?
Szemfényvesztéstől elvakulni?
Hinni, a nagyok mindent tudnak,
s a tudósok soha nem hazudnak.

Mit is jelent ma jónak lenni?
Csendben eltűnni és figyelni,
elbújni, mint a bolondgomba,
nem szólni bele a dolgokba,
Az életből tán számkivetve,
gúnyolni mást büszkén, nevetve.
Bántani azt, akit nem érthetsz,
kihez lélekkel fel sem érhetsz.

Mit is jelent ma jónak lenni?
Parancsszavakra menetelni,
önként beállni minden sorba,
– a megbecsülésen ne essen csorba!
Mások felett a pálcát törni,
mások fényében tündökölni,
utánozni a hideg Holdat,
elveszteni az önvalódat.

Mit is jelent ma jónak lenni?
Életed árán pénzt keresni.
Elvesztegetni az idődet,
s adni mindent, mit várnak tőled!
Géppé válni és nem szeretni,
nem is élni, csupán csak lenni!
Megvenni mindazt, amit mások,
amit kínálnak a reklámok.

Mit is jelent ma, jónak lenni?
gyermeked könyvből felnevelni.
Másolni azt, mit mások tesznek,
s hinni a dolgok jobbá lesznek.
Aztán csak félni a haláltól,
utálni azt, ki ellök magától.
Elromlani, ahogy a gépek,
mert megtalálnak a betegségek.

Mit is jelent ma, jónak lenni?
Vallásban hinni, mannát enni!
Keresni azt, hogy hol van az Isten,
s ha fáj az élet, hát biztos nincsen!
Pedig csak hited elvarázsolt,
hazugság mocsárra kastélyt tákolt.
Süllyedő iszonyban napjaid éled,
s nem veszed észre, az elméd téved.

Miért is akarsz te jónak lenni?
Élő halottként tönkremenni?
Eldobni magadtól száz színes álmod,
mert pont a jóságot nem találod.
Azt hiszed harcokról szól ez az élet?
A másoktól elvárt életet éled,
s elhiszed, az élet csak erről szólna?
S beleszólásod már sose volna?

Jó akarsz lenni, vagy boldog inkább?
Jövőd írásához használd a tintád!
Mindig van választás, vedd kézbe sorsod!
Kezdj saját életbe, s élvezd a dolgot!
Tedd magad boldoggá, légy végre ember,
másokat szolgálni, fényezni nem kell!
Keresd az utadat, tanulj szeretni!
Önmagadért akarj csak jónak lenni!

Aranyosi Ervin © 2017-03-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nincsen halál!


Aranyosi Ervin: Nincsen halál!

Nincsen halál!
Az élet célja nem elmúlás, nem félelem!
Tapasztalás!
Élni a szépet, s hogy találkozhass énvelem!
Nincsen halál!
A lélek túlél, más testben, s korban folytatod…
Tapasztalás!
Mit kéne jobban, úgy, hogy közben sem vagy halott.
Nincsen halál!
Hát haldokolni nincsen okod, hidd el nekem!
Tapasztalás:
mindegyik új nap. Lépj be a fénybe hát velem!
Nincsen halál,
csak kezdj el élni, szeretni szívből másokat!
Tapasztalás,
hogy félelemtől a szíved-lelked fáj sokat!
Nincsen halál!
Tanulni kéne, felfedezni a sok csodát!
Tapasztalás!
Gyermekként élni, s élvezni ezt az iskolát!
Nincsen halál!
Ha véget érne, életed újra kezdheted!
Tapasztalás,
s talán megérted, mért történt pont ez meg veled?
Tapasztalj hát!
Legyél csak boldog, ki minden szépre rátalál!
Ne lepődj meg,
ha utad végén, kiderül majd, hogy: – Nincs halál!

Aranyosi Ervin © 2017-03-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Visszatérni önmagamba


Aranyosi Ervin: Visszatérni önmagamba

Először azt hittem, el kell innen menni,
ahol a jó embert nem tudják tisztelni,
ahol kedvességért bosszúságot adnak,
hiába keresnél viszonzást magadnak.

Ám aztán rájöttem, van jobb módszer ennél,
hasonlót találnál, bárhová is mennél.
Magadba kell nézned, ott kell változtatnod,
mert a jobbá válás hoz számodra hasznot!

Önmagadat kéne először szeretned,
hogy a szerethetőt észrevegyék benned,
aztán kezdj másokat szívedből szeretni,
s meglásd jég-világod átfog melegedni!

Aranyosi Ervin © 2017-03-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanulj a tavasztól!


Aranyosi Ervin: Tanulj a tavasztól!

Tiéd a döntés: ha akarsz változol,
s ha vágyad sarkall hát létre is hozol.
Előhívod, akár fotós a képet,
fénybe állítod az elképzelt egészet.
Mert minden vágy, mely ma még láthatatlan,
ott bújik még sötétben, árnyalakban.
Amint Napod – szellemed – ráragyog,
mutatkozik, s azt mondja: – Itt vagyok!

Amíg a fényed nem árad felé,
a megnyílás szép útját nem lelé.
Lángot a hited gyújthat csak, tudod?
És létre jön, ha el nem árulod.
Ha megérted: teremt a képzelet!
Majd száz csoda történik még veled,
s ha akarod, hát irányíthatod,
teremtő lángod újra gyújthatod!

Figyeld a fű, a virág hogy növekszik,
teremt a Nap fényével, s neki tetszik!
Szétszórja hát hitének aranyát,
s fénybe borítja a Földünk talaját.
S lám nő a fű, kinyílik a virág,
zöldül a rét, mosolyog a világ,
Képes vagy így te is teremteni,
isteni jussod ezáltal emberi.

Tedd hát a dolgod, kétséged ne legyen,
hiszen a fény isteni kegyelem.
Használd fel hát, tedd szebbé a világod!
Váltsd csak valóra, teljesítsd be álmod.
Ragyogj tehát és old fel a sötétet,
hisz rólad szól a titokzatos élet,
s ha fényben élsz, utad is megleled,
ragyogj tehát, Isten legyen veled!

Aranyosi Ervin © 2017-03-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jöjj elő Napsugár


Aranyosi Ervin: Jöjj elő Napsugár

Égi folyó habja kél,
esőcseppként földet ér,
ettől lesz a fű kövér.

Éltető víz áradó,
földre hulló, áztató,
visz tovább egy nagy hajó.

Eső cseppek hullanak,
felhő mögé bújt a Nap,
felhő mögött sírogat,
áztat ősi sírokat.

Jöjj elő hát Napsugár,
fényed küld az égre már,
szirmot bontson a virág,
éledjen fel a világ!

Eső, földet áztató,
érző szív, mely lázadó,
új reménnyel átható.

Nyújtsd hát kezed kikelet,
fényre jussak ki veled,
legyen ez az üzenet!

Jöjj elő hát Napsugár,
fényed küld az égre már,
szirmot bontson a virág,
éledjen fel a világ!

Szárítsd fel a könnyeket!
mutasd, élnünk hogy lehet!
Jöjjön végre lenge szél,
mely a tavaszról beszél!

Újuljunk meg, ha lehet,
erről szól a kikelet!
Úgy mennék már ki veled!

Ám az eső nem csitul,
pedig víz csak, ami hull,
mi meg tűrjük jámborul.

Mindenkinek fáj kicsit,
ami éppen ráesik,
Csak sajátjuk fáj nekik.

De ha Nap süt, fény ragyog,
sokkal boldogabb vagyok,
hívlak jöjj el Napsugár
fényed küldd a Földre már!

Hadd nézzünk az égre fel,
lelkünk közös fényre lel,
megújulhat a világ,
szívünk nyíló kis virág…

Aranyosi Ervin © 2017-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élet ott van…

élet ott van
Aranyosi Ervin: Élet ott van…

Élet ott van, ahol Isten,
Isten nélkül élet nincsen.
Ha Őt, egyszer nem találod,
akkor eljött a halálod…
Elhagyod a földi tested,
bár lélekként ezt kerested.
Élőként pedig a módját:
más emberek, miképp hordják?
Porhüvelyünk mégsem játék,
inkább isteni ajándék.
Ha teheted, ápold, óvjad,
hogyha lehet hosszan hordjad!

Jó hírem van: halál nincsen,
mindenütt ott van az Isten!
Csak te hiszed, hogy elhagyott,
de nézz körül, nem vagy halott!
Tudod, soha nem is leszel,
öröklétűként létezel,
Amit úgy ismersz, halálod,
elfogadod, kitalálod,
s amíg nincs rá magyarázat,
addig elméd folyton lázad.
Bizony, jól át lettél vágva,
ha nem hiszel más világban.

Hiszen Isten ott él benned,
s enged teremtővé lenned.
Nincs halálod, elmúlásod,
jövőd alapjait ásod.
Ha félelmed elfelejted,
felszabadult lehet lelked,
s az életed szebbé válhat,
öröm, álom rád találhat.
Ha az Istent megtalálod,
többé nem féled halálod!
Aranyosi Ervin © 2017-03-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A fény gyermeke vagy

A feny gyermeke vagy
Aranyosi Ervin: A fény gyermeke vagy

Szeretnél egy jobb világot?
Rakj rendet magadban!
Mert a világ téged tükröz
minden pillanatban!
Minden egyes gondolatod
rezgés, s meghatároz.
Így vonzza a külvilági
történést magához.

Ahogy járod világodat,
az maga a kérdés!
Nincsen ördög, nincsen pokol,
nincsen megkísértés!
Te döntöd el, hogy figyelmed
mire is irányul,
azt vonzod az életedbe,
amire az ráhull.

Ha kamerád rosszat kutat,
csak a rosszat látja!
Eltűnik a gyémántodnak
csillogó karátja.
Kialszik a fény belőled,
lekapcsol a lámpa,
sötét űrbe burkolózol
csak a rosszat látva.

Te a fény gyermeke lettél,
kiragyognod kéne!
Teremteni szebb napokat,
s nem ülni sötétbe’.
Bekapcsolni fényszóródat,
végre, más is lásson!
Szeretettel jobbíthatsz csak
ezen a világon.

Fókuszálj hát szebb dolgokra,
nem is kell mást tenned!
Hálás szívvel a poklod is
mennyé válhat benned!
Ne engedd, hogy irányítsák
figyelmedet mások!
Akard a jót, életedre
nincs igazán más ok!

Szeretettel, jó szándékkal,
hittel és reménnyel
megtöltve a napjaidat,
járhatsz eredménnyel.
A hála meg gazdagíthat,
örömöt szerezhet,
csupán saját világodat
kell jobbá szeretned!

Aranyosi Ervin © 2017-03-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ábrándozni jöttem

Ábrándozni jöttem

Aranyosi Ervin: Ábrándozni jöttem

Ábrándozni jöttem. Szálló felhőt látni.
Színes szirmot bontó virágot csodálni.
Testvérként tisztelni körülöttem mindent.
Önmagamba nézve felfedezni Istent.

Szeretni a világ minden élő lényét,
magamba fogadni éltető Nap fényét.
Langyos, lágy esőben ázni, megfürödni,
szerető szívekben élni, tündökölni.

Ábrándozni jöttem, önmagamból adni!
Megpróbálni mindig embernek maradni.
Megmutatni másnak, mitől szép az élet,
azt, hogy nincsen pokol, s nincsen végítélet.

Mert mind lelkek vagyunk, kik élünk e Földön,
Csupán elhitetik, de ez itt nem börtön,
csak a lehetőség csodaszép világa,
lelkünk tükörképe, életfánknak ága.

Belsőnk tükörképe, képzeletünk része,
erre épül külső világunk egésze.
Kiküldött kérdésre kapott válasz mása,
a világ szívének együtt dobbanása.

Ábrándozni jöttem, s megtanultam félni,
halálomat várni, múlt-árnyékban élni.
Pedig jobb lett volna gyermeknek maradni,
békességben élni, tiszta szívvel adni.

Nagy kár, hogy az ember nem érti a létet,
ezért teremt lelke poklot és sötétet.
Pedig teremthetne fénylő Mennyországot,
élhetővé téve újra a világot.

Lelkünk mért nem talál megnyugvást és békét?
Mért vezetjük félre a jövő nemzedékét?
Rossz hitet, rossz kulcsot adva a kezébe,
mástól szerzett tudást hazudva szemébe.

Ábrándozni jöttem, lássál velem álmot,
teremtsünk a földön élhetőbb világot!
Hiszen minden megvan a jó teremtéshez,
csak figyelnünk kéne, szép szívünk mit érez.

A szívünk vezessen és sosem az elme,
mindig csak a jóra áradjon figyelme.
Legyen szebb a világ, csodás körülöttem,
én élni szeretnék. Ábrándozni jöttem!

Aranyosi Ervin © 2017-02-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva