Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Verset rendeltem

Aranyosi Ervin: Versrendelés

Aranyosi Ervin: Verset rendeltem

Születésnapomon magamat meglepem,
szülinapi versem máris megrendelem!
Ismerek egy költőt, biztosan megírja,
ha van hozzá tolla és díszes papírja.

Írattam már vele több ezernyi verset,
sokan olvashatták és többeknek tetszett.
Sok embernek mosolyt festett az arcára,
néhányan könnyeztek a jókedv dacára.

Ám a rendelt versek mind szép ajándékok,
szépen kifejeznek érzést, jó szándékot,
emelni képesek ünnepeink fényét,
emberibbé teszik mások eseményét.

Lelket simogatnak, ha kell, felemelnek,
a szívekhez szólnak, szép szóval felelnek.
Elmondják azt, ami a napokból hiányzik,
ami miatt lelkünk, gyakran könnyben ázik.

Kimondják, mit mással meg kéne osztanunk,
mikor érzés helyett, csak tárgyakat adunk,
kifejezik szóval a szeretetünket,
s ettől válik végre gazdaggá az ünnep!

http://versek.aranyosiervin.com/vers-rendeles

Aranyosi Ervin © 2019-10-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével a vers előtt, és a versszakok megtartásával együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Égi háború

Aranyosi Ervin: Égi háború

Villámok szabdalták fel az eget,
dördült az ég és a föld remegett.
Tarolva, pusztítva vágtat a szél,
elbújik, menekül mind, aki él!

Vén fákkal birkózik most a vihar,
kezével tépked, s rúg lábaival,
reccsenve kifordul, törik az ág,
utolsót nyög bele még a világ.

A felhők zokognak, s ömlik a könny,
sötétlőn árad a néma közöny.
Villámok cikáznak, izzik az ég,
dördül a mennydörgés, mint pléh fazék!

Fekete könnyektől ázik a föld,
hullámzó köntöse alakot ölt.
Sudárfák hajolnak föld-fele meg,
hallik, a lelkük is beleremeg.

Győzött a vihar, már tisztul a lég,
gyászos nyomort hagy az úton a vég.
Oszlik a sötétje, – félre ború!
Mára már véget ért a háború.

Tőrt ágak lepik a csatateret,
vajon e pusztítás honnan ered?
Pusztító erőről szólt a dalom,
ennyire képes a nagy hatalom…

Aranyosi Ervin © 2017-07-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy baráttal mindig könnyebb


Aranyosi Ervin: Egy baráttal mindig könnyebb

Egy baráttal mindig könnyebb
élni, futni, játszani…
Mért akarna nálad többnek,
nálad jobbnak látszani.

Egy baráttal mindig könnyebb
élvezni a perceket,
mert ő tudja, mivel tudja
felrázni a lelkedet.

Nevettet, ha jó a kedved,
s felszárítja könnyedet.
Egy baráttal mindig könnyebb,
s gazdagabb a környezet.

A Napot is szebbnek látod,
s érzed csak rátok ragyog.
Egy baráttal mindig könnyebb,
vele gazdagabb vagyok!

Aranyosi Ervin © 2017-03-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Tanulás az élet

tanulás az élet.
Aranyosi Ervin: Tanulás az élet

Van úgy, hogy az élet, rosszul bánik véled.
Ne add fel, ne veszd el jóban a reményed.
Ezt most azért kapod, hogy tanulj belőle,
ez csupán egy próba, ne fuss el előle.
Töröld ki a könnyet szomorú szemedből,
gondold végig, mit kell megtanulnod ebből,
s ha a feladatot felfogod, megérted,
eggyel kevesebb lesz tudatlan miért-ed.

Aranyosi Ervin © 2016-05-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne sírjatok értem!

ne sírjatok értem
Aranyosi Ervin: Ne sírjatok értem!

A mosoly fontosabb, mint a hulló könnyek,
elment barátunkra emlékezni könnyebb,
ha szép emlékeket idézünk a múltból,
ami jó és vidám, s nem ily szomorú volt.

Barátunk egy felhőn lógatja a lábát,
hidd el, nem siratja korai halálát,
ő már tudja érti, hogy így kellett lenni,
s készül le a Földre, újra leszületni.

Hidd el, az ő arcán mosoly és nem könny ül,
mert mindent megértve a szíve megkönnyül.
Kedves mosolyával tekint le reátok,
s kérdi: – Miért sírtok kedves, jó barátok?

Aranyosi Ervin © 2016-02-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Két felhő

aranyosi_ervin-ket_felho
Aranyosi Ervin: Két felhő

Az egyik felhő sír az égen,
ám nevet a másik.
Hegyek között, a völgy fölött,
szivárvány pompázik.

Az egyiknek hull a könnye,
lelkét nyomja bánat.
Míg a másik száll nevetve,
víg kedélye árad.

Ő a Nappal bújócskázik,
s lám csak jó a kedve.
Míg a másik könnyet hullajt,
Napért epekedve.

Míg az egyik szép ruháját
a Nap aranyozza,
aközben a másik gyászol,
s a sorsát átkozza.

Ne sírj felhő, szép az élet,
akarj boldog lenni!
Aki borús, azt sajnálják,
de nehéz szeretni.

Szárítsd fel a könnyeidet,
és kacagj a Napba,
légy vidám és emelkedett
minden pillanatban!

Aranyosi Ervin © 2015-04-15.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ázott fáknak levelein…

Aranyosi Ervin: Ázott fáknak levelein...

Aranyosi Ervin: Ázott fáknak levelein…

Ázott fáknak levelein égi könny csorog,
apró szálra összefűzött, fénylő gyöngysorok.
Csillognak majd elgurulnak, amint fúj a szél,
összezördül, táncba rebben sok, fázós levél.
Szürke égen, ólom szárnyon, felhő száll tova,
villám végén mennydörög, az Isten ostora.
Összerezzen minden állat, szívük megremeg,
messze szállt a múló nyár, a napfény. a meleg.
Templom tornyán szól a harang, hangja elidőz,
temetjük az elmúlt nyarat, itt van már az ősz.

Aranyosi Ervin © 2014-09-01.
A versek és a festmények megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Alkotás macska módra

Aranyosi Ervin: Alkotás macska módra

Mancsomat festékbe mártom,
és egy új kép alakul.
Az árnyékos naplementét
vettem hozzá alapul.
Vörös volt az égnek alja,
mielőtt a Nap lement.
Fekete könnyel siratta
a tovatűnő, szép jelent.

By

Aranyosi Ervin: Ha véget ér egy kapcsolat

Ha véget ért egy kapcsolat,
nincs vissza út belőle.
Ne láncold le a másikat,
hanem tanuld meg tőle,
hogy kedvesed nem birtokod,
ha elszeretne menni,
magadhoz kötni nincs okod,
ne tartsa vissza semmi.

Mikor érzed, – nem működik,
elmúlt a “szép” varázsa
bár szíved ezen ügyködik,
– ne légy felette strázsa.
Ebből már jó úgysem lehet,
csak szenvedés az ára.
Tüskék szúrják a lelkedet,
s patakzik könnyed árja.

Megélni, tudjuk, oly nehéz,
ám mégis lépj túl rajta,
nem létezőt “markol a kéz”,
ha Ő már nem akarja.
Csalóka már minden remény,
önmagad áltatása.
Az elválás ugyan kemény,
ám másnak birtoklása,

csak szemfényvesztés, délibáb
mit szem lát, – szív nem érez,
de lelked rabként éli át,
és hidd el, mit sem ér ez.
Úgy tartsd markodban kincsedet,
mintha csak vízből volna.
Ha összeszorítod kezed,
eltűnne, szerte folyna…

Ha birtoklod – tönkre teszed,
többé már nem virágzik.
Ám ha szabadon engeded,
örökké visszavágyik.
Ha menni akar engedd el,
mert szabad minden lélek,
kit börtön rácsa nem fed el,
szabad világban élhet…

By

Aranyosi Ervin: Ki vagyok én, s mi lehetek?

Ki vagyok én?
S mi lehetek?
Egy mélyen szántó gondolat,
mely eltereli figyelmedet,
de nem oldja meg gondodat?

Ki vagyok én?
Egy cseppnyi porszem,
mit szellő könnyen elrepít?
De mondd mi lehetek szemedben,
ha előcsalom könnyeid?

Ki vagyok én?
Földre szállt angyal,
ki szebbé teszi napjaid?
És egyben ördög is talán,
ki jóra, s rosszra megtanít.

Ki vagyok én,
ha benned élek?
Buzdító lelkiismeret?
Keress meg engem Önmagadban,
s hogy ki vagy te, tán megleled…