Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi álmodozás


Aranyosi Ervin: Karácsonyi álmodozás

Álmodozom róla,
milyen szép is volna,
ha a világ végre a szeretetről szólna!
Szeretet születne
az emberek szívébe,
s törekednénk együtt a jóra, s a szépre!

Nem csak megváltóra,
s angyalokra várnánk,
hanem tenni érte, mi is megpróbálnánk!
Fényt vinnénk a ködös,
megfagyott világba,
hogy ne legyen senki világunkban árva!

A szívünk megnyílna,
éhezőt etetve,
a tévúton járót is jobbá szeretve!
Ajándék, az érzés,
melegség lehetne,
amit minden ember bátran megtehetne!

Nem hagynánk kihűlni
szeretetlen lelket,
adnánk melegséget, gyógyító figyelmet!
Adnánk a szívünknek
igazi varázsát,
jó szó kedvességét, éltető parázsát.

Hiszem, hogy lehet szebb
idén a karácsony!
Kell, hogy szeretetünk végre zöldre váltson!
Adjunk is, kapjunk is,
öröm legyen részünk,
földi Mennyországot ragyogjon be fényünk!

Aranyosi Ervin © 2023-12-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet a legnagyobb kincs!


Aranyosi Ervin: A szeretet a legnagyobb kincs!

A szeretet – akármilyen furcsa –
csak az lehet a mennyország kulcsa!
És akinek ott van a szívében,
csak az lehet boldog életében!
Ki tanítja, hogyan kell szeretni?
Szívvel élni, s megértőnek lenni,
elnézni a más ember hibáját,
s megkeresni benne, bújó báját!

Ami jót tesz, azt észre kell venni,
múlt hibáit, mind a tűzre vetni,
mintha azok nem is lettek volna,
ami csúf volt, szálljon csak pokolra!
De meglátni másokban a szépet,
s rögtön sokkal élhetőbb az élet!
A szeretet, csak ez segít rajtunk,
ha már boldoggá lenni akartunk!

A szeretet nem vehető pénzen,
s nem kell hozzá küzdelem, vagy érdem,
csupán csak a szívünkön át látni,
emberséges, érző lénnyé válni!
Minden ember szeretetre vágyna,
de azt nem rejt bank, vagy aranybánya,
olyan kincs az, amit adva több lesz,
virágot hoz, ha rá vizet öntesz!

A szeretet a legnagyobb kincsünk,
a tegnapra takarót terítsünk!
Felejtsük el mindazt, ami bántó,
ez a módszer lehet csak megváltó!
Engedd inkább szívedbe a hálát,
hadd segítse lelked minden álmát!
Ha mindenki tudna már szeretni,
világunkat rendbe tudnánk tenni!

Aranyosi Ervin © 2023-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Húsvéti ébresztő


Aranyosi Ervin: Húsvéti ébresztő

Tanítani jött, nem megváltani téged,
megmutatni azt, hogy miről szól az élet.
Ébresztgette lelked, szemed nyitogatta,
szívedbe a hitet – a létben – visszaadta!
Hisz, te nem vagy bűnös, nem kell megváltani,
ezt csak elhitetni próbálja valaki,
kit érdek vezérel, s nem a te érdeked,
kinek csak pénzforrás lett a te életed!

Ha meg nem vagy bűnös, nem kell a megváltás,
csak megértés kéne, meg a tisztánlátás!
Bűntelen lelkeket nem kell megmenteni,
illúziók fátylát kell fellebbenteni!
Mutatni az erényt, az igaz jóságot,
megláttatni veled igaz valóságot!
Megértetni véled az élet lényegét,
láttatni a Napot, Isten fénylő egét!

Hogy a lélek örök, tiszta, halhatatlan,
igazát keresi minden pillanatban!
Senki sem támad fel, hisz a lélek örök,
nem létezik halál, csak az élet pörög…
Kozmikus vándora vagy a nagyvilágnak,
kire megélések, feladatok várnak,
s hazugság a mondás, hogy bűnben születtél,
mivel Isten egyik szép gyermeke lettél!

Várod megváltódat, hogy újra szülessen,
majd, ha a szemedről a fátyol lelebben,
meglátod hogy benned, ott él a lelkedben,
nap, mint nap tanítja, hogy élhetnél szebben!
Hogyan is tehetnéd jobbá a világot?
Hogyan nyerhetnéd el az örök szabadságot?
Hogy találhatnád meg a Mennyország kulcsát?
A megszerzett tudást, másoknak is nyújtsd át!

Egy nagy feladat van, talán majd meglátod:
Jobbá kell szeretnünk a mai világot!
Az ember értelmét jó felé terelni,
igaz valóságban örömünket lelni.
Az illúzióktól mentesülnünk kéne,
a lét szabadságát kaphatnánk cserébe!
A szeretet minket a Mennybe emelne,
és az egész élet új értelmet nyerne!

Aranyosi Ervin © 2022-04-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet koldusai


Aranyosi Ervin: A szeretet koldusai

A szeretetet mindig koldulni kellett,
s a gazdag elment a koldus mellett,
s még jó, ha épp nem köpte le!

Pedig az is csak élni vágyott,
végig járni egy rút világot,
ami az ördög ötlete.

Bár szól még nóta szeretetről,
de mi jut vajon nekünk ebből?
Akad érintés, ölelés?

Van-e helye még igaz szónak,
amit a tisztán élők szólnak,
vagy ebből van éppen kevés?

Jaj, mit tehetnénk a világért,
a jó emberek igazáért,
hogy újra jobb és szebb legyen?

Jó lenne teljes szívvel adni,
a Megváltó útján haladni,
s hagyni, hogy emberré tegyen!

Véget vetni a háborúknak,
a megvezetett nyomorultak
szemét felnyitva, tenni jót!

Valódi kiutat mutatni,
legyen min együtt majd haladni,
s megmenteni a földlakót!

De előbb hisz el hazugságot,
s rettegi már a nagyvilágot,
s a lelke láncon vezetett!

Média híre köti gúzsba,
s hiába vág elmébe, húsba,
a megértés csak tettetett!

Sosem tanultunk gondolkodni,
könnyebb a látókat okolni,
és várni fentről a csodát!

Hinni álságos tudományban,
amely a pénz szolgálatában,
törli az értelem nyomát.

Szeretni kéne megtanulni,
hagyni a létet megjavulni,
ébredni kéne emberek!

Hisz elveszik a szabadságunk,
megölik minden élő vágyunk,
mi nélkül élni nem lehet.

Elvesztettük az Istenünket,
az élő hit hiánya büntet,
Jézus hiába szenvedett!

Együtt, egymásért kéne tennünk,
egy közös láng lobogjon bennünk:
Igazság, béke, szeretet!

Mert kihalunk így, szeretetlen,
túlélni mindezt lehetetlen,
értelem nélkül nincs jövőnk!

Ami miénk, kolduljuk mástól
és rettegni az elmúlástól,
amíg elszívják mind erőnk!

Ébrednünk kéne, szemet nyitni,
az élet értelmében hinni,
s élni tanulni, újra, itt!

Nem koldulni, hanem szeretni,
élni végre és megpengetni
a szép szeretet húrjait.

Aranyosi Ervin © 2021-04-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fel kellene támadnunk!


Aranyosi Ervin: Fel kellene támadnunk!

Fel kellene támadnunk már,
érteni az életet!
De valahogy nem tanultunk,
s nem értjük, hogy mért lehet
ennyi embert megvezetni,
félelemben tartani,
hazugsággal riogatni.
Színt kellene vallani!

Nem változott szinte semmi
a kétezer év alatt,
ma is minden földi embert
birkasorban tartanak.
Elhitették mind a néppel,
hogy mi bűnösök vagyunk,
de véget ér a szenvedésünk,
amikor majd meghalunk.

Az örökös haldoklásból
lesz-e majd feltámadás?
Megtanulunk tán szeretni,
a szeretet, az adás!
Amíg kaparsz csak magadnak,
nem érted a lényeget!
Nem lehet pénzért megvenni
boldogságos életet!

Mért hangolnak egymás ellen?
Együtt erősek vagyunk!
Ha a lelkünk lenne fontos,
nem a káprázat agyunk!
Látnánk lelki szemeinkkel,
hogy mi a jó, mi a rossz,
nem hatna ránk érzelemmel,
nem győzne le a gonosz.

Jézus mutatta az utat,
s mi magára hagytuk őt!
Szemünk elől vesztettük
a Megváltót, a Teremtőt!
Őt keresztre feszítették,
és hittel feltámadott,
ám az ember nem követte,
mert hitetlen, agyhalott.

Nem is kéne megfeszülnünk,
hogy világunk szép legyen,
csak élni a természettel,
s hagyni, boldoggá tegyen!
Mert nincs szükség vezetőkre,
isten-emberek vagyunk!
Csak, ha egymást kézen fogjuk,
csakis akkor haladunk.

Nem szolgálja életünket
a túlfejlett technika,
nagyon bonyolult az élet,
s nem leljük, hol a hiba!
Elfelejtünk szívből adni,
elvész minden, ami szép.
az ember már szeretetre
nem használja a szívét.

Fel kellene már támadni,
élő halottak vagyunk,
felismerni, hogy rossz az út,
amin éppen haladunk!
Mint egy gépet programoznak,
kihalnak érzéseink.
Értelmetlen úgy a húsvét,
ha nem élünk hitünk szerint.

Aranyosi Ervin © 2021-04-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredj, kérlek!


Aranyosi Ervin: Ébredj, kérlek!

Ébredj,
kérlek,
hadd nyissam fel szemed!
Ébredj,
s értsd meg,
így tovább nem mehet!
Mert az ember a mélyben,
térden csúszva jár,
egy időtlen térben
megváltóra vár!

Halld hát
és lásd,
létednek súlya van.
Ha csak vársz,
az idő,
és a lét elrohan!
Fel kell, hogy ébredj,
meglelned önmagad!
A világ tükör,
s a megváltó te vagy!

Refrén:
Álmodj egy új világot,
szebbet, teljeset!
Álmodj egy jobb jövőt,
mely boldogabb lehet!
Álmodj csak emberit,
mely élni megtanít,
hagyd hátra terheid,
a múltnak árnyait!

Ébredj,
végre,
és lásd az új csodád!
Tőled
lehet több
és szebb ez a világ!
Csak tedd, mit a szíved
diktál neked,
emeld fel nemzeted,
és a léted szebb lehet!

Refrén:
Álmodj egy új világot,
szebbet, teljeset!
Álmodj egy jobb jövőt,
mely boldogabb lehet!
Álmodj csak emberit,
mely élni is tanít,
hagyd hátra terheid,
a múltnak árnyait!

Aranyosi Ervin © 2021-01-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha majd az Istent megtalálod…

Aranyosi Ervin: Ha majd az Istent megtalálod…

Miközben te a pénzed félted,
ellopják csendben lelkedet.
Hiába van a kulcs a zárban,
te csak az ajtót döngeted!
Mástól várod, hogy kiengedjen,
máshoz intézed szép szavad,
s ott ülsz az anyagba bezárva,
s nem érted, mért nem vagy szabad?

Elrabolták az istenséged,
egy hazug vallást adva rád.
Azt hiszed sorsod ural téged?
Lelked kéne, hogy megtaláld!
Ha benned ott lakik az Isten,
nem számít odakint mi van,
ki kívül keres, abban nincsen,
és nem találja naivan!

Hiszen teljességgel születtél,
s tiéd mindaz, amire vágysz,
mert magad is teremtő lettél,
ám míg magadra nem találsz,
nem is tudod, hogy mi az élet,
csak tengődsz értelmetlenül,
s rémít egy külső végítélet,
míg Isten vár rád legbelül.

Míg nem tudsz vele eggyé válni,
világod meg sem értheted,
nem tudsz lelkeddel égben szállni,
nem vagy igazán egy veled!
Hiszen lélekben szétszakadtál,
nem ismered saját magad,
amíg hazugnak hitet adtál,
nem lehetsz lélekben szabad!

Papolsz Istenről, Megváltóról,
de te hol vagy, te elveszett!
Mennyről, pokolról szól az írás,
s hiszed, Atyádhoz elvezet?
Sorok között tán megtalálnád,
a saját igazságodat,
a mennyt, a poklot végigjárnád,
és megkérdeznél másokat…

Halandókat, kik halni jöttek,
egész életen keresztül,
s nem tudnak lelkükre találni,
mert homlokukon kereszt ül.
Elzárták tőlük ősi jussuk,
lélekként eggyé váljanak,
s a félrevezetett világból,
mint járműből, kiszálljanak.

Jézus is tudta, megtagadják,
kikben kevés a szeretet,
de pár ébredő már megérte,
hogy felnyithatott szemeket.
Ha megmenthetett néhány lelket,
kik megtalálták az utat,
kik végre önmagukba szálltak,
szemük örök létet kutat.

Amíg az anyag börtönében,
szabad világod nem leled,
addig szenvedsz elkárhozottan,
s csak a lélekszám több veled.
Ha majd az Istent megtalálod,
ha majd a lelked megleled,
nem tud bántani külvilágod,
és minden egy lesz teveled!

Aranyosi Ervin © 2020-08-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lesz-e feltámadás?


Aranyosi Ervin: Lesz-e feltámadás?

Töviskoronád most a fejünkre került,
átérezni sorsod sehogy sem sikerült!
Hisz a hatalmasok most rajtunk taposnak,
keresztre szögelnek, gonosz törvényt hoznak.
Csak a szereteted tűnt el a világból,
az is megvezetett, aki lelket ápol!
Vajon, képesekké válunk feltámadni,
nyomodba szegődni, élőn megmaradni?
Visszatérni hittel jó Atyánk házába,
s hinni a Teremtő oly bölcs igazában.
Vagy magunk pusztítjuk, önként a világot,
utat a halálba a hatalom vágott!

Szívünkben ott a jel, követnünk kell téged,
de a Golgotánkról szólna ez az élet?
Keresztcipelésről, fájdalmas halálról?
Mért veszi az ember szavaid félvállról?
Végigjárjuk utad, koronát viselve,
hazugság vizében lubickol az elme.
Kétezer év alatt semmit nem tanultunk,
üres fecsegéstől visszhangzik a múltunk!
Elvetted bűneink, s büntetéstől félünk,
gyakran szeretetlen, s bezárt szívvel élünk!
Vajon feltámadás is fog reánk várni,
a megértés nélkül kevés csak próbálni.

Egy út vezet hozzád, a szeretet útja,
lelkünk lehet létünk tisztavízű kútja,
de ha hagyjuk azt is méreggel szennyezni,
alig fogunk élni, boldogan szeretni.
Csupán az utadat járjuk együtt végig,
fájdalmunk, jajszavunk száll a magas égig,
de a feloldozást mindig mástól várjuk,
nem csoda, hogy folyton kanosszánkat járjuk.
Vezeklünk olyanért, mit el sem követtünk,
s nem hisszük, hogy Isten gyermekei lettünk,
akik szabad lelkek, bűntelenek, élők,
életre születők, s folyton visszatérők.

Hisz tanulni jövünk erre a világra,
s Atyánk itt van bennünk, a lelkünk nem árva,
csak a figyelmünket elfordítjuk róla,
mintha nem is lenne mondani valója.
Elfordítják fejünk nem látunk, nem érzünk,
haldokolni jövünk, koronától vérzünk.
Csak a kínt éljük át, s csak ritkán szeretünk,
s ritkán adatik meg, hogy lelkek lehetünk.
Lelkek kik szeretnek, s tiszta szívből adnak,
kik csábítás közben a jó úton maradnak,
és ha fénnyé válnak, tükrei a Napnak,
harmadnapra mind-mind, együtt feltámadnak!

Aranyosi Ervin © 2020-04-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nagypéntek ünnepére


Aranyosi Ervin: Nagypéntek ünnepére

Nagypéntek van, ünnep.
Meg kell ünnepelni,
hagyták a Megváltót
keresztre emelni,
mártírhalált halni,
hogy bűn alól feloldjon…
Ám az ember mégis
bűnös lelket hordjon.
Mert akikért hozta
ezt az áldozatot,
továbbra is élik
az örök kárhozatot.

Hagyták, hogy lelküket
tovább nyomorítsák,
bűnnel felruházva
sarokba szorítsák.
A belső tanú sem
kongatott kolompot:
– Értsd meg, amit neked
Messiásod mondott!
Élj a világoddal
boldog szeretetben,
találd meg az Istent
itt, a földi mennyben!

Hiszen gyermeke vagy,
úgy, mint a Megváltó!
Légy hát gondos gazda,
ne másoknak ártó!
Szereteted áraszd
élő világodra,
ne sodorhasson el,
a pénzvilág sodra!
Becsüld meg az élőt,
mit atyád teremtett!
Szeretettel téve
a világban rendet!

Fenn vagy a kereszten,
kínok közt és látod,
lassan lerombolják
csodaszép világod.
Mondd csak, képes leszel
te is feltámadni?
Másoknak a hitét
vissza tudod adni?
Vagy legalább hiszed,
lehetne bűn nélkül?
Kaphatnánk egy esélyt
végső menedékül?

Nagypéntek van, ünnep.
Mi vajon mit érzünk,
míg a keresztfánkon
halált várva vérzünk?
Hiszünk-e csodában,
a feltámadásban?
Az élő Istenben,
hiszünk-e egymásban?
Hiszünk e magunkban?
Feltámad a lélek?
Múlhat a félelem?
Szeretetben élek!

Aranyosi Ervin © 2020-04-10..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ima a Magyar Teremtőhöz!

Aranyosi Ervin: Ima a Magyar Teremtőhöz!

Hiszem, hogy a világ szebb hely is lehetne,
hisz minden, ami jó, élőn meg van benne,
csak a szemünket kell nyitnunk a csodára,
s rá lelünk a létben az igaz boldogságra.
Hagyom, hogy a hála átjárja a lelkem,
gondolataimmal holnapom teremtem.
Ám, ha teremtésben magányos maradok,
elvész a világban – kevés – hogy én adok!

Teremtő társakra várok én, s az Isten,
hiszen a Teremtő kész rá, hogy segítsen!
Csak a gondolkodást kéne változtatni,
vágyott céljainknak reményt, hitet adni!
Ám, amíg gondokon jár folyton az eszünk,
addig saját magunk ellenében teszünk,
energiát adunk rossznak és gonosznak,
s nem javul a világ, s látjuk, egyre rosszabb.

Megint megváltóra, vezetőre várunk,
ki majd utat mutat, s mi nyomában járunk.
De őt nekünk kéne életünkbe hívni,
képzelet tollával jelenünkbe írni!
Magyarok Istene, fogd össze a néped,
küldj rá olyan álmot, amitől felébred!
Hazája szép földjét új életre kelti,
segíts most a lelkét, hozzád felemelni!

Nem kell hozzád vágynunk, hisz itt élsz közöttünk!
Kárpátok ölébe mi csak visszajöttünk,
hont mi nem foglaltunk, mindig a miénk volt,
ez a csodás vidék, s felette az égbolt!
Magyarok Istene, ébreszd fel a néped,
mutass nekik álmot, élő jövőképet!
Add, hogy hihessenek újra önmagukban,
teremtő erődet mutasd meg szavunkban!

Adj reményt és hitet, tetteinkre áldást,
hadd kezdjük el végre a világmegváltást,
alkossunk meg egy új, igazabb világot,
ahol szeretet tesz végre igazságot!
Drága, jó Istenünk, tégy az eszközöddé,
ne váljon a magyar többé üldözötté,
szeretettel éljen ősei honában,
büszkeség ragyogjon fénylőn mosolyában!

Aranyosi Ervin © 2020-01-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva